Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-02-22 / 15. szám
Kiskunhalas Helyi Értesítője í LEGÚJABB! (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház mai ülése törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására tért át. Első felszólaló Lukács György volt, aki beszédében azt hangoztatta, hogy tanszabadságnak feltétlenül hive. Utána Baracs Marcel és Pakots József szólalt fel. A Ház ülése lapzártakor tart. * ----------j Halála után derült ki az elme klinikai szolgáról, hogy vagyonos ember Még vasárnap este történt, hogy Simon Pál a Balassa utcai elmebajosok klinikájának öreg szolgája 80 éves korában meghalt. A hűséges öreg szolga halála részvétet keltett és olyan hírek terjedtek el, hogy igen szegény ember volt. Amikor betegágyát széjjelszedték, ágyában különös felfedezésre bukkantak. Találtak benne egy bankbetétkönyvet, igen sok pénzt és aranydolgokat több mint száz millió értékben. A szolga hagyatéka nagy meglepetést keltett ismerősei és a klinikai alkalmazottak körében. A VIDÁMSÁG TAKARODÓJÁRA Az öröm és a bánat és a renge- teghuru közbeeső fokozat is mind illuzóriussá válik, eltűnik és gondatlan kezekben elfonnyad. Ma mindenki lenyeli a szivét és külön becsomagolja az érzéketlenség vízhatlan vásznába. Félti a derűs naptól a friss tavaszi szellőtől, félti a szenvedőktől és a nyomorúságtól Ma mindenki megdöbbenve fut el saját magától, ki az emberrengetegből, mint távoli sínek hosszú vonatai az ismeretlen sötét éjszakában. Mert az éjszaka mély és súlyos, akár csak novemberi ködök, városok cif« j rálkodó tornyai és falvak mécsvilágos j fehér kunyhói fölött. És ez az öröm- ! agónia és bánatlragédia nő, fejlődik és terebélyeket ereszt ki magából és | egy világért sem vezényelné tényé- i rekre a sziveket. És ezért nincs ma ' önfeledkezett farsangi mámor és 1 böjti elvonulás és esett sorsok lan- * gyos simogatása. Az emberi tüzek i és az emberi elmúlás pernyéinek j hamus szerdája pedig ma sem szim- jj bólum és az eszeveszett kavarodás * időszakában sem naptári dátum csu« ; pán. Az évszázadok nem moshatták 1 le róla a patinát, a zord gonoszság galádságai megrettenve kullogtak el j falai alól. A bánat és a bűn böjti 5 bünbánata ma is él, diadalmasan és < meg nem törve és ragyogóan, akár 1 maga a sokszerü, sokgondolatu és siró és szerető Élet. A hamvazók szerdájának szelleme itt strázsál in- i gadozó és harcos életünk háta mö- 1 gött, edzeni az erőseket, erősíteni a ) gyöngéket és a jobb meggondolás vizére ringatni a bolyongó szkep« tikusokat. Jöhetnek hitetlenek, fity« málók és álfölényesek, a Golgota j szele szelíden és megértőén köze- j ledlk feléjük 1928 meddő évében is. ( A hit, a magábaszállás, az erős < egyéniségeket faragó erők szellője. \ Az isteni közelség röntgensugara, a a béke és a megértés k > arclámpájának Üd tő forrása buzog', amely képes még a kősziklából is jóságot fakasztani. i Farsang halálán a vidámság kaszár« nyájában takarodót fújnak A lát ható farsangi álarcok lomtárba kerülnek. De mi sors vár a látha- tatatlan álarcokra hamvazók szer« dáján. Sursum Corda. M—y. A nemzeti parasztpárt vasárnap tartotta negyedik népgyülését Bukarestben, ame« lyen — mint az eddigi népgyúléseken is — a környék parasztsága óriási tö« megekben vett részt. Mintegy tízezer ember jött el Maníuék hívására a népgyülésre, amelyen rendkí* vül éleshangu beszédek hangzottak el. A gyűlés határozati javaslatot fogadott el, mely felhivja a régenstanácsot, hogy az ország érdekében távolítsa el ha» ladéktalanul a Bratianu»kormányt. Bukarestben szombaton Vajda»Vojvoda Sándor és a parlamentből kizárt többi képviselők tiszteletére bankettet rendeztek, amelyen ezer ember vett részt. A ban» ketten Vajda»Vojvoda éleshangu beszédet mondott, amelyben kijelentette, hogy a régenstanácsnak kötelessége a mai kormányt felváltani, mert ezt nem teszi meg, akkor a régens» tanács helyénmaradásának sincs semmi i értelme. I > A végsőkig feszült politikai helyzetet általános vélemény szerint már A föld felel a szóra Irta : Kristály István Főbejárat felől kutyaugatás hallatszott. János a százados hársfák árnyékából kifigyelt az útra a kastélyra és az utakra a hold nagy, melegsárga virágokat szórt és János érezte, hogy ezek a virágok az ő szívén éreznek , fájnak. Virág, sárga virág, fogyó holdvilág , öreg ember ! Megremegett a kutya hangjában volt valami megdöbbentő — az őrömnek és a fájdalomnak különös ölelkezése, ilyen megrendítő sírást még nem hallott, miért sir a kutya ? Egy sziporkázó, tüzes pont — kicsike és mégis milyen égő volt — közeledett a kastély felé ; a nagyur jött, gyalog jött. A kutya újra felzokogott János meg csak állott némán, bénán és hallgatta ezt a nagy, megrendült sírást ó, az öreg ember ■nem tud zokogni, csak a könnyeket töröl* getní fáradt, nem hajló, kősulyos kézzel. Ura a kutya előtt állott már és valamit elfojtott hangon mondott neki aztán lehajolt és mind a két kezével megsímogatta a kutya fejét. A kis urfí idejében kölyökkutya volt és a kastély termeiben játszott, hempergett a játszótársa, a kis szöszke fiú ott nyugszik anyja mellett a kápolnában — régen. Megismerte és szereti még - örvendett János és visszahúzódott, mert ura kemény, gyors léptekkel jött a kastély felé, szivarjának tüze jelezte, hogy gyorsan jár, elfúló lélekzettel. A csillagok is vadul, bomlottan égtek, lángoltak a forró nyári égen, János valami nagy várásban égett. Ura most a kastély elé ért, mielőtt bement volna, felnézett a sötét, kialudt ablakokra. Mi volt ez ? sóhaj, zokogás ? A szivar tüze mint egy véres vonal mint egy hulló csillag esett le a fák mögé, mi hajittatta így vele ? Egy pillanat, vagy egy vételenség múl* lőtt el ? Milyen régen bement már a nagy fekete kapun. De íme az erkélyes ablakon át fehér, hótíszta fény ring az öreg hársakra, ami megkoronázza őket csodás csillogással — mintha fehér rózsákat hintettek volna rájuk pedig csak az eljött ember térdelt le a szép fehér asszony mosolygó képe elé és két szót suttogott szünet nélkül, Anna . .. Imre . . . Anna . . • Imre . . . Kínt a hársak is szelíden suttogni kezdtek, hogy mit, nem lehetett megérteni, olyan volt mint halk, könnyed léptek zengése, amelyet egy kis gyermek ezüst kacaja kísért és az egészet melegen átfonta egy nő szelíd, hívó nézése. János a kápolna felé nézett az égen két csillag elhagyta a helyét. János is lehajtotta a fejét. A hold halványodni kezdett, János megtörülte a szemét az öreg paraszt szivén is kívírágozott a fájás : emlékezett. Milyen könnyű a nyárfás, magas ut a végén fehér tűz: a tanya kőrőskőrül a végtelen ima ; a mező és a jóság : a kenyér,. A tanyában az asszony a kis cselédekkel Jóska, Pista, Feri, Gyuri és a kis Mari. Az asszony mosolyog : meggyütt kend ? Meg, lelkem! Üljön le már, szól az asszony és kötényével letőrüli a széket, pedig ragyogó ez, mint a tükör. János nem tud szólni. Hát szó talán eltudja azt mondani, hogy mi történt abban a széket lesimító mozdulatban ? Hát nézi csak a kis családot és úgy hallgat, hogy a gyerekek mind átölelik őt, anyjukkal együtt. A kis Marci a legbátrabb — ő már apja térdén lovagol: apám ! — veszel-e csikót ? Leesel arról, fiam. Majd ha nagy leszel Marci! — inti az anyja. Jóska, mi van a kis réten, kérdi az apa. Jóska elpirul, az ablakon át, ki a mezőre figyelt és látni vélte, hogy valaki messziről fehér kendövei ide intett de aztán erőt vett magán : gyűjtik már a szénát apám. A Maris is ott van ? — incselkedik a fiú zavarával. Ne bántsa már — kérlelt az anya szava. Apám, szólal meg Pista is, az uj szántón nagyon tapadós a föld, trágyázni kellene. Az apa hirtelen a Pista gyerek szemébe nézi, mélyen, örömmel és lassuszívéből nőtt szóval mondja : te szereted a főidet, mert már érted a szavát : fiam ! És nagy, tüzes vigság önti el egész valóját: a fia szereti a földet és míg az alkonv ereszkedik egyre beljebb a szobába, mesélni kezd a földről : a földhöz le kell hajolni, de csak akkor, ha egyedül vagytok, a föld felel a szóra: él és tud szeretni ■ terem... Csillag, szél, eső, napsugár — minden a földért van. Tudjátok mi a föld ? az Isten szíve ! Nem engedi elesni az embert! A szava cseng-bug, harangzúgás és illat igy nőnek színes, friss, illatos, izmos vad virágok — senkitől se ápoltan... igy áll ő — a föld szolgája a mező fölött végtelenül és örökkön-., igazul, szépen : magasan — emberin ! ö, aki érti a főidet ebben a szóban : termés ! Lelkem, uram — suttog az asszony megrendültén. Édes apám — csendül fel mély szó magasbaveszőn. És mire az esti harangszó ideér — itt már a lelkek megtisztultak friss harmattól csillogók, mint kínt a mező virágai — a föld megrendült, szent ihletű megsejtőí. János megreszket, a látomásnak vége, mindez csak a szívben él már, halott az az öt fiú és halott az asszony. február 22 Meghalt Cserven Flórls ny. tankerületi főigazgató Ma reggel Budapesten meghalt dr, Cserven Flóris ny. tankerületi főigazgató. Halála különösen tanügyi körökben nagy részvétet keltett. Szeretetvendégség A Protestáns Nőszövetség f. hó 23-án, csütörtök d. u. 5 órakor a város közgyűlési termében szeretetvendégsé- get rendez a következő programmal: Közének, Imádkozik Pataky Dezső lelkész. Harmoniumom játszik Bertalan István reálgimn. tanár. Bibliamagyarázatot tart Szabó Zsigmond lelkész. Énekel Hajóssy István reálgimn. énektanár. Szaval Thuróczy Sári. Harmoniumon játszik Bertalan István Közének. Tea. — Belépti dij 1 P. Az érdeklődő közönséget szeretettel hívja a rendezőség. Esőtől, széltől, napsugártól vert arcát az ég felé emelte és aztán a kalapot levette a fejéről a vén paraszt és érdes tenyerével átsímított a homlokán és szólt: most már indulhatnék én is 1 A reggel felnyitotta az ég ablakát és a világ szeme, a nap, lemosolygott a földre: Amint az első sugarak ráestek János arcára, elmosolyodott ő is és elindult a temető felé. Alig tett azonban pár lépést, hallotta, amint a kastély ajtaja felnyílt, megfordult, ura jött feléje. Láttalak János az ablakon át, sokáig néztelek, mikor levetted a kalapod, azt hittem engem kőszöntőttél és amikor mosolyogtál : láttam, hogy te a reggelt köszöntöttedAzt: a reggelt, kapott a szón János, ilyen reggelem még nem volt, valamit láttam ejnye hogyan is mondjam el, *uram ? olyan szépet láttam, amikor arra gondoltam, hogy már én is mehetnék a családom után. Az ur megfogta János kezét, a szemébe nézett és nagyon őlelő-melegen mondotta a nevét: János, öreg barátom. János megszólította a kezet, nyíltan, elfogulatlanul, tisztán: testvérin és aztán igy szólt: emberek vagyunk uram 3 — csak emberek! Az ur arca megörvénylett most: igy — milyen nagytot mondott ez*az öreg paraszt, a reggel csendje, a nap melege, a mező illata vette körül őket — két embert: akik most nagyon-nagyon találkoztak valahol... és nincs más : csak két emberarc a mező fölött és két kar összefogódva, valami lehullott az öreg szaván át és egymás karjában jó lenni, milyen csodálatos ez: ölelni. Megvigasztaltál János ! — mondta az ur. János hirtelen lehajolt és felvett egy marék földet, itt van, hogyan is mondjam ? ezt láttam meg uram... a föld él ! mennyi élet van benne 1 a temetőben csak élet van 3 lfj.1 J bo Osztály Borjú h 2-60- sertés h 2- vegye 3-20 sós sz zsír sz P-től m nél 10 esőbb, kg.»ja : gyobb ' olcsóbb heti b< Még száraz hosszt vastags előnyös rezh< Hl te A kedv mntr megt Ha: Makói, dugh árusít Apoll Szombat Szenzác Liedi Huszf í (Móni áss- filmvázl; Előadás t Vasárnap Zoro é legujab Két dl; Burlesz Tánci a 48-as Az aj ti megnyílt, már meg Kik ez v zonban ré nak venni legkésőbb kön, 23 megjelenő napok: i péntek és Tisstí MENCZE1 tánet Vásárnál éjfélig ti lei jorga követi Bratianut a román kormány élén A nemzeti parasztpárt a régenstanács ellen is állást foglal i A képviselőház mai ülését iltll j órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor j elnök. t Bejelentette, hogy a Házat a Nem- I zeti Színház február 28 iki jubiláns I ünnepélyére meghívták. I Ezután a Ház a numerus clauzus csak kormányváltozás, vagy uj választások kiírása mentheti meg. Bratianu Vintilla miniszterelnök ugylátszík az első megöl« i dáshoz folyamodik. A vasárnapi miniszter« tanácson Bratianu ismertette a politikai | helyzetet és behatóan foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy ki kövesse a liberális kor« mányt- Politikai körökben úgy tudják, hogy [ Bratianu Jorga Miklós tanárt óhajtja utódjául és már a régenstanácsban is felmerült a ’ Jorga«kormány terve azzal a módosítással, hogy Jorga egyetemi tanárokból alakítaná meg kormányát. Arról is sok szó esik, hogy a romániai kisebbségek egy nagy közös pártot alakítva mennének a választási küzdelembe. Nem« csak a magyarok és németek, hanem a besszarábíaí oroszok, a dobrud« zsai bolgárok és a zsidók is csatlakoznának ehhez a nagy kisebbségi párthoz, amely választások esetén közös jelölteket állítana.
