Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-12-22 / 102. szám
14 Kiskunhalas Helyi Ertesitóje december 22 Hogyan alakult ki a halasi határ Kiskunhalas város 112 ezer hol» qtas határának kialakulásáról vajmi keveset tud a lakosság. Az eddigi általános közhit az volt, hogy a kunoknak a tatárjárás idején történt betelepedése óta van Halas meg» szállva s azóta a nemesi jogokkal felruházott kunok maradékai bírják s a kun szabadság 1848»ban szűnt meg stb. Azt már kevesen tudják hogy a város mai határa csak 1745»ben az u. n. redemtio korában alakult ki a mai területtel s az ország min« den részéből idesereglett, tehát nem kun eredetű lakosság vetette meg a mai város alapját. Hírlapi cikkek keretében csak vázlatosan lehet ezzel a kérdéssel foglalkozni, aki részleteket kíván megtalálja a kiadott Kiskunhalas Város Története ez. munkámban. A kunok betelepedése idején a város mai határában fennállottak a következő helységek: Halas mező» város a mai Dobó telep táján, ha» tárát alkotta az Alsó és Felsőszál» lás az öregszőlőkkel, valószínűleg akkor is földesúri kézen volt, 1439* ben a Hunyadiak kezére került, majd Pongrácz János erdélyi vajda ezután Corvin János lett a főldesur, aki Törők Imrének és feleségének Paksi Krisztinának adományozta. 1561 »ben Halas a Paksi család ke» zére került, akik a törők kiűzéséig bírták s bírtokjogukat I. Lípot 1691» ben kelt okirata semmisítette meg s a város a magyar koronabirtokot képező Jászkunságba került. Szent Gál falu a Fehértó déli vé« gén állott, a jánoshalmai határban fennállott Szent Katalin szomszédsá« ! gában, 1656»ban Földvári János és 1 Mihály, Rádai András és Manyokí j Szabó Péter lett a főldesura. 1699» ben a templom falai még állottak. Árokegyháza (Gerendegyház) a mai alsó fehértó pusztán. Boldogasszonyegyháza, (Bódogh« falva, Bódog) a mai Bodoglár pusz» tán. 1699»ben a templom romjai még megvoltak. Kisebb falvak voltak még Tajó, Zsana, Füzes és Balota pusztákon Alsó és Felső'Kísteleken. Kőkút faluról 1521 és 1591 közt még megemlékeznek az íratok. Rác*Ivánka falu 1712 előtt a fe« hértói Várhelyen állott, de csak rö» vid ideig. Eperd falu a mai Felsőszállás és Pírtó puszták egy részéből állott. 1671 »ben már elhagyott hely volt. Karapái a mai Kalapár nevű pusztarészen, azonkívül a város határában került Pohárd, Bánegy* háza és fejéregyháza falvak hatá* raínak egy része is-, amazok Debeák, Felsőkístelek, az utóbbi pedig Bo» doglár puszta északi részében fék« szik. Ezek a helyek a tőrök hódoltság idején elpusztultak, némelyik több» szőr is. A régi Halas városának 1566 és 1596 évi teljes pusztulásé» ról tudunk. Ezen számos virágzó falu határa a lakosság elmenekülése miatt pusztasággá lett és e .puszta* ság közepére telepedett 1626 körül, a mai város őslakóí többnyire Ba* ranyából s miután Baja, Kalocsa, Pataj, Kecskemét, Szeged és Sza* badka volt a legközelebbi lakott hely, Halas lakosai is annyit hasz* náltak a pusztákból amennyire jó» szágaik miatt szükségük volt, hatá» rokról szó sem volt abban az idő* ben. Későbbi tanúvallomások sze* rínt Tajó»Bodoglár stb. pusztákat a sasok és a farkasok bírták a való* Ságban. Némely pusztától árendát fizet» tek a halasi lakosok, de abban a félős korszakban a földesurak se igen keresték jogaikat. A tőrök kiűzése után ismét ren» ! deződtek a közállapotok és a ha* i lasi határ birtokjoga: a kővetkező* ‘ leg állt: Halas városát szükebb ha* ; tárával 1691*íg a Paksi család bírta. < Azután a nádor volt a főldesur, i mint a jászkunok grófja. Fehértó, ■ Füzes és Balotapuszták kétharmad réc"e Hamar stván és egyharmad ré^ze Agárdi András Láva vérbeli tisztek örökösei kezén voltak, mig a határ többi része mint korona» ' birtokot alkotó kun puszták a nádor földesúri joga alá tartozott. Mindezen területeket kun pusz» iáknak minősítve 1707*ben I. Lípót kormánya eladta a német lovag» rendnek 500 ezer rénes forintért. Hosszú fáradozás után, hogy a föl* desuri terhek súlya alól szabadul» ; jón a Jászkunság népe befizette a ' zálogos összeget s a Jászkunság te» rülete jogilag visszakerült a magyar korona birtokába, de a redemtió, azaz 1745 óta, a váltságősszeg és katonaállitás ellenében mentesek voltak a lakósok a földesúri tér* hektói és mint más szabad lakó* sok a vámokon és részeken nem fizettek. A redemtió idején váltotta meg 50.900 rfrtért Halas városa a mai határa területet és ezek azóta tar* toznak hozzá a régi idők elpusztult falvainak elhagyott területei. A 18»ik század vége felé moz* galom indult meg a Jászkunságban, hogy a megváltott területek tulaj* donjogát is megszerezzék. Ez a mozgalom abban maradt, hanem 18484 törvények alapján, amikor a jobbágyságot és a földesúri jogo* kát megszüntették, valóságos birto* kosa lett városunk is a mai hatá* rának. Nagy Szedtr István i r í ■■■■■■ bí wm m hí h wm ■■ mi h H ü m Karácsonyi gondolatok Irta: Dr. GESZTELYI NAGY LÁSZLÓ, a Duna—Tiszakőzi Mezőgazdasági Kamara igazgatója Minden évben visszatér hozzánk szelíd, jóságos fényével a karácsony szent ünnepe, hogy a bethlehemi jászol felett feltűnt csillag ké» pében mutassa nekünk az utat, amely kivezeti hazánkat és gazda» sági életünket is a hosszú évek óta bizonytalan tévelységból. A kará» 1 csony mindig uj hitet, uj erőt önt belénk és felfegyverez bennünket az uj év nehéz harcaira és szinte ! megszabja teendőinket. A karácsonyi ünnepek gondol* kozóba kell, hogy ejtsenek ben* ’ nünket afelett, hogy mik az okai mai nehéz helyzetünknek s kűlönő* \ sen annak, hogy egyetlen társa* j dalmi réteg sincs mai helyzetével megelégedve. S épen ez a karácsonyi ünnep int bennünket sok mindenre, j Ez a karácsony hoz békességet, ! megértést, szeretetet az emberíság j számára. Békességet az egyén lel* kébe, szeretet a család, megértést embertársaink iránt. S ha most az emberiség Krisztus parancsát követni akarja, akkor Európa közepén békés* séget kell teremteni. Megértést kell létre hozni és szeretetet kell az emberek és nemzetek leikébe bele építeni. Sajnos, nem ezt látjuk ma. Euró* pában a gazdasági válság ijesztő réme dühöng. A munkanélküliség, a sztrájk, az egyes társadalmi rétegek kétségbeesett erőfeszítése a páyzta megélhetés iránt, a fegy* verkezés a nemzetek között s az egymás elleni felvonulás, a közép* osztály szenvedése, a munkásság keserves és kicsiny kenyere, az állásnélküli tisztviselők tömegének szaporodása, stb. stb. ezek ural* kodnak ma az európai politika, társadalom és közéleti mezején. Sajnos, Magyarország is részes és pedig nagymértékben ezekben a szenvedésekben. Keressük, kutatjuk az utakat, amelyek kivezetnek bennünket a nyomorúságból s mindenkor ott állunk meg a trianoni kereszt mellett, amelyet a magyarság sírjára akartak rátenni azzal, hogy ebből a sírból ne legyen feltámadás. Azonban a sir szélére ültetett fa belebocsájtja gyökerét a halott szi« vébe s ebből újulván meg minden tavasszal, minden levélre ráírja a feltámadás hitét, az élni akarás reményét és az életösztönhőz való ragaszkodást, úgy az eltemetni szándékolt magyarság is átdugva gyökereit a Kárpáti bércek alá, a székely síkságokra, Bácska földjébe s Nyugatmagyarország televényébe és az így összegyűjtött erótáplá* lékkai megy a jövendő nagy küzdelmei felé. Legszebb Legértékesebb Legnagyobb úrdmet kelti karácsonyi ajándékok nagy választékú raktáramban minden képzeletet meghaladó olcsó áron szerezhető be. E nagy tömegű cikkeimből az alantiakra különösen felhívom a figyelmet: Nickel zsebóra kitfiaó jurítsuroekopf C‘Cf| ezerkezet tel . . .3 üU Nickel karóra (O. __ fé rfi vitgy nő részére Iá Ezüst zsebóra Ort<__ s ehvetoi szerkezettel L U Ezüst női karóra sehveiei szerkezet, )7<__ b rok&t szallag . . 1/ Arany női karóra sehveiei szerkezet, OB»__ b rokát szallag , . át Arany férli zsebóra 15 köves aaeer ÍAB»__ s zerkezettel. . IU 14 kar. arany nyak» lánc eífiogővel jO* vagy kereszttel . iá Arany gyűrű, 14 kar. tinóm különféle di- 7'__ vato s mintájú. . . / Arany tüggö, 14 kar. finom szebbnél-szebb O’__ m intájú .... 0 China ezüst cigaretta tárca garantált tar- 7>__ tó s minőségű . . . / China ezüst likőrös készlet (6 posár, |B •__ 1 ttlea .... 14! Alpaca kávés kanál (6 kánál gyönyörű C-Cfl tokban) ... . □ üli Alpaca complet evő- készlet tokban (45 drb) . . . Korona gyöngy, legkitűnőbb mű* l-OH gyöngy .... 1 L\J 98' FARAGÓ 5ÁND6R órás és ékszerésznél, Városház épületben TELJESEN INGYEN minden régi és uj vevőmnek karácsonyi aján* dékul 1929. évre szőlő naptárt szolgálok ki! Kiskunhalas életében is mégis* métlődnek az országot emésztő bajok. Kiskunhalas városának tár* sadalmí tagozódása azonos az ország társadalmi tagozódásával A halasi gazdatársadalomnak a harcok fölé kell emelkednie és a város érdé* keinek munkálásával előbbrevínní a saját maguk és a város érdekeit is. Ebben a munkában természet* szerüleg ki kell domborítani Kis* kunhalas jellegének, a gazdatársa* dalom nagy számának, súlyának és vagyoni erejének. Egy ilyen gazdavárosban ép úgy, mint az országban, ennek a jellegnek kell kidomborodni és a gazdaközőnség* nek a maga jól felfogott érdekében oda törekedni, hogy a város éle* tében,kormányzásában, kőzigazga* tásában a város hatóságával egy* értelmüleg és egy akarattal a gazdasági érdekek a több társadalmi réteggel összhangban, megértés* ben mindenkor a maguk súlya szerint érvényesüljenek. Kiskunhalas gazdasági élete olyan értékes gaz* daságí intézményeket termelt ki magából, mint a Gazdasági Egye* sülét, Hitelszövetkezet, Hangya sző* vetkezet, sőt ott van most a városi mezőgazdasági bizottság is, amelyek együtt összefogva értékes munkásai és tényezői lehetnek Kiskunhalas város egyetemes fejlődésének, az ottani társadalmi rétegek összhang* zatos együttműködésének, a gazda* társadalom érvényesülésének. A mostani karácsony is legyen olyan karácsony, amelynek alkalmá* ból mindnyájunk leikéből törjön elő a fohász az Egek Lírához, mondván „Isten adj Hazánk felett Tiszta kéklő szép eget1.“ @ Mielőtt vásárolna, nézze meg jól felszerelt raktáramat és mielőtt győződjön meg versenyképes áraimról! Karácsonyi vásárlásra áron ajánlok: Arany és ezüst láncokat, gyűrűket, függőket, kar- és zsebérákat, dísztárgyakét, evőeszközöket ÁRPÁD órás és ékszerész Harmat-ucca 1 Közkedvelt kiváló minőségű dupla éles nullás lisztünket 38, főző lisztünket 35 fillérért árusítjuk kilogrammonként készpénzfizetés ellenében. Bergl Mór és Társa Szabadkai ut. Nyomtatványokat olcsó áron és ízléses kivitelben készít lapunk nyomdája.
