Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-11-07 / 89. szám

8 Kiskunhalas Helyi Értesítője november 7 kozebeszsebogy A sportról Irta i SCHUSCHNY HENRIK dr. m. kír. egészségügyi tanácsos A sportra régebben nem volt annyira szükség, mint mostanában. Akkoriban a testi erőre nagyobb gondot fordítottak; az ember a létért való küzdelemben elsajátította magának azt a képességet is, hogy az időjárás viszontagságainak ellen» álljon. Mostanában ehhez a küzd» elemhez kevesebb testi erő szükséges; a zord időjárástól meg melegebb ruhával függetlenítjük magunkat. De ez nem jól van így. Ezért kell, hogy erősítsük szervezetűnket és edzzük magunkat. A sport egyik feladata az is, hogy a hibás életmódunk káros következményeit ellensúlyozzuk, csökkentsük, hogy ne csak ellent» álló képességünket, hanem izom» erünket is fejlesszük. Nyilvánvaló, hogy a sportolásnak alkalmazkodnia kell erőbelí állapotunkhoz, mert hiszen nem lehet minden ember teljesitőképessége egyforma. Ez meg» felelő gyakorlással fokozható, de fokozza azt sokszor a győzelem el» érésére való törekvés is. Ez utóbbi, a becsvágy, sokszor megbosszulja magát, mert sokan csak a győzelmet tartják szem előtt és alig törődnek egészségükkel. A sport végcélja, hogy erőnket, ügyességűnket, egészségűnket és testűnk szépségét fejlesszük, fokozzuk. Éz pedig nemzeti érdek, mert ha eltudjuk érni azt, hogy sokan sportolnak, ezzel a nép erősödését mozdítjuk elő. A tornázás nem» csak a nép erősödését célozza. Nevelő hatású egyszersmind; kűlőnö» sen a német és a svéd torna. Hiba, hogy a tornázást sokszor zárt teremben, poros levegőben végzik. A hideg nem lehet akadálya a tornázásnak: sőt az orvosok azt állítják, hogy a hideg fokozza moz* gási energiánkat. Különben van több oly gyakorlat, mely a hideg, a szabad levegőben inkább végez» hető, mint a zárt tornateremben. Azonkívül előnye a hidegnek az, hogy testűnk edzését előmozdítja. Helyes, ha tornázás közben az egyes izomcsoportokat felváltva hozzuk fokozott működésbe 5 még pedig úgy, hogy előbb könnyű gyakorlatokat alkalmazunk s azután lassanként megerőltető gyakorla» tokra térünk át. Testünk harmonikus fejlesztése és szépsége szempont» jából felette értékes gyakorlatok a régi görög ismert (pentathlon)=ban szereplő gyakorlatok : ugrás, futás, díszkosz», gerelydobás és birkózás, melyekhez egyesek a kő* és golyó* dobást is sorozzák. A működésben lévő ízomzat fokozott oxígénszükségletét fedezi a tüdő és a szív fokozott munkája. Elégtelen lélegzéskor a szívnek többet kell dolgoznia. Ezért törekedjünk arra, hogy akadály nélkül lélegez* hessünk. Ezért hordjon a sportoló bő ruhát. A mellkast és hasat ősszeszoritó ruha akadályozza a kiadós lélegzést. Túlzásban vitt sportgyakorlatok, különösen a hegymászás, hosszan» tartó gyaloglás és kerékpározás szivtágulást és szívízomelfajulást okoznak. A sportolónak helyes táplálko* zásra van szüksége. Testünk minden erősebb működésénél a szervezet bizonyos mennyiségű tartalékerejét használjuk fel. Ezen tartalékerőt jó táplálkozással bizto* sí tjük magunknak. Hosszabb ideig tartó sportgyakorlatok alkalmával gyakrabban és keveset együnk. A helyes táplálkozás egyik igen fon» tos föltétele, hogy az ételt jól meg* rágjuk és hogy a nyállal jól keve* rődjék és bevonassék. Egyoldalú, változatosság nélkül való táplálko* zás nem való, sőt hátrányos. Ha folyadékkal mértékletesen élünk, azzal megkönnyítjük a bőr, a szív és vese munkáját. A szomjúságot legjobban meleg folyadékkal csilla* pítjuk. Alkohol csökkenti a szerve» zet teljesítő képességét ; a szívre és a bőrre, főleg nagyobb meleg* ben, káros hatással van ; azonkívül fokozza a hegyibetegség és a meg* fagyás veszélyét is. Ifjaínk nagyon szeretik a sportot, amely nemcsak, mint előbb ernlí» tettük, szervezetünket és ennek ellenálló képességét erősíti, hanem egyes esetekben gyógyítólag hat. Nagy baj, hogy egyesek nem tud* nak mértéket tartani, ami a szerve» zetre káros hatással van. Különő» sen akkor az, ha a tüdő vagy a szív nem teljesen egészséges. Van sok szív, mely kitűnően végzi a dolgát ; de mihelyt erősebb mun* kára fogják (pl. futás, birkózás, stb), már nem állja meg a helyét. Ezért helyes volna, ha minden fiatal ember, aki sportolni akar, vagy sportol, orvosi ellenőrzés alatt ál* lana. _ _ . : , =T-.-=a Anyakönyvi hírek Október 29 ~ November 5 Szüléitek: Szdgi István és Ilovai Irénnek István nevű fiuk, Jójárt János és Jaszsno- vies Sziankó Zsófiának Benő nevű bak, Hu­szár János és ftyéni Jnliáanán&k Erzsébet nevű leányuk, Dóezi Imre és Földvári Er­zsébetnek Imre nevű fiuk, Tóth Kálmán és Hajnal Juliannának Juliánná, Katal n nevfi leányuk. Elhaltuk : Dóezi Síador 8 hónapos, özv. Hohn Pálné Oíleer Johanna 69 éves, Kihirdetett Jegyesek: Dudás János kié» kundorozsmsi lakos Juhász Rozáliával, Per* neki Mihály kiskunmajsai lakos Rafaj Eizaé- bettel, Pap Antal pusztamérges! lakos Kis Júliáméval, Róna B la [kiskőrösi lakos Bö- rőezi Irmával, Mór« Ferenc Kocsis Savanya Ásna szegedi lakossal, Vinee Sándor solt- vadkerti lakos Tolner Jolán, Karolinával, Ju­hász F. Sándor Rairssi Teréziával, Koosis Márton Balázs Erzsébettel, Lehóezki János Sós Teréziával, Yolovár Márton Vágd Jusz­tinával, Kugli Antal kiskunmajsai lakos Lu­kács Rozáliával, Tóth Béla Maruzsa Máriával Házasságot kötöttek : Németh Vinee Mik- lovios Évával, Vida Benő Szöiiős Erzsébettel BOSZORKÁNYÉ GET ŐK REGÉNY Irta: ZENTAI FERENC 6 TörGesztéses r hitelre I Tűzhelyek zománco­zott 50 P-tól, Kályha folytonégő 30 P-tól. Be­rakni való tűzhely felszerelve 12 P-től. Háztartási felszere­lések és más vasáruk olcsó áron kaphatók Langerraann Sándor vaskereskedőnél, (Murgács hentessel ______________szemben) F elelős szerkesztő és laptulajdonos PRÄGER JÁNOS — Hí rom esztendeig tehát egy szem eső se esik Szegeden és a kör­nyéken 1 — kiáltott fel síró hangon Masa és kétségbeesetten tekingetett körül a szobában. A főbíró azonban nem tartozott a könnyen hivő emberek közé. Még mindig beteg idegzetű embsrnek tar­totta Masát, aki legfeljebb hálában élte át mindazt, amit itt elmondott. Éppen azért nyugodtan igy szólt s — Van valami kézzel fogható bi* zonyiiék kendnek a kezében, amivel igazolni tudná állítását ? Masa habozás nélkül válaszolt. — Van ! — Lássuk! Mutassa kend: nógatta őt a főbíró. Masa benyúlt kacifántos ködmöne alá és rövid kotorászás után bárom arany piaeztert húzott elő az egyik rejtett zsebből. A csillogó pénzeket az asztalra dobta, egyenesen a főbiró orra elébe. A főbíró a pénz után kapott, mind a három darabot a kezébe vette, hos­szasan néiegette, majd külön-külön §z asztalhoz verte őket. Gyönyörű hangon csengett mind a három pisszter, jeléül annak, hogy valódi és nagyon finom aranyönt­vényből valók. — Hm! csakugyan valódi arany piassterek! állapította meg a főbiró nagy csodálkozással. — Most arra feleljen, honnan vette, vagy kitől kapta kend ezeket a nagy- értékű pénzeket ? — fordult újból Masához — Hát kitől kaptam volna ? — in- dignálcdott Masa. — Magától Bóz3a Dánieltől. Ez abból a pénzből való, me­lyet a szegedi esőért kapott a török­től. Nem akartam elfogadni tőle ezt a szenny63, bűnös pénzt, dehát erőszak­kal a markomba nyomta. Halk moraj futott végig a szobában. A pénz valódiságának láttára minden­ki úgy érezte, hogy ennek az ember­nek alighanem igaza van. Honnan is vette volna ez az ágról szakadt sze­gény ember az aranypénzeket, ha nem Bóxsa Dániel adta neki. Lopni se lophatta, hiszen egész Ssegedébe még mutatóba se iehetne találni egyetlen arany piasztert sem. — Itt csakugyan van valami a do­logban 1 — gondolták magukban a tanácstagok. Csak egy ember kételkedett még mindig Masában : maga a főbiró. Ez az eszes és ravasz ember még a látszólagos bizonyítékra sem feledte el a kezében levő törvénykönyv szöve­gét, amely világosan megmondja, hogy boszorkányok nem léteznek. Éppen ezért igy szólt. Tanúja is van kendnek, hogy csak­ugyan Rózsa Dánieltől kapta a piass- tereket ? Masa bambán meredt a főbíróra, — Belzebubon és a törökön kivül más emb8tfia nem látta a pénz át» adását. — Hát ha nem látta, akkor éa se hihetem el, hogy csakugyan így tör­tént a dolog, — mondotta ki szen­tenciáját a főbiró. — Igen ? kigyeimed szóval nem hiszi állításaimat ? fortyant fel Masá­ban a méreg. — Talán azt sem fogja elhinni* amit a társaim, ezek a bo­szorkányok által elcsúfított embe* rek fog- ak mosdani. Pedig hát csak rájuk kell nézni, hogy a vak is higyjeu szavaiknak. Ezek a szeren­csétlenek nemrégen még makkegész­séges emberek voltak. Tanú rá ai egész város. Egy éjjel aztán tört ke­zekkel, tört tagokkal, vérbeftgyva te* lálták őket. Es ast is megmondják ki volt támadójuk és megesküsznek, hogy boszorkányok tették őket tönkre. Hát az ő szavukat sem fogja elhinni, fő­bíró uram ? S azét a több mint száz emberéi se, akik nincsenek ugyan itt, de akik bármikor készek megvallani, hogy némtrint is kik a^ok a bo­szorkányok, akik állandóan bántalmaz­zák és kínozták őket ? Mondja főbiró uram ? Ezeket az utóbbi szavakat mér na­gyon mérgesen és nekipirosodva mon­dotta el Masa, úgy, hogy a főbiró jó­nak látta figyelmeztetni őt, hogy a törvény emberei előtt nem siokás ilyen tiszteletlen hangon beszélni Masa nem is szólt többé egy árva szót sem, ellenben annál többet be­széltek a deputáeió többi tagjai, akik töviről-hegyire elmondották, hogy ki, hogyan és mikor rontotta meg őket. A főbíró türelemmel és csendben valamennyi kárvallott panaszát végig* hallgatta s mi kot már a legutolsó is elmondott mindent, a következő vá­laszt adta a küldöttségnek: — Mondják meg az udvarban zajgó polgároknak, hogy meghallgattam pa­naszaikat és alapos megfontolás tár­gyává teszem. Három nap elteltével újból jöjjenek fel kendtek s akkor megmondom, hogy mint fogok csele­kedni az állítólagos boszorkányok el­len. Megértettek kigyeimefek ? — Meg 1 zúgta a furcsa deputáeió és sarkon fordulva, kisoufordált a fő­biró szobájából. A válaszai ugyan nem igen voltak megelégedve, de hátegyen­lőre nem tehettek mást, minthogy a várakozás álláspontjára helyezkedtek. * * * Alig tette be maga után az ajtót az utolsónak maradt Masa, az eddig némán figyelő tanácstagok egymás­után ugráltak fel & helyeikről éa ki­pirult isgalommal közölték észrevéte* leiket & főbíróval. Némelyek szón a véleményen vol­tak, hogy feltétlenül hitelt kell adni a deputáeió egyöntetű állításának és igenis vannak boszorkányok, akiknek a megjelentek is nyilvánvaló áldoza­tai lettek. Mások viszont határozottan tagad­ták a boszorkányok létezését és azt. állították, hogy nagyon is megmagya­rázható utón-módon estek áldozatául ellenségeiknek a panaszosok. — Úgy képzelem el — mondta fontoskodva az egyik tanácstag, hogy Masára valamiért szörnyen meghara­gudhatott Rózsa uram. Boszuját tehát igy töltötte ki rajta, hogy egyik cse­lédjét éjszakának idején valahogyan becsempészte Masa szobájába, aki az­után azt tehetett, amit éppen akart a halálra rémült és fáiig eszméletét vesztett emberrel. Da a többiek eső­iében is ugyanígy vagyunk. Minden­kinek van haragosa s a haragos sok­szor rossz viccet Í3 szokott csinálni. Ilyen rossz vicc a kisértoijátszés is, amikor lepedőbe burkolta megjelenik & gyűlölt ellenfél ablaka előtt és külön­féle ijesztő mozdulatok, vagy hangok kíséretében egészen a nyavalyatörésig megijeszti áldozatát, ügy gondolom, hogy az imént h&llstt esetekben is ha­sonlóan megmagyarázható hözönséges csinytavésekről van ezé és csupán az önkívületig megrémisztett kárvallot­tak fantáziája színezte ki emberfö­lötti boszorkáaymesévé a dolgot. Nem gondolják, uraim, hogy valahogyan igy áll a dolog ? (Folytatjuk) Ózom pan jói habzó, kellemes illatú, semleges, olcsó mosdó­szappan, elsőrangú arcápoló. Kapható: gjgggj János gyég&szertárában Kossuth-u. 1 (Takaróképület) Nyomatott & Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat nyomdájában

Next

/
Thumbnails
Contents