Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-11-07 / 89. szám
8 Kiskunhalas Helyi Értesítője november 7 kozebeszsebogy A sportról Irta i SCHUSCHNY HENRIK dr. m. kír. egészségügyi tanácsos A sportra régebben nem volt annyira szükség, mint mostanában. Akkoriban a testi erőre nagyobb gondot fordítottak; az ember a létért való küzdelemben elsajátította magának azt a képességet is, hogy az időjárás viszontagságainak ellen» álljon. Mostanában ehhez a küzd» elemhez kevesebb testi erő szükséges; a zord időjárástól meg melegebb ruhával függetlenítjük magunkat. De ez nem jól van így. Ezért kell, hogy erősítsük szervezetűnket és edzzük magunkat. A sport egyik feladata az is, hogy a hibás életmódunk káros következményeit ellensúlyozzuk, csökkentsük, hogy ne csak ellent» álló képességünket, hanem izom» erünket is fejlesszük. Nyilvánvaló, hogy a sportolásnak alkalmazkodnia kell erőbelí állapotunkhoz, mert hiszen nem lehet minden ember teljesitőképessége egyforma. Ez meg» felelő gyakorlással fokozható, de fokozza azt sokszor a győzelem el» érésére való törekvés is. Ez utóbbi, a becsvágy, sokszor megbosszulja magát, mert sokan csak a győzelmet tartják szem előtt és alig törődnek egészségükkel. A sport végcélja, hogy erőnket, ügyességűnket, egészségűnket és testűnk szépségét fejlesszük, fokozzuk. Éz pedig nemzeti érdek, mert ha eltudjuk érni azt, hogy sokan sportolnak, ezzel a nép erősödését mozdítjuk elő. A tornázás nem» csak a nép erősödését célozza. Nevelő hatású egyszersmind; kűlőnö» sen a német és a svéd torna. Hiba, hogy a tornázást sokszor zárt teremben, poros levegőben végzik. A hideg nem lehet akadálya a tornázásnak: sőt az orvosok azt állítják, hogy a hideg fokozza moz* gási energiánkat. Különben van több oly gyakorlat, mely a hideg, a szabad levegőben inkább végez» hető, mint a zárt tornateremben. Azonkívül előnye a hidegnek az, hogy testűnk edzését előmozdítja. Helyes, ha tornázás közben az egyes izomcsoportokat felváltva hozzuk fokozott működésbe 5 még pedig úgy, hogy előbb könnyű gyakorlatokat alkalmazunk s azután lassanként megerőltető gyakorla» tokra térünk át. Testünk harmonikus fejlesztése és szépsége szempont» jából felette értékes gyakorlatok a régi görög ismert (pentathlon)=ban szereplő gyakorlatok : ugrás, futás, díszkosz», gerelydobás és birkózás, melyekhez egyesek a kő* és golyó* dobást is sorozzák. A működésben lévő ízomzat fokozott oxígénszükségletét fedezi a tüdő és a szív fokozott munkája. Elégtelen lélegzéskor a szívnek többet kell dolgoznia. Ezért törekedjünk arra, hogy akadály nélkül lélegez* hessünk. Ezért hordjon a sportoló bő ruhát. A mellkast és hasat ősszeszoritó ruha akadályozza a kiadós lélegzést. Túlzásban vitt sportgyakorlatok, különösen a hegymászás, hosszan» tartó gyaloglás és kerékpározás szivtágulást és szívízomelfajulást okoznak. A sportolónak helyes táplálko* zásra van szüksége. Testünk minden erősebb működésénél a szervezet bizonyos mennyiségű tartalékerejét használjuk fel. Ezen tartalékerőt jó táplálkozással bizto* sí tjük magunknak. Hosszabb ideig tartó sportgyakorlatok alkalmával gyakrabban és keveset együnk. A helyes táplálkozás egyik igen fon» tos föltétele, hogy az ételt jól meg* rágjuk és hogy a nyállal jól keve* rődjék és bevonassék. Egyoldalú, változatosság nélkül való táplálko* zás nem való, sőt hátrányos. Ha folyadékkal mértékletesen élünk, azzal megkönnyítjük a bőr, a szív és vese munkáját. A szomjúságot legjobban meleg folyadékkal csilla* pítjuk. Alkohol csökkenti a szerve» zet teljesítő képességét ; a szívre és a bőrre, főleg nagyobb meleg* ben, káros hatással van ; azonkívül fokozza a hegyibetegség és a meg* fagyás veszélyét is. Ifjaínk nagyon szeretik a sportot, amely nemcsak, mint előbb ernlí» tettük, szervezetünket és ennek ellenálló képességét erősíti, hanem egyes esetekben gyógyítólag hat. Nagy baj, hogy egyesek nem tud* nak mértéket tartani, ami a szerve» zetre káros hatással van. Különő» sen akkor az, ha a tüdő vagy a szív nem teljesen egészséges. Van sok szív, mely kitűnően végzi a dolgát ; de mihelyt erősebb mun* kára fogják (pl. futás, birkózás, stb), már nem állja meg a helyét. Ezért helyes volna, ha minden fiatal ember, aki sportolni akar, vagy sportol, orvosi ellenőrzés alatt ál* lana. _ _ . : , =T-.-=a Anyakönyvi hírek Október 29 ~ November 5 Szüléitek: Szdgi István és Ilovai Irénnek István nevű fiuk, Jójárt János és Jaszsno- vies Sziankó Zsófiának Benő nevű bak, Huszár János és ftyéni Jnliáanán&k Erzsébet nevű leányuk, Dóezi Imre és Földvári Erzsébetnek Imre nevű fiuk, Tóth Kálmán és Hajnal Juliannának Juliánná, Katal n nevfi leányuk. Elhaltuk : Dóezi Síador 8 hónapos, özv. Hohn Pálné Oíleer Johanna 69 éves, Kihirdetett Jegyesek: Dudás János kié» kundorozsmsi lakos Juhász Rozáliával, Per* neki Mihály kiskunmajsai lakos Rafaj Eizaé- bettel, Pap Antal pusztamérges! lakos Kis Júliáméval, Róna B la [kiskőrösi lakos Bö- rőezi Irmával, Mór« Ferenc Kocsis Savanya Ásna szegedi lakossal, Vinee Sándor solt- vadkerti lakos Tolner Jolán, Karolinával, Juhász F. Sándor Rairssi Teréziával, Koosis Márton Balázs Erzsébettel, Lehóezki János Sós Teréziával, Yolovár Márton Vágd Jusztinával, Kugli Antal kiskunmajsai lakos Lukács Rozáliával, Tóth Béla Maruzsa Máriával Házasságot kötöttek : Németh Vinee Mik- lovios Évával, Vida Benő Szöiiős Erzsébettel BOSZORKÁNYÉ GET ŐK REGÉNY Irta: ZENTAI FERENC 6 TörGesztéses r hitelre I Tűzhelyek zománcozott 50 P-tól, Kályha folytonégő 30 P-tól. Berakni való tűzhely felszerelve 12 P-től. Háztartási felszerelések és más vasáruk olcsó áron kaphatók Langerraann Sándor vaskereskedőnél, (Murgács hentessel ______________szemben) F elelős szerkesztő és laptulajdonos PRÄGER JÁNOS — Hí rom esztendeig tehát egy szem eső se esik Szegeden és a környéken 1 — kiáltott fel síró hangon Masa és kétségbeesetten tekingetett körül a szobában. A főbíró azonban nem tartozott a könnyen hivő emberek közé. Még mindig beteg idegzetű embsrnek tartotta Masát, aki legfeljebb hálában élte át mindazt, amit itt elmondott. Éppen azért nyugodtan igy szólt s — Van valami kézzel fogható bi* zonyiiék kendnek a kezében, amivel igazolni tudná állítását ? Masa habozás nélkül válaszolt. — Van ! — Lássuk! Mutassa kend: nógatta őt a főbíró. Masa benyúlt kacifántos ködmöne alá és rövid kotorászás után bárom arany piaeztert húzott elő az egyik rejtett zsebből. A csillogó pénzeket az asztalra dobta, egyenesen a főbiró orra elébe. A főbíró a pénz után kapott, mind a három darabot a kezébe vette, hosszasan néiegette, majd külön-külön §z asztalhoz verte őket. Gyönyörű hangon csengett mind a három pisszter, jeléül annak, hogy valódi és nagyon finom aranyöntvényből valók. — Hm! csakugyan valódi arany piassterek! állapította meg a főbiró nagy csodálkozással. — Most arra feleljen, honnan vette, vagy kitől kapta kend ezeket a nagy- értékű pénzeket ? — fordult újból Masához — Hát kitől kaptam volna ? — in- dignálcdott Masa. — Magától Bóz3a Dánieltől. Ez abból a pénzből való, melyet a szegedi esőért kapott a töröktől. Nem akartam elfogadni tőle ezt a szenny63, bűnös pénzt, dehát erőszakkal a markomba nyomta. Halk moraj futott végig a szobában. A pénz valódiságának láttára mindenki úgy érezte, hogy ennek az embernek alighanem igaza van. Honnan is vette volna ez az ágról szakadt szegény ember az aranypénzeket, ha nem Bóxsa Dániel adta neki. Lopni se lophatta, hiszen egész Ssegedébe még mutatóba se iehetne találni egyetlen arany piasztert sem. — Itt csakugyan van valami a dologban 1 — gondolták magukban a tanácstagok. Csak egy ember kételkedett még mindig Masában : maga a főbiró. Ez az eszes és ravasz ember még a látszólagos bizonyítékra sem feledte el a kezében levő törvénykönyv szövegét, amely világosan megmondja, hogy boszorkányok nem léteznek. Éppen ezért igy szólt. Tanúja is van kendnek, hogy csakugyan Rózsa Dánieltől kapta a piass- tereket ? Masa bambán meredt a főbíróra, — Belzebubon és a törökön kivül más emb8tfia nem látta a pénz át» adását. — Hát ha nem látta, akkor éa se hihetem el, hogy csakugyan így történt a dolog, — mondotta ki szentenciáját a főbiró. — Igen ? kigyeimed szóval nem hiszi állításaimat ? fortyant fel Masában a méreg. — Talán azt sem fogja elhinni* amit a társaim, ezek a boszorkányok által elcsúfított embe* rek fog- ak mosdani. Pedig hát csak rájuk kell nézni, hogy a vak is higyjeu szavaiknak. Ezek a szerencsétlenek nemrégen még makkegészséges emberek voltak. Tanú rá ai egész város. Egy éjjel aztán tört kezekkel, tört tagokkal, vérbeftgyva te* lálták őket. Es ast is megmondják ki volt támadójuk és megesküsznek, hogy boszorkányok tették őket tönkre. Hát az ő szavukat sem fogja elhinni, főbíró uram ? S azét a több mint száz emberéi se, akik nincsenek ugyan itt, de akik bármikor készek megvallani, hogy némtrint is kik a^ok a boszorkányok, akik állandóan bántalmazzák és kínozták őket ? Mondja főbiró uram ? Ezeket az utóbbi szavakat mér nagyon mérgesen és nekipirosodva mondotta el Masa, úgy, hogy a főbiró jónak látta figyelmeztetni őt, hogy a törvény emberei előtt nem siokás ilyen tiszteletlen hangon beszélni Masa nem is szólt többé egy árva szót sem, ellenben annál többet beszéltek a deputáeió többi tagjai, akik töviről-hegyire elmondották, hogy ki, hogyan és mikor rontotta meg őket. A főbíró türelemmel és csendben valamennyi kárvallott panaszát végig* hallgatta s mi kot már a legutolsó is elmondott mindent, a következő választ adta a küldöttségnek: — Mondják meg az udvarban zajgó polgároknak, hogy meghallgattam panaszaikat és alapos megfontolás tárgyává teszem. Három nap elteltével újból jöjjenek fel kendtek s akkor megmondom, hogy mint fogok cselekedni az állítólagos boszorkányok ellen. Megértettek kigyeimefek ? — Meg 1 zúgta a furcsa deputáeió és sarkon fordulva, kisoufordált a főbiró szobájából. A válaszai ugyan nem igen voltak megelégedve, de hátegyenlőre nem tehettek mást, minthogy a várakozás álláspontjára helyezkedtek. * * * Alig tette be maga után az ajtót az utolsónak maradt Masa, az eddig némán figyelő tanácstagok egymásután ugráltak fel & helyeikről éa kipirult isgalommal közölték észrevéte* leiket & főbíróval. Némelyek szón a véleményen voltak, hogy feltétlenül hitelt kell adni a deputáeió egyöntetű állításának és igenis vannak boszorkányok, akiknek a megjelentek is nyilvánvaló áldozatai lettek. Mások viszont határozottan tagadták a boszorkányok létezését és azt. állították, hogy nagyon is megmagyarázható utón-módon estek áldozatául ellenségeiknek a panaszosok. — Úgy képzelem el — mondta fontoskodva az egyik tanácstag, hogy Masára valamiért szörnyen megharagudhatott Rózsa uram. Boszuját tehát igy töltötte ki rajta, hogy egyik cselédjét éjszakának idején valahogyan becsempészte Masa szobájába, aki azután azt tehetett, amit éppen akart a halálra rémült és fáiig eszméletét vesztett emberrel. Da a többiek esőiében is ugyanígy vagyunk. Mindenkinek van haragosa s a haragos sokszor rossz viccet Í3 szokott csinálni. Ilyen rossz vicc a kisértoijátszés is, amikor lepedőbe burkolta megjelenik & gyűlölt ellenfél ablaka előtt és különféle ijesztő mozdulatok, vagy hangok kíséretében egészen a nyavalyatörésig megijeszti áldozatát, ügy gondolom, hogy az imént h&llstt esetekben is hasonlóan megmagyarázható hözönséges csinytavésekről van ezé és csupán az önkívületig megrémisztett kárvallottak fantáziája színezte ki emberfölötti boszorkáaymesévé a dolgot. Nem gondolják, uraim, hogy valahogyan igy áll a dolog ? (Folytatjuk) Ózom pan jói habzó, kellemes illatú, semleges, olcsó mosdószappan, elsőrangú arcápoló. Kapható: gjgggj János gyég&szertárában Kossuth-u. 1 (Takaróképület) Nyomatott & Kiskunhalas Helyi Értesítője Lapvállalat nyomdájában
