Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-10-20 / 84. szám
október 20 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 A halasi gazdasági helyzet képe 1928 őszén ■ ■" >/ww— ■ A város pénzintézetei nyilatkoznak a „Helyi Értesiíő“-nek, hogy nézetük szerint milyenek a (Iszonyok Az utóbbi hónapokban, de különösen a nyár vége óta egyre»másra hangzanak el panaszok országszerte arról, hogy a gazdasági helyzet megnehezedett és nyomasztólag hat úgy a gazdára, mint a kereskedőre, iparosra és a magánosokra is. Ezek a panaszok nem szűnnek, sőt folyton erősbödően lépnek előtérbe. Ma már a magas adókon kívül vannak egyébb nehézségei is az egyes embernek és ezek a panaszok természetszerűleg állanak Halason is, — hol nem igen külömb a helyzet, mint más részén az országnak. Szerkesztőségünk, hogy a halasi gazdasági helyzetről hü képet nyújt* hasson az olvasóknak, felkereste a halasi pénzintézeteket, hogy azok világítsák meg a helyzetet, ahogy ők látják, mint olyanok, akik elsősorban figyelői a , gazdasági helyzet hullámzásának. A gazdasági helyzetnek megvilá* gitásáról szóló nyilatkozatok a kö* vetkezők. Dr. Babó Imre, a Halasi Gazdasági Bank elnökének nyilatkozata : Az általános gazdasági helyzetet, a bankok szemüvegén át nézve, azt látjuk, hogy a tetemesen jobb őszi gabona termés dacára is nehezebb a helyzet a múlt évinél, mert a ta* vasziak és tengeri termés silánysága lerontja a jó gabona termés eredményét. A hiteligények teteme* sen emelkedtek a múlt évivel szem* ben, ami azonban részben az ingatlan forgalom megindulásának, részben pedig az építkezések fellendülésének tudható be. Az év végére sokkal több adósság fog fennállani, mint az előző év végén, Ez a tünet azonban nem csak nálunk van Így, hanem országo* san is. Kamat redukcióra belátható időn bélül kilátás nincs. Ezt a nemzetközi pénzbiac helyzete indokolja. A német bankráta magasabb volta a külföldi tőkét a német piacra irányi* tóttá s nagyon számbavehető kül* földi tőke vonódott ki e miatt hazánkból is, ami az általános gazdasági helyzetnek hátránya volt. A bankrátánk felemelése követ* keztében a külföldi tőke újra keres és talál is elhelyezkedést a magyar piacon s arra szükség is van, mert a belföldi tőke képződés nagyon lassú s az egymagában semmi esetre sem tudná egyensúlyban tartani a pénzpiacot. A Halasi Takarékpénztárnál Dr. Szabó Lajos igazgató Így világította meg a helyzetet: — Közgazdasági életünk legújabb eseménye a Magyar Nemzeti Bank kamatlábemelése. Október hó l*től kezdve ugyanis a Jegybank egy egész százalékkal emelte fel a vál* tóleszámitolási kamatlábat. Ezen kamatemelés természetesen maga után vonta azt, hogy úgy fővárosi, mint a vidéki pénzintézetek is kény* telenek voltak a váltók után számi* tott kamattételeket revízió alá venni és azt emelni. Intézetünk tekintet* tel ügyfeleink érdekére, de meg mindenkori üzletpolitikájára, nem emelte fel, mint a Jegybank egy egész százalékkal a váltóleszá- mitolási kamatlábat, hogy az egyébként is súlyos terheket viselő közönséget érezhető módon ne sújtsa. — Véleményünk szerint a kama tok ezen országos emelése főleg a mezőgazdaság helyzetét fogja még nehezebbé tenni, minek természe tes következménye lesz az, hogy a gazdaközönség szabadulni akarván a magas kamatoktól, fokozottabb mértékben fog majd külföldi tör- lesztéses kölcsönöket felvenni, mely körülmény külfölddel szemben nö vélni fogja eladósodásunkat és függőségünket. — Károsan befolyásolhatja a kamatemelés a lassan megindult, de szépen fejlődő betétképződést is, amennyiben a közönség körében elvétve szokásos egymásközötti kői* csönözgetés esetleg nagyobb mérveket fog ölteni. Megesik ugyanis, hogy akinek fölös pénze van, nem viszi be valamely pénzintézetbe, ha* nem kölcsönadja másoknak, miáltal eléri ugyan azt, hogy tőkéje többet hoz, de viszont kiteszi magát an* nak, hogy szükség esetén nem kap* hatja idejében vissza pénzét, sőt talán el is veszti azt. — Megemlékezhetünk néhány szóval arról a lehetetlen helyzetről, hogy az OFB által házhelyhez juttatottak legnagyo b része képtelen házát felépíteni, mivel nem juthat megfelelő kölcsönhöz Ezen házépítő aktiót pénzintézetek bevonásával meg kellene szervezni, miáltal a lakásszükség enyhülne és a kormány nem lenne kénytelen még mindig a kötött házbérekhez ragaszkodni. Általában eminens érdeke a vidéki pénzintézeteknek, hogy mindenféle állami hitelaktióba, mint amilyen a kisipari, kiskereskedői, hizlalási és főleg pedig az országos földbirtokrendezés pénzügyi részé* nek lebonyolításába belekapcsoltas sanak. — Ami az általános gazdasági helyzetet illeti, az bizony nem mondható kedvezőnek. A gazdák nagy része kénytelen súlyos adósságokat felvenni, mivel egyrészt nem akarják terményeiket a mai árakon értékesíteni, másrészt mivel igen súlyos közterheket kell fizet* niök. Kedvező külkereskedelmi szerződések kötése, külföldi piacok szer* zése segíthetne helyzetünkön, melynek súlyos voltát külkereskedelmi mérlegünk erős passzivitása eléggé mutatja. A kereskedelmi bankban Baky József igazgató a következőket mondotta •. — Halason általában tartózkod* nak a termények értékesítésétől az árak alacsony volta miatt. Inkább kölcsönöket vesznek fel az emberek és innen van az, hogy a kölcsönigénylők száma szaporodik. A gaz* dasági helyzet szerintünk jó Halason, aminek része van az egész* séges és arányos birtokmegoszlás* nak is. Az ügyfelek fizetnek ponto* san, ami annak a jele, hogy az I adóssággal meg tudnak birkózni, j Adásvételek is történnek, de arány* lag meglehetősen kevés. A Hitelbank igazgatósága i részéről a következőket mondták: ! — A halasi gazdasági viszonyok — a pénzintézetek szemüvegén át nézve — bár egészségesek, de ked- vezőeknek egyáltalán nem mondhatók. A mezőgazdaságnál a gabona* féléknél megvolt ugyan a tavalyinál j jobb termés, de ennek eredményes* ségét mondhatni teljes mértékben I lerontotta a takarmány félék igen 1 kedvezőtlen fejlődése és hozama, • ami, hogy jószágállományukat és , földjeik termőképességét gazdáink | fentarthassák, illetve fokozzák, arra készteti őket, hogy a gabona termés értékesítésénél tekintetbe vegyék e körülményt és csak igen mérsékelt mennyiségben adjanak túl fölös í termelvényiikön. Ennek az ellénér- téke pedig legfeljebb csak a köz- terhekre, a gazdálkodásban nélkülözhetetlen eszközök felújítására, kijavítására, továbbá a gazda és a cseléd legális háztartási és személyi szükségleteinek kielégítésére ele* gendő. A gazdálkodás eredménye* sebbé tétele céljából korábban eszközölt befektetések — amelyekhez a szükséges pénzt majdnem teljes .egészében a pénzintézetek* folyósították — ilyen körülmények között nem hozhatták ki a törlesztésekhez ; szükséges jövedelmet és bizony a ! gazdák adósságai nem hogy csökkentek, hanem inkább szaporodtak j E körülmények aztán nehézzé tették a más termelési ágak: az ipar és kereskedelem helyzetét is, mert — egészséges fogyasztó piac hiányában — a vagyon gyarapodás helyett itt is csak a létfentartás, a közterhek emésztettek meg minden jövedelmet. i 1927. év végi cca 8 millió pengő ; adóssággal szemben máig cca 10 millió pengő tartozással kell meg* birkózni Halas város lakosságának, mely összeg az év végéig — a tapasztalatok szerint csak emelked- , hetik. Ezzel szemben a betétek 1927. t évben cca 3.500.000'— P*t tettek ki, í mely összeget csak alig múlja felül a mai állomány. i Látható tehát e néhány adatból, hogy addig, mig városunk lakossága •/4 év alatt cca 20 százalékkal növelte meglevő adósságát, addig a betét majd alig emelkedett valamit. Ez elszomorító jelenség csak any nyiban menthető, hogy lakosságunk a kölcsönök egy részét —. sőt nagy részét — ingatlanok, jószágok, mezőgazdasági gépek vásárlására for* ditják, de annál kevésbé egészséges az a körülmény, hogy a birtokvá sárlásokat majdnem kivétel nélkül erejükön felül eszközük. Ha pedig a vagyoni viszonyaik meg is engedik illetékeseknek a birtokszaporitást, de a megvásárolt föld jövedelme ma — sajnos — nincs annyi, mint a tar* tozás után fizetendő kamat. Így a már meglevő jövedelmet nem hogy szaporították, hanem a szószoros értelemben véve csökkentették. Ehhez jönnek aztán a már fentebb említett egyéb terhek és a vége az, hogy ezek fedezetére újabb pénzintézeti kölcsön kell. Ez okozza * aztán, hogy még a legtakarékosabb VáStó és folyószámla kölcsönöket kedvező feltételekkel folyósit, Takarék* és folyó* számla betéteket legjobb kamatozással elfogad, Átutalásokat bel* és külföldre eszközöl, a bankiizlet körébe vágó mindennemű * megbízást pontosan teljesít a Halasi Gazdasági Bank Részvénytársaság (a Pásti Magyar Kérésit. Bank leánylntézele) és igénytelenebb életmód mellett — a legtöbb esetben — nem csak a jövedelem megy el, de a vagyon is meg van támadva. Az Országos Központi Hitelszövetkezet az alábbi nyilatkozatot adta : — Hogy a gazdasági helyzetet jellemezhessük, mindenekelőtt szűk* séges, hogy a mezőgazdaság idei termésének mennyiségét és a tér* mények értékesítési lehetőségeit vizsgáljuk. Ha a gabonafélék meny* nyiségét és minőségét nézzük, az eredmény messze felülmúlja az előző évek átlagait, azonban ez az örvendetes eredményt erősen lerontják a múlt évivel szemben lényegesen alacsonyabb árak, amely áralakulás a kedvezőtlen értékesítési lehetőségekre vezethető vissza. 1927 okt. hóban a búza helyi piaci ára 28—29, a rozs 26—27. 1928 okt. hóban a búza helyi piaci ára 24—25, a rozs 22—23. — Az állathizlalás feltételeit nézve ugyancsak kedvezőtlen eredményre jutunk a tengeri áralakulása és a szálas takarmány elégtelensége kö* vetkeztében. Mig a múlt év októ* béri tengeri árak 12—13 pengő kö* zött mozogtak, addig ma 18—20 pengős, sőt még néha drágább áron kell azt beszerezni. Ezzel szemben pedig azt látjuk, hogy a sertés árak a múlt évi átlag árat alig haladják meg, a marha ára pedig erős csökkenést mutatnak. — A szőlő termelő gazdák helyzete talán még kedvezőtlenebbnek mondható, mert eltekintve a múlt hó közepén bekövetkezett hideg eső* időtől, amely a termés menyiségét és minőségét jelentékenyen befolyá* solta, az értékesítés nagy nehézségekbe ütközik. Az átlagos 26—30 filléres must árak mellett legfeljebb 36—40 filléres bor árak várhatók, emellett a termelési költség épen ezen termelési ágnál igen nagy. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mezőgazdaság szempontjából az aránylag magas kamatlábat sem, amely a termelés költségeit az ipari cikkek magas ára s a magas mun* kabérek mellett még jobban megdrágítják. Ezekből kétségtelenül a gazdasági helyzet további rosszabbodását láthatjuk. — Ezt igazolja az a körülmény is, hogy az őszi időszakban, amikor a termés nagy része értékesítésre kerül, az értékesített termény ellen* értékéből vajmi kevés folyik visz- sza törlesztés alakjában a pénzintézethez, továbbá az a körülmény, hogy az igénybevett kölcsönök sok esetben nem produktiv célokat szolgálnak. A gazdasági helyzet első* sorban nem a többtermelés, hanem ! a termelés költségeinek olcsóbbá tétele, a mezőgazdasági hitel kérdésének megoldása és az értékesítés megszervezése utján volna orvosolható.
