Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-10-13 / 82. szám
ózsef }tp,r j hirne- íeti j ítei Olcsó iszit at lésre. ió 1-re 1 sz. iség Z-'.bolyi Sftíf.) ák, iákban, ib kivisocemü ?o! esőbb ib&tó Emil dinéi, ómmal in. hókban oü szűk- nőé, okjön meg jról 1 (Oil írben! íz ifju- r f. hó íőd) a Beiratérdek- ig in in- t Nyárfa úatti lí;OtÍpÍiiC a kör i d. e. iráig. ttel ZSIKE ! illem6 eket, zsoltárt, müvedenféle ÍÖtÖi aérsókelt sítek. idor Fvköiő íutnmal en. október 13 Kiskunhalas Helyi Értesítője 5 Tanyai képek Hajszálhasogatás a pusztában Gazdasors — cselédsors VI. Az Imrő tanyánál bacdzsurjainkat lehaigálván magunkról, egy szőrfüves partoldalon letagosodiunk, miközben ast mondja a sógor, bogy már a nadrágssijja is megtágulL Könnyű azon segíteni mondok, hisz itt a jó krumpliföldek kéznél. Egyiküak aztán böngészni kezdett, másikunk száraz krupliszárat szedett, majd tűzet esa- varitottunk, bele a bönge krumplit, mely ropogósra sült s kenyér nélkül is bsvastagcdtunk. Korommá égett héjját nadrágunk térdéhez dörzsöld, a héjj letisztításával se kellett vesződnünk, csak egy baj lett — elru» gott a kulacsunk, még hozzá a múlt ávi termés légútiját szippantottuk ki belőle. A parázsra még egy nyaláb szára ballangót vetve, annak íellobbsnó lángjánál pipát tömtünk, a kicsiboit tüsöktaplóval rágyújtottunk s bandtsurja- inkat magunkra hajítva, nekivágtunk toronyiránt s egymást karonfogva dudorástuk, hogy: Hazafelé visz az utam Babám ne gondolkozz rólam, Mert ha rólam gondolkozol Soha meg nem házasodol . . . Majd meg csendesedvén, — a cse lédkérdást hasogattuk ilyen formán : A becsületes, ssorgalmas és jó munkás cselédnek — sok esetben jobb dolga van, mint sok kisgazda, vagy törpe-birtokosnak. Maga a cseléd szó régi eredetű lehet. Nagyapáink elbeszéléseiből tudjuk, hogy az ezerbetszásas években már használatos volt, csakhogy akkor még a család, meg a cseléd szó majdnem egyet jelentett. A régi szabadvilágban, meg a nemesi kiváltságok korszakában a cseléd családtagnak volt tekintve. A kiváltságot abban a borban a nemes ember cselédje is élvezte. A pandúrok sem vonhatták kérdőre a nemes gazda beleegyezése nélkül, sőt még katonának se verbunkolhatták, de ha mégis be talált parolázni a szép verbunkos- táne láttára, a zsinorosmentés, kardos, sarkantyú?, tarsolyos huszárral s a huszár által kínált borból még hozzá ivott is, — a verbunkolást vezető strázamester hasztalan avatta mindjárt katonává, mert ha a nemesi címmel bíró gezduram ebbe nem egyezett, bele, — rögtön vége lett a gyöngyéletnek. a verbunkos trázsamester uram ilyenkor aztán kardlappai adogatta ki a végelbocsátót. Még nagy apáink is „az én cseléd- kéim“ szavakkal jelölték meg a háztartáshoz tartozók összességét. Ugyanolyan bánásmódban részesült a cseléd, mint a gazda saját gyermekei, sőt sok esetben össze is házasodott a cseléd a családdal. A cselédhűség ezzel is jutalmszódott. Da ha ebben valami akadály merült fel, — a cseléd részéről nagy elkeseredést szült, amit a szentesi ref. kántor állal szerzett ez a nóta fejez ki legjobban : Hej gazduram adja ki a bérem Már én tovább a nyáját nem őrzöm Ha odadták nép Juliskát másnak Viselje más gondját a nyájának ... Nem is változott a helyzet az ötvenes évek végéig. Ebben az időben még a hírneves Bepeezla János juhász számadó is élt, aki megállapította bogy a jó borban nincsen tüsök s aki szintén cselédkéi- nek nevezte féltucat bujtárját s gon doskodott is róluk emberül, mert ha gazdája egy egy bárányt kivétetett vele a bőréből, — volt rá eset hogy János bácsi szándékosan leejtette a húst a kukhegyes mellől s még a I gyöpön is jói meg hempergette. A | gazda pedig látván a esunya munkát — ilyenkor azt javasolta, hogy jó lesz a has a kutyáknak, János bAcsi meg erősítette hogy jó leez a „cse- lédkéimnek.“ Csakhogy hamarosan tapasztalta, hogy a borban ha nincs is tüsök, de még bor sincs, ba nem jó munkát végez a cseléd s egyszercsak elmaradt a szokásos napi két iteés jutalom s az ürü vágást sem bízták rá, 1 — utóbb a falkát sem. Pedig jelss | volt a pásztorok közt, mert amint j GSzon I. megrajzolta : Tükröt varrtak subájára Bársony nyerget szamarára Most tarlón eingákst hajhász Zsíros, piszkos mint a pálosi jász ... * á jó cselédet a gazda visszatartani | igyekszik még áldozatok áráu is, de | a cselédnek is érdeke ám, hogy a jó helyen minél tovább megmaradjon s magát megbecsülje, mert így biztosított megélhetése van, a különféle dolgokat jól elsajátíthatja s öregségére mindezeknek hasznát veszi. így » családalapítás is inkább biztosítható b ha megcsaládosodik is a cseléd, — jobb dolga van és biztosabb megélhetése, mintha ide-oda járással nap- számoskodik. A jó gazda meg is beesüli a jó cselédet ma is, igaz, hogy hasznát is látja aztán. Egy fagyos prüesök e közben elkezdte hegedülni, hogy : Este van, hisz a nap már nem is melegít, De az ég aljáról mégis visszatekint Elönti sugarát a hervadó tájra, Lepjenek hát jobbau, családjuk is várja . . . Megkoeogtuak erre s a Czirok- I katüát elkezelíüok. 1 Cz. L. Kedden estefelé egy halasi autd elgázolt és megsebesített egy fiatal gyereket Kedden az esti órákban beszálli® tolták a halasi kórházba Babős József 13 éves halasi fiuf, akit a keceli utón egy arrahaiadó autó gázolt ei és megsebesítette. éz esetet jelentették a rendöségen is. A rendőrség kihallgatta a sérült Sut, aki a következőkben adta elő az esetet. Kedden este disznókat hajtott az országúton, amikor hátulról tz autó elütötte. Az eset őt óra tájban történ?, amikor még világos volt, az autó azonban a fiú előadása szerint nem kürtőit és semmi jelet sem adott, ami figyelmeztette volna. A kórháztól nyert értesülésünk szerint a fiú sérülése nem súlyos. Az eljárást az ügyben megindult. A hires bankóhamisitó cimboráját újra elfogták Akinek a börtön az otthona Dr. Takács Z »liánnak, a hires baakóh&misitón&k bandájába tartozott Kardos Bálint. A kunszentmártoni határban kupeckedelt, a vásárokat járta és így került Takács Zoltán társai közeiébe. Sok hamis bankót elsütött az országos vásárokon. Összesen tizenhat évet töltött már I a börtönökben Kardos Bálint, aki nem tudott többé megjavulni. A román megszállás idejéü. mint lókőtő, sok szép jószágot elvitt Cjongrádm^gyé- ből" Ezért kilenc évre Ítélték éa a szegedi CiillagbörlőDbe zárták. A múlt hetekben szabadult ki Kardos Bálint, 62 éves, megroggyant, | öreg ember Dolgozni fiatalabb korában se tudott. Most se akart, de nem ' is igen fogadták meg sehol. Városról- ! városra kóregetett, kóborolt. Ahol te- • hette, lopott. Talicskát szerzett míode ! nek előtt és zsákot, abban hordta a ; piacokra a lopott baromfit. De rajta i vesztett és elfogták. Kardos Bálint „szívesen“ beszél dr. i Takács Zoltánról. Mezőtúron gyártották a hires, ICO forintos Takács bankókat. Ő — Kardos Bálint — Szarvas és Orosháza vidékén kínálta olcsón a ropogós 100 forintosokat. Három éven át, az 1891—1893 esztendőkben foglalkozott ezzel a művelettel. Darabonként 30 forintjával adta a százasokat. Hogy milyen jól jövedelmezett neki ez a mesterség, bizonyítja, hogy negyveaötezer jó forintja volt betéve a szarvasi takarékpénztárban. — Megszáll egészen az ördög, — átkozza ma is a pénzéhségét Kardos Bálint. — Mindenáron kerek ötvenezer forintra akartam szaporitaai a betétet, így vesztettem rajta. Ezért a bűnéért annakidején hat óvet ült a váci (egyházban. Arra a kérdésre, miért tolvsjkodik még ma is, vénségére, igy válaszolt: — Mert félek künn a világban, egyedül. Nincs már senkim, ha beteg leszek, az atea árkába fekhetem, nincs, aki gondozzon, enni adjon, nincs lakásom. A börtönben mégis gondot viselnek rám Tizenhat év után már én nem lehetek el a kis cella nélkül. Pénzt tatunk*1" földbirtokokra (váltó nélkül) teljes ÍOO százalékos kifizetéssel, 35 évi időtartamra 3 kataszteri holdtól kezdve, holdanként 600 pengőig, évi 7 és fél százalék kamatalapon, az iratok vételétől számitott 8 napon belül; (11. helyre is.) Házakra pénzintézetünk 9 százalék évi kamattal folyósít 1—10 évig terjedő kölcsönöket, az ingatlan* érték 50 százalékáig. Váltókat leszámítolunk, váltó- hiteleket nyújtunk. Kernács és Társai banKbizományosoK, Budapest, Teréz=Rörut 43 B ______________(Válaszbélyeg küldését kérjük)______________ S PORT Kegyeleti staféta Október hó 10®én, d. u. 4 órakor rendezte a városi tanács a kegyeleti staféta futást. Hat csapat 48 futóval vett részt a versenyen, amelyet erős küzdelem után a KAC csapata nyert meg. II. A főgimn. a) csapata. III. Levente a) csapata. IV. Vasutas Sport Egyesület. V. Főgimn. b) csapata. VI. Levente b) csapata. A verseny utolsó futói megkoszorúzták a hősök szobrát, majd dr. Gusztos Károly h. polgármester hazafias érzéstől áthatott beszéddel adta át egy évi megőrzésre a város által alapított örökös vándordijat a KAC vezetőségének. A versenyt szép számú közönség nézte végig. * Football A KAC csapata vasárnap a kiskőrösi MOVE csapatával mérkőzik Kiskőrösön. A csapat délután 1 óra 40 perckor indul. * Birkózó verseny A KAC 1928 okt. 21 »én tartja városközi birkózó versenyét a kis» kunfélegyházi birkózókkal. T. — Táncmulatság. Az önképző Egylet Gazda Ifjúsága 21»én Szabadkai úti helyiségében zártkörű őszi rózsa bálát rendez, mely iránt már most nagy érdeklődés nyilvánul meg. Világszabadalom! A technika csodája! Tartóssága örökös! 10 óm garancia! fatézelésé, légfűtését, folytonégé kályha „Zephir“ kályhával füt ma már a Makk Asz is. Ha jó kályhát akar, szerezze be már is! kiló FÜT fával egy normál szobát Nagyobb tipjsok 3—4 szobás lakást is egyenletesen fütenek Leggazdaságosabb, leghigienikusabb 24 órán át REKORD szén», koksz- és fafütésü folytonégő kályhák. Vegyesfütésü „ZEPHIR“ kályhák, ELITE takarék® tűzhelyek. Kéménytoldók. Arlapot készséggel küld : HÉBER SÁNDOR kályha- és tűzhelygyára. Budapest, VI., Vilmos császár ut 39., (Hajős=u. sarok) Ne mulasssa el, ha BUDAPESTRE megy. felkeresni a BOHÉM MULATÓ-i VII. Rákóczi ul 39. Világvárosi műsor Naponta kezdete 10 órakor. Kávéházi árak. Belépődíj nincs. 0
