Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-09-05 / 71. szám

4 Kiskunhalas Helyi Értesítő szeptember 5 A tanyai ima Te érésben levő, aranysárga búzatábla te vagy a tanyai ember dajkáló édesanyja. Te biztosítod az ő életfennmaradását, ezért neveznek téged „életnek.“ Te, langyos déliszéltől mozgásba hozott aranysárga búzatábla, te vagy a tanyai ember ringató bölcsője. Te, búzatáblák felett daloló pacsirta, a te éneked a tanyai ember bőlcsődala, te vagy az, ki hajnalban felköltőd, este el» altatod őt... Hát még az akácos erdő ? A nyárfa» erdő ? Ezek ám még csak a szépek. De mikor ? „Akkor szép az erdő, mikor zöld, Mikor a vadgalamb benne költ...“ I. A taré.jos bársonyvírágos, sarkantyuví» rágós tanyai kis kert, olyan csendes, olyan illatos, mint egy kis kápolna. Derült, megnyugtató itt minden. Álom­zavaró, sötét gondolatok itt nem támad» halnak emberi agyban; A tanyai ember azt tartja, hogy a pipa dohány nélkül, a tanya virágos kert nél» kül olyan, mint a tambura húr nélkül. Ebben a nagy dologidőben kínt dolgo« zik a gazdaságban. Ki itt, ki amott. Bent a tanyában csak a házpásztorok vannak- Az öreg papa, ennek unokája Gyurika s egy lompos, bógáncstól zőrgős* szőrű elvénhedt korcskutya, mely „kohász“ névre hallgat- Illetve hallgatna, ha tütő» süket nem volna­Az öreg papa összegyűjtött pipamocsok, vízzel elegyített, különös színű és szagu keverékből készített szerrel gyógyitgatja a férges rózsafákat­Egy használatból kiment bográcsban van a gyógyszer, melyből úgy jut fel a folyadék a falevelekre, hogy Gyurika bőd» zafa puskája előbb felszívja a bagólevet azért, hogy aztán a rózsafára kőpdösse rá- Ez a szórakozás hasznos és mulatsá« gos is­Hasznos, mert lehull tőle a rózsafatetű, mulatságos, mert Gyurika nagyokat nevet rajta­Azonban derű után igencsak ború szó» kott következni­Egyszercsak nagyot sivalkodík Gyurika s észnélkül szaladni kezd- A „Kohász“ utánna­Az őregpapa ijedten veszi észre, hogy vaddarázs kergeti a kis unokát- Még a szívverése is eláll ijedtében- A „Kohász“ azonban játéknak tartja az égé* szét s a vaddarazsat a levegőben úgy el« kapja, mint a kutya a legyet­— Megijedtél kis fiam ? Igyál egy korty vizet­A gyerek nagyot húz a zöldmázos kor­sóból, de még mindig szepeg- Az őregpapa azonban végleg is meg* tudja vigasztalni, mert: „Nemcsak ímígy»amugy szereti, Tenyeréből lépesmézzel eteti—“ II­„Kohász“ idegen szagot érezhetett, mert morogni kezdett­Az őregpapa csak akkor neszeit fői, mikor egy oláhcigány bevigyorgott a ví* rágoskert léces kerítésén­— Akarsz valamit mondani ? — kiáltott rá az öregpapa­— Nem­— Hát akkor miért tátod itt a szád ? — A dohányt pipálni, a bagót rágni szokták- Adjon gazduram egy kis rágni valót­— Eltakarodj innen, te dologkerülő te— A cigány be se várta a befejezést, úgy elinalt, mintha sóval töltött puskával íőtték volna szügyön­Távozás közben, mintha káromkodott volna, dehát Istenem ilyen fogadtatás után nem is lehetett tőle azt kívánni, hogy a „házíáldást“ olvassa fel— A méhek zümmögni, a darazsak don­gám kezdtek- A nap pedig oly melegen sütött, hogy az is alvásra gondolt, ki nem volt álomszuszék. Az őregpapát is elnyomta az álom. Rémeset álmodott­Visszajött a cigány- Besomfordált a kertbe­Rágyújtott az öregpapa ősi tajtékpipájára s orrából úgy dűlt a füst, mintha gurgulya* likból tódulna­Erőlködött, hogy kicsavarja a cigány j kezéből a pipát, de nem bírt mozdulni- A cigány most Gyurikára nézett- Szeme akkorára dülledt, mint az űrgelík- Odaugrott Gyurikához, hirtelen felkapta, keresztül ugrott vele a léckerítésen­Pár pillanat mnlva elcsapott fejük fölött a rozshullám­Az őregpapa rémületében nagyott kíál» tott, mire felébredt- Megdörzsőlte szemét- Körülnézett- A kertajtó félig nyitva volt­— Gyurika, Gyurika ! — kiáltott kétség» beesetten. — Hol vagy ? Merre mentél ? Szaladt a tanya előtti erdőbe, a tanya hátamegettí mezőre, sehol semmi nyom, vagy hang. í „Bubánat az utitársa, i Erdőn, mezőn jár utánna . . .“ III. A kert kísajtajától, a rozsföldig tudta Gyurika nyomait csapásolni. Itt elveszett a nyom. A képzelődő, az ijedt ember kísértetnek nézi a fehér gatyát viselő egyént is. A kísértet, — mint a bagoly, — éjjel jár. | Az ijedt, képzelődő ember azonban nap« pal is kísérteteket lát. Szegény öreg papa, lelkiszemeível látta, i hogy Gyurikát a cigány elhurcolta. Ki» nozta. Gyötörte. A hónaljig érő rozstáblát, — egész a határjelző körtefáig, — százszor és százszor is körüljárta, közben kiabálta Gyurika nevét. Semmi válasz nem érkezett, csak a körte fáról felelgetett a kakukkmadár : „kakukk, kakukk !“ Lerogyott a határjelző körtefa alá kétségbeesésében imádkozni kezdett. — Aranysárgahaju, búzatábla, dajkáló édesanyánk. Segíts meg. Add vissza kis unokámat. Ha kebeleden elaludt, te mindnyájunk édes ringató bölcsője ébreszd fel a te I i bőlcsődaioddal, a mindeneket életrekeltő ! | pacsirta daloddal. Ámen. I Átfogta a határtjelőlö körtefát s szív» szakasztóan zokogni kezdett. — Öreg papa, ne sírjon itt vagyok, — i kiáltott a sírástól csukló hangon Gyurika a magasból. Miután kitárta ölelésre karját a körtefa tetejéről lepottyant Gyurika, mint egy szotyos körte . . Ezen a napon lefekvéskor Gyurika g az öreg papa a szokottnál is buzgóbban imádkoztak­Kezdvén fohászukat imigyen : | „Pusztai csend édes magány, Te vagy templomom kis tanyám • • •“ G. Gy. Egyre emelkedik a tanyai iskolákká beiratkozó tanulok száma. A jelek szerint az idén beiratkozik jóval felülmúlják a tavalyi tanulók létszámát A tanyai iskoláztatások, amelyek | az utóbbi esztendőben örvendetes | lendületet vettek az idén még nagyobb ará nyokat öltenek úgyhogy illetékesek nézete szerint valamennyi iskolaköteles be lesz írva. A júniusi rendes beírások után most folynak a tanyákon a pótbe- | Írások, de már most is meglátszik, hogy sokkal több nöyendéke lesz sz Iskoláknak, mint az el­múlt évben volt. A beírásokról szóló pontos sta« tiszlikát csak hétfőre készítik el és ezért csak jövő számunkban közöl» heti lapunk is a pontos és végleges adatokat. Nagyszabású változások várhatók a rendőrségek tisztviselői karában Szigorúan meg fogják követelni mindenkitől a törvényben előirt képzettséget — Budapesti munkatársunktól. — Már néhány nappal ezelőtt szóba került politikai körökben, hogy rö» vid időn belül v Hozások várhatók az államrendőrségi tisztviselők kö= zött, mert a belügyminisztérium szigo» ruan ragaszkodni kíván ahhoz, hogy mindenki a tör» vényben előirt képesítéssel bírjon, vagyis jogvégzett legyen. Ebben az érdekes ügyben buda» pesti munkatársunknak illetékes hely» ről a következő információkat adták. — Tény, hogy ilyen intézkedés már folyamatban van és ha ma csak még terv, de az óv folya­mán valóra is vállik. A rendőrtisztviselők előirt képzettségét minden kitől meg kell kívánni, mert a rendőrség ügyköre és egész munkája megkívánja, hogy jogilag képzett ember végezze azt. Ma különösen vidéken vannak még tisztviselők, akiknek Jogi képesítésük nincsen és ezért ezeket érinti ez az intézke* dés. Ezeket a jogvégzettség nélkül való tisztviselőket nyugdíjazni fogják és pedig előrelát­hatólag még 1929 január elseje előtt. a belügyminisztérium készülő ren» delkezése, amellett, hogy a törvény kifejezett céljának tesz eleget egy régen várt hiányt pótol. , Ma még ismeretlen a közvélemény ; előtt, hogy hány ilyen rendőrtiszt- j viselő van, de mindenesetre kell lenni, ha ez a rendelkezés szűk» ségessé vált. Ez a rendelkezés nem lesz ujdon» ! ság, csak a törvényhez való szigorú alkalmazkodás. Zsembery Árpád. \ Hizlalás! liitelt kapnak a> gazdák A minisztertanács intézkedni fog a takarmányinsógröl Budapestről jelentik: Búd János pénzügyminiszter kijelentette, hogy j a legközelebbi miniszter» tanács konkrét határozat tot hoz a takarmány Ínség problémájában, mert a takarmányhiány súlyos ha« 1 tással van az egész gazdasági életre. A gazdaközönség körében meg« oszlanak a vélemények a segités módozataira nézve. Két megoldásról lehet szó: Szál» 1 matakarmánnyal és u. n. erőtakar* mánnyal pótolni a hiányt és meg­könnyíteni az importot. A Helyi Ertesitő budapesti munka­társa a kormányhoz közelálló helyen úgy informálódott, hogy olyan meg» oldást keresnek, amely a termelőket és fogyasztókat egyaránt kielégíti. A kormánynak az a terve, hogy hizlalási hitelt bocsát a gazdaközönség rendelke­zésére. A kérdés elméletileg már rende» j ződött is. Csak arról van szó, hogy a gazdák 5 százalékos hitelt akarnak, a kormány viszont drágább hitelt akar adni Pestmegye alispánja fegyelmit Indított Horvátit Zoltán félegyházi városi főügyész ellen (Félegyházi tudósítónk jelenti.) Ismeretes az a rendelet, hogy városi tisztviselők a magánfelek részére teljesített szolgálatukért pénzt nem fogadhatnak el, hanem azt a közpénz» tárba kell befizetni s a tisztviselőnek a tanács ezt kiutalja. Ezt a városi tisztviselők magukra nézve elismerték, csupán dr. Horváth Zoltán fő­ügyész jelentette ki, hogy ennek nem tesz eleget. Ez ügyben az alispán a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot dr. Killián várm. főügyészre bizta. H ■■ ' Ilii «»»III , p Elkészült a sóstói ut Jelenleg még nem lehet átadni a forgalomnak A sótói ut, amely annyi bosszúságot okozott egész nyáron át a város közöm ségének, végre most elké= szült. Végig van már az egész útvonal kövezve és csak a hengerelés hi« ányzik és utána néhány kisebb simítás, hogy át is adhassák a forga­lomnak. Az ut, amely most készült el, mint ismeretes egészen a Sóstó»für» dőig vezet és a tél folyamán már nagyszerű útja lesz itt a tanyai közönségnek, jövő nyári szezonban pedig a fürdöző köszönségnek. Annyi már most is megállapítható, hogy ez az uj ut jelentősen fogja emelni a Sóstó értékét. Az idén is megtartják a takarékossági napot Mint ismeretes, a takarékossági eszme fejlesztése céljából a kormány rendeletére mim den év október 3hén takarékossági napot tartanak, a múlt esztendőtől kezdve. A belügyminiszter megbízásából Tatits Árpád államtitkár leiratban értesítette a vá* rosokat, hogy a takarékos« sági napot a pénzügymi­niszter az idén is a milánói nemzetközi takarékossági intézetben megállapi* tott és ott jónak talált alapelvek felhasználásával rendezi meg. Mivel a Magyarországi takarékos- sági nap dátuma összeesik a nem­zetközi takarékossági nappal, amely uquancsak október 3hén van, kétségtelen, hogy a takarékossági napnak kifelé is nemzetközi jellege lesz. A német kormány 30 milfiió márkával siet az állattartó gazdák segítségére A német földmivelésügyi mi­niszter javaslatára a birodalmi kor* rnány 30 millió márka hitelt nyújt az állattartó gazdáknak, hogy az ál* latállomány tömeges értékesítését megakadályozza. E hitelkeret egy- tévze hizlalási célokat szolgál. Sí n már 1 vál Fiséi ruha csai Feke^ az 5-ö té ivág Ionná 1 nyiség Kilója hús 1 Ionná szaloi borjuh Tii if]. II 1 Ige bér fi házi részén buwSk c az ös: Napo távé Birse füszerk Szél M Szórni A k 61 Vasi bét vitt) Siiül •• 01 Cíwbo; felvt A ha 5 felv. 2-2 e és íé-

Next

/
Thumbnails
Contents