Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-08-22 / 67. szám
4 Kiskunhalas Helyi JUrtesitő augusztus 22 Tanyai képek <Z]«Z> Eajszálhasogatás a pusztában Merthogy puszta is van még határunk» ban ; igaz, hogy csak a romja a réginek ami van is. Néhány bokor öreg nyárfa — vagy csomoros jegenyefa mutatja csak, hogy milyen lehetett valamikor Debeák is, mikor még kövér laposain a ménes nyi» hogva vágtatott. Ide kívánkoztunk a minap városunk legöregebb gazdasági tudósítójával, ahol is a saját járásán lévő híres nyárfabokor alá telepedve, kipróbáltuk, hogyan lehet egy napig munkanélkül élni. A múlt és jelen keserveinek kíbeszélése után a közgazdasági kérdések feszegetése s a föld hasznosításának kérdésénél ma» radtunk, még a hunyó parázsnál s csillag« hullás mellett is. Nem volt ott senki, aki közbevágjon, csak a vezérürü nyakán rá» zódott meg néha a kolomp. így temetkez« tünk egy partoldalon nyugovóra. Megállapításaink bokrétába szedve s hátulról kezdve mint a kofa az újság» olvasást, így bodorodtak ki. A föld hasznosítása feles bérletbe adás esetén. Első tekintetre ez előnyösnek mutatko» ztk, mert az esélyek megoszlanak a bír» tokos és a bérlő között s ha jól sikerül a termés, ennek áldásában mindketten ré» szesülnek, elemi csapás vagy rossz termés esetén pedig a kárban is osztozkodnak. Ha azonban jól széjjel nézünk, látnunk kell, hogy a felesszántó rendszerint kis tőkéjű ember, aki rendszeres trágyázást, talajjavítást nem végezhet, de forgótőke hiányában ehez a birtokos sem igen já» rulhat hozzá s így a föld termő ereje évről-évre gyengül. Talajjavításra kötelezni nem lehet a fe« lest, mert az neki pénzbe kerül, pedig a mi határunkban felettébb kívánatos és szükséges volna, hogy a vizvette völgyek a dombokból feltöltessenek, a talajszin simábbá és termöbbé tétele miatt is. A felesre nagy előny az, hogy a tulaj» donos nincs ott mindig ellenőrizni a mun» káknak idejében való elvégzését s a szom» szédos piacokon olyan termékeket is értékesíthet a maga javára, amiknek fele a tulajdonost illetné. A gazdálkodás ezen módjánál a két fél közt hamar keletkezik nézeteltérés, ami« nek gyakran kövér perlekedés a vége. A föld hasznosítása haszonbérbe adás esetén. Nagy kényelem a tulajdonosra s család» jára, ha a birtoka haszonbérbe van adva. így ellenőrzésre kevesebb szükség van s takarékos életmód mellett tőkegyűjtésre is alkalom nyílik. A birtokos és családja nyugodtan élvezheti a városi élet előnyeit és örömeit. Hátránya az, hogy a tulajdonos — gyér* mekeível együtt gazdasági gyakorlati ta» pasztalatokban elmarad — de maradi ál* lapotba kerül maga a bírtok is s ezáltal értékéből is veszít, mert a bérlő — kivált a mostan szokásos 3 éves bérletnél — évröhévre megfelelően nem trágyáz, sem talajt nem egyenget, de nem is fásít, a már meglévő fásítást kellőképen nem ápolja s nem is védi. így a bírtok termő» ereje s hozadéka csökken, kivált ha a bérlő gyenge pénzügyi erejű s nincs elegendő munkabíró családtagja. Az ilyen állapotú haszonbérlő hamar tőnkre is megy. Az olyan birtokos a szerencsés, aki tőkeerős haszonbérlővel szerződik, akinek Halason a bérelt birtok vagyonadójának alapját képező becsérték 10 százalékának megfelelő értékű jószágállománya van s ezenfelül egyéb gazdasági felszerelésben (beleértve a vetőmagot is) is van lö százalék értéke s még emmellett 20 százalék forgótőkéje pénzben és terményben s még a félévi haszonbérre valója is meg van. Akinek ilyen haszonbérlője akad, az nyugodt és kényelmes életmódra tett szert. Az ilyen erős ember nem is jár rosszab» bul, mint a mádi zsidó, mig a gyenge erejű bérlő törvény és szerződés szegé» sekbe keveredik s igen gyakran kövér perlekedéssel végzi. Az ilyen gyengébb bérlő csak úgy boldogul, ha megfelelő számú erős munkabíró családtagja van, akikkel minden munkát elvégezhet. Ha fizetett munkásokkal dolgoztat, akkor a bruttó bevétel 75 százalékát felemészti az üzemi kiadás és az adók s a fennmaradó 25 százalék a haszonbérre s az ő megélhetésére nem elég. Nemzetgazdasági szempontból sem ki« vánatos, hogy a birtokok bérbe adassanak. Igaz, hogy igy az állam több adót be» vasal, de nincs benne köszönet — csakúgy, mint a korcsmák nyitva tartásában — mind I több-több bérlő roppan össze, foglalás, végrehajtás, árverés fakad a nyomában. Az adókivetö közegek nem tudhatnak a gaz» dálkodás menetébe betekinteni, gyakran azt sem értik meg, hogy Lecsuha Ger« gelynek nincs jövedelme, hanem egypár harmadfü tinót ráfizetett az esztendőre, mert csak osztanak és szoroznak ott is, ahol a szél a vetőmagnt is elhordta. Ma» gyarjaínk meg nem állnak csülökre a Gazdaköröknél, mikor az adóvallomások ideje van. így következik be, — sokszor magyarjaink hibájából a sok sérelmes ki* vetés, pedig a juhot is csak addig lehet évrőt=évre megnyírni, míg a bőrét le nem húzzák. Cz. L. I (Folyt, köv.) 270.000 magyar asszonynak egyetlen gyermeke sem született Hétfőn hajnalban bestiális módon meggyilkoták Pusztamérgesen egy halasi gazdálkodó tizennyolc éves fiát Szegedi tudósitónk jelenti telefonon. Egy megdöbbentő és részleteiben szenzációs gyilkosság tartja izgalomban Pusztamérges község és határának lakosságát. A pusztamérgesi határban egy bál után való hazamenetel alkalmával bestiális módon meggyilkolták Gazdag Balázs tizennyolc éves halasi gazdaifjut. Az esetről a következő tudósitá sunk számol be. Vasárnapról-hétfőre virradó éjjel bálát tartottak az egyik pusztamérgesi határban levő csárdában. A bál a legjobb hangulatban folyt le a reggeli órákig, amikor a társaság osztani kezdett és mindenki hazafelé indult. A bálból több társával együtt távozott el Gazdag Balázs halasi gazdaifju is. Alig tettek meg körülbelül egy kilóméternyi utat, vitatkozni kezdett Gazdaggal Hegyes Péter nevű legénytársa, szó-szót követett, majd tettlegességre került a sor, de a jelenlevők szétválasztották egymástól a verekedőket. Már ugylátszolt, hogy simán fog lefolyni az ügy, amikor kissé távolabb újból összekerültek az ellenfelek és egy újabb az előzőnél hevesebb összecsapás keletkezett közöttük. Hegyes Péter a második vita során kést rántott elő, beledöfte Gazdag Balázsba, utána pedig vastag husánggal ütni kezdte. Addig ütötte, mig bele nem halt sérüléseibe. A halottat ezután a csendőrség intézkedésére szállították be Pusztamérgesre A vizsgálat során Hegyes Péter bevallotta, hogy ő gyilkolta meg Gazdagot, mert régóta haragos viszonyban van nak egymással. Hegyest a csendőrség őrizetbe vette. A szegedi vizsgálóbíró kedden szált ki Pusztamérgesre és ma délelőtt boncolták fel az áldozatot. A további eljárásról csak jövő számunkban lesz módunk beszámolni Több a nö, mint a férfi. — Érdekes és egyúttal szomorú adatok a pusztulás frontjáról A Központi Statisztikai Hivatal most bocsátotta közre az 1920. évi demok- ráfiai (oépleirási) adatait. A hatalmas munkával összeállított kötet részletes kimutatásokat tartalmaz a lakóházak számáról, építési anyagáról stb. A kötetben foglalt különböző táblázatokból megtudjuk, hogy összesen 1175338 lakóház van Magyarországon. A házak közül 1155033 földszintes s csupán 464 olyan ház akad, mely ötemeletes, vagy annál magasabb, áz épületek közül köböl, vagy téglából 251266 készült, mig 609628 vályogból vagy sárból épült. k házak közül cseréppel vagy egyéb szilárd tetőanyaggal 592338 van fedve, mig 48383 nád vagy zsúp fedelű. Az összes lakóházak közül983501 épület nincs alápincézve. Itt említjük meg, hogy Budapesten összesen 18428 lakóhoz van, ebből 19 náddal van fedve. A 1178338 lakóházban ősz szesen 1828264 lakás van. Ebből mindössze 3549» áll üresen. A lakások közül 5859 pincében vagy alagsorban, 222 padláson fekszik. A szobák száma az összes lakásokban 2739813. Nagyon érdekes, hogy padozat szerint vert földü lakószoba 1347920 van tehát sokkal több mint deszkapadozatu. Az ország összes lakosainak száma 7980143. Ebből 4109239 nö, tehát lényegesen több, mint Halason is megünnepelték Szent István napját Az egyházak templomaiban beszédekkel méltatták a nap jelentőségét Az első magyar király napját, az az ország legfényesebb nemzeti ünnepét Halason megünnepelték. Szent-István napjára lobogódiszbe öltözött a város és ünnepi képet mutattak az uccák. Sorrend szerint az első magyar király emlékének reggel hét órakor a református templomban áldoztak Az Istentisztelet keretében Szabó Zsigmond lelkész mondott megkapó szónoklatot, amelyben az első magyar király jelentőségét méltatta. Szabó Zsigmond többek között azt mondotta, hogy István királynak tulajdonítható, hogy Magyarországban a keresztény vallás legyőzte a pogányságot. Ezért őt nem csak a katolikus valláshoz tartozó kriszluskövetők tisztelik, hanem minden magyar, aki a keresztyén egyház tagjának érzi magát. Bennünket — mondotta — nem lehet látni körmenetekben, Mi reformátusok vallási dogmáink tilalma miatt nem vehetünk ilyenekben részt, de áldjuk Istenünket, hogy hazánknak szent Istvánt teremtette. Végezetül a kormányzó bölcs kormányzatát emelte ki és hosszú életei kívánt nelfi A római katolikus templomban fél tiz órakor tartottak ceremonális nagymisét, amelynek keretében Baranyai László káplán tartott beszé det. Szent István jelentőségéről. Kiemelte, hogy Széni Istvánnak köszönheti az ország fennállását és a mai szomorú helyzete az országnak azért következhetett be mert eltértünk szent Istvántól. Kitartás és nemzeti erőre van szükség Szent István követésére, ha azt akarjuk, hogy kilábaljunk a jelenlegi nemzeti szerencsétlenségből. Beszélt még a magyar történelem nagy és dicső napjairól, amelyek mind csak azért következhettek be, mert Szent István szelleme fütötte az országot. Beszédét hatásos és a tárgyhoz alkalmazkodó néhány szóval fejezte be. Az ország lakói közül legtöbb 15-19 éves, számszerint 844 ezer 598, legkevesebb természetesen a 100 ’ éven feiüii, számszerint 31 férfi és 772 nő. Azokból a táblázatokból, amely az ország műveltségi állapotáról tartalmaz kimutatásokat, megtudhatjuk, hogy Magyarország összes lakosai közül 1774447 van olyan, aki sem írni, sem olvasni nem tud, mig az írni és olvasni tudók szám 6088557. Nemzetiségek szerint az irni olvasni tudásbau szama, mert a mai Magyarországon lakó 23760 román lakos közül 12487 nem tud irni és olvasni. A tótoknál már sokkal jobb a helyzet, mert 141880 főnyi (ót lakosság közül csak 32550 analfabéta van. Magyarországon összesen 1 millió 451215 magyar anyanyelvű férjes asszony van akik közül 270118 nak egyetlen egy gyermeke sem született, mig 128421-nek hatnál több gyermeke van. A Magyarországon élő magyarokhoz kell még számítani természetesen az Amerikában élő egymillió főnyi magyarságot, továbbá azt a 3 milliónyi magyart, mely jelenleg a csehek és » románok állal megszállt területen j lakik s amely természetesen híven megőrzi magyarságát addig is, mig l elvesztett területeinkkel együtt ojra i vissza kerülhetnek az anyaországhoz.
