Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-01-28 / 8. szám
8 szám XXVIII. évfolyam Szombat, 1928 január 28 Közgazdasági, társadalmi és politikai Heti néplap £(Sfl*etéal ár egy évre: ffelybeia. . . 12 P 80 nil. | Vidékre . . . Egy iiim ári 12 fillér Alapítom PRAGÉI FEREHSZ Hirdet menyek dijat Kgy ere. magas sör©«»,, c Garntondbél 80 fillér — Fetíiöél 88 flUér Magán hirdetés szavak azerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán ét szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épüW Harc a nemzeti gondolatért a magyar zenén keresztül A Helyi Értesítő számára irta: Raffay Sándor ev. püspök Azok a magyarok, akik aggódva figyeltek, hogy az idegen zene mint szorítja ki a magyar zenét, a Ma» gyár Zene Barátainak Országos Egyesületébe tömörültek és harcot indítottak nemzeti zenénk meg* mentésére. A hadjárat célja az idegen lélek, * az idegen szellem, az idegen szó* kások visszaverése és a magyar lélek, magyar szellem, magyar szó* kások és hagyományok uralomra juttatása. Olyan cél ez, melynek elérésére és kivívására az egész magyar nemzetnek teljes fegyverzettel táborba kell szállnia. A tömörülésre a jogot és az ín* dítást a tulajdon lelkűnk izzó ma* gyarságának ébredést és cselekvést parancsoló kényszerűségéből me* ritettük. Nem tudtuk tovább tét* lenül elnézni a magyar öntudatnak azt a fenékig ható romlását, amely mint a hömpölygő ár, min* den tisztes nemzeti szokást beisza* pol, megöl és eltemet. Nem tudtuk tovább tétlenül elnézni, hogy a nagy erővel, tét* szetős külsővel, sok űgyesszavu szószólóval és hatalmas hadsereg* gél reánk zuduló idegen szellem hogyan fojtja meg a tulajdon lel* künkben az apáinktól őrökül ma* radt ősi magyar sajátosságainkat, hogyan vetkőztet ki ősi tisztes szó* kásáinkból és hagyományainkból s hogyan cseréli fel legdrágább lelki értékeinket nemzetközi selejtes portékával. Nem bírtuk tovább tétlenül el* nézni, hogy egyik legnagyobb kin* csünket, évszázados gyönyörűséges magyar zenénket hogyan szorítja háttérbe, hogyan fertőzi meg, ho* gyan forgatja ki hamvas szépségé* bői az a négerfoltos nemzetközi zene*félszegség, amely úgy száguld ma végig ezen a múltját elveszi* tett, jelenével meghasonlott, jővén* dője útját még meg nem talált sze* rencsétíen világon, mint a fertőző járvány, amely minden ízlést, min* den erkölcsöt megfertőz és meg* szeplősit menthetetlenül. Nem bírjuk tovább tétlenül el* nézni, hogy a magyar dal és a magyar zene, amelyben a nemzet lelke és szíve olyan csodálatosan szép, olyan édesen meleg, egyszerűségében és közvetlenségében is olyan megragadó és örökéletre méltó felséges melódiákban csendül szívbőbszívbe, hogy ez a magyar dal és magyar zene idegenné vál* jék lassanként a tulajdon honában. Pedig már erre az útra tértünk. A mai nemzedék maholnap már i inkább kívánja és jobban szereti a zajos és művészieden, nem a lélek és a szív nemes érzéseire, hanem az érzékek buja ösztöneire számitó idegen zenét és idegen dalt és ma* holnap már meg sem érti azt a nemes magyar muzsikát, amelyben benne lüktet apáinak régi porló szíve, megzendül őseinek rég elült öröme, vágya, reménysége. Mert nemzet muzsikája an* nak a nemzetnek a lelki világát szólaltatja meg. Ha valahol, úgy a dalnál igaz a mondás, hogy a szív teljességéből szól a száj. Egy nem* zet nemcsak a nyelvében, hanem a zenéjében és a dalaiban is él. így a magyar zene történetéből meg lehetne írni a magyar nemzet történetét, ha egyáltalán ísmernók a magyar zene történetét. De még nem ismerjük s ennek a megisme* rése és felkutatása is a jövő fel* adata. Négy*őtszáz esztendőre már most is visszatekinthetünk és ez is elegendő arra, hogy a múltak örök* ségéből lerakhassuk a magyar zene* kultúra jövendőjének alapjait. Abban a tervszerűen és céltuda* tosan működő magyar zenekulturá* ban, amelynek számára Bartók és Kodály professzorok, boldog emlé* kezetű Seprödi János és Káldy Gyula példáját követve a történelmi anyagot a levéltárakból és a nép ajkáról már jórészben összegyűjtőt* ték és amelynek ma még csak előőrsei vannak, tábora még nin* csen. Hiszen csodálatos, hogy még égé* szén komoly és nagyműveltségü magyar emberek is hirdetik azt a téves felfogást, mintha a magyar zene a cigányzenével volna azonos. Megfordítva talán inkább megállana ez a mondás, hogy a cigányzene voliaképen nem más mint magyar zene. A magyar zenének a magyar cigány volt az élő rádiója. A magyar cigány rít* kán alkotta, inkább mindig csak kisérte és hordozta a magyar dalt, Innét van, hogy jó cigány mindig csak ott termett, ahol a nótás kedv uralkodott. Ennek a nótafának a , gyökerei pedig a magyar szív és a magyar lélek bensőséges érzésvílágából szívják fel és alakítják nótává az örömet és a bánatot, a pajkos paj* zánkodást és a fájó lemondást, a diadalmas hitet és az emésztődő keservet egyaránt. A Magyar Zene Barátainak Or* szágos Egyesülete a történelmileg kialakult és sokféle formában ma is élő magyar zene megmentését, meg* ismertetését és továbbfejlesztését tűzte ki feladatául. Ha kell, és a magyar zenét másként megmenteni és diadalra juttatni nem sikerűi, harcot is kezdünk. Nem mintha magunkat nagyon erőseknek és ha* talmasoknak tartanók, hanem mert i hisszük, hogy ebben a jóakaró és hazafias küzdelmünkben minden éplelkü és minden nemzeti érzésű magyar emberre számíthatunk. Mert mi nem magunkat keressük, nem is a magyar zene egy bízó* nyos ágát vagy nemét, hanem mindenben és mindenütt csak azt, ami magyar lélekből lelkezett patinás magyar. LEGÚJABB! (Budapesti tudósitónk teiefonjelentése péntek délután.) A Ház elfogadta a Nemzeti Bank feleslegeinek hovaforditásáról szóló javaslatot A képviselőház mai ülése A képviselőház mai pénteki ülését Zsitvay Tibor elnök nyitotta meg féltizenegykor. Az elnök bejelentette, hogy Janka Károly egységespárti képviselő egyházi elfoglaltságára való hivatkozással képviselői mandátumáról lemondott. Ezután áttértek a napirendi javaslat tárgyalására, amelyben tárgyalni kezdték a Nemzeti Bank 1927 évi feleslegeinek hovaforditásáról szóló javaslatot, A javaslatot Örffy Imre ismertette. Farkas János szociálista a javaslatot szociálista szemszögből birálta. Ezután Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár védte meg a javaslatot. A ház a javaslatot úgy álta- i lánosságban mint részleteiben * elfogadta. A hercegprímás látogatása a parlamentben Serédi Jusztinián hercegprímás ma, péntek délelőtt 11 órakor tett látogatást a felsőház és a képviselőház elnökénél a parlament épületében. A hercegprimást nagy ünnepélyességgel fogadták. A parlament kupolacsarnokában Kara- fiáth Jenő, a képviselőház háznagya fogadta az ország első zászlósurát. Ezután a hercegprímás látogatást tett a két ház elnökénél. A hercegprímás az üdvözlések során a következőket mondotta : — Magam is a törvény embere vagyok, voltam és az is akarok maradni. Éppen ezért is szívesen kerestem fel a törvény- hozás házát. Barla-Szabó és Csilléry András mandátumukat tartják meg és lemondanak a Munkásbiztositó igazgatói állásukról A képviselőkáz összeférhetetlenségi állandó bizottsága csütörtökön ülést tartott, amelyen Barla-Szabó József és Csilléry András országgyűlési képviselőknek az Országos Munkásbiztositó Intézet főorvos-igazgatóinak önmaguk ellen tett összeférhetetlenségi bejelentését tárgyalta. A bizottság mindkét képviselő esetében egyhangúlag kimondta, hogy összeférhetetlenség esete forog fönn és összeférhetetlen helyzetüket nyolc nap alatt kötelesek megszüntetni. Barla-Szabó és Csilléry András ma délelőtt a Ház folyosóján kijelentették, hogy a munkásbiztosi- tónál viselt állásukról mondanak le és képviselői mandátumukat tartják meg. Eg; budapesti bankár morfiummal megmérgezte magát Életveszélyes állapotban a Rókus kórházba szállították Ma a délelőtt folyamán J u- h á s z Lajos bankár, aki ismert pénzember volt morfiummal megmérgezte magát. A súlyos állapotban levő bankárt a Eókus-kórházba szállították. Az orvosok kijelentése szerint állapota életveszélyes. A bankár tettének oka ismeretlen, de annyit megállapítottak, hogy nem anyagi viszonyok, főleg nem tőzsdézés volt az oka elhatározásának.
