Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-04-28 / 34. szám

2 április 28 Kiskunhalas Helyi Értesítője A VÁROS ANYAGI HELYZETÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉS A KÖZGYŰLÉS ELŐTT Milyen a város vagyoni viszonya és mennyi a város adóssága? — a tanács jelentésében A csütörtöki közgyűlés Ismeretes, a legutóbbi közgyűlés úgy határozott, hogy a város anyagi hely zetéröl szóló jelentést a városi ta* nács készítse el és azt hozza a kép» viselőtestület elé. A csütörtöki közgyűlésnek egyik tárgya ez volt az erre vonatkozó jelentést Hofmeister Gyula főszám* vevő ismertette A jelentés szerint a városnak I millió 477 ezer 100 pen­gő adóssága van és ezzel szemben a város vagyona: 4 millió 479 ezer 449 pengő. A jelentés ezt a következőkben részletezi: a város a Hirsch Mihály cégnek 565 ezer pengővel, az An­gol Magyar Banknak 118 ezer pen­gővel, a Teudloff=Ditrich cégnek 19 ezer 100 pengővel, a közmunka pénztárnak 10 ezer pengővel, a hely­beli pénzintézeteknek 75 ezer pen gővel tartozik és a külföldi kölcsön­re pedig 690 ezer pengővel A város vagyona ezzel szemben: ingatlanok értéke leltár szerint 3 millió 635 ezer 944 pengő, ingók értéke 100 ezer 330 pengő, jogosít» ványok 743 ezer 175 pengő. Ez volt a tanács előterjesztése a város anyagi helyzetéről, amelyhez dr. Zilah Benő rövid felszólalása után dr. Thurócy Dezső polgármes» tér szólt hozzá többek között a kö» vetkezőket mondta: — A v. tanács kibontakozási tér» vet a jelentéssel kapcsolatban nem adhatott, mert ma még ezt nem te­heti meg. A különféle adók nem folynak be úgy, ahogy a költségve­tésben be vannak állítva, amely a gaz­dasági váltsággal hozható összefüg gésbe és igy áll elő az a helyzet, hogy a város, mint az or» szágban Igen sok helyen, függökölcsönnel tudja a vá ros ügyeit tovább vinni. Dr. Zilah Benő arról szól, hogy a jelentéssel kapcsolatban kibonta­kozási tervet is várt a tanács részé­ről kéri, ahol lehet, a város szór» galmazza az adók behajtását. A je» leütéssel részletesen foglalkozik. Dr. Kathona Mihály elismeri, hogy a város, mint a legtöbb ma­gángazdaság, nehéz helyzetben van és szól arról, hogy ez miként kö» vetkezett be és Halas is, amelynek kis órtékü va gyona van, csak az adófi­zetők fillérein tud fejlődni. Egyébként minden város súlyos váltsággal küzd, í Borbás Imre azt hangoztatja, , hogy Pápa város is hasonló fizetési j nehézséggel küzd mint Halas. Az ! ok hasonló, ott is a város bevéte- j lei le vannak kötve a külföldi köl* csönre, valamint az adók nem foly­nak be rendesen és olyan városfej­lesztési tervek t kellett keresztül» vinni, ami elől kitérni nem lehetett. Dr. Thurőczy Dezső újabb felsző» la'ásában arra tér ki, hogy a város fejlesztése elől kitérni nem lehetett. \ Rásonyi Papp Gedeon a város fási- | tásáról szólva, kijelentette, hogy ezért és a városfejlesztésért a pol­gármestert a legnagyobb elismerés illeti meg. A csendesen folyó vitát ezután erős összeszólalkozás követte, amely a polgármester és Mészöly Károly között ke» letkezett. Mészöly Károlynak a Kossuth utca fásításával kapcsolatban tett kijelen» tése miatt volt összetűzése a polgár- mesterrel, amely után a képviselő- testület a v. tanácsnak a város anyagi helyzetéről szóló je­lentését tudomásut vette, Fülöpszállást és Soltot a közeljövőben vasúttal kötik össze Már több isbeu felvetődött az a terv, hogy a Kecskemét—fülőpszállási vasútvonalai kiépítik Soltig. Galambos Károly Fülöpszáüás volt főjegyzője és dr. Mády Gyula fiilöpszállási orvos annakidején előmunkálati engedélyt is kértek a Fülöpsiállás—Solt községi vasútvonal építésére. Galambos főjegyző elhunyta után, ezt az engedélyt nem újították meg és most, hogy a kormány elhatározta, hogy Solt és Dunafőldvár között hidat épit, a Fülőpszáliás—solti vasút el­felejtett terve újból életre támadt, hogy a Hídon keresztül az Alföldet összekössék a Dunántúllal. A Föiőpezáíiás—solti vasútvonal terve most nem csak a 22 kilóméte­res távolságot van hivatva összekötni, hanem az uj hídon keresztül a Kis­kunságot közelebb viszi majd a Du náoíulhoz és ezáltal tehermentesíti Budapestet. Értesülésünk szerint rövid idő kérdése már, hogy megkezdődjön Fülöpszáüás, illetve Kecskemét és Dunafőldvár között az összekötő for­galom lebonyolítására irányuló vasút­vonal építési munkálatainak megkez­dése. i A Helyi Értesítő többizben beszá­molt arról, hogy a kormány elhalá* rozta az évtizedek óta húzódó vár­megyei közigazgatási reform keresz­tülvitelét s hogy a belügyminiszter bemutatta a kormánypárti és ellen­zéki képviselőknek a közigazgatási reformtervezetét, amely tervezet a kormánypárt képviselői között bizo­nyos nyugtalanságot idézett elő. A közigazgatási reformtervezet bi zonyos pontjaival agályoskodó kép­viselők annak idején értekezletet is tartottak és egyöntetűen tihakoztak a tervezet kifogásolt pontjai ellen. Éppen ezért a belügyminiszter kény» télén volt elhalasztani a törvényja» vaslat letárgyalását és február he» lyett, amint a multhét péntekén tar­tott képviselőházi ülésen kijelentette, májusban terjeszti a Ház plénuma elé. — Május folyamán — mondotta a belügyminiszter — két-három tör» vényjavaslattal jövök a Ház elé. Az egyik a törvényható­ságoknak egy évre való meghosszabbításáról szól, a másik pedig a közigaz» gatási reformról. A harmadik törvényjavaslatom a fő­városi törvényjavaslat, amelyre azon­ban valószínűleg csak az ősz folya* mán kerülhet a sor. A közigazgatási reform négy részből áll : az első a törvénghatósági bízott» ságok reorganizálásáról. A második a főispáni il« letméngek rendezéséről, a közigazgatás egyszerűsí­téséről és az autonómia kiterjesztéséről szól. A harmadik a közigatási hi­vatalnokok alkaímaztatá- tását kvalifikációhoz köti de természetesen ez az il­letmények emelésével jár. A közigazgatásban csak­is doktorált tisztviselőket alkalmazunk, akik 3 évi prakszist kötelesek foly­tatni, két év után végle- gesittetnek és a harmadik év után gyakorlati vizs­gát tesznek. A negyedik rész a fegyelmi ügyek rendezésével foglalkozik. A belügyminiszter többek között bejelentette még azt is, hogy a köz­ségi reformot is meg akarja va­lósítani és azzal a gondolattal foglalkozik, hogy a községi közigaz» gatás élére a jegy» zöket állítja. Nagyszabásúnak ígér­kezik Kovács Vince esperes, plébánosi installációja Mint a Helyi Értesítő részletes programmal együtt már megirta, va* sárnap délelőtt installálja plébánosi stallumába Kovács Vince esperes» plébánost Hanauer A. István váci megyéspüspök. Erre az installációs ünnepi atka* lomra nagyban készülődik a város katolikus lakossága és annak lefo* lyása nagyszabásúnak Ígérkezik. A vasárnapi installációs nagymi* sét dr. Hanauer A. István püspök pontifikálja. A templomi zene és ének* kar ezúttal Weirich A. „Missa solem* nis“=ét adja elő. Az „Ecce Sacerdos“ szintén Weirich müve. Az Alföld villamosításáról beszélteka képvlselőházban A képviselőház csütörtöki ülésén a kereskedelmi tárca költségvetésének során érdekes és figyelemreméltó felszólalásban foglalkozott Ivády Béla országgyűlési képviselő az Alföld villamosításának kérdésével. — A kérdést az egész ország prosperitása érdekében állandóan napirenden kell tartani. Kerületének nagy része szőlőtermő vidék, ahol évrőUévre nagyobb gon* dot okoz a szőlőkultura folytonos hanyatlása következtében a munka* nélküli tömegek kenyérhez juttatása. A problémát az ott elterülő hatalmas lionit-területek fel* tárásával lehetne megoldani. A kereskedelmi minisztérium vé* leménye szerint az ország nagy részében, főleg a Nagy-Alföldön, ma még csekély az energiaszükséglet. Ennek azonban az az oka, hogy azokon a vidékeken nem voltak még komolyan számbajöhető centrálék vagy drágán szolgáltatták az áramot, úgy hogy nem lehetett ezen a téren megfelelő propagandát kifejteni a nép körében. De 3* helyzet az, hogy népünk igenis nagy fogé­konysággal bir a villamo» sitás iránt, mert az elmúlt évben a vár­megyének, városoknak, sőt közsé­geknek egész raja foglalkozott ezzel a kérdéssel több-kevesebb szeren­csével. A nagyon érdekes probléma fel» vetése után komolyan fognak fog* lalkozni ezzel a Nagy Alföldet érdeklő fontos kérdéssel. Hatósági ellenőrzés alá helyezik a tanyai építkezéseket Mig a városokban és a községek* ben minden építkezéshez hatósági engedély szükséges és a terveket szakemberek vizsgálják felül, addig a tanyai építkezésekhez semmiféle engedély nem kellett. így történhetett azután, hogy a tanyai gazda tégla vagy kőistállót építettet marháinak mig maga és családja sok esetben vertfalu vályog- viskóval is megelégszik. Népegészségügyi, tűzbiztonsági és egyéb szempontokból többszáze­zernyi tanyai -lakosság érdekében rendelet fog megjelenni, amely szerint tanyai építkezésekhez is en­gedély szükséges. Tisite a d. hogy bados Pál h ben li lesz I Árpi alá t szákni denfél esón i Raktál den i nagyo m me! és i Kői Tiszl tem i közC 4 Ponti s Bár f kai n K vt pácc kapi kar rol Kert go gye is Lat J 0 Álmc alatt Görii e érkéz olcsó] fizet mell Míjitaa Ml a kijmläz i a kizipz­ptási reform Egyszerűsítik a közigazgatást és kiterjesztik az autonómiát

Next

/
Thumbnails
Contents