Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-04-07 / 28. szám

április 7

Kiskunhalas Helyi Értesítője

7

SAJÁT HUMORISTÁNK SAJÁT VICCEI

Móricka és Jakabka este aludni mennek. A mamájuk azt mondja, hogy imádkozzanak.

Móricka elmondja az imát:

— Édes jó Istenem, nézz le reám, vigyázz az álmomra és adj az én jó szüleimnek is nyugodalmas jó éjszakát. Móricka.

Erre Jakabka ásít egy nagyot és igy szól :

— Dettó, Jakabka.

*

Meyer ur, a házigazda, tőnkre ment. Két ismerőse találkozik vele az uccán és csodálkozva nézik. Az egyik megkérdi a másiktól :

— Te, mi történt ezzel a Me» yerrel, hogy minden uccasarkon kinyújtja a karját ?

— Ah, szegénynek ez az egy maradt meg az autójából.

*

A kereskedősegéd beszól az író* dába a kereskedőhöz:

— Kérem, főnők ur, mit számít* sak a Spitz urnák ezért a nyak* kendőért ? Hét pengőt ?

— A Spitz ur egy rendes, tísz* tességes ember, — felel a főnők — az mindig pontosan és készpénzzel fizet és sohasem alkuszik. Számít* son neki nyolcat 1

*

Beszélgetés a kávéházban :

— Miért tartja esernyőjét olyan eldugott helyén a kávéháznak ? Ta= Ián félti a tolvajoktól ?

— Nem. Csak attól, hogy va* laki rá talál ismerni.

Segéd: Kérem, főnők ur, a Kovács ur azt kívánja, hogy ruha leszállításért ne számítsunk fel neki költséget. Azt nem tehetjük, kérem.

Főnők: Miért ne ? Mibe ke* rül a postaköltség ?

Segéd: Egy pengő őtvenbe.

Főnök: Hát akkor számítson a ruháért 300 pengő helyett 305 pengőt és szállítsa el díjtalanul. Hányszor mondtam már, hogy min*

dig kulánsnak kell lenni 1

$

— Mondja csak, szomszédasz* szony, hova lett a Kati, aki a múlt héten még magánál szolgált ?

— Képzelje becsukták 1 . . . Azt mondták, kleptománíás 1

— Kleptománíás ? . . . Kár ezért az ügyes lányért 1

— Bizony kár 1 . . . Hogy ez mi mindent tudott hozni húsz fillérért 1

*

Két asszony és egy híres sebész* orvos ülnek a kávéházban. A két asszony a mostanság egyre gya* koribb vakbéloperácíók felett vitat* kozik és a vita egyre hevesebb lesz köztük. Végül az egyik az is* meretlen orvoshoz fordul és meg* kérdi :

— Tisztelt uram, őn íntelígens embernek látszik, hát mondja meg őn, élhetek=e én vakbél nélkül ?

— Maga igen, — mondja az or*

vos, — de én nem.

*

— És közli veled a férjed azüz* leti gondjait?

— Igen. Valahányszor vásárolok valamit, mindig panaszkodik.

Kohn leül és levelet ír Grünnek :

„Te aljas gazember, te utolsó csirkefogó, ami vagy. Hát így el* csavartad a menyasszonyom fejét 1 Ne adj Isten, hogy utamba kerülj, mert véresre verlek 1“

U. i. Tinta és toll nem volt kéz* nél és igy bocsáss meg, hogy ce=

ruzával írtam neked.

*

— Nézd csak, ma írtak rólam az újságban.

— Hol van ?

— Itt, ahol ez áll : Tegnap is* • meretlen tettes ...

A kisfiú megkérdi az apjától:

— Édesapám, mi az, hogy vissz* hang ?

— A visszhang az az egyetlen valami fiacskám, amelyé az utolsó szó lehet, ha édesanyád beszél.

A tőzsdén két gabonabízomá* nyos beszélget.

— Hányas gallér van rajtad ? kérdi az egyik.

— Harminchetes.

— Olyan régi ? Messziről csak háromhetesnek látszik.

*

Ma reggel a villamoson a kalauz úgy nézett rám, mintha nem vál* tottam volna még jegyet.

— És te mit tettél ?

— Én úgy néztem rá, mintha már váltottam volna.

*

Megkérdezik egy idősebb ember* tói :

— Miért nem nősülsz meg ?

— Mert félek a katonaságtól ?

— Hogy*hogy a katonaságtól 1

— Nézd, ha megházasodom és fiam születik, azt elviszik katoná* nak, ha pedig lányom születik, az katonákat hoz a házamba.

♦

Azt mondja Kóhn Grünnek :

— Nem értelek. Te egy gazdag ember vagy. Miért nem utazol el egy pár hétre ?

— Hogy utazhatnék el. Ha egy* szer elutazom, mindjárt azt mond* ják az emberek : Na, a Grün már megint ül.

*

Nem árulom el, kivel történt ez az eset : Az illető elment egy or* voshoz és megvizsgáltatta magát. A konzultálás végén megkérdezte a doktor.

— Mondja csak, nem érzi maga szükségét annak, hogy néha meg* fűrödjék ?

— De igen — felelte a páciens — csakhogy én olyan ember va» gyök, aki tud magán uralkodni.

*

András gazda már délután őt* kor lement a korcsmába és éjjel is elmúlt már, de még mindig nem jött haza.

Felesége és a fia izgatottan lesik az ablakból, mig végre a gyermek boldogan felkiált:

■ — Mama, kérem, jön már a papai

— Melyik oldalon látod jönni ?

— Mind a kettőn.

*

A kis család izgalmas órákat él át. Az örvendetes eseményre való várakozás nehéz és kínteljes óráit. Edítke a nagymama felé felé for» dúlva sóhajtva mondja:

— Szegény mama! Mennyit szenved 1 Látod, nagymamám, ne/c* tek könnyű volt! Titeket még a gólya hozott I

#

Vőlegény (a paphoz:) Legyen szíves sietni tisztelendő ur 1

Pap : Mi az ? Indul a vonatja ?

Vőlegény: Nem, de félek, hogy elkések a futballmeccsről.

Modernizálják a magyar mentőállomásokat

Autóval szerelik fel az egészségügy kiváló szervezetét

A mentőállomásokat a népjóléti minisztérium kezdeményezésére az ország valamennyi városában fel* állítják, ami erősen fejleszteni fogja a közegészségügy nívóját. Mint ismeretes és mi is megírtuk, Halason

is létesült már mentőállomás, amely igen szép eredményekkel dolgozik.

A népjóléti minisztérium most elkatározta, hogy valamennyi men* tőállomást speciális és a mentő* szolgálatra kiválóan alkalmas autók*

kai fogják ellátni, ami erősen meg fogja könnyíteni a mentők munkáját. Ilyen mentőautót minden város fog kapni, így természetesen a közel* jövőben Halas is, a város ez irány* ban már felterjesztést is tett.

Egy ilyen mentőautót most adtak át Kispesten. A mentőautót alább mutatjuk be akkor, amikor Vass József népjóléti miniszter Agorasztó Tivadar alispán és több képviselő és orvos tekinti meg.