Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-03-24 / 24. szám
március 24 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 KíMSZSEGDm Az öngyilkosság lelki megelőzése Irta : Dr. Balassa László Charite poliklínikaí főorvos Az utolsó években az öngyilkos» ságok számának ijesztő emelkedése mély és komoly gondokat okozott mindenkinek, aki a világháború nagy emberáldozataí után a nemzet ezen újabb veszteségét szemléli. Mindig újabb és újabb családok állnak érthetetlenül a kérdés előtt, minek kellett önként eltávoznia körükből annak, akit szerettek, akire szükségük volt. Mert nem igaz az, hogy az öngyilkosság indokolt és aki azt elköveti, annak más útja, más választása nem volt. Az élet akarása, az élet igenlése az az elv, amelyet helyesnek kell tarta« nunk és amelyet minden társa» dalmi jelenség szemlélésénél vezér» fonalnak kell felállítanunk. Azt kell mondanunk, hogy az élethez való ragaszkodás, a küzdés, a szenvedés elviselése az egészséges és az ön« gyilkosság beteges állapot. Általában az öngyilkosság szá® mának emelkedését a gazdasági helyzettel, vagyis külső, szociális okokkal igyekeznek magyarázni és ez a magyarázat kézenfekvőnek is tűnik. Azonban ez a magyarázat nem vezet tovább, mert ha a gaz» daságí helyzeten nem tudunk hír« telenében változtatni, akkor ölhetett kezekkel kell néznünk azt, hogyan dobják el életüket emberek százai. Közelebbről megnézve a dolgot, azt láthatjuk, hogy az ön« gyilkosság nem ily egyszerű függ* vénye a gazdasági helyzetnek. Minden külső, szociális ok a lelki életen keresztül hat és ez a hatás a lelki alkat és a külső ok össze« tevődésének eredménye. Hogy mennyire így van, mutatja az, hogy az öngyilkosságok nagy szá» mát olyanok is követik el, akiknél ezt senki sem találja indokoltnak és akiknél a lelki alkat volt olyan bizonytalan, ingadozó, hogy az igen kicsiny külső okot sem tudta elviselni. Sót tovább mehetünk és egészen helyesen azt állíthatjuk, hogy az öngyilkosok zöme kedély« beteg volt és ennek a betegségé« nek a tünete az őngyikosság és a betegsége gyógyulásával ez a vágy meg is szűnt volna. Az idegorvosok jól ismerik azt a kedélybetegséget, amelyet mélán« cholíának hívnak és az öngyilkosok nagy része ebben a betegségben szenved. Ez a betegség lehangolt» Sággal kezdődik;- aki benne szén« ved, az egyszerre megváltozottnak látja a világot, életét elrontottnak, céltalannak, régebbi cselekedeteiért őnvádlások üldözik, érdeklődése, munkaképessége csökken és főleg nagy, szürke reménytelenség fogja el. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az ilyen hangulatváltozás, a karak« temek ilyen megváltozása nem egyszerű idegesség, hanem beteg« ség, amelyet komolyan kell venni, mielőtt még a beteg anqak komoly« ságáról a legnagyobb bizonyítékkal sikerült öngyilkosságával meggyőzne. Nem létezik pillanatnyi elmezavar, hanem ezek a cselekedetek lassan kezdődő betegségnek a követkéz® ményei. A tennivaló ilyenkor természetes, a beteget vagy a gyanús beteget vizsgáltassuk meg és ha a szakorvos is megállapítja a beteg» séget, akkor tegyünk annak uta« sításaí szerint. Mennyire érdemes ezt tennünk, azt mutatja a meg« gyógyult betegek nagy száma, mert bármilyen kínos, gyötrő is a mélán« cholía a beteg részére és bármeny« nyíre is fárasztó az ilyen betegek ápolása, ez a kedélybetegség minden esetben teljesen nyom nélkül gyó» gyűl. A betegek hozzátartozóira ebből még egy kötelesség hárnl és ez a betegek minden áron való megvédése az öngyilkosságuktól. Ez pedig a legtöbb esetben u. n. zárt intézetben lehetséges. Amikor az orvos szanatórium szükségességét felemlíti, mindig a legnagyobb ellenkezésre talál és gyakran sikertelenül harcol az előítéletek ellen. Félre kell tenni minden előítéletet és csakis az az egy szempont van, hogy lehet az öngyilkosságot megaka« dályozni. Avval pedig tisztában kell lennünk, hogy ezek a kedély» betegek igen találékonyak a fel» ügyelet kijátszásában és a lehan» goltságuk oly erős, hogy egy vi» gyázatlan perc elég tervük végre* hajtására. Ne kísérletezzünk oly módokkal, amelyek egészséges em* berek rossz kedvének elűzésére valók, (mint pl. szórakozás, utazás, társaság) ez nemcsak nem segít állapotukon, hanem nagyon gyak» ran rosszul hat. Az emberek egy másik csoport« jának a lelki alkata olyan, hogy külső eseményak könnyen indítanak meg náluk hasonló cselekedeteket; anélkül, hogy azokat alaposabb Megírtuk már lapunk szerdai számában, hoty Tallér Balázs a Szabadkai ut 4 számú házban vasvillával agyonütötte Breeska Imrét, aki az eset következtében a halasi kórházban még hétfőn délután az eset napján meg is halt. A bűnügy a nyomozás első stádiumaiban rejtélyeinek látszott, mert bár Tallér maga jelentette a rendőrségen, hogy agyon verte Brecskát, de arra hivatkozott, hogy a bűncselekményt jogos önvédelemben követte el. Ennek az állításnak a * I * I A most lezajlott halasi tavaszi vá- | sárról nem sok jót Írhatunk. A vásár elé elég nagy reménységgel tekintett a város közönsége, amely azonban nem vált be. A vásárt a legnagyobb pénztelenség jellemezte. A vásáron a tavaszi munkáltatások elárkeztével különösen az igavonó és szarvasmarhákban kellett volna a legnagyobb forgalomnak lebonyolódnia. Kis felhajtás és pénztelenség miatt ez nem következett be. A szinte ; megdöbbentő arányú pénztelenség ! keresztül húzta mindenki számi« I tását. A vásárban 800 átírás történt. Helypénzből a város 6500 pengőt vett be, a két százalékos állatforgalmi adóból az állampénztár pedig 3000 pengőt. Az utóbbit átszámítva a vásárban meggondolás megelőzné. Ezek az emberek igen hajlamosak a lelki fertőzésre. A legjobban őket „nyáj» embereknek“ lehetne nevezni. A degeneráltak, psyhopathák ezek. A hirtelen fellángolók és éppen olyan hirtelen elkedvetlenedők, a fantasz» tíkusan lelkesedók, a naivul hir« névre vágyók tartoznak az embe« rek ezen csoportjába. Ezeknél az embereknél az öngyilkosság elkö« vetését nem előzi meg a megfelelő lehangolt hangulat lassú kifejlődése és kellő mélysége, hanem az vala* milyen lelki fertőzésre hirtelen fel« villanó elhatározás tragikus kivitele. A lelki fertőzés igen gyakran előző öngyilkosság, főleg ha az a napilapokban színesen, mondhat» nánk csábítóan van leírva. És itt a napilapokra vár az a feladat, hogy öngyilkosságoknál ne annak módját írják le részletesen, hanem az ön« gyilkosság következményét a hátra« maradottakra. írják le az újságok részletesen, az igazságnak megfele« lően, milyen súlyos lelki örökséget jelent a gyermekek részére a szülők öngyilkossága, mit jelent az, ha a férj feleségét könnyelműen kíta» szítja az élet nehézségei közé. Az itt vázolt elvek keresztülvitelé® vei segíthetünk azon, hogy az ön« gyilkosságok száma ne emelkedjen. tisztázására is kiterjedt a vizsgálat, amely megállapította, hogy önvédelem esete nem forog fenn. Az ügyben dolgozó vizsgálóbíró a bűnügyet szándékos emberölésnek minősítette és Tallér Ballázst már át is kísérték a kalocsai ügyészség fogházába. A bűnügy nagy szenzációt keltett városszerte és többféle módon kommentálták annak inditóokait. A köz« vélemény végül amellett foglalt állást, hogy a két ember között fennállott haragos viszony kirobbanása a véres dráma. 150 ezer pengő értékű jószág cserélt gazdát. A gyalogvájár is kicsi volt. A nagy kínálat, valamint a legminimálisabb kereslet jellemezte. A vásárban a jószágárak az alan- tiak voltak : fias tehén darabonként 4—600 pengő, lovak közönséges igásló 3-600 pengő, fias birka 100 pengő, választási malacok páronként 50—60 pengő. A rendőrségnek csak a rend fen- tartása szempontjából adott gondot a vásár. A vásárban töhb különböző természetű lopás fordult elő, amelyben a lopott dolgok megkerültek. A tettesek azonban egyelőre még ismeretlenek. A rendőrség több holmit, igy vásznakat, konyhaedónyeket, lábbelit, élelmiszereket foglalt le Patyi Erzsébetnél, akinek a holmikat az ismeretlen tettesek adták el. Patyi Erzsébet kihallgatása során azt vallotta, hogy az illetők soltvad- kertiek voltak és tagadta azt, hogy tudott volna a megvásárolt holmik bűnös eredetéről. A száguldó autó elütött egy halasi gazdát A sebesült állapota rendkívül súlyos A keceli műúton egyik halasi bér» autó elütötte Korsós György hat» vannégy éves gazdálkodót, akinek sebesülése rendkívül súlyos. A halasi öreg ember a keceli mü« utón vezetett három lovat, amikor hirtelen egy autó kanyarodott az útra. Az embernek nem volt már ideje kitérni és az autó elütötte. Korsós Györgyöt orvosilag megvizsgálták és megállapították, hogy sebesülése igen súlyos és teljes fel» épülése két’három hónapba is beletelik. Az autó keceli volt. Az ügyben megindították a vizsgálatot. Vasárnap megalakult az ipartestületek szövetségének kecskeméti körzete A magyar iparosság tömöritéiét az az ujitás kíséri, hogy az ipartestületek szövetségében körzetek alakulnak. Az országban 30 ilyen körzet leaz összesen. Pestmegyében a nagy terület miatt 3, úgymint Budapesten, Csefléden és Kecskeméten A kecske« méti körzetben Délpestvármegye ipart jstülstei és ipartársulatai lesznek és pedig: Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas, Kalocsa, Lajosmizse stb. Nagykörös a Cegléd körzethez tartozik. Az alakuló közgyűlésre 13 ipartestületi és 7 iparosköri elnök kapott meghívást. mag róla, hogy vatttmag, árpa, zab, burgonya szükségletét legjutányosabban PURUCZKY TESTVÉREK TERMÉNTÜZLETÉBEN Alsótemplomtár 2 zz. alatt szerezheti be. Búzát, rozsot, zabot ís faltér hahnt * i«gmag«abb naP‘ 4r°n Igllel U1UUI vásárolunk. Elsőrendű bicskái morzsolt tengerit, tisztát, árpát, árpadarát, Krüger-burgonyát, rozs- korpát napi iron házhoz szállítva, leg« elOzékenyebb pontossággal eszközöljtlk ifi, Murgács János hentes húsárai Osztályozott húsok : Borjúhús 2 40 P tói 2-60—S-80 P ig «értői htu P6o P tói 2-2 32 ig vegye« felvágott 3 20—4 P ig, tói szülőin» 8 P, ziir szalon»» 2 30 P-töl, nagyobb vétóiméi 10 fillérről oletóbb, héj él zsír kg-ja 2 50 P, nagyobb vételnél aég olcsóbban szerezheti be üzletében, Marhahús 180-tól 19t—2 P-ig. Borjút, markit budapesti széllitAsra is vftsárol. Ajánlatot üzletéks kér Égbekiáltó igazságt alanság, ha szükségletét ruházati cikkekben nem Beck József varzenyáruhásában (Kossuth-u. 29 ss. alatt) szerzi ba, ahol vételkényszer nélkül meggyó« ződhetik az áruk kiváló minőségéről és az árak olcsóságáról! Minden cikkben dús választék Olcsó árak! Átkisérték az ügyészségre Tallér Balázst, Breeska Imre gyilkosát A vizsgálóbíró szándékos emberölésnek minősítette az esetet Az önvédelem nem nyert beigazolást Pénztelenség és kevés vételkedv jellemezte a halasi vásárt Helypénzből 6500, állatforgalmi adóból 3000 pengő folyt be
