Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-03-14 / 21. szám

március 14 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 A halasi tavaszi vásár március 21 és 22-én lesz A halasi tavaszi országos állat- és kirakodóvásárt március 31 és 38 én, szerdán és csütörtökön tartják meg. A vásárra vészmentes helyről szabályszerű marhalevéllel bármily állat felhajtható. Az állatvásárterek kapuit reggel 5 órakor nyitják ki, a kirakodóvásár szerdán d. e. 8 órakor veszi kezdetét. Féltőidén csökkent Kele- Mán az Idén az idegen­forgalom A határállomáson jóval kevesebben léptek át, mint tavaly Az utóbbi időben egyre fokozot­tabb figyelmet fordítanak az idegen- forgalomra és annak kialakulására, nemkülömben fejlődésére is. Az idegenforgalom legbiztosabb mértéke a határállomások statiszti­kai kimutatása szokott lenni és ezért érdeklődtünk a kelebiai határállomá­son, hogy hány személy lépett az idén az elmúlt január és február hónapban Magyarország területére. Illetékes helyen nyert információ­ink szerint 1938 január havában be­lépett 1245 személy, átutazott 3778 külföldi és 1899 magyar. Február havában 1534, átutazott 2678 és 1167 magyar. Informátornak megállapítása sze­rint az idén alaposan csökkent az idegenforgalom, mert mint mondotta, az elmúlt évben ötven százalékkal nagyobb volt a forgalom ezekben a hónapokban is, mint az idén. Aláírási felhívás. A Halasi Kereskedelmi Bank Részvény» társaság, Kiskunhalas, március 11-én tartott közgyűlésen elhatározta a 150.000.— pengő alaptőkének 200.000.— pengőre való fel» emelését, 5000 drb egyenként 10.— pengő névértékű uj részvény kibocsátásával. Minden 3 drb. régi részvény alapján I drb. uj részvény vehető át 11.— pengő árfolyamon és 70 fillér költség megtérítése mellett. A részvények ellenértéké jegyzés alkalmával fizetendő be. Az elővételi jog 1028. április 3>ig gya« korolható. Az elővételi jogon esetleg át nem vett részvények a régi részvényeseknek ajánl« tatnak fel elsősorban, amelyre vonatkozó igények április 8>ig bejelentendők s ezen részvények ellenértéke április 12»íg befize­tendő. Az uj részvények 1028. január 1 »tői kezdődően részesednek osztalékban. Ezen a1aptőke»felemelés után intézetünk saját tőkéje 278.000.— pengőre emelkedik. HALAS! KERESKEDELMI BANK RT. Igazgatósága fiatszázhatvannégyezer pengő forgalmat ért el a Hangya 1927-ben A Hangya közgyűlése Az aránylag fiatal intézmények közül a Hangya szövetkezét bizo­nyult országszerte a legéletrevalóbbak egyikének, amely rövid idő alatt az ország egyik legélénkebb üzletei közé küzdötte fel magát. A Hangya Kiskunhalason a leg­erősebbek közé tartozik, annyira, hogy a többi Hangyáknak is pél­dául szolgál. A halasi Hangya küz­delmeinek és ennek a győzelemnek egyik vezető embere Hudi András igazgató, aki nagy hozzáértéssel vezeti az ügyeket. A halasi Hangya, mint a Helyi Értesilő már hirt adott róla, vasár­napra tűzte ki közgyűlésének idő» pontját és azt meg is tartották va­lamivel tiz óra után a közgyűlési teremben. A közgyűlést Farkas Elek felsőházi tag nyitotta meg és utána lendü letes rövid beszédet tartott és töb bek között a következőket mondotta: — Várva vártuk ezt a dá umot — mondotta az elnök — és végre elérkeztünk a kilenc esztendős for» dulóhoz a halasi Hangya életében Ez az egyesület a lakósságnak és tagjainak büs kesége, az erő kisu­gárzása, az összetartás sokat jelentő eredménye. .Ma már mindenki fisz« tában van a tömörülés nagyjelen» tőségü erejével és az abból szár­mazó jólétté1. Semmi sem nehéz, ha összefogva törekszünk azt megváló* sitani, szeretet és összetartás kell a jövőben is. A lelkes szavak után Hudi András igazgató ismertette a Hangya mér» legét, amelyből a következő szá­mokat jegyeztük föl. A mérleg vagyoni oldalán kész­pénz 14,924.43 P. Az áruk értéke 107.293.58 P. A követelések 58 857.17 P. Egyéb tételekkel együtt összesen 199.590.20 P. Jegyzett üzletrészek 32.246 P értékben vannak. A mérleg veszteségi oldalán a személyzeti kiadásoknál 40 393 P. | All. adó és járulékok 583.28 P. I Forgalmi adó 10954.20 P. Egyéb tételekkel összesen 76.72980 P. A Hangya 1927 ben 664.000 P I forgalmat ért el, szemben az 1926 I évi forgalommal, amikor az 613.000 pengőt tett ki. A különbség a két esztendő között 51.000 pengő. A tiszta nyereség 1927»ben 5852 pengő 77 fillér. Jelentette ezután az igazgató, hogy az igazgatósági tagok most is, mint j a múltban, jutalékukat részben kul» turális, részben jótékonycélra fogják | forditeni, amit éljenzéssel vett tudo­másul a közgyűlés. Az igazgatóság tagjai közül há> romnak lejárt a mandátuma és azo­kat újból egyhangúlag megvilasz« tották. Egyébként az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjai sorában változás nem történt. Ezutáa Keresztury Károly, a Köz ponti Hangya kiküldötte tartott tar­talmas és figyelemreméltó beszédet. — Á központi Hangya nevében és megbízásából keresem föl a halasi szövetkezetei. Azt a halasi Hangyát, amely a legragyogóbbak közé tar­tozik az országban. Szinte legendás és példátlan az önsegélynek ez a mintahelye, amely megértette és át- érezte a helyzet fontosságát. Tények és tapasztalatok igazolják, hogy a szövetkezeti élet átesett a gyermek betegségeken és hogy erő, lendület és élnitudás jellemzi ma már az egész vonalon. Halas példát adott erre A magyar termőföld ereje A halasi Hangyának épenugy, mint a többinek, már nem árthat semmiféle konkurrencia. A szónok ezután kő» szönetet mondott a helyi Hangya vezetőségének, amely hivatása ma­gaslatán és kötelességének tudatá» ban áll helyt. Uiána Farkas Elek mondott kö­szönetét a szónoknak és a közgyű­lést féltiznkettőkor lelkes hangulat­ban berekasztette. Három hónapi fogházra Mi Lat Sándort a halasi pénzhamisítót. Az öregszöllökbell öreg földművest azonnal szabadlábra Is helyezték Köszönet-nyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátok­nak, ismerősöknek és városi tisztvi- stlökarnak, kik férjem és édesapám temetésén megjelentek, ezúton fe­jezzük ki hálás köazönetünket. Özv. Fehér Károlynó és fia. gyapjúra „„ pénzt folyó­sítunk legelőnyösebb feltételek mellett. — Mindennemű gabonát a legmagasabb napi áron vásárolunk. Vetőmag árpát, zabot, tengerit és darákat legolcsóbb árban árusítunk. TERMÉNYKERESKEDELMt R -T. Fá-ll. 6. (HEISLER-pék mellen) Az elmúlt év decemberében rész­letesen megirta a Helyi Értesítő, hogy a halasi rendőrség nagyarányú pénzhami­sításnak jött a nyomára. A rendőrség figyelmét az egyik kistrafik tulajdonosnője hívta föl a gyanús egypengősökre. A rendőrség részéről azután a ' detektivcsoport, élén Horváth Antal detektivcsoportvezetővel autón vette üldözőbe I a nyomot hátrahagyott hamisítókat, s mint azt részletesen megírtuk, rájuk is akadt az alsóöregszőlőkben levő lakásukon Lak Sándorra és feleségére. Az asszony azután beismerte, hogy férje ha­misított egypengősöket és azokat a lakásukon gyártotta. Annakidején négy-öt darab ilyen hamisítvány került forgalomba. Lak Sándort és feleségét hétfőn délelőtt vonta felelősségre a buda pesti bttntetötörvényszék tanácsa. A tárgyalásról budapesti munka­társunk következő tudósítása szá­mol be: Lak Sándor kiskunhalasi föld mí­vest és feleségét egypengősök hamisitásá- sával és terjesztésével vá­dolja az ügyészség. A reszketőkezü öregember zavar­tan válaszolgat az elnök kérdéseire. — Mondja csak öreg, — kérdi az elnök — maga, mint fölmüves- ember honnan juthatott arra a gon­dolatra, hogy pénzt hamisítson. Az öreg pénzhamisító elfogődot- tan válaszol: — Pszemisliben voltam a háború alatt és ott súlyosan megsebesültem. I A muszkák elfogtak és én a hadi* i fogoly lágerba kerültem. Ott láttam, ! hogy azok a huncut németek nagyba hamisítják az ezüst rubelt a bacakban. Én segítettem ott nekik, de nem kaptam belőle egyet se. Csak ép hogy megtanultam, hogyan kell csinálni az ezüst pénzt. 1 — Mikor aztán hazakerültem, itt« hon négy családommal nagy nyo­morba kerültem. Munkára nem vet­tek fel, mert tetszik látni milyen nyomorék vagyok, nem tudtak hasz» nálni. Csak épkézláb ember kell nekik. Volt ugyan nekem három kis I hold földem felesbe, de abból sem ' tudtam megélni. A gyerekek is mind megbetegedtek. Nagy nyomorúságomban jutott az eszembe, mit tanultam én a muszka lágerben. — És hogyan hamisította az egy pengősöket ? — Gipszet vettem, vízzel elkever* tem és a puha gipszbe belenyom* tam az igazi egy pengősöket. Ebbe a „negatívumba“ aztán- ólmot és cinket öntöttem. Mikor megszilárdult, kiszedtem. Nagy csomó nem sikerült, de akadt olyan is, amelyik megfelelt. — És a felesége segített a pénz csinálásban ? — Dehogy kérem, hallani sem akart róla. De én azt mondtam, hogy éhen halunk, mind, ha nem csinálok pénzt. A tanuk is megerősítették, hogy az öreg földmives, aki máskülönben jóravaló ember, nyomorában ve­temedett a pénzcsinálás mesterségére. A védőügyvéd a hallottak alapján enyhe büntetést kért. A bíróság méltányolta is azokat az enyhítő körülményeket, amelyek Lak Sándort a bűnre vitték és a 92. szakasz alkalmazásával háromhónapi fogházra Ítélte pénzhamisítás] vétségéért az öreg földművest, feleségét pedig egynapi fogházra. A bíróság Lak Sándor büntetését az elszenvedett vizsgálati fogsággal kitöltöttnek is vette és az öreg házaspár már szabad­lábon távozhatott a tárgyalóteremből. Egy álmenekült meg­lopott egy soltvadkerti gazdát A szélhámosnőt letartóztatták Font Márton soltvadkerti gazdához a napokban beállított egy lerongyo­lódott külsejű fiatal menyecske a scállást kért éjszakára. A gazda és felesége bizalmatlanul fogadták a jövevényt > csak akkor hallgatták meg, amikor a menyecske azzal a mesével hozakodott elő, hogy Jugoszláviából jön, titokban lépte át a határt a rokonai látoga­tására Pestre igyekszik. Hajnalban a gazda és asszonya az istállóban mentek ki a jószághoz, amire a vendégmenyecske hirtelen magára kapta Font Mártonná ruhá­ját, arra ráöltötte a saját blúzát és szoknyáját s aztán, mint aki jól vé­gezte dolgát, a sötétség leple alatt kiosont a szobából és minden búcsú nélkül taképnél hagyta a háziakat. Pár perc múlva azonban Fonték észrevették a lopást, csendőrökért szaladtak s ezek hamarosan elfogták a tolvaj menyecskét, akiről kiderült, hogy Novák Sándornénak hívják és közönséges szélhámos. A lakás átvizsgálása után meg­állapították, hogy más holmikat is ellopott, amelyeknek értéke jelenté­keny összegre rúg. KSszönet-nyllYánltás Mindazon rokonoknak, fjóbar&toknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen nagyanyánk temetésén részt vettek s ezáltal nagy fáj­dalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét Vadász Firsao és oialádja.

Next

/
Thumbnails
Contents