Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)

1928-03-10 / 20. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 10 Az állam egymilliárdos előirányzatával valószí­nig fflóg az idén lelépi a pénzügyi plota Beszélgetés Derzsy Ede pénzügy-igazgatóval ságos kis községet képeznek. Itt — mondotta a pénzügyigazgató — már bevezették azt az újítást, hogy bizonyos napokon a helyszínén szedik be az adókat és hallgatják meg az adópanaszokat. Egy tisztviselő megy oda ki meg­felelő ellenőrzés mellett. Ezzel a ta- j nyai lakossságon nagyban segítenek, í amennyiben adóügye miatt nem ' kell a városban jönnie. Ezt az uji- | tást több helyen is keresztül viszi a pénzügyigazgatóság és e tekin- tetben Halasra is gondoltak, ahol a lakosság nagyrésze a tanyá- I kon el. Halason azonban; ez nem I * vihető keresztül, mivel a tanyai lakosság nagyon szétszórtan él 5 ! es egyes tanyak a másiktól nagy távolságban vannak. 1 Kiskörös—Gsászáríöltés—keceli bor kifflkoy íivttelkl csatája Szomorú pincesoron sok bor várja vevőjét-------uxruw——— S zegén; gazdagok a kiváló szilfivldíken — Kiküldött munkatársunktól — Derzsy Ede miniszteri tanácsos, kecskeméti pénzügyigazgató ugylát- szik szakit azzal a szokással, ame­lyet a múltban egyes pénzügyigaz» | gatók honosítottak meg, akik székhelyükről nem mozdultak ki és igy sokszor, különösen a mai , rendkívüli időkben, kellőképpen nem informálódhattak az adóügyek me» : netéről. Derzsy pénzügyigazgató — igen I helyesen — gyakrabban keresi fel a körzetébe tartozó állampénztárakat, ! igy a halasit is és személyesen tájékozódik az adóügyekről. A pénzügyigazgató szerdán ismé­telten városunkban tartózkodott. Az állampénztár és a forgalmiadöhi- vatalnál történt látogatása után vá» rosi kérdéseket beszélt meg dr. Gusz= tos Károly h. polgármesterrel. A pénzügyigazgatóval lapunk mun» katársa beszélgetést folytatott, amely­ről a következőket Írhatja : — A pénzügyi palota kérdése pompásan megoldódott „— mondotta a pénzügyigazgató. Őrülök, hogy ez a kérdés a két évi huza-vona után, ilyeténképpen intéződött el, amely a minisztérium tetszését is a legnagyobb mértékben megnyerte. A hely minden tekintetben megfe­lelő és a minisztérium az építkezést már tudomásul vette, sőt a tervek és az építkezés vállalatba adása iránt is rövidesen intézkedni fog. Az építkezés megkezdésére nehéz választ adnom. Megtörténhet, hogy azt az idén nem tudják befejezni, de az viszont nem lehetetlen, hogy egyes formaságok gyors elintézése lehetővé teszi, hogy a pénzügyi pa» lota építését még az idén befejezzék és uj hajlékába beköltözhet az állampénztár. Ahogy végigutazzuk a Kiskőrös— Kecel—császártöltést szőlővidéket Jókai »Szegény gazdagok“ cimü re­génye éled fel bennünk. Ott áll a töméntelen vagyon a gazdák kezén és nem lehet mfg3é pénzt csinálni belőle. Vásáros emberek jönnek szembe velünk. Ki kocsin, ki gyalog A mes­teremberek nagy ládáik tetején ül­nek. Szomorúak, rosszkedvűek. Ret­tentően szegény ez a gazdag bor­vidék. Pedig szorgalmas, derék, jóravalő nép lakja, á baj oka az, hogy nincs vasútja ennek a nagy darab földnek, amely élet-halál harcát vívja a megélhe­tésért. A pincesorokon kibújnak az em­berek, amint átmegyünk. Lopótök „hébér“ és pohár a kezükben. Ar­cuk egy pillanatra felderül. Azt hiszik, hogy kereskedő jött, aki megveszi közel fekvő községekben 80 fillért is megkapnak a gazdák, addig mi 45—60 fillért sem érünk el. Az igaz, hogy apró tételeink vannak, de a sok kicsi, sokra megy. Kecelen, Csá­szártöltésen, Nádudvaron, Sükösdön, Hajóson és a többi községekben sok ezer hektoliter bor várja a vevőt. Ez a nagy kincs most ott fekszik a hordókban. — El vagyunk vágva a világtól, telefonunk is csak] pár hó­napja van. Egyedül a rádió az. ami összeköt bennünket a kultúrával, Természetesen a ke­reskedők ki is használják ezt a hely­zetet, — mesélik ,— Az ősz elején kezdik csak ‘venni a bort, amikor már nyakunkon az uj termés. A hor­dóra szükségünk van. Ki kell tehát üríteni. Néha borért csak hordót — A pénzügyi palota mindenben meg fog felelni céljának, az egy emeletes épületben kényelmes, meg­felelő hivatalos helyiségek lesznek. Az építésre az állam 1 milliárd koronát irány zott elő. A forgalmiadó és annak várható újításáról kérdeztük meg ezután a pénzügyigazgatót. A válasz igy hangzott: — Erről nincs mit nyilatkoznom, fia mégis valami történik e kérdés­ben, azt úgy is jóelőre nyilvános­ságra hozzuk a sajtó utján. A most folyamatban lévő adó ügyekről a pénzügyigazgató ezeket mondotta : — Halason az adókivetések fo­lyamatban vannak. A rögzitet adókkal már- cis végéig, a többivel pe­dig április végéig végez az államkincstár. Arra irányul minden törekvésünk, hogy az év első negyedére az adó­kivetések készen legyenek és ezál­tal az adóbefizetések zavartalanul megtörténhessenek. A beszélgetés végén a pénzügy­igazgató érdekes eszmét vetett fel, amelyet főleg olyan helyeken való­sítanak meg, ahol nagy a tanyarend­szer. Az első lépés ez irányban már Kecskeméten megtörtént, ahol szin­tén nagy a tanyarendszer, sőt Kecs­kemét egyes pusztái oly népesek és egymáshoz közel esnek, hogy való­a bort. Csalódtak. Visszamennek tehát a pincékbe és ott „darvadoz- nak“ az aranyat érő bor mellett, amely egyik oka nagy szegénysé­güknek. — Az is baj, ha sok van belőle, de az is, ha nincs, — mondják. Most sok van belőle, de nem viszik. Ezen kellene valahogy segíteni. Pénzre váltani a sok heverő ér­téket. Vagyonok a borban Végigjártuk a kiskőrösi, keceli, császár töl­tési, nádudvari és sükösdi borvidéket. A 65 kilométeres ut men­tén feküsznek a falvak. Végtelen pincesorok a falu végén. A nép főjö­vedelme a bor. Gabona csak annyi terem, amennyire szükség van. De a bor kereslete teljesen áll és pang. — ügy vagyunk a borral — mond- j ják, — hogy nem tudunk mit csinálni j vele. Szeretnénk nagy tételekben • egyszerre értékesíteni de nem viszik. I Három éve már, hogy nem fizeti ki magát a szőlő. Ezért nem bírjuk a nagy napszámot, Pedig valamikor népünket a bor tette gazdaggá. adnak. Ahány liter bor, annyi liter hordó. Sokszor csak foglalót kapunk. A közelmúltban is becsaptak min­ket. Vagonszámra szedtek össze a bort, foglalót is adtak sokan még becsületszóra adták, csakhogy vigyék. Amikor elszállítottuk nem fizettek érte, — A borértékesítés megindítása ennek a vidéknek valóságos életkérdése, mert nemcsak a gazdák szegényed­nek — bár milliárdok hevernek a hordókban, — hanem a kapás munkásság is. A helyzet az, hogy még jótermés mellett sem igen fize­tődig. ki a szőlőtermelés, mert nincs ára a bornak és drága a napszám. A munkásság nagyon megérzi, hogy nem fogy. Ök is abból pénzelnek. Csak a vasút mentheti meg a vidéket. Sok száz vagon gyü­mölcsöt sertések esz­nek meg Most csak a kiskereskedők jönnek, j — Tavaly rengeteg szilva és alma azok is elvétve mert a keceli és termett. A szilva vagy áfán rothadt bajai állomás 25—30 kilométerre — mesélik — vagy pálinkának főztük van tőlünk. Ez a nagy messzeség az j ki. Megpróbálták lekvár alakjában is értékesítés legnagyobb akadálya. j értékesíteni, de sehogyan sem vitték. — Pedig 11—12 maligános bora- j Az almát szintén nem tudjuk szálli- ink vannak. A zöld, fehér és kada- tani, mert Jánosháza és Baja, a leg- ! runk híresek. De mig a vasúthoz közelebbi piacok, 15—20 kilométerre vannak, mire bevisszük, összetörik. Nem kell senkinek. Több száz vagon gyümölcs megy igy veszendőbe, vagy legfeljebb megeszik a sertések. — A kiskőrös-kecel-bajai vasút ügye már régóta kísért. E ethalál harc folyik érte. Pedig nagyon ki­fizetődnék A községek á'dozatkészek is. Szívesen hozzájárulnának nagy összegekkel — beszélik. — k kon­cesszióját évekkel ezelőtt a Fekete és Adorján cég szerezte meg, S«o- kás szerint évről-évre megújítják, de sohasem építik. Az Országos Köz lekedósügyi Tanács — úgy tudjuk — szintén a legsürgősebben megépítendő vasutak közé sorolta ezt a vonalat mert szá­mításai szerint a legjobban kifizeti megát. Évente több ezer vagonáru jönne és meane ki a vidékről. Azóta foly­ton várják a derék magyarok és né­metek, hogy vasút szeli át azt a vi­déket, ahol 1468-ban Mátyás király is megfordult. Meg kell teremteni a pince szövetkezeteket 1 — Az ország jövője a főid, Erős és boldog falu adhat csak gazdasá­gilag erős országot. Épp azért meg­kíséreljük addig is, mig vasút lesz, e nagy borvidék termelőit pinceszövetkezetekbe tömörí­teni, hogy az apró tételek helyett nagy mennyiséggel léphessünk az állami borházak kötelékébe, mert a magyar föld kenyerét védeni annyi, mint vé­deni a népét. — Hála Istennek, hogy a magyar bor jó hfrnevét sikerült visszaállítani külföldön. Kitünően beváltak az állami propaganda borházak, ahová boraink iskolázva s olyan dekorációval mentek ki, hogy már nem felünk. A borforgalom előmozdítására te­hát a kormány részéről minden meg­történt, mert ott ahol sürgősen se­gíteni keli, erősen vásárolják is a bort. De a feladat másik részét itt­hon, a szőlősgazdáknak kell megöl* daniok. Ez pedig nem más, mint a bortermő vidékeken jólmükődő borértéke&itö pinceszövetke­zetek alapítása. (XX.) Négyszemü, négyfejü, bárány született Izsákon Megfulladt mire a világra jött A természet furcsaságainak egyik ritkán hallható különös esetéről jött hír Izsákról. Vincze István gazdál­kodó Izsák revickei határbeli birtokán csütörtökön reggel egyik anyajuhnak olyan torzszülött báránykája születeti, amilyenről még hallani is szenzációs. A bárányka jól kifejlett törzsén két nyak, négy szem, négy fül, nyolc láb látható. Két szemet a fej tetején apró lebeny­nyel takarva fedeztek fel, a nyak egy bőrrel fedett, de rögtön észre­vehető, hogy két részü. A bárány holtan jött a világra megfulladt. — Murgács Kálmán a Magyar Irodalmi Társaság szerzői estjén. Az Aurora Kör M gyár Irodalmi Társaság március 16 ikán a Zene­művészeti főiskola kamaratermében szerzői estet rendez. Az estélyén Rákosi Jenő beszél és a műsor so­rán többek között Murgács Kálmán r. tag zongorakisérettel dalaiból ad elő. Ap Vasár és h LYI 10 fe Mi: Mar még soha mir Vasárr adás f hétfőn 8 órak felem Mán 'esi szenz; A fi t Dráma 9 fe Fari órás, i Bank raktár inga, zsebóra üveget tékba arany, arany (törötté áron vt ékszer Tán a 48-i V* m&reiui é. tánci e: tartok, ifjúságé me Különór toknak ölemé í MENCZ tár

Next

/
Thumbnails
Contents