Kiskunhalas Helyi Értesítője, 1928 (28. évfolyam, 1-104. szám)
1928-03-10 / 20. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője március 10 Az állam egymilliárdos előirányzatával valószínig fflóg az idén lelépi a pénzügyi plota Beszélgetés Derzsy Ede pénzügy-igazgatóval ságos kis községet képeznek. Itt — mondotta a pénzügyigazgató — már bevezették azt az újítást, hogy bizonyos napokon a helyszínén szedik be az adókat és hallgatják meg az adópanaszokat. Egy tisztviselő megy oda ki megfelelő ellenőrzés mellett. Ezzel a ta- j nyai lakossságon nagyban segítenek, í amennyiben adóügye miatt nem ' kell a városban jönnie. Ezt az uji- | tást több helyen is keresztül viszi a pénzügyigazgatóság és e tekin- tetben Halasra is gondoltak, ahol a lakosság nagyrésze a tanyá- I kon el. Halason azonban; ez nem I * vihető keresztül, mivel a tanyai lakosság nagyon szétszórtan él 5 ! es egyes tanyak a másiktól nagy távolságban vannak. 1 Kiskörös—Gsászáríöltés—keceli bor kifflkoy íivttelkl csatája Szomorú pincesoron sok bor várja vevőjét-------uxruw——— S zegén; gazdagok a kiváló szilfivldíken — Kiküldött munkatársunktól — Derzsy Ede miniszteri tanácsos, kecskeméti pénzügyigazgató ugylát- szik szakit azzal a szokással, amelyet a múltban egyes pénzügyigaz» | gatók honosítottak meg, akik székhelyükről nem mozdultak ki és igy sokszor, különösen a mai , rendkívüli időkben, kellőképpen nem informálódhattak az adóügyek me» : netéről. Derzsy pénzügyigazgató — igen I helyesen — gyakrabban keresi fel a körzetébe tartozó állampénztárakat, ! igy a halasit is és személyesen tájékozódik az adóügyekről. A pénzügyigazgató szerdán ismételten városunkban tartózkodott. Az állampénztár és a forgalmiadöhi- vatalnál történt látogatása után vá» rosi kérdéseket beszélt meg dr. Gusz= tos Károly h. polgármesterrel. A pénzügyigazgatóval lapunk mun» katársa beszélgetést folytatott, amelyről a következőket Írhatja : — A pénzügyi palota kérdése pompásan megoldódott „— mondotta a pénzügyigazgató. Őrülök, hogy ez a kérdés a két évi huza-vona után, ilyeténképpen intéződött el, amely a minisztérium tetszését is a legnagyobb mértékben megnyerte. A hely minden tekintetben megfelelő és a minisztérium az építkezést már tudomásul vette, sőt a tervek és az építkezés vállalatba adása iránt is rövidesen intézkedni fog. Az építkezés megkezdésére nehéz választ adnom. Megtörténhet, hogy azt az idén nem tudják befejezni, de az viszont nem lehetetlen, hogy egyes formaságok gyors elintézése lehetővé teszi, hogy a pénzügyi pa» lota építését még az idén befejezzék és uj hajlékába beköltözhet az állampénztár. Ahogy végigutazzuk a Kiskőrös— Kecel—császártöltést szőlővidéket Jókai »Szegény gazdagok“ cimü regénye éled fel bennünk. Ott áll a töméntelen vagyon a gazdák kezén és nem lehet mfg3é pénzt csinálni belőle. Vásáros emberek jönnek szembe velünk. Ki kocsin, ki gyalog A mesteremberek nagy ládáik tetején ülnek. Szomorúak, rosszkedvűek. Rettentően szegény ez a gazdag borvidék. Pedig szorgalmas, derék, jóravalő nép lakja, á baj oka az, hogy nincs vasútja ennek a nagy darab földnek, amely élet-halál harcát vívja a megélhetésért. A pincesorokon kibújnak az emberek, amint átmegyünk. Lopótök „hébér“ és pohár a kezükben. Arcuk egy pillanatra felderül. Azt hiszik, hogy kereskedő jött, aki megveszi közel fekvő községekben 80 fillért is megkapnak a gazdák, addig mi 45—60 fillért sem érünk el. Az igaz, hogy apró tételeink vannak, de a sok kicsi, sokra megy. Kecelen, Császártöltésen, Nádudvaron, Sükösdön, Hajóson és a többi községekben sok ezer hektoliter bor várja a vevőt. Ez a nagy kincs most ott fekszik a hordókban. — El vagyunk vágva a világtól, telefonunk is csak] pár hónapja van. Egyedül a rádió az. ami összeköt bennünket a kultúrával, Természetesen a kereskedők ki is használják ezt a helyzetet, — mesélik ,— Az ősz elején kezdik csak ‘venni a bort, amikor már nyakunkon az uj termés. A hordóra szükségünk van. Ki kell tehát üríteni. Néha borért csak hordót — A pénzügyi palota mindenben meg fog felelni céljának, az egy emeletes épületben kényelmes, megfelelő hivatalos helyiségek lesznek. Az építésre az állam 1 milliárd koronát irány zott elő. A forgalmiadó és annak várható újításáról kérdeztük meg ezután a pénzügyigazgatót. A válasz igy hangzott: — Erről nincs mit nyilatkoznom, fia mégis valami történik e kérdésben, azt úgy is jóelőre nyilvánosságra hozzuk a sajtó utján. A most folyamatban lévő adó ügyekről a pénzügyigazgató ezeket mondotta : — Halason az adókivetések folyamatban vannak. A rögzitet adókkal már- cis végéig, a többivel pedig április végéig végez az államkincstár. Arra irányul minden törekvésünk, hogy az év első negyedére az adókivetések készen legyenek és ezáltal az adóbefizetések zavartalanul megtörténhessenek. A beszélgetés végén a pénzügyigazgató érdekes eszmét vetett fel, amelyet főleg olyan helyeken valósítanak meg, ahol nagy a tanyarendszer. Az első lépés ez irányban már Kecskeméten megtörtént, ahol szintén nagy a tanyarendszer, sőt Kecskemét egyes pusztái oly népesek és egymáshoz közel esnek, hogy valóa bort. Csalódtak. Visszamennek tehát a pincékbe és ott „darvadoz- nak“ az aranyat érő bor mellett, amely egyik oka nagy szegénységüknek. — Az is baj, ha sok van belőle, de az is, ha nincs, — mondják. Most sok van belőle, de nem viszik. Ezen kellene valahogy segíteni. Pénzre váltani a sok heverő értéket. Vagyonok a borban Végigjártuk a kiskőrösi, keceli, császár töltési, nádudvari és sükösdi borvidéket. A 65 kilométeres ut mentén feküsznek a falvak. Végtelen pincesorok a falu végén. A nép főjövedelme a bor. Gabona csak annyi terem, amennyire szükség van. De a bor kereslete teljesen áll és pang. — ügy vagyunk a borral — mond- j ják, — hogy nem tudunk mit csinálni j vele. Szeretnénk nagy tételekben • egyszerre értékesíteni de nem viszik. I Három éve már, hogy nem fizeti ki magát a szőlő. Ezért nem bírjuk a nagy napszámot, Pedig valamikor népünket a bor tette gazdaggá. adnak. Ahány liter bor, annyi liter hordó. Sokszor csak foglalót kapunk. A közelmúltban is becsaptak minket. Vagonszámra szedtek össze a bort, foglalót is adtak sokan még becsületszóra adták, csakhogy vigyék. Amikor elszállítottuk nem fizettek érte, — A borértékesítés megindítása ennek a vidéknek valóságos életkérdése, mert nemcsak a gazdák szegényednek — bár milliárdok hevernek a hordókban, — hanem a kapás munkásság is. A helyzet az, hogy még jótermés mellett sem igen fizetődig. ki a szőlőtermelés, mert nincs ára a bornak és drága a napszám. A munkásság nagyon megérzi, hogy nem fogy. Ök is abból pénzelnek. Csak a vasút mentheti meg a vidéket. Sok száz vagon gyümölcsöt sertések esznek meg Most csak a kiskereskedők jönnek, j — Tavaly rengeteg szilva és alma azok is elvétve mert a keceli és termett. A szilva vagy áfán rothadt bajai állomás 25—30 kilométerre — mesélik — vagy pálinkának főztük van tőlünk. Ez a nagy messzeség az j ki. Megpróbálták lekvár alakjában is értékesítés legnagyobb akadálya. j értékesíteni, de sehogyan sem vitték. — Pedig 11—12 maligános bora- j Az almát szintén nem tudjuk szálli- ink vannak. A zöld, fehér és kada- tani, mert Jánosháza és Baja, a leg- ! runk híresek. De mig a vasúthoz közelebbi piacok, 15—20 kilométerre vannak, mire bevisszük, összetörik. Nem kell senkinek. Több száz vagon gyümölcs megy igy veszendőbe, vagy legfeljebb megeszik a sertések. — A kiskőrös-kecel-bajai vasút ügye már régóta kísért. E ethalál harc folyik érte. Pedig nagyon kifizetődnék A községek á'dozatkészek is. Szívesen hozzájárulnának nagy összegekkel — beszélik. — k koncesszióját évekkel ezelőtt a Fekete és Adorján cég szerezte meg, S«o- kás szerint évről-évre megújítják, de sohasem építik. Az Országos Köz lekedósügyi Tanács — úgy tudjuk — szintén a legsürgősebben megépítendő vasutak közé sorolta ezt a vonalat mert számításai szerint a legjobban kifizeti megát. Évente több ezer vagonáru jönne és meane ki a vidékről. Azóta folyton várják a derék magyarok és németek, hogy vasút szeli át azt a vidéket, ahol 1468-ban Mátyás király is megfordult. Meg kell teremteni a pince szövetkezeteket 1 — Az ország jövője a főid, Erős és boldog falu adhat csak gazdaságilag erős országot. Épp azért megkíséreljük addig is, mig vasút lesz, e nagy borvidék termelőit pinceszövetkezetekbe tömöríteni, hogy az apró tételek helyett nagy mennyiséggel léphessünk az állami borházak kötelékébe, mert a magyar föld kenyerét védeni annyi, mint védeni a népét. — Hála Istennek, hogy a magyar bor jó hfrnevét sikerült visszaállítani külföldön. Kitünően beváltak az állami propaganda borházak, ahová boraink iskolázva s olyan dekorációval mentek ki, hogy már nem felünk. A borforgalom előmozdítására tehát a kormány részéről minden megtörtént, mert ott ahol sürgősen segíteni keli, erősen vásárolják is a bort. De a feladat másik részét itthon, a szőlősgazdáknak kell megöl* daniok. Ez pedig nem más, mint a bortermő vidékeken jólmükődő borértéke&itö pinceszövetkezetek alapítása. (XX.) Négyszemü, négyfejü, bárány született Izsákon Megfulladt mire a világra jött A természet furcsaságainak egyik ritkán hallható különös esetéről jött hír Izsákról. Vincze István gazdálkodó Izsák revickei határbeli birtokán csütörtökön reggel egyik anyajuhnak olyan torzszülött báránykája születeti, amilyenről még hallani is szenzációs. A bárányka jól kifejlett törzsén két nyak, négy szem, négy fül, nyolc láb látható. Két szemet a fej tetején apró lebenynyel takarva fedeztek fel, a nyak egy bőrrel fedett, de rögtön észrevehető, hogy két részü. A bárány holtan jött a világra megfulladt. — Murgács Kálmán a Magyar Irodalmi Társaság szerzői estjén. Az Aurora Kör M gyár Irodalmi Társaság március 16 ikán a Zeneművészeti főiskola kamaratermében szerzői estet rendez. Az estélyén Rákosi Jenő beszél és a műsor során többek között Murgács Kálmán r. tag zongorakisérettel dalaiból ad elő. Ap Vasár és h LYI 10 fe Mi: Mar még soha mir Vasárr adás f hétfőn 8 órak felem Mán 'esi szenz; A fi t Dráma 9 fe Fari órás, i Bank raktár inga, zsebóra üveget tékba arany, arany (törötté áron vt ékszer Tán a 48-i V* m&reiui é. tánci e: tartok, ifjúságé me Különór toknak ölemé í MENCZ tár
