Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-12-24 / 103. szám

december 24 Kiskunhalas Helyi Értesítője 8 ... küzdj és bízva bízzál! A Helyi Értesítő számára irta: Dr. Dréhr Imre népjóléti államtitkár A jelszavak, hangos szólamok re­víziójának korszakát éljük, „A böl• csőtől a sírig tart az ember harca“ ez is egyike azoknak a közhelyek­nek, melyek revízióra szorulnak, mert használjuk őket anélkül, hogy helyességüket sokat firtatnánk. Va­lóban, a halottak már nyugton le­hetnek, az ő Útjukon, — bárhová vi­gyen is az, — mi egy szalmaszálat sem tehetünk keresztbe: de hogy a harc valóban csak a bölcsőnél kéz» dődnék ez olyan öreg és vitatható álláspont, mellyel éppen napjaink ban egész világáramlatok szállanak szembe. A létezés titkát hiába ke­reste Faust; —- azt megfejteni so« haséin fogjuk. Ez nem akadályoz­hatja meg az emberi társadalmat abban, hogy harci területét ki ne terjessze oda is, ami megelőzi a tu* datos emberi létet; gondolok azokra a ködös és misztikus mezőkre, ahol az ember még csak a létezés le hetőségeiben él. A gyermeknek, világrajövetelének első pillanatától, a látható és látha tatlan veszedelmek roppant tömegé­vel kell megküzdenie ; nem kisebbek a veszedelmek, melyeket le kell küz» denie, hogy a világra jöjjön. Ezek a veszedelmek pedig nem csupán az élettaniak, — közeledünk ahhoz az időponthoz, amikor az életreeszmé* lé» minden egyes esete a társada­lomnak, a szociálpolitikának, a vi­lággazdaságnak lesz egy»egy, ked« vezően, vagy kedvezőtlenül elinté* zendő ügydarabja. Azt hittük, hogy valami felsőbb rendeltetéssel kerü'« tünk az életbe, hogy itt van valami dolgunk, aminek elvégzésére a meg* bizatást magunkkal hoztuk. Ezentúl itt akarják megmondani, hogy an­nak az embercsirának, mely a kapu­kon kopogtat, van-e itt helye és dolga. Az emberi arrogancia paro- xismusa ez. Az élethez való jog csak az élet kapuján innen kezdő­dik, bár itt is csupán egyre szapo­rodó fentartásokkal a társadalom, mintegy népszavazással, maga akarja megállapítani tagjainak számát és szaporodásának arányszámát. Innen csak egy lépés annak az elképzelé­séig, amikor majd a társadalom időnként maga fogja halálraitélni tag* jainak bizonyos számát, hogy a megbolygatott egyensúlyt helyreál­lítsa és biztosítsa. Amerikában „birth controlor“« nak — születést szabályozónak — hívják őket és nyílt mozgalmukat — b. c. movement — a tudomány fegyverzetével vértezi föl ; nálunk „setnke“, vagy „egyke“ a neve és rengeteg titkos tudomány az övé. Angliában egyre növekszik és tért hódit a magtüzés elméleti és gya­korlati propandája a b. c. Az Egye­sült államok és Németország vezet az elméletben, Franciaország a gya* korlatban. Stoddard kimutatja, hogy a jellegzetos amerikai intelligencia családjai elnéptelenednek és kihal* nak, mig a jenki*hagyományok le téteményeseinek helyét elfoglalja a túl szapora olasz és oláh beván­dorló. Johnson, az amerikai euge- nika nagynevű tekintélye, a civili zációt fentartó rétegek elnéptelene dése vezet, A b. c hirdetői nemzet­közi külön 'kongresszusokon jelen­nek meg és bizonyos, hogy a civi­lizált országok kínjai, vergődése és sebei legjobb heroldjai és téritői en­nek a propagandának ; de nem ke­vésbé meüefte dolgozik Amerika jó léte és gazdasági virágzása, melyet az amerikai önzés époly kevéssé akar elaprózni és feldaraboltatni, mint az ormánsági „egykés“ gazda a maga birtokát. Mi elcsodálkozással állunk szem­ben ezzel a hirtelen gerjedt világ­propagandával és az az érzésünk, mintha egy gyermek nyúlna hozzá e csodálatos gépezet belső szerke­zetéhez, melynek sem rendeltetését, sem veszedelmét nem ismeri Ne resteljük, ha vannak az életnek te­rületei, melyekről, nem hisszük, hogy azokon tisztán a számitó érte­lem elkalauzolhatna bennünket és amint Faustot a húsvéti harangszó mentette meg az öngyilkosságtól, lelkűnkben mi sem tudjuk elnyomni egy fáradhatatlan harang kongását. Hitünk é* bölcseletünk egyaránt til takozik minden olyan tervszerű be­avatkozás ellen, mely az életet gyö kereiben akarja megtámadni, szabad fejlődése elé korlátokat állít, megál­lást, vagy hanyatlást hirdet. De, úgy gondoljuk, a józan érte lem előtt is meg kell buknia minden ilyen propagandának, mint ahogy megbukott a valóságban, valahány­szor feltámadt. Végre is, a jelenség nem uj, a szaporodás korlátozásá­nak minden időben támadtak apos­tolai, amikor nagy katasztrófák érték a társadalmat és annak funk­cióiban zavarok, tolódások állottak be. Ilyen körülmények közt irta Malthus a XVIII. és a XIX. század fordulóján az „Essay on the prin­ciple of population“ cimü munká­ját és 1833-ban napvilágot lát az amerikai szabadgondolkozók (Free Thinkers) kedvenc olvasmánya a tudós bostoni orvosoknak, Charles Knowltonnk: Fruits of Philisopfiy cimü müve, amelynek európai beje­lentésével szerzett Annie Besant ismert nevet. Es azóta egyre kisért az a hires tétel, hogy a gazdasági nehézségek azért vannak, mert az emberiség gyorsabban szaporodik, mint a földnek az eltartásra szol­gáló termékei: innen van aztán, hogy a természet az emberiségnek azt a részét, amelyik megélhetést nem találhat, tehát a tulnépességet, kénytelen Ínséggel, háborúkkal és ragályokkal elpusztítani. | Az elmúlt évszázad folyamán so- ] kan cáfolták azt a tételt, leghatal- 1 masabb érvet azonban maga az élet szolgáltatott ellene. Nemcsak, hogy nem kellett Anglia 170 J körüli lakosságának megfogyatkozni, hanem a XIX. század folyamán több, mint ötszörösére növekedve, a gazdasági jólét legmagasabb fokára emelkedett Nem kétséges, hogy a föld ter­melőképessége még sokkal nagyobb számú embernek a megértését teszi lehetővé, mint amennyi ma a föld területén él. A legpesszimistább számítások is még néhány száz év távlatába helyezik ki azt az időt, amikor — a föltevések szerint — kevesebb élelmiszer lesz, mint amennyi az emberiség eltartására szükséges. Ez azonban szintén tel­jességgel önkényes számítás és pedig nemcsak azért, mert a kémia, technika és gazdasági tudományok további arányairól sejtelmük sem lehet, de elsősorban azért is, mert a földnek még óriási területei van­nak, amelyek nem kerültek művelés alá, másrészt a már megművelt te rületek termelését intenzivebbé téve, azt jelentősen emelni lehet. Elég csak hazánkra utalnunk, ahol a mező- gazdaság teljesebbé tétele a föld termését csaknem kétszeresére emel­hetné. Tehát, a föld egész területét fi­gyelembe véve, túlnépesedésről be­szélni sem lehet, vagyis abszolút tulnépesség nincs és belátható időn belül, de talán sohasem lehet. Ellen ben előfordulhat relativ tulnépesség mikor egy általában a népesség oly j nagy, hogy az adott gazdasági vi­szonyok között megfelelő megélhe­tést nem talál. Ez a viszonylagos tulnépesség azonban mindig csak a gazdasági viszonyok alakulásától, nem pedig a népesség abszolút számától függ így a mai Ausztriá nak a régi Osztrák - Magyar-mo­narchia keretein belül nemcsak, hogy nem voh fölös lakossága, hanem az egységes vámterületen belül fejlődésképes és nagyobb számú ember eltartására képes volt. A monarchia széttörése után, amikor az egységes vámterület megszűnt, piacaitól elvágták, ipartermékeit nem tudja értékesíteni, területén a tul­népesség jelei mutatkoznak, ami nem jelenti azt, hogy ha sikerülne termeléeét megfelelően átszervezni, a tulnépesség tovább is fennállana. Ep igy Anglia látszólagos túlnépe­sedése pillanatnyilag elsősorban a szénkrizissel, az orosz fogyasztópiac elvesztésével, Európa államainak és a tengerentúli brit domíniumoknak : gyors ütemü industrializálásával A genfi népesedésügyi kongresz- szuson az európai nemzetek tudósai j igen határozottan szállottak szembe I az amerikai születéskorlátozókkal ; és tiltakoztak az ellen, hogy az I emberiség utján cirklivel és egyéb ' műszerekkel oly száraz és exakt tudományossággal lehetne kijelölni, : mint chogyan egy newyorki utcát ; lehet fölépíteni. Európának küzdenie : kell a dekadenciának és amoralis- I musnak s felfogásával szemben, I mert annak térhódítása a nyugati civilizáció halálát és a fehér faj elhanyatlását, öngyilkosságát jelen­tené. Abszolút túlnépesedés nincs, az emberiség számára pedig külömb i sélt nem tudunk találni, mint az ! emberi haladás és civilizációnk átörö­kítését az elkövetkező nemzedékekre. Különös szigorral kell pedig le­zárni minden ilyen törekvés és propaganda előtt a magyar határt, mert ennek az országnak jövője, — százmilliós fajok és nemzetek ütkö­zőjében, — csupán gyermekeinek számával, testi és kultúrái fejlettsé­gében él! Gazdaságunkat úgy kell átszerveznünk, hogy soha ne talál­tassunk túl soknak s szociálpoliti­kánk hivatása, nemzetünk jövőjében ben látva, hogy az élet értékes és mindenekfelett megbecsülni való legyen! Es aztán : „... küzdj és bízva bízzál!“ Dr. GAÁL GYULA uj könyve „FALUSI VIDÁMSÁGOK“ Kapható lapunk kiadóhivatalában Ara 5 pengő Az adófizetés súlyos problémája Pénzt kérnek a gazdák az adófizetéshez Csontos Imre a karcagi krülete kisgazdaképviselője, az ottani gazda­társadalom nevében megjelent a pénzügyminiszternél és előteijesz- tette azt a kérést, hogy gondoskod­jék a pénzügyminiszter arról, hogy a gazdaközönség mérsé­kelt kamat mellett kölcsön­höz jusson abból a célból, hogy adóját kifizethesse. A gazdák ugyanis most már nagyon szorongatott helyzetben vannak, az adóvégrehajtók ugyancsak működ­nek, viezont a vidéki pénzintézetek­nél nem tudnak már ilyenfajta köl­csönökre hitelt kapni, meit azok mór kiadták össze» kihelyezhető pénzüket. A pénzügyminiszter helyett Szabóky Alajos pénzügyi államtitkár vette át Cson­tos Imre kérését és mél­tányolva jóindulatulag az abban felhozott indokokat, megkereste az Országos Központi Hitelszövetkezetet, hogy a jelzett célra gondoskodjék karcagi pénzin­tézeteknél megfelelő hitelről, termé­szetesen azonban ez a hitel elsősor­ban a gazdaközonség részére hasz­nálható fel. Sajnos, ilyen állapotok uralkod­nak az országban. Az adóvégrehaj­tók is ott vannak mindenütt és ugyancsak szorongatják a gazdákat. Az ország más vidékei is hasonló előnyöket kívánnak és ezért kérik a pénzügyminisztert, hogy találja meg a módját annak, hogy a többi vidéki pénzintézetek is az Országos Központi Hitelszövetkezet utján pénzhez jussanak és segítsék át a nehéz helyzeten a az adósságokkal közdő gazdatársa­dalmat. Valószínűnek látszik, hogy a pénzügyminiszter ily irányú álta­lános rendelkezése mielőbb megfog történni, mert a kormány segítő ke­zet akar nyújtani a gazdatársada­lomnak. Erős és gyenge irama szereléseket pontosan készít, javításokat eszközöl. Gépműhelyében épület és géplakatos munkát vállal, autókat, gépeket javít s minden szakba vágó munkát készít а Halasi Villamossági Telefon i 38 Rt« Telefon : 38 Olcsó karácsonyi árak I Női 1 és férfi Gyer­тзк Strapa i j cipők cipők cipők 1 szőrcsizma, női posztócipők, bakancsok legolcsóbb árakban lEGES-féle üzletben

Next

/
Thumbnails
Contents