Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-11-05 / 89. szám

november 5

Kiskunhalas Helvi Értesítője

5

3TzESü

nagyérs iskola be

i Szóvolt síbe,

r)

. Kérjük nségnb. sát.

EK

1T

:edés

lk

08881,

s téli

abátok,

к

Г

kban

— Féláru menettérti jegyek kiadása Budapestre, a Kossuth szobor leleplezési ünnepélye alkalmából. A

Mái igazgatósága a leleplezési ünnepéi j re utazó közönségnek, — úgy mint Szent István napjára, — féláru kedvezményt engedélyezett. Érvényes nov. 5 én éjjel 12 órától, november 7-én éjféli 12 óráig. Jegyek válthatók a városi menetjegy irodában

— Dr. Welsz Imre orvosi rendelését megkezdte Szilády Aron u. 1 sz. (ref. templommal szemben.)

— A Kereskedők Egyesülete felkéri városunk kereskedőit, hogy /. hó 6-án, vasárnap, a Kessuth-seobor leleplezési ünnepség alkalmával a városi tanács határozata folytán üzleteiket tartsák zárva.

— Az országos házépítő otthon felhívása. Az »Országos Házépítő Otthon, mint Szövetkezet" újólag felszólítja az építeni óhajtókat, hogy a beiratkozások deeember hó 1-vel teljesen bezárulnak s igy saját érdekében mindenkit felszólít a beiratkozásra. Jelentkezni a külső mérleg háznál lehet.

— Tolsztoj Leó gróf világhírű Kreutzer szonátájának filmvázlata kerül ma szombaton kizárólag felnőtteknek és óriási érdeklődést megelőzve az Apollóban bemutatóra. A házasság és a szerelem nem járnak mindig együtt az élet utjain. Ezt a szomorú valóságot szimbolizálja az a hatalmas regény, amelyet Kreutzer szonáta cimen Tolsztoj Leó gróf irt, a Jasznája-poljánai apostol, aki a szeretet jelszavát dobta bele abba a rikoltó, gyűlő,lködő tumultusba, amelyet mindközönségesen »Életnek“ neveznek az emberek. Csodálatos színészek elevenítik meg a csodálatos regényt, a boldogtalan szerelmek örökidőkre szóló, az Emberiség szivéhez apelláló, óvó, intő kiáltványát. Es pereg gyorsan mégis az

Élet. az orosz Apostol szavára oda se figyelnek és sok házasság kötődik szerelemtelenül, előre elkárho- zottan a világon. Ezt a filmet meg kell néznie minden asszonynak, minden férjnek, minden felnőtt leánynak és minden érett fiatalembernek. Vasárnap az Átok vára cimü 8 felvonásos filmdráma kerül vászonra.

— Dugulás ét aranyeres bántalmak,

gyomor- és bélzavsrok, máj- és lép- dutzadás, hát és derékfájás ellen a természetadta (Ferenc József) keserű- viz, naponkint többször bevéve, hathatós segítséget nyújt. Tudományos megír gyelések beigazolták,hogy a Ferenc József vis alhasi megbetegedések eseteiben gyorsan és mindig enyhén hat Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és füezerüzletakbeu.

Felelős szerkesztő és laptulajdonos PRÄGER JÁNOS

Kőigaidaság

Budapest, november 4

Gabonaárak: búza 80 P 16 t„ rozs 28 P 50 f., árpa 25 P, zab 22 P 50 f.

Sertéspiac: Príma szedett 1 P. 60 fill., 1 P. 62 fill., Szedett közép 1 P. 54 fill., 1 P. 56 fill., Szedett könnyű 1 P. 44 fill., 1 P. 48 fill., I. rendű öreg 1 P. 52 fill., 1 P. 54 fill.. II. rendű öreg 1 P. 44 fii!., 1 P. 48 fill. Az irányzat lanyha.

HALASI UTMUT ATÓ

Megnyílt!

Megnyílt!

a BODICSI

mész és cement

kereskedés Bodicsi-ház Schwarcz fatelep mellett

Szállodák:

„Városi* nagyszálló (Városház épület.) Nemzeti szálloda (Bethlen ncca.)

Gyógyszertárak:

Gzurda Bezső, Mátyás-tér 5 sz. Makay Károly, Árpád u. 8 sz.

Bácz János, Kossuth u. 1 sz.

Szekér József, Szilády Áron u. 3 sz. Mikes Ferenc, Fó u. 28 sz. Drogéria:

Hattyú drogéria, Jósika u. 1. Szövetkezetek;

Hangya, (régi j.-biróság)

Magyar Köztisztv. Fogy. és Termelő Szöv. (Városi szállodával szemben.) Bőr kereskedők:

Brandötein Manó, Fő u.

Burján András, Városház u.

Pelley Sándor, Baí. templomtér.

Bútorkereskedők:

Bálint Mihály, Csengari u.

Báeskevi Gyula, Hajnal u.

8chöa Dávid, Fő u.

Fieischl József, Kossuth u.

Divatáru kereskedők:

Kun Benő, Szilády Áron u. 35. Tirmann Konrád, Fő u. 30.

Fodor Dezső, Városház épület,

Idám Gyula, Városház épület.

Gáspár János, Jósika u.

Jeges József, Mátyás-tér.

Fakereskedők;

Adler Ignác, Jókai u.

Menczer Mihály, Szabadkai ut. Wilheim Ferenc, Arany János u. Schwarcz Mihály, Dob u. 2.

Fűszer- és vegyeskereskedők Arvay Lajos, Kossuth a.

Berger Mór és Társa, Szabadkai u. Murgáca Kálmán, Sertéspiac-tér.

Stern Pál, Szász Károly u. 8.

Sseute István, Kossuth u. 15. ösv. Weisz Emilnó, Szilády Áron u. Ziboji László, Harmat u. 1.

Röfös kereskedők;

Beek József, Kossuth u.

Bergl Albert és Fia, Piaetér.

Kálmán Dezső, Fő u. 17.

Boheim József. Jósika u.

Schön Samu, Városház épület. Seidner* Sándor, Mátyás-tér.

Weisz Vilmos, Szilády Áron u. 33.

Vaskereskedök;

Hangya Fogy. és Ért. Szövetkezet. Benedek Albert cég. özv. Kohn Sebestyénné Kossuth u. 10. Poliák Emil Szilády Áron u. Langermann Sándor, Eötvös u.

Asztalosok;

Bálint Mihály Árpád a.

Babó István, Kigyó u.

Kintzler Sándor, Bem u.

Báczkevi Gyula, Árpád u.

Schön Dávid, Fó u Schön Vilmos, Petőfi u.

Schönheim László Szilády Áron u. Tallér Antal, Kálvin-tér.

Zilah Sándor, Avar u.

Zilah Lajos, öregszőlők.

Bádogosok;

Szarvas Imre, Árpád u.

Tallér Mihály, Szász Károly u.

Özv. Spitzer Adolfué Józsika u.

Cipéssek;

Buvári látván, Fő u.

Csapó Balázs Nstkoy u.

Frommer Samu, (fiégi j.-biróság.) Komiás Antal, Posta u.

Kónya Ferenc, Almos u.

Nagy Pál Ferenc, Gimnázium u. Vendéglők;

Hnugária vendéglő, Árpád u.

Berger Ignác, Petőfi a.

Gyugel Eugón, Bethlen и özv. Körösi Lajosnó, Eötvös u.

Makai Antal, Eötvös u.

Orbán Ferenc, Kárpát u

Órás és ékszerész;

Decker József, Jósika n.

Faragó Sándor, (Városház-épület.) Farkas Kálmán, (Gazd. Bank épület.) Üveges;

Lovassy Lajos, Eötvös u.

>en a ь kiviárban i8tők

íer

a

létében

lázsamben

50nyi

ók.

sonyi

mji

átylafc,

isztok,

к

’.ban a kiszol- szerezte.

ÖZSEF

iában

nellett.)

Klára habozott. A tű az egyetlen fegyvere, anélkül teljesen ki vau szolgáltatva a gazembernek. Erősen ragaszkodott a gondolathoz, hogy védekezni fog, de ellentáiióképessége pillanatról-pillanatra csökkent. Mire elhatározta, hogy tüt tartó kezét felemeli, már nem volt ereje hozzá. A férfi élesen a szemébe nézett és jobb kezét egyre közelebb tolta a lány arca felé. Klára akarata ellenére egy lépést közeledett feléje.

— On engedelmeskedik nekem — szólt keményen a férfi. — Parancsolom, bogy ejtse le a tüt.

Klára hirtelen visszaemlékezett az arab házban alvó rabszolgára és a férfinek a házban való titokzatos megjelenésére. Bettenetes félelem fogta el. л tüt kiejtette kezéből és az keményen koppant a padlón.

— Leül! — kiáliotta a férfi, miközben felesége gúnyos nevetéssel nézte Klára vergődését.

Klára leült a piszkos díványra és kínzója, aki állandóan a szemébe nézett, megparancsolta, hogy írjon egy levelet.

A merevszemü diktálta a levelet. A pénzösszeget nem nevezte meg, csak a helyet, ahová azt meghatározott időre le keli tenni, ha nem akarják Klárát elháríthatatlan veszedelemnek tenni ki.

Mikor a levél készen volt, a férfi odaintette feleségét és pár szót váltott vele. Azután ismét Klárához fordult.

— Most én a levelet elviszem a szállóba az ön barátaihoz. Addig ön itt marad a feleségem mellett és engedelmeskedni fog az 6 parancsainak.

Ismét úgy nézett Klárára, mintha a tekintetével át akarná szúrni a lányt.

— En engedelmeskedni fogok a parancsainak — mondotta szótagolva. — Ismételje, amit mondottam.

— En engedelmeskedni fogok a parancsainak, — ismételte Klára olyan mereven, minthogyha álmában beszélne.

Mikor a férfi elhagyta a szobát, leült a piszkos köreveire. Halálosan fáradtnak érezte magát és a szabadulás minden reményét elveszítette. Teljesen elerötlenedve elszenderedett és félálmában rettenetes álmok kínozták. Sötét sikátorokban iránytvesztatten botorkált és egy sarkon megtalálta a festő száitépett, véres kabátját. Nem tudta hol van, nem tudta mi történik vele és rettenetesen egyedül volt.

Újból az uteákat járta, mig megbotlott egy tárgyban, ami az utcasarkon feküdt egy ezines kendővel letakarva. Felemelte a kendőt és a festő megmerevedett teste volt alatta.

VI.

Alig hangzottak el az üldözők lépései, őrömteljes nevetés hallatszott a fülkében és a következő pillanatban egy kéz nyulott ki a divány alól és rögtön utána talpraugrott a nevető amerikai. Sebesült vállával nem merte megkísérelni az ablakon át való menekülést és, hogy Doneil hamis nyomra vezesse hágcsót kötött az ablakra, ő maga pedig a kerevet alá feküdt. Minden úgy történt, ahogy remélte. A fraucia meg a néger üldözésére indulva védeíienül maradt a ház és most 6 nyugodtau és kényelmesen a főbejáraton át mehet el.

Az asztalon észrevette a kockákat, amelyekkel nemrég Laila és Doneil az ő életére játszottak. Mellette a revolver feküdt, amit Laila ügyesen akkor vett elő, amikor úgy tett minthogyha a kártyát keresné, mig a valóságban felkészült a harcra. A művész az utat már szabadnak tudta, de a revolvert mégis magához vette, nem felejtve ei, hogy ma éjjel mennyi uj, váratlan, meglepő akadályba ütközött. Feszesebbre vette a turbánját, egy pohár bort ivott az asztalon álló korsóból, a revolvert az övébe szúrta, hogy szükség esetén a kezénél legyen és egy kést vett le a falat dissiió fegyverek közül.

Az első ajtó, amit kinyitott, egy sötét szobába vezetett, a második a szabadulás útját mutatta: a lépcsőn át az udvar felé nyitva állott az ut. Sötét veit és a festő tapogatódzva haladt előre, minden lépés előtt kezével tapogatva ki az utat. A doboz gyufa, amit az alvó ember szobájából hozott magával, még most is nála volt, de elhatározta, hogy csak végső szükségességből fog világosságot gyújtani. Friss, szabad levegő simogatta az arcát, kezével egy élőfát érintett és a félhomályos udvaron át — melyet a szokatlanul magas kőkerítés fogott körül — a kapuhoz jutott. Megnyomta a kilincset — a kapu zárva volt.

A reteszt kereste, de bár gyufát gyújtott, nem találta meg. A zár kulcsra járt és Laila meg Doneli egészen bizonyosan maguknál hordják a kulcsokat, nélkülük nem lehet a házat elhagyni.

A gyufa tövig égett. A festő ezt észre sem vette. Most tőre az övéből kicsúszva a földre esett. A pendülés felébresztette elmerültségéből. Lehajolt, felemelte a kést, megfordult és pár lépéssel ismét bent volt a házban. Nem is lett volna meglepve, ha valaki a sötétből hirtelen előugrik és megragadja a torkát. Az idegei felmondották a szolgálatot és minden ok nélkül a revolveréhez nyúlt, keményen eltökélve, hogy drágán fogja az életét eladni.

Mikor a világos szobába visszaérkezett, egy pohár bort ivott újból és ez cémiképen magához térítette. Körüljárta a házat, kiutat keresve. A legutolsó esetben — gondolta — itt van a tetőlépcsőkön vezető ut, amit ma már két Ízben is használt.

Felvette az asztaltól a nehéz állólámpát annak világosságánál keresve a tetőre nyíló utat. Szobáról-szobára menj, de a tetőlépesőt nem találta meg. Ha volt ilyen a házban, az alaposan el volt rejtve. A festő úgy érezte megát, mint az egérfogóba került egér.

Végre belátva a keresés meddőségét és a lámpát visszatéve az asztalra, visszament a fülkébe, ahol a nyitott ablakon át a kendőből rögtönzött hágcsó lógott le. A kendőhöz jó erősen hozzákötött egy másikat és nagy lendülettel átvetette a magas kerítésen. Ha az ablakból a kerítésre ugrik, ezen át leereszkedhet. De persze ez sz ut nem lesz valami könnyű. A revolverét bezárta az övéről lelógó revolvertáskába azutáu felállóit az ablakra és egyik kezével a hágcsót tartva úgy vetette magát előre hogy a másik kezével belekapaszkod- hassák a kerítés párkányzatába. Az ugrás sikerült és most csak az volt még hátra, hogy a hágcsó segítségével gyorsan leereszkedjék. Talán két méternyire lehetett a földtől, amikor két erős kéz ragadta meg a lábait. Az egész olyan gyorsan történt, hogy még csak gondolkozásra sem jutott ideje.

— Na, uram — hallotta az üveg- szemű hangját — most az egyszer véglegesen a hatalmamban van.

Mig a festi félig elkábultan lógott a hágcsón, a francia kemény mozdulattal hátracsavarta kezeit ée egy turbánnal erősen összekötözte. A következő pillanatban a festő a földön volt, egy hideg pisztolycső volt halántékára szorítva és a franeia durván ráparancsolt, hogy álljon mozdulatlanul. A festő engedelmeskedett.

— Azt gondolta, hogy Szalim és én elég hülyék leszünk a házat őrizet nélkül hagyni ? — kérdezte éles güny- nyal a francia.

(Folytatjuk.)