Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-01-29 / 9. szám

2 Kiskunhalas Helyi Értesítője Tüdőbeteg szanatóriumot akarnak Halason felállítani A holnapi közgyűlés elé a város egy érdekes javaslattal fordul. Ez: a tüdőbeteg szanatórium felállítás«. A városi tanács a fehértói erdő­ben egy 40 ágyas tüdőbeteg szana­tórium építését javasolja a közgyűlés­nek. A szanatórium építési és pgyéb költségeit adókból fedeznék. Erre a célra 5 éven keresztül külön adót vetnének ki még pedig a megenge dett 50 százalék pótadón felül. Az adótöbblet a ház, föld és társulati adó után 6 százalék, ai általános kereseti adó után pedig 1 százalék enne Pesti krónika Kosárban eresztik le a gyermekeket az emeletről A Gr&ssalkrvích-u ca 28 számú ház lakói még a» össze! kérték a hatóságot hogy rendelje el a bérház tatarozását. Mostan) állapotában a ház valóságos járvinyfésztk Vízvezetéke nincs és a falak olyan rossz állapotban vannak, hogy minden pillanatban lezuhanhat nak A biróság kötelezte is Farkas Gyula háztulajdonost, hogy haladék­talanul talaroztasson. A javítás idejére a hás lakóit a pestszentlőrinci állami telepen helyez­ték el. Oívegy Tóth Józsefné nyolctagú családjával nem mehetett ki a pest­szentlőrinci lakóházba, mivel számára csak egy kis szobát utaltak ki, amely nek nedves volt a fala és különben is nyolctagú családjával a szűk szobában nem f»rt volna el. Úgyszintén a Grissalkovieh-utcai laká ban maradt Szemann Ferenená munkásasszony is öttagú családjával. Ezek a lakók azt kérték, hogy mivel nem férnek el a szűk egyszobás konyhaoélküii lakásban és fog alkozáeuk is a városhoz köti ókét, utaljanak ki számukra más lakást és az uj lakás kiutalását a Grassal- kovieh utcai lakásukban várhassák be. Idókőzken hozzáfogtak a Grassal- kovicb utcai ház javításához; lebontot­ták a padlást, a falakat és a ottrekedt lakók rémülten látták, hogy a lépccőház kófokait is kiszedik Egy Marx János nevű ember emiatt le is zuhant a lépcsőházból és súlyos sérüléseket szenvedett. A helyzet moet az, hogy a félig lebontott házban maradt lakók gyer­mekeiket spárgára kötött kosárban eresztik le az emeleti ablakokból, hogy az élelmiszereket beszerezzék. A felnőtt emberek is csak életveszéllyel tudnak ugyanis a lépcsóbázban közlekedni. A gyermekek leeresztése és a kis kosárban való felhúzása persze életveszélyes, különösen a második emeletre és szinte érthetetlen, hogy ez a művelet már napok óta tart Egész sereg kiváncsi bámulja naphosszat a furcsa felvonó- k eszméket. Ezenkívül is olyan botrányos álla­potban van a ház, amelyre föl keli hívni a hatóságok figyelmét. Az eső becsöpög a szobákba. Bűzös, rossz a levegő. Hullanak a magasból a kövek ée a téglák, ugv hogy a gyermekek kosarát a leeső törmelék egészen megtölti. Aki ezeket a szörnyűsége­ket lá'ja, akaratlanul fölkiált, hogy lehetséges e ez egyetlen napig is az ország fővárosában ? 1 1 Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mind nfa ta lisztre azonnal cserél, árpát és tengerit darál január 29 A halasi Gazdasági Egyesület közgyűlése Farkas Elek főrendiházi tag ünneplése Szerdán délelőtt tartotta a halasi Gazdasági Egyesület évi közgyűlését a közgyűlési teremben. A gyűlésről tudósítónk a követ­kezőket Írhatja : Mészöly Károly elnök fél 11 óra­kor nyitotta meg szép beszéd kísé­retében a gyűlést, amely után Oyevi Imre titkár terjesztette elő a titkári jelentést. Borbás Imre beszéde Borbás Imre, a Gazdasági Egye­sület ügyvezető igazgatója alapos, mindenre kiterjedő, háromnegyed órás beszédben ismertette a titkári jelentés kapcsán az Egyesület műkö­dését, munkásságát. A Gazdasági Egyesület életében — úgymond — legfontosabb mozza­natnak a székházvételt tartja, ami által a tagoknak otthont teremthet­tek. A pusztai Gtzdakörök megszer­vezése is jelentős lépés az Egyesület életében; most van a 14-ik meg­szervezés alatt. Mindegyik jól műkö­dik s igy munkájuk nem volt hiába­való. — A gazdasági szervezkedésnek meg volt a gyakorlati eredménye is. A Gazdasági Egyesület nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tanyai iskolák építésénél a téglaszállitást a város egyeteme vállalta, — nagy része van abban is, hogy a pusztá­kon marhalevélkezelői hivatalokat állítottak fel, — valamint közbenjárt a tekintetben is, hogy a dohánybe­váltó hivatal a halasi dohányterme­lők termel vényeit másként miaősitse. Ez által a gazdák megfelelőbb, jobb árakat kapnak. Most folyik az akció az irányban, hogy a pusztákon pósta- ügynöksőgeket állítsanak fel. — á Gazdasági Egyesület foglal­kozott gyapjú, gabona vásárlásával, — a Hitelszövetkezet pedig faraktárt állított fel, ami által a gazdák ma­gasabb árakat értek el a gyapjúnál és a gabonánál, a faárakra pedig csökkentőleg hatottak. — A Gazdasági Egyesület fontos tényező a város életében. A város egyetemének szolgálatában áll. Az a memorandum is, amelyet illetékes helyre eljuttattak és amelynek 1 pontja már teljesült — Farkas Elek főrendiházi tagsága — mind olyan kérdések, amelyek a város széles rétegének az üdvét célozzák. — A Gazdasági Egyesület prog­ramjában szerepel az utkérdés meg­oldása. A többtermelés a jó utaktól függ. Elsősorban a balotai utat kell kiépíteni, ezzel Pusztamérgest, Öttö- möst továbbra is Halashoz tudjuk kapcsolni. A csatorna kérdése is fontos. A gazdák tavaly több milli­árd kárt szenvedtek a vadvizek foly­tán, mert több ezer hold halasi föld van viz alatt. Ez a probléma mi? előbbi megoldásra vár. Nem marad­hat el a teherpályaudvar kibővítése sem. — A jövő programjába tartozik, hogy Halason Gazdasági Felügye- lősséget állítanak fel, — a polgári fiúiskolát mezőgazdasági iskolává szervezzék át és Halas kapja meg a pinceszövetkezetét. Borbás Imre még rátért az Egye­sület különféle munkásságára s köszö netót fejezte ki Gesztelyi Nagy Lász­lónak, a Mezőgazdasági Kamara igazgatójának, hogy az Egyesület minden jogos kérését támogatta és előbbre vitte. Szólt még a legna­gyobb dicséret hangján arról is, hogy a pirtói Gazdakör, élén az elnök Rásonyi Papp Gedeonnal, saját erejéből épitette fel az ottani Gazdakört. A nagy figyelemmel hallgatott beszámoló után Rásonyi Pap Gedeon állott fel szólásra és a következőket mondta: — Borbás Imre nagyvonalú elő­terjesztéséből nagyszerűen bonta» kozik ki az egyesület működése, amely alkalommal meg kell emlékeznie báró Prónay György működéséről is. Az 6 támogatásának volt köszönhető, hogy a székház és kulturház épité» séhez államsegélyt kaptak és egyéb» ként is mindenben segítségére volt az Egyesületnek. Javasolja, hogy báró Prónay Györgynek jegyző­könyvileg mondjanak köszönetét Az értekezlet egyhangúlag ki­mondotta, hogy báró Prónay György» nek jegyzőkönyvileg mond köszö» netet. Elismerés az Egyesületnek Ezután dr. Gesztelyi Nagy László, a Mezőgazdasági Kamara igazgató beszélt. A legteljesebb elismerését fejezte ki a Gazdasági Egyesület működése felett, amely egyesület hivatása ma­gaslatán állva, példaadásul szolgál­hat a többi Gazdasági Egyesületek­nek. Kijelentette, hogy a Mezőgaz­dasági Kamara ezután is minden jogos és igazságos kérést teljesíteni fog. Végül a mezőgazdasági iskola fontosságát fejtegette. Rudnyánszki huszárszázados a lótenyésztésről tartott szakszerű elő­adást, majd Szerafin Elemér fejte» gette, hogy milyen fontos a városra nézve a pinceszövetkezet megalakí­tása. A közgyűlés ezután tudomásul vette a költségvetést, majd Széli Sándor és Rásonyi Papp Gedeon indítványát is magáévá tette. Előbbi azt indítványozta, hogy az OMGE-t támogassák a kartelek elleni harcá­ban, az utóbbi pedig, hogy a Gaz­dasági Egyesület */4 évenként tartson gazdavacsorával kapcsolatos össze­jöveteleket. A közgyűlés id. Nagy Pál Ferenc zárószavával ért végett, majd dr. Babó Imre mondott köszönetét a tagok nevében az Egyesület vezető­ségének. A bankett Délután 1 órakor a Gazdasági Egyesületben nagyobbszabásu ban­kett volt, amelyen melegen ünnepel­ték Farkas Eleket főrendi taggá való megválasztása alkalmából. Az első felköszöntöl Borbás Imre, a Gazdasági Egyesület ügyvezető - igazgatója mondta, szép szavakban méltatva Farkas Elek érdemeit, — Boldognak és büszkének érzi magát — mondotta — hogy 6 emlé­kezhetik meg arról a kitüntetésről, amely nemcsak a Gazdasági Egyesü­letet, hanem a várost is érte azáltal hogy Farkas Eleket a főrendiházba választották be. Közéletünk egyik puritán, közszeretben álló tagját érte ez a kitüntetés és rajta keresz­tül a várost. Boldog örömmel ün­nepli meg ezt a napot a Gazdasági Egyesület, mert ezzel régi óhaja, kívánsága ment teljesülésbe é3 ezt a méltóságot senki jobban nem tölt­heti be, mint Farkas Elek. Id. Nagy Pál Ferenc felköszöntő­jében Gesztelyi Nagy László érde­meit méltatta, majd gróf Bethlen István miniszterelnökre mondott fel- köszöntöt. Farkas Elek állott fel ezután szó­lássá. — Hálásan köszöni Borbás Imré­nek róla való megemlékezését. Úgy látja, úgy őrzi, hogy ez az ünnepély túlhaladja az átlagos ünnepélyeket. Ez az ünnepély a Gazdasági Egye­sület szorosan vett családi ünne­pélye és ő annak tagjának érzi ma­gát. Lelke megtellik melegséggel és örömmel és kéri, hogy ez az érzés hasson át mindenkit, hogy a legna­gyobb testvéri egyetértésben dolgoz­hassunk a város s a haza javára. Gesztelyi Nagy László felköszön- tőjében megköszönte az ünneplést, amely itt léte alatt érte, és azt vég­zett munkája egyetlen jutalmának tartja. Rásonyi Papp Gedeon Mészöly Károly, az Egyesület elnökének ér­demeit méltatta és kérte, hogy to­vábbra is ezeken az ösvényeken ve­zesse az Egyesületet és legyen ve­zére a gazdáknak. Farkas Elek felköszöntőjében Bor­bás Imrének, az Egyesület érdeké­ben kifejtett munkásságát méltatta, amely csak elismerést és köszöne­tét válthat ki a város lakosságából. Felköszöntőt mondtak még S*éll Sándor, Jakabcsics Ernő, Onődi Ba­lázs, Fülöp Lajos, Tölgyesi titkár. Szerafin Elemér és Vásárhelyi Sándor. HÍREK A ceglédiek évi szokás szerint Kossuth emlék- ünnepélyt tartottak, most az idén még nagyobb mérvűt mint szoktak, mert január 21»én volt 50 éve an» nak, hogy Kossuth Lajosnak elvitte egy 100 tagú küldöttség Czegléd város képviselői mandátumát. Czeglédről háromszázan mentek fel Budapestre, ahol Kossuth Lajos sírjánál Takács József ceglédi lel» kész-helyettes, esperes és Erdélyi Aladár képviselő mondott beszédet s megkoszorúzták Kossuth Lajos és Kossuth Ferenc fsirját Ezután a vármegyeháznál dr. Dobos Sándor elnökletével díszközgyűlés volt, me­lyen az ünnepi beszédet Raffay Sándor evangélikus püspök mon» dotta. Az ünnepély lélekemelő volt s bizonyította azt, hogy a magyar nemzetnek igazi politikai élet célját Kossuth Lajos állapította meg helyesen s összetömörithető ez Raffay besze» dének egy mondatában, amelyért minden magyarnak küzdeni kell. »Akarjuk és megvalósítjuk a Kossuth Lajos által célul kitűzött független, önálló Nagy Magyarországot“. Atzugott a szózat újra a hazán, melyben Kossuth Lajos lelke S2Ó1. Ez a cél szent, ez hassa át a par» lamentet épp úgy, mint minden ma= gyár lelkét s állandóan lebegjen mindenki előtt s tudja meg az egész világ „akarjuk és megvalósítjuk a független, önnáíló Nagy Magyaror­szágot.“ •••• — Előfizetési felhívás. Előfizeté­seik megújítására hivjuk fel t. olva» sóinkat. — Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint hazánkban az idő a hőmérséklet alacsony ingadozása mellett borús vagy ködös. Jóslás: Egyenlőre változás nem várható. Egy-két nap múlva enyhülés és csa­padékhajlam valószínű. — Kifizetik a rokkantak járulékát. A hadirokautak stb 1927 évi ft-br. hóra esedékes járadékának kifize ése január 81, február 1, 3 és 4-éu történik. — A Kiskunhalasi Ref. Önképző Kör febr. 6-án az Ipartesiülei be y>- ségeiben táncmulatságot rendez A meghívókat a rendezőség már szét küldötte. Szóm) Mariit véül 8 Bob faire Osa este Füt Vasár Szenz A Mi f 7 fel Két ( fé Ваш Izz szei CS gy cser re első Yil köz] Tel» I is k( felt vásA* Г E W fa Szöv sárt resr Hitel nek Dijta

Next

/
Thumbnails
Contents