Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-08-27 / 69. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője Ezernégyszáznyolcvannyolc vegyes kihágás! ügy a városi rendőrbirósftgnál A halasi városi rendőrbiróságnál az idén összesen 1488 vegyes kihá- gási ügy került tárgy »lás alá. Az ügyek között mezőreodöri kihágás 199, iparügyi kihágás 54, iskolaügyi kihágás 1101, tejhamisitási kihágás 47, vízrendészeti kihágás 8, közegészségügyi kihágás 24, állategészségügyi kihágás 57 és épitősiügyi kihágás 8 esettel szerepel. A legtöbb eset tehát iskolaügyekben volt. Még p8dig olyan horribilis számmal, amely komoly gondolko dóba ejthet mindenkit. Elsősorban a szülőknek volna érdekük ezt megakadályozni, főképen kulturális szem- ponttó. A 47 tejhamisitási ügy ugyancsak szomorú tünet, nemkiilömben a köz» egészségügyi kihágások ügye is. Egy volt halasi tanító szélhámosságai Budapesten Az írógépkereskedők réme Budapesti irógépkeresiiedő cégek at utóbbi hetekben többször panaszt érnetek a fóhpitaojságen egy 28—30 év körüli férfi ellen, aki Schei Lipót kiskunhalasi tanütnak mondotta magát és modern, drága Írógépeket vásárolt azzal » feltétellel, hogy kipróbálás cél jából lakására viteti és majd pár nap múlva kifizeti a vételárai. Mivel az állítólagos tanító tényképesigazolványt mutatott fel mindenütt bizalommal voltak iránta és Sebei Lipót az írógéppel együtt eltűnt Az eddig érkezett feljelentések szerint hat kereskedőnél vásárolt ilyen módon írógépet, de egyiknél sem fizetett egy fillért sem. A feljelentések alapján megindult a nyomozás és elsősorban a többi budapesti irógépkereskedőt értesítették azzal, hogy amennyiben a szélhámos jelentkezne, adják át rendőrnek. A napokban a Brestán Testvérek Dugó- nits-ntca 8. szám alatti irógépkeres- kedásében valóban jelentkezett az Alii tólagos tanító, mire rendőrt hívtak és bevitték a főkapitányságra a szélhámost. Itt kiderült, hogy valóban Sebei Lipót a neve és Kiskunhalason az izr. iskola tanítója volt, csak rövid ideig volt az iekola tanítója, mivel a hitközség különböző szabálytalanságok miatt elboesájtotta állásából. Schei Lipót ekkor Budapestre jött és valódi igazolványaival kezdte meg a szélhámosságot. A főkapitányságon a huszonnyolc éves férfi beismerő vallomást tett és azt mondotta, hogy mindennek egy barátja az oka, aki felcsalta az egyik káriy&klubba. Azóta szenvedélyes kár tyás lett és igy került a lejtőre. E vallomással szemben azonban a rendőrség megállapította, hogy budapesti tartózkodása előtt is különböző visszaéléseket követett már el, igy Halason is. Schei Lipótót a főkapitányságon letartóztatták s ügyében tovább folyik a nyomozás, teljes büulajstroma összeállítására. ifj. Murgács János városi huscsarnokában a hús árak: Borjú eleje . . . . IP 60fill Borjú hátulja . . . . I „ 92 „ Sertés hús .... 2 „ 08 „ Zsirszalonna . . . . 2 „ 08 „ Sós szalonna . . . . 2 „ 56 „ Füstölt szalonna . . 2 „ 56 „ Tepertő...........................2 „ 56 „ Zsír ................................2 „ 40 „ Aug. 31-én, szerdán id. Murgács János (Eötvös»u 1 sz) házában lévő üzletét is megnyitja. Kéri a n. é. közönség szives pártfogását Végig egy elrabolt országrész mesgyéjén Kiküldött tudósítónktól Kelébia, augusztus 26. A vonat szomorúan száguld az izzóvá forrósuk síneken a szomorú trianoni határ felé. Gulyák legelnek. Távolabb sűrű erdők szegélye látszik. Tanyacsoportok hagyják el egymást. A vonaton aránylag kevés utas. A jó békében, Nagyma^yar- ország fönnállása idején itt zsúfolt vonatok száguldtak. Ma kihalt a határ. Néhány hivatelaok, egy pár keres kedö utazik csupán dolgáit végezni haza. A fülke ablakán a friss Bácska friss szellője árad be, a szabadságért vágyódó magyarok lelkes üzenete. * A vonatunk végre befut Kelebiára. Az állomáson csendőrök, a rendőri kiren deftség személyzete sétál. Vámőrök tűnnek föl, a resti néhány pincére szaladgál. Egyébkéntífcsönd. Nagy csönd üli meg a magyar ideiglenes határt a szláv csorda közelében. Kalebia, amely valamikor Szabadka külvárosa volt, elvágva ütőerétől, vézna testtel küzd az életért. Elvágták vásárjaitól, elorozták tőle létének legszükségesebb feltételeit. És adtak neki cserébe rabló szomszédságot, balkáni hordát és embertelen csőcseléket: a legsötétebb kuiturátlanság átkát. ♦ Határ nincs itt Kelebián. Ezt nem szabad úgy képzelni^ mint egy rendes választóvonal előnyét. A határ az ismeretlen. Még сзак az elhagyott kukorica rakás sem jelzi. A szerbek ugyan építettek betonfedezé keket, gépfegyver állásokat. Itt azonban csak az nem mehet keresztül, aki nem akar Stratégiai szempontból pedig az egész harcászati erőlködés, egészen jelentéktelen, nevetséges valami. * A szerbek nem elégedtek meg azzal, hogy beigazták a területűire esett magyarokat. Az ittmaradt magyarokkal szemben is bizalmatlansággal viseltetnek. A magyar utasokat sok esetben nem engedik át a határon még fontos családi ügyekben sem. Akit pedig átengednek azt súlyos összegekig megzsarolják. A szegény utas mit tehet egyebet, kénytelen magát alávetni az útonálló szerb határközegek zsivány- étvágyának, * Ilyenformán a határontuli magyarok csak igen kis számban lépik át a határt. Jönnek zsúfolt vonatok most is. Utasaik átutazó németek, osztrákok, csehek, törökök és nem ritkán perzsák. Az utazók zömét ezek adják és nem a magyarok, akik közül ha néha többnek sikerül átjutni, megilletödött szívvel örvendezik a magyar hazai földnek. * És ez is természetes. A határon túl, kezdve Szabadkától mindenki magyarul beszél. Magyarul gondolkozik, magyar _ sző szeli át Trianon mesgyéjét. És magyarul is gondolkoznak ott az emberek, vágyuk, álmuk a magyarföld hivogató őro. A magyar irredenta termő ereje feszi;i a bácskai magyart, ez ad neki erőt, lüktető hajlamot a nagy hősi kitartáshoz. * A szerb tehetetlenség borzalmasan iesultó példája a vasutak ügye. A határtól Szabadkáig kétszáz vasúti kocsi hever nyolc esztendő óta elhanyagolt, rozsdás állapotban a síneken, Valameunyi magyarkocsi, amit a rabi ók jóvátétel címén oroztak el. Kijavítani nem tudják primitiv hazájukban, kijavíttatni pedig nem képesek. Mert az pénzbe kerül. A pénz pedig a szerb minisztériumokat betöltő fegyházíöltelékek rendesen ellopják. így van ez a mozdonyokkal a többi vonalon is. A telefont már nyolc éve leszerelték és idegességükben még most is félnek visszaállítani. * Szent István napján, mint az tudvalevő, egyetlen magyart sem engedtek át a határon A határ* mentén megkettőződ őrséget állították föl az esetleg átszökni akarók főitartására. A szerb эк szent Istvánkor valósággal rész eges mozgósítással vadánztak négy öt magyar emberre. * Alkalnunk volt néhány bácskai utassal beszélni a vonatoknál. Valamennyi a remény csillogásával szemében rögtön a Rothermere akcióról kérdezősködött. Megemlítették, hogy csak e«y-egy becsempészett magyar ujságbó: tudnak erről a világraszóló akcióról. De igy is csak hiányosan. Az ottani magyar lapok egyetlen szóval sem emlékeznek meg róla. Ezek a szegény leigázott magyarok olyan lelkesen beszelnek Rothermere lord önzetlen és bátor föil ipéséröl, hogy sok csonka hazabeli is tanulhatna tőlük hazafiságot. * A trianoni határ szégyenfoltja a kettős birtokosok ügye. Az átszelt magyar föld megtermetté azt a furcsaságot, hogy innen is, onnan is közei 300 an bírnak birtokokkal itt, illetve odaát. Ezeket határátlépési engedéllyel engedik átjárni. De velük a szerb határközegek a lehető legdurvábban bánnak, termésbetaka* ritás és hazaszállítás idején a határon a legpiszkosabb módon megsarcolják. A trimoni béke égisze alatt és a „müveit Nyugat jóváhagyása mellett folyik itt a szabad rablás. * A csempészet már megszűntnek tekinthető a határon. Már nem jelent üzletet. Néha akad még belőlük néhány. Vannak vállalkozó szellemű és vakmerő csempészek, Legulóbb hármat fogtak el, akik kocsik aiján, sőt még a mozdony alatt is megbújva, játékkártyát akartak csempészni. * Súlyosan érinti Kelebiát és környékét a határ gyümölcs termésük értékesítésinek szempontjából is. Szabadkáról és bácskai piacoktól elzárva németek vásárolják a gyümölcsöt, d8 ezek Í3 igen kis meny- nyiségben a termés arányaihoz képest. Anyagilag eu yosan érzékenynek mondható veszteségük ilyen iránybss. És szomorúan látja ez a nép, hogy naponta marha és sertésszélül- j mányob rohannak át Kelebián külföldre a zsíros Bicskából, amely földhöz tulajdonképpen neki volna jussa. * És mi a vigasza ennek a magyarságnak ? Esténként kiállnak egy egy kimagasló helyre. Szabadka felé tekintenek, »honnan odl Úszik a lámpák fényárjában usíÓ város, Bus tekintettel méregeti» az elrabolt magyar föld peremét. Akárcsak határontuli testvéreink csonkahaza földjét. Szivükben az elkeseredés iszonyú vihara tombol, lelkűket a tettrekószség lángja füti égövé. Az alkony óráiban el-elnézik képzeletben a rabságban tartott bácskai síkot. És mese születik az ősi magyaroknál a visszahóditás hősi harcáról. És reménye annak, hogy igenis lesz még feltámadás. (-) _______ augusztus 27 Erősen fellendült az idegenforgalom Hetenként sok ezer külföldi lép át a kelebiai határállomáson A kelebiai határállomáson az utóbbi időben megcsappant idegen- forgalom, néhány hete hatalmasan föbndült. Sokezer utas jön át aha* táron. Görögök, törökök, osztrákok, németek sőt perzsák is. A kelebiai határállomáson valóságos nemzet közi társaság verődik össze, akik legnagyobbrészt üzleti ügyeik elvégzésére utaznak. Legtöbben a bécsi mintavásárra, de jelentékeny számmal a pesti kiállításokra is utaznak. Az idegenforgalom még egyre emelkedik. Kelebián sokan jönnek át, de hír szerint nem kevesebb a száma azoknak sem, akik a dunai határállomásokon hajón teszik meg utat az országba. Párizsi Krónika Gyorsfénykép egy párizsi kislányról és egy nyolcszoros rablógyilkosról Párizs, augusztus hó. Nation felé haladó metróban ma délután kevesen utaznak. A Ohatelet- nél mindössze ketten szállnak be: egy szőke, sápadt párizsi leány és egy feketehaju zömök fiatalember. A leány kezében csomag. Amikor a vonat elindult, a kocsi zökken és a skatulya a fiú lábára esik. — Hoppla 1 — kiáltja a férfi bosz- szusan, de azért lehajol és udvarias- san felemeli a dobozt. — Bocsánat! — pironkodik rémülten a leányzó — fáj ? — Semmi, már пет Í3 érzem — jelenti ki a sértett fél mosolyogva és beszélgetői kezdenek. Kiderült, hogy a lányt Gizelenek hívják, a mamája trafikosnő, míg ö varrással keresi a kenyerét. Ha lesz egy kis pénzük, szalont fognak nyitni. — Szegény mama sokat betegeskedik — panaszolja a Gizele — néha napokig nem szedi össze magát. — Borzasztó — sajnálkozik a fiú részvóHeljes arccal — de hát orvoshoz kellene vinni, hisz emberéletről van szó! Es s sinte fel van háborodva. Aztán ő mutatkozik be, Santó a keresztneve, olasz származású, kereskedő és éppen ma van a huszonnyolcadik születésnapja. — Gratulálok — rázza meg a kezét Gizelle — Isten éltesse száz évig! A lány nyakán egy katicabogár mászik Gizelle iszonyodva sikolt és lefricskázza földre. Már éppen rá akar taposni, de a fiú felkiált: — Ne bántsa 1 Es lehajol végtelen gyengédséggel, az ujjára emeli, majd a kelapja szélére sétáltatja az eltévedt katicabogarat. — Szerencsét hoz — mondja komolyan. — Nation 1 — kiáltja a kalauz. — Adieu! — búcsúzik a flh sietve — itt kiszállok. Mikor láthatnám újra? Gizelle töpreng egy pillanatig, aztán mindent Ígérő, jellemzően párizsi tekintettel. igy szól: — Vasárnap délután kirándulok a vá tv fi C 1 w 0 fa Szőve sártt rész Tis értesi! körny ZÖnsé; letemi vezeti In a N8 1 szí vegj a leg és lege Vidéki s* Vet pontoi lás m a □. szives Kivál hentes 1 (Várt Bri ' a ezüst nyt (töröt áron kát pt Fark a Gaz épüli órás fuvar nappa Gs és ]
