Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)
1927-01-22 / 7. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője január 22 A halasi Református Önkápzö tör közgyűlése A halasi Ref. Önképző Kör f. hóx 16-án, vasárnap délután tartotta évi rendes közgyűlését. A szép számban megjelent tagok nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Gusztos Károly elnök beszámolóját az elmúlt év munkáké járói és eredményeiről, mely sze rint az Egyesület a Fő utcában a kör céljainak ideiglenesen megfelelő két szobás helyiséget bérelt, azt télen állandóan fütteti, a villanyvilágítást is bevezettette és igy a kör állandó munkásságának lehetőségét megteremtette. A Kőhíd utcában pedig megvásárolta a Kolozsváry féle telkek közül a céljaira legalkalmasabbat a vételárat kifizette s ide szándékozik felépíteni székházát. Gyevi Imre titkár a kör belső munkájáról tartott beszámolót. Az egyesület részt vett a Keresztyén Ifjúsági Egyesület konferenciáin és felvette a kapcsolatot az országos ref1 ifjúsági mozgalommal. Vasárna* ponként előadásokat tartott, az év folyamán több táncmulatságot rendezett, amelyek kivétel nélkül sikerültek. Ván Balázs pénztáros terjesztette elő a kör 1926 évi számadását. A 73 138 580 kor. bevétellel szemben 68.714.800 kor kiadás volt. A pénz tári maradvány 4,423.78o korona, azaz 353.90 pengő. A vezetőség lemondása után a közgyűlés Kiss László korelnöksége mellett egyhangú lelkesedéssel ismét megválasztotta az eddigi vezetőséget ezzel is kifejezve a vezetőség mun* kája feletti megelégedését. Dr. Gusztos Károly elnök meleg szavakkal köszönte meg a tagok bizalmát s ígérte, hogy a vezetőség fokozott munkával fogja a Kör céljait továbbra is szolgálni s az egyesület régi vágyát, a Kör céljainak megfelelő székház felépítését, valóra fogja váltani. A közgyűlés elfogadta még az 1927. évi költségvetést, a mely 1600 pengő bevételt és 1600 pengő kiadást irányoz elő. Dr, Gusztos Károly elnök záró* szavai után a közgyűlés véget ért. в«*—i hwhiiiiiiiwiw" a Babonával (osztottak ki egy asszonyt A múlt év őszén Badenszky Gyű* láné ceglédi asszonynak a férje súlyos operáczió után meghalt. A temetés utáni napon az özvegynél megjelentek Safael Sándorné és Far* kas Teréz cigány asszonyok és elmondták, hogy az ura azért halt meg, mert „megrontották.“ így nagy összegeket csaltak ki a hiszékeny asszonytól és furfangos módon elszedték Badenszkyné ruhaneműit is. Azt mondották ugyanis, hogy a háznál lévő összes ruhane műkben „rontás* van, a „szelleme* két“ pedig csak úgy lehet belőlük kikergetni, ha a ruhákat végigteregetik az elhalt sírján. Budenszkyné pontosan betartotta a cigányasszonyok utasításait, az első éjszaka kivitte a ruhanemüeket a temetőbe és a síron szétteregette őket. Az már természetes, hogy másnap nemcsak a cigányasszonyok* nak, de a ruhanemüeknek is hült helyük lett Rafaelékat csak később fogta el a csendörség. A kecskeméti törvényszék tegnap Ítélkezett a cigányasz- szonyok felett és mert a kár legna* gyobb része megtérült, Rafaelnét csak 14 napra és 16 pengőre, Farkas Terézt pedig egy hóra és 16 pengőre ítélte. A hadirokkantait, hadiözvegyek és hadiárvák ej járandúságai A kormány a pengőszámitássai kapcsolatban a hadigondozottak el látási diját — mint már megírtuk — újból megállapította. Az uj járandóságok január elseje óta a következői : Rokkantak járandóságai: A tisztek 100 százalékban rokkantak havi 120 pengő (évi 1440 pengő); 75 százalékban rokkantak havi 48 pengő (évi 576 pengő) ; 50 százalékban rokkantak havi 12 pengő (évi 144 pengő); 25 százalékban rokkantak havi 1 pengő (évi 12 pengő.) — Közlegények : 100 százalékban rokkantak havi 80 pengő (évi 960 pengő); 75 százalékban rokkantak havi 32 pengő (évi 384 pengő); 50 százalékban rokkantak havi 8 pengő (évi 96 pengő); 25 százalékban rokkantak havi 1 pengő (évi 12 pengő ) Az 50 százalékban rokkantak járandósága február elsejétől. Február 1 én az 50 százalékban rokkantak járandósága az eddiginek a kétszeresére emelkedik. Tehát: az altisztek járandósága havi 24 pengő (évi 288 pengő), a közlegények járandósága havi 16 pengő (évi 192 pengő) lesz. Rokkantak gyermekeinek nevelési segélye. Altiszteknél minden gyermek után, ha az altiszt 100 százaiéban rokkant havi 6 pengő (évi 72 pengő); ha 75 százalékban rokkant, havi 2 pengő 50 fillér (évi 30 pengő); A napokban történt, hogy Kiss Dezső ládagyárában Kecskeméti János mindenes fiút oly szerencsétlenül kapta el a körfűrész véletlenül leesett gépszijja, hogy a tizenhatéves gyerek jobbkarja könyökből leszakadt, lábai pedig térde fölött eltörtek. A szerencsétlen fiun a közkórházban nyomban műtétet hajtottak végre és bár az operáció sikerült, attól kellett tartani, hogy a nagy vérveszteség következtében a fiú meghal A főorvos felszólította a fiú szüleit, hogy fiuk érdekében ha 50 százalékban rokkant, havi 75 fillér (évi 9 pengő); ha 25 százalékban rokkant, havi 50 fillér (évi 6 pengő.) Közlegényeknél minden gyermek után, ha a közlegény 100 százalékban rokkant, havi 4 pengő (évi 48 pengő); ha 75 százalékban rokkant, havi 1 pengő 75 fillér (évi 21 pengő); ha 50 százalékban rokkant, havi 50 fillér (évi 6 pengő); ha 25 százalékban rokkant, havi 50 fillér (évi 6 pengő). Hadiözvegyek járandóságai: Altiszti özvegyek járandósága havi 10 pengő (évi 120 pengő). Közlegény özvegyének járandósága havi 5 pengő (övi 60 pengő.) Hadiözvegyek (fólárva) gyermekeinek nevelési segélye: Altiszti özvegy minden gyermeke után havi 1 pengő 25 fillér (évi 15 pengő). Közlegény özvegyének minden gyermeke után havi 75 fillér (évi 5 pengő). Apátián és anyátlan hadiárvák járandósága: Altiszti és közlegényi hadiárvák járandósága havi 3 pengő 25 fillér (évi 39 pengő). Hátramaradt szülök, nagyszülők és árva testvérek segélye: Altiszt vagy közlegény hátramaradt szülői, nagyszülői és árva testvérei részére segély áliapitható meg. ;A legnagyobb összegű segély havi 2 pengő 50 fii!ér (évi 30 pengő). hozzák meg azt az áldozatot, hogy vérátömlesztést alkalmazhasson, mert már csak ez mentheti meg életét. A szülők nem mertek vállalkozni a vérátömlesztésre és már úgy volt, hogy a haldokló fiút nem lehet megmenteni, amikor jelentkezett a főorvosnál Kiss ■ Dezső ládagyáros, a szerencsét- í lenül járt szolgafiu munkaadója 1 és habozás nélkül odanyujtotta i karját az átömlesztő készülék fecs- j kendőjéhez. A férfias cselekedet * révén a szegény fiú életét sike- ' rült megmenteni. Aztán: elejtette a vádat, s a bíróság az ügyet megszüntette. ... Azt mondják szemtanuk, hógy a kis, filigrán К F, a konzervatív férj azután a törvényszék kapujában elkezd te a „tettlegessóget“... Pesti krónika Falusi kisleány Pesten A napilapok figy írták: Makár Olga 18 éves cselédleány Tisza Kálmán*tér 7 sz. alatti lakásán szerelmi bánatában lugköol* datot ivott. Az előhívott men* tők a Rókus-kórházba szállították. Állapota súlyos. Ami a néhánysoros, szürke hir mögött van, azt mi Írjuk meg. Ma* kár Olga 18 esztendős cselédleány sorsa tipikus cselédsors. Minden há= rom széparcu cselédlány közül két* tőnek ez jut osztályrészül, ha vágya* kozva néznek suhogó selyemruhás, pókháló harisnyába bujtatott lábú nagyvárosi nők után és nem bírják kikergetni orrukból a befészkelődő parfömillatot. Mikor feleszmélnek, már késő és a primitiv teremtésekben nincsen meg az erkölcsi erő: utálattal leszaggatni a cifra rongyokat. A finálé rendsze* rint: zsirszóda. Es az élet rohan tovább... Olga sorsát a születésnél kell kéz* deni. mert apró, mindennapos kálváriája igy lesz teljes. A szülei falun élő egyszerű népek voltak és az anyja a közeli városba mosni járt be uriházakhoz. Ott ragadt az ur- hatnámság rája és mikor a világra hozta gyermekét, fáradt, lúg-gőzétől kimart szemével addig nézett kö* nyörgön tagbaszakadt favágó urára, mig az anyakönyvi hivatalban ur- hatnámsághoz híven a siró rívó kis jövevényt — Olga néven jelen* tette be. A kis cseléd igy került úri nevéhez. Mikor a malacoknak való apró* krumplin, kukoricapuliszkán és iszá* kos apja sürü náspágolásai közben annyira felcseperedett, hogy már el* érte az asztal szélét, a mosóné fel* hozta Pestre a leányát és helybe állította. Övele is igy tett az anyja, az anyjával a nagyanyja, hát az urias nevű Olgára sem várakozott nagyobb szerencse. Egy miniszteri tisztviselőnél esztendőket töltött Olga. Vikszelte a szobákat, három vásott gyerek láb* belijét pucolta "hajnalonkint és tűrte a nagyságos asszony szeszélyeit. Mikor először a tükörbe nézett és magát amúgy istenigazában megeső* dálta, már 16 esztendős volt, a forró nyárban szelíd tavasz harangozott egyszerű kis szivében és hamvas lett az arca, mint egy tejen nevelt urileányé. Udvarlója hamarosan akadt. Rövid idő telt el s Olga zuhant a lejtőn. Hamarosan egyik szegedi mulatóba került, ahol a Fifi nevet kapta és mindenki előtt le kellett tagadnia, hogy valamikor O.gának hívták és Pesten szolgált. Cifra ron gyokat, aranycsillagokkal ékes suhogó selymet aggattak rája és kacagással, nótával, tánccal kellett szórakoztatnia éjjeli mulatóhely vendégeit. Néha igazi urak is jöttek. Volt köztük egyszóke fiú, csendes beszédű, ábrándos szemű urigyerek. Ez nem dorbézolt a többiekkel, szerényen meghúzódott a pamlag sarkában. Fifi pedig csendesen mellé került es szerelmesen nézett bele a fiú ábrándos kék, meleg szemébe. Egyszer a fin megkérdezte tőle, hogy mi az igazi neve. Mikor megmondta, csodálkozva nézett rája. Aztán mesélt neki egy másik Olgáról, Amikor a frizura bíróság élű kerül,.. Érdekes pórt tárgyaltak a múlt héten egyik vidéki járásbíróságon, melyet egy kövéretonfrizurás asszonyka indított egy nagybajuszu borbély ellen. A tárgyalás során kiderült, hogy őaagysága egy szép napon elhatározta, hogy a haját, levágatja. A borbély, ahová szemérmesen belibegett — mint kitűnt a tanúvallomásokból — tréfásan még meg is kérdezte, hogy a hajoperáeió vájjon férje tudtával történik-e? Csak vágjon nyugodtan, — válaszolt К F.-né — nekem húzzák meg a hajam, ha nem fog tetszeni... Egyszóval az olló csattogott s pár perc múlva ott állt K. F.-né s a nyakától egy idegen fej nézett a tükörbe. Felaikoltott: félig kopasz volt. Hiába magyarázta Figaró, hogy ez az úgynevezett eton s ma már minden hölgy, akiben v>u annyi női bátorság, hogy fütyül az urára és magára ad valamit, etent hord. K. F.-né egyre jobban kétségbeesett: Nézze — mondotta — megkérem valamire, Elhozom ide az uramat és maga mondja azt neki, hogy én hu- bissan kértem s maga önhatalmúlag csinált etont belőlem. A borbély megígérte. I így történt azután, hogy az esti órákban egy filigrán emberke állított be a borbényüzletbe hatalmas feleségébe kapaszkodva, A kis emberke tűzpiros volt. — Tönkre tette a feleségem fejét — ordította magán kívül — maga hóhér, most mit csináljak én egy ilyen fiú-fejű növel ? ... A borbély eleinte mindent magára vállait — a megbeszéléshez híven. De ekkor К F.-né is rákezdte. Hogv a borbély az oka, neki esze ágában sem volt maskarát csináltatni magából. A helyzet kezdett veszedelmessé válni. A borbély megijedt. Most 6 kezdete rá, nem törődve azzal, hogy a hab megszárad a kezeiközt lévő vendég arcán. Amiket mondott, pornográfia lenne leírni, s ezért került feltűnően durva becsületsértés címén a bíróság elé. A tárgyaláson — mely elég hosszú ideig tartott — K. F.-né végül beismerte, hogy az etont ö kívánta. Tagadni nem lehetett, mert a borbélynak tanúi voltak. S alig hangzott el ez a beismerő vallomás, a tanúként megjelent férj felugrott a helyéről: — Azonnal ejtsd el a vádat! a borbély urnák igaza volt, mikor elmondott mindennek. K. F.-né egy pillanatig habozott. Vérének átömlesztésével mentette meg szerencsétlenül járt szolgája életét egy kecskeméti gyáros
