Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-05-28 / 43. szám

2 Kiskunhalas Mely i Értesítői e május 28 Konfirmáclúi ünnepély és szereteMégség A református egyház május hó 86-án, á'dozőcsütörtökön, a délelőtti istentisztelet keretében avatta fel a hit igazságairól vallást tett uj tagjait számszerint 830-at. Ezzel az ünnepéllyel kapcsolato­san a Protestáns Nőszövetség sze- retetvendégsóget rendezett a felava­tott gyermekek részére a Gimnázium tornacsarnokában, nagyon kedves műsor keretében, A műsor a követ­kező pontokból állott: 1. Közének. 2. Ima. 3. Karének: Előadta a polgári iskola énekkara. 4. Muraközy Gy. „Ifjúság“ cimü költeményét szavalta : Babó Krisztina. 5. Révfy : „Nincsen árvább nemzet . . .“ cimü dalát énekelte: Hajóssy István. 6. Beszéd. Tartotta : Pataky Dezső lel­kész. 7. Győry Vilmos „Dicsőség a magasság Istenének“ cimü költemé­nyét szavalta: Kcbzsváry Mária. 8. Karének. Előadta : a p< Igáii iskola énekkara.9. Egyházi éneket énekelt: Hajóssv IstváD. 10. Záróbeszédet mondott: Szabó Z*. 1 lkész. A szabatosan előadott kaiénekek, az ügyes szavalatok, a buzdító be­szédek és a Hejóssy István bariton­ján felcsendült vallásos és hazafias dalok hatása ott csillogott a meg­vendégelt sereg szemeiben s a jelen­levők mindnyájan érezték, hogy nagy lelki javakban részesültek. A szépen díszített asztal mellé telepedett 160 főnyi ifjú sereg vidám hangulatban költötte el uzsonnáját a szép műsor keretében. A város hivatalos hirdetményei A tavaszi haszoaállatvizsgálatról elmaradt lovakat tulajdonosaik 1987. évi junius hó 4 én d. e. 8 órára vezessék elő a vásártéren megtar­tandó pótszemlére. Meghívó. A gazdaifjak a góböljárási áll. iskolánál janisa 5 én este 6 érni kezdettel azinielö- adással egybekötött táncmulatságot rendeznek, melyre az érdeklődőket tisztelettel meghívja a rendezőség. Beléptidij személyenként 1 P, gyermekjegy 50 f. Jézenéről gondoskodva van. Mezőgazdasági gépeket, traktoro­kat, autókat gyorsan és pontosan javít Halasi Villamossági Rt. gépműhelye Telefonszám 38 Gabonapiac-tér 2 sz. Egy négyéves MaV gyártmányú 4 H. P. csíplfgarnitura hozzávaló felszereléssel eladó. Meg­tekinthető Ágoston András gépésznél Szakmár (Pestmegye) Gabona bevásárlási telep TerménykereskedelmiRt. kiskunhalasi kirendeltsége Fő-nica 6 (Heisler pék mellett) Veszünk a legmagasabb napi áron: Bnzát, rozsot, zabot, árpát, tengerit, kölest, babot, napraforgót, töksaagot, gyapjút, j Tengeridara és korpa mlodon mennyiség­ben lego'oaébb árban kapható. Uj gabo nára bármennyi összeget előre fizetünk-Tyúklopás emberhaláilal Félelmében agyonütötte a tolvajt Az élet é'dekes eseményei között is figyelmet érdemel az a bűnügy, amely felett a napokban mondott Ítéletet a kalocsai törvényszék. Podobni István kiskőrösi tót atyafi állott nagyszepegve Oláh Miklós tanácselnök előtt halált okozó sú­lyos testi sértés bűntettével - vá­doltam Markó Ferenc kiskőrösi gazda, minthogy neki hivatalos ügyben 1986. december 6 án el kellett menni tanyájáról, megkérte sógorát, Podobni Istvánt, hogy ezen az egy éjjelen viseljen gondot tanyájára, különösen a fehér, kendermagos, sárga, tarka tyúkokra. Podobni Ist­ván különben se igen járt am, ahol a bátorságot osztogatták, de nem akart a rokoni kérdésnek nemet mondani, bár borsózva gon­dolt arra, hogy igy karácsony kö?e- ledtén a tyuktolvajoknak is jobban vásik pecsenyére a foguk . . . Az asszonnyal, meg a kis pólyás Pcdobuikkal kivonultak hát a Markó tanyára december 6 án este. Podobni István mindjárt le is feküdt, hogy legalább mihamarabb áte tudja a kínos megbízatást. Az asszony, aki a siró -rívó csemetét altatgatta, egy­szer csak azt hallja ám, hogy fesze­getik a tyúkólnak használt nyári konyha ajtaját . . . Nosza költi az urát: „Keljen fel kend! Itt vannak a tolvajok 1 Viszik a drága tyúkokat 1“ Vakarja a fejét a felébredt Po­dobni. Ördög vigye el az ilyen tanya őrzést, amikor csakugyan lopják a tyúkokat ... No de ne higyje az asszony, hogy az ura gyáva, oda­sompolyog a pitvarajtóhoz ... Ki­nyitni ugyan nem meri, de igen erélyesen Hkiált: „Ki van ott?“ „Ki jár ott? Men­jen el, mert baj lesz !* S már fekszik is vissza a sutba Podobni István, mert bát biztosabb ott mégis . . . Kis idő múlva újra rázza ám az asszony Podobni Ist­vánt : „Keljen fel kend! Kimehet már! Elment már a tolvaj, most csapta be a tyúkól ajtaját 1 Legalább a nyomát nézze meg, hogy merre ment el . . Egyszerre bátorság ömlik Podobni István tagjaiba, felugrik s megy ki I egy felragadt görbebottal, hogy a gaz tolvajnak legalább a nyomát üsse ... De jaj! Mit tesz a sors? Nem a távozó tolvaj ajtócsapását hallotta az asszony, hanem a tyúk­ólba nyugodtan behúzódott tyúkot válogató tolvaj ajtócsapását. Ahol ni! Már jön is a tyúkólból kifelé s éppen szemközt Podobnikka), hóna alatt egy szép nagy fehér tyúkkal... Istenem Uram. most ue hadd el Podobnikot ... Se hall, sa lát sze- í góny Pcdobnik . . . Megmarkolja a görbebotot, behunyt szemekkel oda suhint a tolvaj felé . . . Kopog is mar a feje a bestének. Félve oda­pillant Podobni, hát Uramisten, egy támadó mozdulatot vélt felismerni! Pedig lehet, hogy csak a tyúkot igazította meg a hóna alatt a tol­vaj . . . Podobni várja a támadó ütést, megint behunyja a szemét, elérkezett a végső órája, még tán imádkozik is szegén; Podobni . . . Még egy mentő suhintást megkísé­rel, minden erejével vág a tolvaj feló. Újabb koppanás, egy zuhanás ., és a nagy fehér tyuk boldog kárá- lásaal szalad a tyúkólba vissza, a tolvaj pedig Dulai János nevű csavargó, mozdulatlanul fekszik . . . Podobni István félelmében olyan I ' erősen ütötte fejbe, hogy azonnal meghalt. A főtárgyaláson Dulai János fia i nem kért kártérítést az apjáért, aki I szerinte is tolvaj, csavargó rovott- múltú ember volt. A bíróság a jogos védelem hatá­rának félelemből történt túllépésé' címén felmentette Podobni Istvánt a vád aló). Legalacsonyabbak a földárak Pestmegyében Milyenek a földárak óe haszonbérek országszerte A földmiveiósCgyi minisztérium mezőgazdasági hírszolgálati osztálya évek óta szakszerűen feldolgozza az ország földárait, haszonbéreit, a űze­tett napszám- és eselédbéreket. A földárakra vonatkozólag megálla­pítja az összeállítás, hogy a kisbirtok- ezántóföldek ára országos átlagban 580—1050 'pengő, középbirtokoknál 490—780 pengő, nagybirtokoknál 410—640 peDgó. Legnagyobb föld­árakat a dunántúli dombosvidóken fizetnek, ahol a kisbirtokok holdja 660-1090, a középbirtok 590-840, a nagybirtok pedig 490—670 pengő­ért cserélt gazdát. Sopronban nem ritkák az 1600 pengős földárak sem, különösen a kisbirtokokoál. Az északi dombosvidéken legalacsonyabbak a földárak Peetmegyében, ahol már 840 pengőért is lehet néhol szántóföldet venni. A termő szőlő ára 960 pen­gőtől 1790 pengőig mozog. A föidbeszonbérekről szintén van összeállítás. Leginkább a termények­ben való haszonbér fizetés honosodott meg és a Dunántúlon kiabirtokoknál másfél, két mázsa, középbirtokoknál egy, másfél mázsa, nagybirtokoknál pedig egy-egy és fél mázsa a bér. Az Alföldén az egy mázsán alali bér­let jóformán teljesen iemeretlen, sőt legtöbb helyen másfél mázsás bér­letek vannak, mig Békésben két mó- termázsát, Bács- Bodrogban három, három és fél mázsát is fizetnek a kisbirtokok haszonbére fejében. So­mogybán 40-44 pengő, Vasban 88 pengő a kisbirtokok készpénz haszon­bére, de a közép és kisbirtokok bére ennél sokkal nagyobb. Oh Felső mezőgazdasági iskola Halason A mezőgazdasági oktatás általá­ban nagyon el volt hanyagolva ha­zánkban. Alsó és fölső tagozatra ugyan találunk megfelelő iskolákat, de középfokon egyáltalában nem; pedig mi agrár állam vagyunk, lé­tünk, fennmaradásunk alapja a föld, melynek okszerű és tudatos kihasz­nálása adja megélhetésünk erőforrá­sát. Azok a termelési módozatok, melyeket régebben alkalmaztunk, ma már elavultak, idejüket múlták, a tudományok és kísérletezések elő­I haladásával és a megélhetési viszo- • пуск változásával újabb módozatok, j újabb termelési fogásokról be l gon- j doskodnunk. Több termelésre, ipari és kereskedelmi termelésre kell be- rendezkednünk. Nemcsak azért, mert csonka or- száguuk földje jelenben meglehetős kevés hozamot nyújt, hanem azért is, mert a világpiaci verseny egye­nesen ezt az irányt jelöli ki. Pedig mi nem maradhatunk le a világpiaci versenyről. Eddig is számottevő volt a mi terményünk és állatállományunk, most pedig kettőzött erővel kell azt fokoznunk. A mezőgazdálkozás ma nagy gon­dot okoz gazdáinknak. De termé­szetesen figyelembe kell vennünk, hogy gazdálkodóink között kevés a szakképzett. A zömét kisgazdáink teszik, akiknek szaktudásuk nem ütik meg a mai mértéket. Még ma is találhatók olyanok, akik a hármas vetés forgó szerint gazdálkodnak. Kisgazdáinknak szaktudását kell inkát fokoznunk, hisz közülük kerül- ki a legtöbb adófizető polgár. A mezőgazdaság külföldön any- Dyira fejlett, a tudományok, a tech­nika elhaladásával annyira meg­előzött minket, hogyha a versenyt fenn akarjuk tartani, szaktudásunkat bővíteni és ahol nincs, ott azt meg­alapozni kell. Halas város ebben a tekintetben elég kedvező helyzetben vaD, ameny- nyiben önálló gazdasági iskolával rendelkezik és téli tanfolyamokat tart. Ez azonban csak alsó fokon látja el kisgazdáinkat a nekik való ismeretekkel, ez tehát még nem elég, ezt folytatólagosan fokozni kell. A középfokú gazdasági oktatás hiányzik a városunkban. Mennyivel előrehaladottabb volna gazdálkodásunk, ha a Város közép­fokú gazdasági iskolát állítana fel, azt az állami polgári fiúiskolához csatolná, melynek négy osztálya után következne a négy felsó mező­gazdasági osztály kereskedelmi érett­ségivel egyenlő képesítéssel; mint a milyenek ez orosházi, békéscsabai, gyöngyösi, hatvani felső mezőgazda­sági iskolák polgári fiúiskolával kap­csolatban szervezve. Ez iskolát végzett 18—80 éves ifjak első sorban saját birtokukon gazdálkodnának a mai kor igényei­nek megfelelő teljes gazdasági szak­tudással, de folytathatnák tanulmá­nyt ikat a gazdasági akadémiákon s a közgazdasági egyetem gazdasági szakosztályán. Tantárgyai a közismereti tárgya­kon kívül csakis gazdasági tárgyak ; nevezetesen : talajismertetés, általá­nos növénytermelés, kert és szőlő­művelés, rét, legelő-, erdőművelés, állattenyésztés, gazdasági kísérlete­zés, üzemtan, könyvvitel levelezés, közgazdasági és jogi ismeretek stb. Ez iskola felállítása nem ütköznék nagyobb nehézségbe, a helybeli ál­lami polgári fiúiskolával kapcsolato­san könnyen meg lehetne oldani már ez év szeptember havában is. 50 holdas 20—85 éves bérletet le­hetne e célra találni, a felállítás első költségei 200 millió — mintegy befektetett kölcsönnek tekintendő. — melynek törlesztése a gazdaság jö­vedelmét terhelné s azt évről évre fizetné. Másfelől az iskola felállításával városunk 4 Duna—Tisza közén, — hol ilyen iskoia nem lévőn — mint­egy gazdasági központtá alakulna át, jelentős idegen forgalma növekedne, amennyiben a környékbeli gazdáink figyelmét és érdeklődését ide irányí­taná. E terv megvalósítása első sorban a város képviselőtestületének lenne hivatása, mely kimondaná a felső mezőgazdasági iskola felállítását. Ezzel nemcsak mezőgazdáink vagyo- nosodását, tehát Jobb helyzetbe való emelkedését segítené, hanem a vá­ros idegen forgalmát, gazdasági központtá való fejlődését is előmoz­dítaná, amit ha egy szomszéd másik város fog előbb megtenni, városunk ezektől elesik. _ Pontosan, gyorsan, finoman darAI a Halasi Villamossági Rt daráló malma Gabonapiac-tár S Sa. sz sj 1 kg. 108: nél к kg. vl Süt fűszer Petőfi hol 1 an go sióda к ( isi к ke félté vásárt Él ! Wi "V ol fül Szőve sárté részi Hiteik nek h Dijtali Kifi ф a * szí takarít indulás zik éle séglete u Naponí felvágó téliest gyed ! zervek küldi gyenge külföld és üdí csokolá narai szörp, aikoboi Pezsgő Vasár óráig. Zábi

Next

/
Thumbnails
Contents