Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1927 (27. évfolyam, 1-105. szám)

1927-04-23 / 33. szám

Kiskunhalas Helyi Értesítője április 23 Azlpa termői bate estr TÁ á lessa Belépi fill, m ságoí Tál tartásáért is. Az a néhány tagunk, akiket személyenként hívlak meg — amikor már más szereplő nem igen akadt — vagy elvállalta a szereplést, vagy méltánylást köve­telő okokból nem fogadhatta el. Az estélyen megjelenni szándé­kozó 15—20 tagunkat pedig az elő* adás előtt pár órával megjelent és bennünket nagyon lehangoló cikk tartotta vissza a megjelenéstől. Végül még néhány megjegyzést: Hazafiságból épen a mai egye­temi ifjúság szintén adhatna és magatartásával ad is tanítást. Es szerintünk nem az az igazi demokrata, aki demokrata voltát hangoztatja, hanem aki fölemlegetés nélkül „mindenütt“ aszerint cse­lekszik. Egyébként szeretnénk azt hinni, hogy a cikk reánk vonatkozó részei nem fedik a „Mansz“ hivatalos ál­láspontját. Soraink közlését megköszönve, maradunk hazafias tisztelettel 1927 április 20. Kiskunhalasi Egyetemi és Fő­iskolai Hallgatók Egyesülete. HU— iiinn» ....—'НИ ......................... Ti Olasz és angol társaságok ajánlatot tettek a magyar kormánynak a fiaméi forgslom lebonyolítására. — Szüle Péternek ítélték egyhangúlag a fes­tészeti nagy állami aranyérmet. — A feoroeabankjegyek 92 százalékban eltűntek a forgalomból. — Husvét kát napján ötezásan szálltak fel Budapes­ten próbarepülóere a luxuskabiaos re­pülőgépeken. — Megnyílt a légi for­galom Graz—Budapest és Velence közi. — á múlt évben tíz százalékkal csökkent az állatkivitelünk. — Uj református templom épül Budapesten a Kálvin-tóren. — Husiét két ünne­pén jégeső, hófúvás, vilámc-apás és földrengés volt Olaszországban. E- Jiill—Wii mi — ■■ ■ Város hivatalos hirdetményei A városi szolgák, iisedasek és lovas- kézbesitők részére szükséges 13 pár csizma és 12 pár cipő beszerzése hafárezíatotí el. Felhívja a városi ta­nács románca helybeli cipész és csizmadia iparosokat, akik a fenijel- zsít lábbeli elkészítésére és szállítá­sára vállalkozni óhsjíansk, hogy aján­latukat május hó 1-ig az iktatói hivatalba adják be. A város május l-ső napjára a tehén- esordákst felállítja. Jelentkezések a városgazdái hivatalnál jegyeztetnek elő, A fübér minden darab üsző vagy tehén utáa 12 pengő, a gulyás bóra a muitévi alapon van. Felvilágosítást a gazd&i hivatal ad. ti —НЧ ..............—nini—m д 1293/1927. szám. HircSefmény Soltvadkert község a tulajdonát képező soütvacSkerti nagyven­d ági őt 1927. évi julius hó l-től 1933. évi junius hő 30 ig terjedő hat évre nyilvános árverésen bérbe* adja 1927. évi május hó 17-én d. e. 11 órakor a községháza tanácstér* mében. Kikiáltási ár 1000 pengő, amelynek fele bánatpénz gyanánt az ( árverést vezető elöljáró kezeihez i leteendő. Az árverés feltételei meg­tekinthetők a hivatalos órák alatt a község főjegyzői irodájában, Solt­vadkert, 1927. évi április hó 21. napján. Elöljáróság. Utóhangok egy cikkhez*) A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, árpát 6s tengerit darál Kiskunhalas Helyi Értesítőjének a legutóbbi, vagyis szerdai számában egy cikkem jelent meg: „A magyar tánc, a Mansz és a halasi fiatalsága­imén. Mint utóbb értesültem, ez a cikk több helyen diszharmonikus hangokat váltott ki. Én ebben a cikkben foglaltakat most is szent meggyőződéssel val­lom. Kijelentem, hogy abban semmi sértést nem követtem el s aki sér» tést lát benne, az téved vagy ellen­ségesen ítél, esetleg köpenyegnek vette azt, ami nem volt Iföpenyeg s nem kellett volna magára vennie, ha nem talált rá. Engem egyedül az a jóösztön vezetett, hogy — jelen lévén nehány próbán — láttam a halasi lányok és fiuk megdöbbentő közönyét, fásultságát a magyar=tánc és estély iránt. Nemhogy lelkesed tek vohia fiatalos, nemes, magyaros hévvel azon, hogy alkalmuk van egy ilyen nemzeti érdeket szolgáló, meleg magyarlelkü estélyen részt- vehetni, magyar deli táncokat beta­nulni s bennük a magyar ruhát érvényesíteni; ellenben unottan, fumigálva kivonták magukat. Közül* lök. aki egyik próbán még jelen volt, a másikon már bejelentés nél­kül elmaradt és zavarokat okozott a buzgó, fáradhatatlan rendezőségnek. Az egyetemista fiuk pedig könyör­gésre se akartak részt venni, sőt két komoly, meglett Mansz asszony­nak a kérésére egyik fiatalember hetykén mondta, — végigmérvén a táncoló 6 párt — hogy „ez nagyon vegyes társaság.“ Arrói a társaság­ról volt szó, amelyikben volt iparos, kereskedő, gazdálkodó nagybirtokos, ügyvéd, tanító és más tisztviselő gyermek is. A Manszban — tud­tommal — nincs osztálykülönbség, ellenben mind magyarok vagyunk I Hát bátor sikraszállás nélkül eltűr­hette ezt a viselkedést egy egyetemi hallgató kvalifikált fiatalembertől egy önérzetes magyar asszony ? ítéljen a közvélemény ! Hallottam diszonáns hangokat, amiért az „creppe de chine“ ron­gyokról szóltam szemben a magyar ruhával. En akkor is azt mondtam s most is állom, hogy divatos, kor* Ízlésű ruhát persze hogy kell visel­niük, de okvetlen legyen helye a magyar lányok jómódú ruhatá­rában a magyar ruhának is meg­feleled nemzeti alkalmakra! Mind* össze nyoic táncospár szerepelt, a másik társastáncra nem ke­rült másik csoport fiatalság, mert Halas aranyifjuságából nem telt ki több pár a magyar lelkes estére. Hát a többi mért nem jött szives örömmel? Izig-vérig magyar dolog­ban, érdekekben kellett rósztvenniök, ez nem felelt meg az ízlésüknek, kedvüknek? Annak a Msmznak a segítségére kellett volna közremü- ködniök, amelyiknek országos fejei: Horthy kormányzóné őfőmőltósága, Bethlen István grófné, miniszter- elnökné és országos elnöke a jelen­ben legmagyarabb lelkű Írónőnk: Thormay Cecil, aki a „Bujdosó- könyvét“ irta meg, azt a magyar érzések szent evangéliumát, Ebben a Manszban nem volt kedvük mű­ködni a halasi magyar lányok és fiuk nagy részének! Ebben a Manszban, amiben minden magyar asszony benne van, vagy legalább is benne kellene lennie, mert a Mansz fogalma egyenlő jelentőségű a magyar asszony fogalmával. Mit szólnának hozzá a halasi lányok és fiuk, ha azt a cikket elküldeném az országos Mansz elnökségnek, hogy ítélje meg, sérteí- j tem-e a halasi fiaia ságot, amiért ' ------- ! *) Kaptak az alábbi cikket, amelyet teljes terjedelmében közlünk, anélkül, hogy e kér, i désben állást foglalnánk, felháborodásomban megdorgáltam a magyartalanságukat fásult, koravén lelkűket és agitáltam a magyar-tánc, ruha és érzés érdekében ? Mit gon­dolnak kinek a rovására Ítélkezne az országos Mansz elnökség? Fülembe jutott, hogy a Kaszinó is sértve érzi magát. Éa nem mond­tam, hogy a Kaszinó rendezte ezt a kontrabált, ellenben „Manszonkivü- liek rendezték“ a Kaszinóban, anél­kül, hogy a Kaszinónak sejtelme lett volna a bál rejtett céljáról. Hallot­tam, hogy a Kaszinó jegyzőkönyvből kikereste és bizonyítani tudja, hogy már karácsonykor tervezte egy hús­véti „reunió“ rendezését. Én elhi­szem, do . . . mikor a Mansz he­tekkel előbb kérte a termet, bejelen­tette a honfi ambíciókkal tervezett „magyar estélyét“, táncmestert fize­tett, magyar fórfiruhákat és fejede­lemnői ruhát hozatott pesti jelmezköí- csőnzőből drága pénzért, még drágább fáradsággal, izzó lelkesedéssel, rémes sok akadály, közöny leküzdésével akkor ilyen kisvárosban — ahol nem jut két nap egymásután két bálba közönség, akkor annak a je­lentéktelen, nem nemzeti célú másik bálnak ol kellett volna maradnia magértő jóakarattal önként a magyar asszonyok „magyar bálja“ kedvéért. (A következmények mutatták, hogy egyik bál rontotta a másikat.) A Мапзг előadás és bá! — hála a magyarok Istenének — fényesen sikerült! Nem volt ebbon is igazam? ítéljen a közvélemény ! Ezt azonban ünnepélyesen kijelentem, hogy nem volt szándékom a Kaszinót sérteni, csak szók ellen emeltem vádat, akik visszaélve a Kaszinó mitsem sejtő jóhiszeműségével, a kaszinó- heíyiségot felhasználták egy ilyen helytelen időben tartóit bál ren­dezésére. Mivel pedig nem akarom, hogy az ón cikkem miatt bármi vád illesse a Manezot az én állítólagos sérté­seim miatt, határozottan kijelentem, hogy én azt a cikket nem a Mansz megbízására, vagy tudtával Írtam, ellenben teljesen a magam impress- sziójára, a fiatalság ellen felhábo­rodott, elszomorodott magyar lelkem ösztönzésére Írtam. Magam felelek érte és vállalok minden támadást. Egyben tiltakozom az eilen, hogy bárki személyes sértést lásson benne. Én csupán általános magyar igaz­ságok védelmére emeltem nyíltan szót. Kérem, hogy az egyetemi ifjak se azonosítsák soraimat a Mansz- szal és nehogy a Mansz ellen fog­laljanak állást, mejű — hangsúlyo­zom — hogy ez nem a Mansz ügye, csupán az én ügyem ! Hogy pedig az egyetemi ifjakat hálátlansággal vádoltam, erre ezt mondhatom még, hogy ezt a vádat mi, két Mansz asszony a szemébe mondtuk annak a lenézően nyilat­kozó egyetemi hallgatónak és 6 egy árva szóval se tiltakozott a vádunk ellen. Nem érezte akkor a jogát a védekezésre ? De én hiszem, hogy sokkal intelligensebbek azok az egyetemi hallgatók, akiket én vádol­tam, bogysem énmíattam a Mansz- szal éreztetnék a sértődésüket. Magyar fiukat és magyar asszonyokat közös nemzeti bánat és törekvések kapcsolnak össze, nem lehet az, hogy egy asszony felháborodott fei- fakadásai miatt egy ilyen nemzet- építő szövetkezettel éreztetnék a sértettségüket. Reám haragudjanak: megmondtam nekik a szomorú igaz­ságot, de sérteni nem volt szándékom. Ugyancsak az is fülembe jutott, hogy maga a Mansz is hiszi, hogy annak két vezetője biztatott enge- met a cikk írására. Tévedés : en gém senki nem befolyásolt annak a cikknek a megírására, itt senki sza mélyesbedást na keressen ; írtam mert a megdöbbent és felbuzdult lelkemnek jól esett írni! De ha mégis valaki sértettnek éreznő magát, én kérve kérem vigye a cikkemet a független magyar bí­rósághoz és sértésért pöröljön be ! Lássuk elitéinek-e, amiért a magyar ifjúságot ostoroztam a fásultságáért és a magyarósságőrt szót emeltem? Végül kijelentem, hogy ez a mos­tani írásom nem mentegetődzős és megbánás, de az igazságaim nyílt védése s a vádak önérzetes vissza­utasítása. Főképp pedig azért irtam, mert a Mansz és a Mansznak az az említett két vezetője kívánta, hogy nyilvánosan tisztázzam az ő hely­zetüket és vállaljam a felelősséget és az „aprehenziókat“, De, hogy ilyen kis szürke veréb, mint az a kis jószándéku cikkecs­kém, ilyen port verjen fel, ezt nem álmodtam 1 Tudom, hogy a jó borban is fel­száll a gyöngy és leülepszik a fel­rázott sakk, — itt is hiszem, hogy elülnek az „ökör alatt is borjut ke­reső“ rosszhiszeműségek és győz az igazság. En minden támadással, vagy fe- lelősségrevonással szemben — föle­melt fejjel érzem az igazságomat és a lángoló magyar asszonyi jószán- dákomat — védőbástyaként. „Ha Isten velem, ki ellenem!“ Dr. Gaálné, Beschner Ilona. A földművelésügyi minisztérium felhívása a habtermelőkhöz „Országos és egyéni érdek, hogy jobb minőségit babot termeljünk. A rosss báb csak nagyon alacsony áron adható él külföldön, mig egyenletes, válogatott jó bábért magasabb árakat lehet elérni. A bab minőségét következőképen javítsuk: A vetőmagot elvetés előtt gondosan válogassuk meg. Szedjük ki asztalokon a beteg magvakat, a tarka, másssiüü babot, mert a fehér babban nem sza­bad ezines babnak lennie. Egyenletes magvakat vessünk, (vagy kizárólag aprófajtát, vagy kizárólag nagymaga fajtát:) Oséplés után a termelt bab­ból asztalokon válogassuk ki a benne előforduló föiddarabok^t, szemetet és máseziaü babot, hogy a bab tisztán és egyenletes minőségben kerüljön for­galomba. Ez a munka könnyű, család­tagok és gyermekes is elvégeshetik. A babnak fenti kezelése azért szük­séges, mert a külföld olyan babot akar vásárolni, amelyet külön válo­gatás nélkül lehet főzni. Tarka babot na termeljünk, mert az nehezen ér­tékesíthető. Tudni ke!!, hogy növény nemesitőinknek van már régóta ki­próbált és kitünően bevált olyan bab vetőmagja, mely a fenti kellékeknek megfelel; egyenletes tiszta fehér és mindenek felett bőtermő. Országunk éghajlati és csapadék viszonyai szerint sikvidéken as apró- szemű fehér báb termelése ajánlatos. Ei idő szerint legjobban bevált az eredeti nemesített Fleischmann féle bokorbab.“ Ezen felhívás kapcsán a Duna— Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara de­rék igazgatója: d.r. Gesztey Nagy László 50 métermázsa nemesített vetőbabot szerzett a kishanhalasi gaz­dálkodóknak s kiosztását a Hangyára bízta. Ara a közönséges bab piaci áránál valami csekélységgel less ma­gasabb. Ezen 50 mázsa babbal egy vagonban érkezik 50 métermázse Fleischmann-féb aranylófogu neme­sített vetőmag kukorica. Előnye: ko­rai (szeptember közepén beérik:) és bőtermő.* Szintén a Hangya osztja ki. tánc í szere * i esi gyéi cseng belé elsőn Vilii ! ÍSÜ ki lei feltét vására íi li Hl o’s M Szöveti sártér részit Hiteiké nek hi Díj tál в Uj ti nyílik ben, a 28-á: kön ei kor ki sárnaj 8-tól * táncg; tartok ijuság tel i meSic ti Kik a: zonba tanak retnt este

Next

/
Thumbnails
Contents