Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-06-09 / 46. szám

3 ! ít Г } d­is t í ■ I 8 I l I I 1 I ! Kiskunhalas Helyi Értesítője „Szalmaláng“ Daljáték 3 felvonásban. Szövegét irta: Dr. Gaál Gyula, zenéjét: Bertalan István — Előadták Halason 1926 junius 4, 5. és 6-án Megalakult a Falusi Kislakás- épitési Szövetkezet A Falusi Kislakásépitési Szövet­kezet, mely a földbirtokreform kap­csán földhöz jutott kisexisztenciák házának felépítését akarja megköny- nyiteni, Hadik János gróf elnöklete alatt megalakult. A szövetkezet Halas város támogatását is kérte. junius 9 ____________________ A jakabszállási papgyilkosság Az orgyilkos Schmiedt állapota javult Az egész országban mély meg­döbbenéssel találkozott a jakabszál­lási papgyilkosság. Schmiedt Ferenc jakabszállási lakos revolverrel halá­losan meglőtte Magyar György plébá­nost. A nyomozás ez ügyben lanka­datlan szorgalommal folyik tovább. A nyomozó hatóság főleg annak a körülménynek tisztázásán dolgozik, hogy a borzalmas gyilkosságnak volt e felbujtója, vagy Schmiedt saját el­határozásából, előre megfontolt szán­dékkal követte el tettét. A gyilkost — aki tette után ön- gyilkosságot követett — el a törvény­szék fogházának betegszobájában gondos ápolás álá vették, bár Schmiedt ideges viselkedése az orvosi műkö­dést nagyon megnehezíti. Ennek da­cára azonban Schmiedt állapotában mára már némi javulás állott be, úgyhogy bízni lehet teljes felgyó­gyulásában. A mártírhalált halt Magyar György plébános jakabszállási lepecsételt ott­honában meg érkezett a fájdalomtól megtört ősz apa és elszállította fi­ának bútorait. A nyomozás adatai szerint Schmiedt előre megfontolt szándékkal követte el tettét. Imakönyvóben talált jegy­zetein kivül emellett bizonyít az is, hogy jakabszállási háza fölött köz­vetlen a gyilkosságot megelőzően a községi jegyző előtt intézkedett. Schmiedt állandó sürgetése dacára sem kapott italmérósi és iparengedélyt, mert a községi elöljáróság büntetett előélete és múltja miatt a kérvénye­ket nem véleményezte. A kérelme­ket Schmiedt felesége nevében meg­ismételte és azt akarta, hogy az üzletet felesége nevén megnyithassa. Ja- kabszállás község elöljárósága eze­ket a kérvényeket sem véleményezte, a szolgabirói döntés azonban még nem érkezett meg. A gyilkosság napjának délelőttjén Schmiedt bement a községházára, ahol bejelentette, hogy jakabszállási házát, mely egyetlen ingatlana, fe­lesége nevére íratja. A jegyző Schmiedt bejelentését írásban fog­lalta. Ezután távozott el a gyilkos és tért be Atkári korcsmájába és délután négy órakor követte el tettét. Schmiedt Ferencet vizsgálati fog­ságba helyezték és újból kihallgat­ják, mihelyt egészségi állapota meg­engedi. Ország-Világ Bicsérdy szegedi előadását félbe­szakította a rendőrség, mert a „mester“ félmeztelenre vetkőzött. — az uj lakásrendelet, amelyet most készitenek elő, nem szünteti meg a lakáshivatalt, csak korlátozza hatás­körét. — Kicserélik a magyar ős jugoszláv politikai foglyokat. — Az Egyesült államok 8100 uj repülő­gépet építtetnek. — Genfben kedvező döntést várnak a magyar kívánságok ügyében. — Erzsébet királyné-szálló kávéházának egyik félreeső helyén holtan találták Wilcsek Sándor 56 éves szekszárdi uradalmi intézőt. Az öngyilkos Wilcsek Sándor néhány nappal ezelőtt érkezett fiával és menyével Budapestre különböző ügyes elintézése céljából és az Er­zsébet királyné-szállóban vettek lakást Szalmaláng ... semmiség minden. Az emberből kitörő indulat, érzelem, óhaj tartóssága: rövid néhány pil­lanat, mert elnyeli, megsemmisíti egy utánajövő, rohanó akarat. A felületes szemlélő előtt ez az uralkodó eszméje Dr. Gaál Gyula darabjának. A mélyebb, az inten­zivebb megismerés meglátja az iró egyéb intenzióját, gondolatát is, amely azt célozza, hogy szalmstláng után erősebb, hatalmasabb és állandó érzések keletkeznek. Péntek este zsúfolt ház várta a színházban dr. Gaál darabjának, a „ Szalmaláng“-nak bemutatóját. A darab utat talált a közönség szivé­hez és meleg, őszinte ünneplésben részesítette a szerzőket. Tartalmas, igazán értékes dr. Gaál Gyula darabja. Szerzőjének, írójának lelke, felfogása és egyénisége szinte tükörszerüen adódik vissza benne és ez az őszinte, mesterkéletlen hang szintén értéke és tulajdonsága. Tar­talma igazi operettmese: Egy külvárosi kis vendéglőből indul ki a darab, Lajth Menyhért, a faluja által kiküldött tűzoltóparancsnok mulatságos, kacagtató figurája mel­lett látunk egy másik tipikus kun­sági magyart: Suhajda Pistát. A két magyar szív gyorsan felmelegszik egymás iránt. Együtt élvezik a fő­város gyönyöreit. Közben Suhajda Pistával baj történik. A kis korcsma kaszirnőjébe, Panc3ába beleszeret, Pancsa is szereti Suhajdát. Lajth Menyhért is nagyban forgolódik a menyecskék körül és elhallgatja, hogy házas ember és eladó leánya van. E szép társaságot csakhamar kiegészíti egy harmadik, nagyszerű figura : Pupáki Pál. Az utóbbi meny­asszonyával Lajth Juliskával és édes anyjával jön Budapestre. Pupáki Pált menyasszonya nem szereti, Pupáki könyörög Suhajdának hogy menyasszonya szivét valami módon irányítsa, foiditsa 6 felé. Es most jön a meglepő ope rette fordu­lat. Suhajdának is megtetszik a leány és meg is teszi az irányítást, — de ellenkező irányban, — saját maga felé. Fel virrad az esküvő napja. Megér­kezik az apa: Lajth Menyhért, ki kétségbeesve ismeri fel leendő vejő- ben kalandjainak jókedvű társát. De azért mégis megbéküinek. A két szerelmes egymásé lesz. A boldog­ság azonban nem áll meg Suhajdá- nál és Juliskánál, — a szere­lem Istenének két másik foglya is van: Pupáki Pál, az agglegény és Pancsa a kaszirnő. Es hogy teljes legyen az öröm, aznap van az öreg Lajthék ezüst lakodalma is és így mindenki megbocsájt egymásnak a hármas ünnepségben. Ez a darab rövid tartalma. Es az események színesen peregnek le, a jelenetek pompásak, erőt sugárzók, helyenként csupa ötlet, csupa ked­vesség, a sok szebbnél szebb dalokkal. Es amint a közönség élve­zettel hallgatta a darab eszméjét, szinte e pár sorban kifejező gondo­latot; hogy: „mert az a szerelem, ami hamar kiég, nem más mint szalmaláng és ős üres semmiség“ — mind erőseb­ben és jobban érezték a jelenlevők, hogy a darab értéke nem szalma- lángszerü, nem pillanatnyi, hanem állandó, folytonos. A zene Bertalan István művészi tudását dicséri. Minden egyes tak­tusa, melódiája belelopódzik a hall­gató szivébe és tanyát ver ott. A muzsika jó, elsőrangú volta nagyban emelte a ,,Szalmaláng“ sikerét és jelentős részt vívott ki magának a sikerből. Bertalan István ezen mü­vével határozottan értékest, mara­dandót alkotott. Kijutott a sikerből és a közönség meleg ünnepléséből a Zenekedvelők zenekarának is, akik a zeneszámo­kat oly szépen felszínre hozták és dicsérettel oldották meg nehéz fel­adatukat. E helyen kell még Írnunk Stepa- nek Ernőről, aki a darabot rendezte akiről a legnagyobb elismerés hang­ján írhatunk. Neki is nagy része van a sikerben. A szereplők tudásuk legjavát nyúj­tották. A darabban előforduló tipi­kus figurákat és különféle szerepeket elsőrangúan játszottak meg. Igazi tudás, nemes igyekezet csengett ki játékukból, amelynek szép kísérője volt a nagy lelkesedés és ambíció. Több szereplőt egyszerre kellene megdicsérni, de úgy érezzük, hogy hogy ehősorban Gyenizse Balázst és Stepanek Ilonkát kell kiemelnünk. Stepanek Ilonka bájos és közvetlen volt Lajth Juliska szerepében. Szép játékával, kellemes és iskolázott hangjával belopta magát a közönség szivébe és minden egyes jelenetével sikert aratott. Pupáki Pált Gyenizse Balázs alakította mélyen átérzett játékával, a szerep gondos felépíté­sével, amely bőséges tapsra ragad­tatta a közönséget. Ö volt az elő­adás egyik legnagyobb erőssége és az 6 hivatott művészetét a kritika csak a legnagyobb elismerés hangján kísérheti. Nemes igyekezettel ős ügyesen oldotta meg szép szerepét Várady Kálmán (Suhajda Pista), aki­ről csak jót, szépet Írhatunk. Lajth Menyhért, a tűzoltóparancsnok mu­latságos figuráját Pauer Károly va­rázsolta elénk, állandó derültségben tartva a közönséget. Sok tapsot ka­pott. Lajth Menyhértnét kedvesen és közvetlenül Babó Jolán alakításában láttuk. Pancsa, a kaszirnő szerepét Török Mariska oldotta meg nagy si­kerrel. Tetszett a közönségnek. Az előadás keretébe szépen illeszkedett bele a szerző által szerepeltetett színtársulat, amely sok kedves percet szerzett a közönségnek. Tagjai: Czurda Lili (Gsalog&ny Adél koloratur énekesnő) temparemtumos és eleven játékával, Paál Bózsika (Szo- mor Bóza drámai szende) a különféle alkalmi versek előadásával aratott si­kert és nagyszerűen illeszkedett bele a társulat keretébe, Dobozy Éva (Szinlap Ilonka komika) meglepő ki­fejezően megrajzolt szerepében pom­pásan hatott, teljesen megértve a szerző intencióját, Sáfrik Kálmán (Bambusz Nándor drámai hős) és Makai Antal (Kakuk Habakuk operett buffó) szintén nagyszerűen oldották meg feladatukat, csak dicsérettel em­lékezhetünk meg róluk is. A fürdőorvost Tőrök István alakította. Jót nyújtott. Manó főpincárt Szántó Emiltől láttuk egészséges humorral és hűen megraj­zolva. Kisebb szerepeikben jók voltak; Sokét Anci, Brezsnyánszky Anna, Karner Ágoston, Babó László, Hoff­man István és Szokola Benő. A Szalmaláng sikerét jellemzi, hogy mindhárom előadást zsúfolt ház nézte végig. (r. s.) Hirdessen a „Helyi Értesítődben! 11—11 évi fegyház gyilkosságért Ez óv januárjában, amint megír­tuk, a kiskunmajsai határ közelében Achim János földmives és Lindtner Jakab fényezősegéd félegyházai la­kosok meggyilkolták Arányi Elek félszemü koldust. Az ügy most ke­rült a törvényszék elé. A gyilkosok mindent bevallottak, csak enyhíteni igyekeztek borzalmas tettüket. Achim azt vallotta, hogy Lindtner biztatta a gyilkosságra, de az ő ütései egyéb­iránt nem lehettek halálosak, mert a hatalmas fejszével a koldusnak nem a fejét, hanem a hátát ütötte. Lindt­ner ezzel szemben mindent Achimra akart tolni. Kihallgatta a bíróság Achim Jánosnét is, aki megcáfolta Lindtner vallomását. Az asszony azt mondta, hogy a koldus, bár erős ember volt, két ellenféllel nem tu­dott volna elbánni. Arányit Lindtner támadta meg és addig ütötte, míg eszméletét nem vesztette. Kinn az udvaron aztán Achim és Lindiner tovább folytatták a bántalmazást. Arányit egy gödörbe tették ős befed­ték rőzsével. Amikor aztán a sze­rencsétlen koldus még a gödörben is magához tért, Achim vágta utol­jára fejbe. A bíróság ítéletében Achim Jánost és Lindtner Jakabot 11—11 évi fegyházra itéite. Az eli­téltek enyhítésért, az ügyész súlyos­bításért felebbezett. HÍREK — Zivataros, később hűvösebb idő. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint egyelőre még változóan fel­hős, zivatarra hajló idő várható, később hősülyedés valószínű. — Molnár Hugó temetése. Szom­bat délután temették el a város kö­zönségének osztatlan részvéte mel­lett Molnár Hugó ny. ref. lelkészt, a Ferenc József rend lovagját, a Takarékpénztár elnökét. A gyászház­nál Pataky Dezső ref. lelkész meg­ható gyászbeszédében a jópapot, a város közéletének munkástagját bú­csúztatta el. A temetőben Szabó Zsigmond ref. lelkész mondott imát, a sírnál az újvidéki ref. egyház nevében az ottani lelkész és a Ta­karékpénztár nevében pedig Báthori Gábor búcsúzott el tőle. — A MANSz kéri tagjait, hogy vasárnap reggel 8 órakor a központi iskola dísztermébe jöjjenek el, ahonnan a reformátusok a ref. temp­lomba, a katholikusok pedig a róm. kath. templomba mennek. — Pénteken és szombaton nem tartanak hivatalt a városházán. A városháza főépületében pénteken és szombaton a vasárnapi leleplezési ünnepély előkészítése miatt hivatalt nem tartanak. A passzus-irást a hadigondozóhivatalban lehet eszkö­zölni. — A Polgári Olvasókör kugliver­senye a legnagyobb siker jegyében folyt le. A mindvégig izgalmas ver­seny végeredményeként az I. dijat (ezüst cigarettatárca) Füredi Sándor, a II. dijat (ezüst óra) Gál Jenő, a III. dijat (ezüst sétapálca) Murgács János nyerték el. A versenyt barát­ságos vacsora követte, melynek kere­teken Nagy Szeder István elnök adta át a tiszteletdijabat a verseny nyerteseinek. — A hősök arcképcsarnoka és a hadiemlék kiállítás, a városi köz­gyűlési teremben kiállított elesett hősök arcképcsarnoka és a hadiem- lékkiállitás megnyitására vonatko­zólag a rendező-bizottság az alábbia­kat közli : A kiállítás megnyitása jun. 13-án a hősök emlókszobrának leleplezése után, a kormányzó ur jelenlétében fog ünnepélyes keretek

Next

/
Thumbnails
Contents