Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-03-27 / 25. szám

március 27 Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 )tl, : a '<?! i I )n, ; a “?! ш ■ i 1 litel­í, a lett. Ш, iz& (ok. mvéti ak I étig It . ki >lmu- ídék- !) r ) i я C80­08 i-féle fl­yers régei n!e ZODt­natra Ids *. Szív lycim post“ —S3 Közállapotaink Irta : Anaresi Tegzes Károly földbirtokos, nyug. kir. stat. ellenőr A háború előtt több mint négyazer gyári jellegit ipartelep kéménye fűl­tök. Nem kevesebb, mint négyszáz­ezer munkás kereste kenyerét, 0116, gyalupad, szövőszék stb. mellett. Há­rom és fél milliárd értéket termeltek a gépek és a szorgalmas munkás­kezek s ennek a tekintélyes érték­nek, több mint egynegyedét a mal­mok s ezekkel együtt majdnem felét az élelmezési üzemek szolgáltatták. A vas- és fémipar majdnem 15, a fonó- és szövőipar csaknem в, a vegyészeti ipar körülbelül 7, a fa- éa csontipar 5 százalékkal szerepeltek az egész termelési értékben. Maga a gépgyártás 9 százalékkal. A kő, agyag, asbest, a bőr, sörte, szórj toll és a sokszorosító stb. iparra, már kisebb százalékok eetek. A nyersanyagterme­lésünk olyan bő volt, hogy a szépen fejlődő iparunk idehaza mind nem tadta feldolgozni. Olesó volt a cipő, a tnha stb. A liszt mellett, a faárukból éa a cukorból volt számottevő feleelegflnk s emellett a többi fontos iparágak is, egészben, vagy részben fedezték az ország szükségletét, a mezőgazdasági és egyéb gépgyártásunk pedig, már felvette a versenyt a külfölddel is. A fonó- és szövőiparban volt ugyan némi hiány, de ez az iparág is az utóbbi időben már szépen fellendült. Az olcsóság mellett az ipari mun­kásság megélhetése biztosítva volt. Eülönösen jó volt ■ a kereset a gép­gyártás és az ezzel összefüggő vas- és fémiparban, valamint a vegyészeti iparban. E két iparágban foglalkozó szakmunkások kerestek évenként annyit, mint e városban itt, a fizetés és mellékes jövedelmekkel együtt a magasabb rangú tisztviselők. A legtöbb ipartelep a Duna—Tisza között volt. az iparban, — bár szo­katlanul hangzik — a síkságok előny­ben voltak a hegyes vidék felett. Budapest maga és egy pár magyar város, többet termelt, mint az egész felvidék. Hogy állunk ma? A Magyarország megmaradt terü­letén lévő ipartelepek termelésének az értéke több mint 50 százalékkal le­apadt. Felényi ipartelep van, mint volt azelőtt. A békeidőben egy ipar­telepre átlag 100 munkás is esett, ma nagyon jó, ha egy ipartelep átlag 70 munkásnak adhat kenyeret. Csodálatos föld volt az, amit elvet­tek tőlünk. Nemcsak acélos világhírű búzát és bort termett, hanem még a föld gyomrában is kincsek rejtőztek. Tolt idő, mikor Európa legelső bá­nyász országa, hazánk volt. Bányáink gazdagok voltak a bányatermékekben, Selmecz és Körmöezbánya, milyen kincseket adtak még kinem merültek. A régi erdélyi aranybányák már Trajauoak is szemet szúrtak. Tanult bányászokat a középkorban a Dyugati államok tölünk kértek. Arany, ezüst, réz, ólom, vaekovand, barna- és fekete kőszén, finomításra való és öntött byersvas, ántimonérc, szénkéneg, kén- sav, ásványfesték, vasgálic, kén, barna kő, higany, főldszurok, nyersköolaj, horganyére, ólomérc, só stb. feltárásá­val s részben előállításával foglalko­zott; nem is olyan régen Magyar- ország bánya- és kohóiermeléee. Mi maradt mindezekből meg ? egy kevés vas-érc s barnaszén, ami még a esonkamagyarországnak sem elég. A románok Erdélyben készen kap­ták az arany, réz, ólom, gipsz, már­vány, kőszén és vasércbányászatot és a fejlett vasipart. A esehek a felföldi szént és vasércet. Oda vannak a kohó­telepek, elveszett a Krassó Szörény megyei bányászat is, még sónk sincs. Munkával, szorgalommal sok min dent lehet pótolni, de a bányákkal együtt elveszett sok kiocset és a nyersanyagot nem. Hogy az iparban milyen ailánysl állunk, elég ha arra mutatok reá, hogy a fonó- ée szövőiparban, mely fogyasztásunknak ez előtt is cstk egy­negyedét termelte, alig maradt meg száznál valamivel több telep A min­denféle pepiros gyártással és a bőr, aörte stb. cikkek előállításával jó ha ötven-ötven telep foglalkozik. A cukor­gyártással foglalkozó részvénytársasá­gokat pedig az njjainkon elsorolhatjuk, pedig ebből az elég fontos iparcikkből ei előtt feleslegünk is volt. Az itt elmondottak az okai, az elsőrendű életszükséglet! cikkek drágaságának és az ipari munkanélküliségnek. Az iparral összefüggő kereskedelem­ben ugyanilyen, vagy még rosszabb a helyzet. Magyarország kereskedelme, nehezebben és lassabban kezdett fel­szabadulni az osztrák nyomás aló!, mint ipara. Mig az iparnál a fejlődés nehézségei, természetiek és politikaisk voltak, addig itt az évszázados el­nyomatásbél eredő tőkeszegénység, az általános gazdasági elmaradottság majdnem megsemmisítő hatást gyako­roltak a kereskedelemre. A termeiéi és közlekedés fejlődésével, csak las- sankint kezdte bontogatni szárnyait a kereskedelem. Belkereskedelmünk síig volt. Az ország egyes részei között nem igen volt mit kicserélni, ez egyoldalú tér- ménygatdálkodái és a felvidéki né­pesség szegénysége miatt, az ipari, főleg a ruházati cikkeket és az ásványi anyagok tekintélyes réezét külföldről hozattuk. Ha a külkereskedelmet vizsgáljak, akkor azt látjuk, hogy a felét tették ki a kivitt értéknek a mezőgazdasági és ezzel szoros összefüggésben lévő nyereterméoyek, egymilliárd értékben. Liszt, bnza, rozs, árpa, tengeri, bur­gonya в a bor, valamint a szarvas­marha, ló, sertés, egyforma összegben szerepeltek, ezekre esett majdnem nyolcszáz millió araoykorona. A másik milliárdot az ipari produktumok adták. A mezőgazdasági, vagy ezzel szorosan összefüggő nyers terményeink 90 százalékát Ausztriába vittük. A belső fogyasztást elkerülő iparcikkek nagyrésze szintén Ausztriába, majd Németország, Sveiez, Olaszországba stb. került. A behozott áruk értéke, a kivitt áruk értékét meghaladta. (Folytatása következik.) HÍREK — Nagyheti vallásos összejövete­lek. Virágvasárnapjától kezdve a nagy­hét minden egyes napján vallásos összejövetelek lesznek a ref. gimuá- zium tornatermében. Ezeken az ösz- szejöveteleken a Megváltónak a ke­resztfán kiejtett hét szava lesz a val­lásos elmélkedés tárgya. Az összejö­vetelek d. u. 6 órakor kezdődnek éa 7 óráig tartanak. — A hétfői közgyűlés. Hétfőn a város képviselőtestülete rendes köz­gyűlést tart s amint már megírtuk, a város 1926 évi költségvetését is tárgyalni fogja. Ma, szombaton d. e. 10 órakor szakosztályi ülés lesz, ame­lyen előzőleg a költségvetést vitatják meg. — A Gazdasági Egyesület f. hó 38-án 11 órakor a közgyűlési terem­ben választmányi ülést tart Tárgy: Székház berendezés, beköltözés, szolga alkalmazás, házavató ünnep előkészí­tése és más fontos ügyek. A vá­lasztmányi ülésre a választmányi tagokat és az egyesületi tagokat is meghívják. — Az Iparos Dalárda táncmulat­sága. Nemrég városunkban ujraala- kult az Iparos Dalárda, amely már eddig is szép tevékenységet fejtett ki. Az Iparos Dalárda április 4-én, Husvét első napján műsorral egybe­kötött táncmulatságot rendez az Ipartestületben. A mulatság este 8 órakor kezdődik. Beléptidij szemé­lyenként 25.000 K. A mulatság az előjelekből Ítélve minden tekintetben nagyobbszabásu lesz és a tevékeny rendezőség gondoskodik arról, hogy a közönség jól érezze magát. A meghívókat a napokban küldik ki. A mulatság védnökei a következők : dr. báró Prónay György államtitkár, nemzetgyűlési képviselő, dr. Zilah Benő, dr. Thuróczy Dezső és dr. Babó Imre. — Nagy részvét mellett temették el Szalai Balázst. Megírtuk, hogy hétfőn Szalai Balázs 22 éves föld- mivest halálos szerencsétlenség érte. A fiatalon és váratlanul az élők so­rából elköltözött ifjút szerdán délu­tán temették el nagy részvét mellett. Utolsó útjára nagy közönség kisérte. — Uj helyiségbe költözik a Gaz daeágl Egyesület. A székházvé­tellel kapcsolatban ez utón értesíti a Gazdasági Egyesület vezetősége a gazdaközönséget, hogy egyesületi székházát f. évi április hó 1 -én Eötvös ucca 4 szám alatt foglalja el és ezen időtől kezdve már uj he­lyiségében áll a tagok rendelkezésére. — Kulturest csütörtökön. A fővá­ros néhány vívója, valamint helybeli vivők és művészek közreműködésé­vel április 1-én este 8 órai kezdettel kuitur estét tartanak a Városi Szín­házban. Az estélyre lejön Tótváradi Kornizs Elemér történetiró, egyetemi tanár, Szilágyi Béla költő és muzsi­kus, Baczó A. László hegedűművész, Tóth Béla operaénekes s az orszá­gosan ismert Dani bá’ fog konfe­rálni. Kérjük a közönséget, hogy az est sikere érdekében, de bizonyítva Halas város művészet iránti érdeklő­dését is, minél többen keressék föl a színházat. Jegyeket előjegyezni és vasárnaptól kezdve vásárolni le­het az özv. Pressburgerné-fóle üz­letben. — Vetltettképes előadás lesz ma, szombaton d. u. в órakor a köz­gyűlési teremben. Greguss Gyula igazgató fog előadást tartani vetített képek kíséretében „Mit eszünk és iszunk* címen. Szavalnak Berta Lajos és Nagy Kálozi Zsuzsánna gimn. tanulók. Végül Balogh László népmtiv. titkár mond záróbeszédet, melyben meg fog emlékezni II. Rá­kóczi Ferencről is születésének 250 ik évfordulója alkalmából. — Ezzel az idei ismeretterjesztő elő­adások sorozata befejeződik. — Az autóbuszt Halasra hozzák. Megírtuk, hogy Szőllösy Elemér cég egy modern, 18 személyes autóbuszt vásárolt, amellyel lehetővé válik, hogy a közönség olcsón és gyorsan kijut­hasson a Sóstóra. Szóllösyék vállal­kozását a közönség nagy érdeklő­déssel kiséri, ami természetes is, mert ezáltal évek óta tartó panasz szűnik meg: hogy a Sóstóra nincs meg­felelő közlekedési eszköz. Az autó­buszt szombaton Halasra hozzák s azután forgalomba helyezik. Szom­baton délelőtt 10 órakor egy nagyobb társasággal indul el Budapest­ről s az autóbusz Kiskunmajsa felöl d. u. 8—4 óra között fog Ha­lasra érkezni. — Gazdakör! ünnepély Plrtón. A Pirtói Gazdakör a vezetőség ügybuz­galma folytán jelentős lépéssel halad a megerősödés felé. Pappert Jenő százados pirtói földbirtokos szíves­ségéből szép és tágas helyiséget ka pott, melynek felavatása ünnepélyes keretek között f. hó 28-án délután 6 órakor fog megtörténni. Erre az ünnepélyre, melyen a Gazdasági Egye­sület is képviselteti m*gát a Pirtói Gazdakör tagjai és családtagjai ez utón is meghivatnak. — A „Diana,, vadásztársaság tag­jait felkérik, hogy 1936 évi tagsági dijakat április hó 1 ig fizessék be a pénztárnoknál Kőtő u. в sz. alatt. A tagsági dij 350 ezer korona. Felké­retnek továbbá az altsgok, hogy a rájuk eső területi dijat, amennyiben hátralékban volnának, vagy még egy­általán nem fizettek volna a folyó évre, haladéktalanul fizessék be. A ragadozók mérgezése máreias hó 21-től április 24 ig tart. A mérgezésre kijelöltek megbeszélés és méreg át­vétele végett jelentkezzenek az elnöknél Kigyó u. 2 sz. alatt, в hó 28 án délelőtt 10 órakor. — Szülői értekezlet. A budapesti kir. tanfelügyelőség és a városi ha­tóság felhivja ajszülőket, akiknek gyer­mekei az elemi iskolába járnak, hogy az iskolák által meghirdetett szülői értekezleteken minden alkalommal jelenjenek meg, mert ezáltal az eredményes gyermeknevelési célok­nak tesznek szolgálatot. ütött az ön szerencse-órája 1 Min­den ember életében van egy szeren­csés pillanat. Az öné most van itt! Válasszon egy szerencse számot az uj m. kir. osztálysorsjátókhoz a nép­szerű Benkő Bank, Budapest And- rássy ut 60, mai lapunkhoz csatolj kartonmellékletéről és rendelje meg azonnal. Véletlen szerencse. Könnyen lehetséges, hogy rövidesen milliárdos lehet, mert most 5, 3, 2, 1, milliárd korona is nyerhető és azonkívül óri­ási előny, hogy ezentúl minden má­sodik sorsjegy nyer! — Pola Negri a világhírű filmstar játsza a* ma, szombaton megjelenő „Cleo* című társadalmi dráma fő­szerepét az Apolló Moziban — Va­sárnap „ 4z Elhagyottak* eimü leg­újabb magyar arauysorosatu film kerül Vándory Gusztáv és Sacyvon Bion- dal-el a főszerepben bemutatóra. — Mindkét film iráut óriási érdeklődés mutatkozik. — Az Atlétabál meghívóit szétküld- ték. Aki meghívót nem kapott, de arra igényt tart, azt bármikor kérhet ifj. Váradi Kálmánnál Koséuth u. 21 sz. lakásán a délelőtti órákban. — Gyümölcsöltó Boldogasszony. A március 25-ére eös Gyümölcsoltó Bol- dogaeszony napját a katolikus egyház az angyali üdvözlet, vagyis Krisztus fogantatásának emlékére ünnepli. Az ünnep magyar elnevezését onnan veszi, hogy ezen időponttól kezdődnek a faol­tások. A nép hit azt is tartja, hogy az a nővény és mag, melyet Gyümölcsoltó Boldogasszony napján ültetnek el, ok­vetlenül megfogan. TAVASZI CIPÓ ÚJDONSÁGOK lakk, antilop és bőrcipők fekete, barna és drapp színekben HARISNYA KEZTYfl minden színben és minőségben Ref. templom utáni saroK

Next

/
Thumbnails
Contents