Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-03-13 / 21. szám
2 Kiskunhalas Helyi Ertesitője március 13 Közállapotaink Irta: Anarc8i Tegzes Károly földbirtokos, nywg. kir. stat. ellenőr Még nem ia olyan régen, a boldog békéi időkben, úgy összességünkben, mint egyenként gazdagok Toltunk. A nemzeti vagyonból egy lélekre még tisztán is, 1500 aranykorona jutott. Egy egész kis vagyon, a háború előtti években, egy házacska, vagy néhány hold termőföld értéke. És ma ? Tulajdonképen nincs semmink. A nemzeti vagyonunk háromnegyed része idegen kézre jutott, elveszett. Ami ronci megmaradt volna, annak egy réesét elvitték a megszálló csapatok, a másik részét elherdálta a kommaniimua. Teljesen koldusbotra jutottunk. Államháztartásunk a megmaradt területtel arányban nem álló, óriási kiadások súlya alatt roskadozik. Nekünk úgyszólván a semmiből kell kiemelkednünk. A már felsorolt adatokkal szoros összefüggésben, felette érdekei még megfigyelnünk azt is, hogy százalékos arányban, hogy oszlott meg, még az 1900 as években értékelt tiszta nemzeti vagyonunk. A statisztikai adatok szerint a termőföld értéke képviselte abban a legnagyobb a 4l°/o ot. Az ingóságok értéke, már esak 18 százalék volt. Az épületek érték« képviselt 11 százalékot. A közlekedési eszközök értéke 11 százalék volt. A még hiányzó 6 százalékból, a bányák éi kohók értéke 5 százalék volt. Az Utolsó 1 százalék esett a külföldi követelésekre. Az állam legerősebb támasza tehát, a múltban is a földbirtok volt. Ma ii igy van. As állami és községi terhek aránylag nagyobb része, ma is a íöldmiveiek váltain van. Világosan mutatja az ábra, hogy a megélhetés a létért való küzdelemben, ma sem támaszkodhatunk másra, eiak a magunk erejére és a megmaradt 9 millió kát. hold szántóföldre egyenlőre, azon igen egyszerű okból, mert a legnagyobb érték ma is a föld, a nemzeti vagyonban. De beszéljenek tovább a számok és a százalékok. A nemzeti vagyonból annak idején az állam tulajdona esak 4 milliárd néhány száz millió korona volt. Magára az államra, vármegyék, városok és községekre együtt az összes értékből csak alig S0 százalék jutott. Ha ai állampolgárok jólétben éltek ie, de maga az állam tehát szegény volt. Hasonlóan elég mostoha sörsban voltak, egy két kivétellel a vármegyei, a városi törvényhatóságok, a rendezett tanácsú városok és a községek is. Ennek messzeható következményei ma is érezhetők, az állami és községi adóztatásban. A zsoldos hadsereg és a területünkéi arányban nem álló, — de a szerzett jog alapján el nem bocsátható — hivatalnoksereg egyenként kevés, de végeredményben óriási összeget felemésztő fizetés« olyan súlyos terheket ró az államra, hogy adófizető polgárainak anyagi erejét, — mint érezzük — a legvégsőkig kénytelen igénybe venni. Nsm lehet és nem szabad ma irigyelni senkit. Gazdag, szegény egyaránt küzd. Csak a féktelen demagógia, — még ma is az igazi bűnös — nem látja be, hogy szegényt, gazdagot, kicsit, nagyot mily rettenetesen sújtott a Trianon. Nem elég azonban csak igy általánosságban a csak az összes nemzeti vagyon szempontjából ismerni az or szág közállapotait. Hanem ha hü képet akarunk magunknak alkotni, meg kell ismerkednünk a régi és a mai csonkamagyarorsiágra vonatkozó, a m. kir. közp. stat. hivatal értékes kiadványaiban évről-évre közölt egyéb statisztikai adatokkal is. Meg kell ismernünk első sorban, ha nagyjában is, a népességnek, anyanyelv és vai lás szerint a megoszlását. Azt, hogy hánysn tudtunk Írni és olvasni, hogy oszlottunk meg foglalkozás szerint stb. stb. Külön kell foglalkoznunk zz őstermeléssel, a bányászat és kohászattal, az ipar és kereskedelemmel és ezekkel kapcsolatban a hitelflggyel, hogy odajuthassunk, hogy megérthessük, hogy mit ér az és milyen értékes ránk nézve az a kevés is, ami megmaradt s hogy fejlődhetünk-e valaha. A régi szsrossan veit Magyarország népésségébsn a magyarok 54 5, a románok 161, a tótok 10 7 s a németek 10 4 százalékban éltek. Vallás ezerint a régi területen a népesség magolása a kővetkező volt: latin és görög szertartása katholikas együtt 00 8, református vallása 14 S, görög keleti 18 8 ágostai evangélikus 7 1, izraelita 5 százalék volt, az unitáriusok kevesen voltak. Ha a nem magyar anyanyelvűek magyarul tudását nézzük, akkor elsősorban a «érnetek jönnek figyelembe, akiknek 39 azáza- léka magyarul tudott, azután 81 százalékkal következtek a tótok. Átlagban azt mondhatjuk, hogy a nem mtgytr anyanyelvűek, több mint 00 százaléka magyarul is tudott éi hogy a régi M&gyarortzág (nem Magyarbirodalom) népességének több, mint a fele maNemróg megírtuk, hogy a vasútállomáson két hetes kis gyermeket találtak. Az anya kilétét még ma is homály födi, nem nyert megállapítást, hogy a kis gyermeket ki helyezte el az állomás épületébe. Most ennél szörnyűbb esetről írhatunk. Ez azonban már teljesen eltérő a fentitől. F. hő 8 án, hétfőn d. e. 11 órakor a halasi rendőrségen kát leány jelent meg és közölték, hogy az Ősz utca 1 sz. ház utcai kapuja előtt gyár volt. Imi, olvasni a népesség majdnem 00 százaléka tudott. Népességünk csaknem 68 százaléka földmi vetéssel foglalkozott, illetve az őstermeléshez tartozott. Ipari foglalkozást űzött 17 százalék, Közszolgálatban állott 8 százalék. Napszámból élt 8 5 százalék. Az állami és törvényhatósági igazgatást nézve, Magyarországhoz tartozott Fiume ia. 87 törvényhatósági jogú ás 113 reudezett tanáesu városunk volt és több mint 18 ezsr községben működött még a magyar közigazgatás. Ma magyarok vagyunk. Nemzetiségeink nagyobb része elszakadt. 8 millió lelket ssámlálunk. A területünk 98000 km.2-re leapadt Osszea népességünkből mintegy 7 százalék német s pár százalék tót, a többi magyar anyanyelvű. A vallás felekezetik sorában a reformátusok százalékos arányaiéin« 6 százalékkal növekedett, ez ország lakosságának kétharmad része azonban ma is r. katholikus. Izraelita kevés biján в százalék, kevéssel több ezeknél aa evangélikus. írni, olvasni ma többen tudunk. A lakosság főfoglalkozása ma is szintén az őstermelés. Van 10 egész és 83 csonka vármegyénk, a régi 68 helyett. (Folytatása következik.) papirosban becsomagolva 4 hónapos méh-magzatot találtak. A rendőrség a hír vétele után erélyes nyomozást indított; я kis hullát bevitték a hullaházba. Érdeklődésünkre a rendőrségen elmondták, hogy a nyomozás a lelketlen anya kilétének megállapítása végett még folyik. A rendőrség az ősz utca egész környékét lerazziázta, azonkívül többek által bemondott adatok alapján is lefolytatta a nyomozást, de eddig semmi olyan nyom nem bukkant fel, amely az Ősz utcai bűntényre világosságot derített volna. AinegszálloltBUM Megszökött a zentai főszolgabiró. Waneszijevics Milán zentai főszolgabiró aznap, amikor a vármegye részéről ellene megindult a vizsgálat, megszökött Zentáról. Az eddigi feljelentések szerint 80—100 ezer dinárt zsarolt össze járásában a szerb főszolgabiró, aki soha fűtőanyagért vagy világításért nem fizetett s aki a lakására bevezetett telefont és előfizetési diját is a községekkel fizettette meg a szerb uralom nagyobb dicsőségére. Megőrült egy zombori ügyvéd. Dr. SteinSándorzombori ügyvéd Szabadkáról hazautazóban Militics községnél leugrott a robogó vonatról és ruháit eldobálva vagy tiz kilómétert futott a vasúti pályán örszálláeig. Ügy fogták le a megbomlott agyú embert, akit kórházba szállítottak. A németség sérelmei A belgrádi parlamentben a közoktatásügyi vita alkalmával éles hangú beszédet mondott Kraft István bácskai képviselő, a Német Párt elnöke. Előadta, hogy a németektől elvették csaknem minden középiskolájukat, a német elemi iskolákban szerb tanítók, a német-gót, német-latin és szerb-ciril Írást tanítanak, úgy, hogy a gyekek egyiket sem tudják elsajátítani. Majd viharos közbeszólások után igy fejezte be beszédét: „Azokat a történelmi jogokat követelem a németek számára, melyet a szerbek élveztek a magyar uralom alatt.“ Rövid hírek. A szabadkai sógorgyilkosság tettesét, Bédics Lukácsot letartóztatták. — Kirjakovics Borivoj ujverbászi jegyzőt jogosulatlan rendjel használat miatt állásától felfüggesztették. — Kósy Imre óbecsei földbirtokos osztoszkodás közben agyonverte apósát Sárváry Pétert. — Ispánovics Mátyás lett a szabadkai uj tanfelügyelő. — Szkokics György pályamuokást halálra gázolta a vo nat a szabadkai pályaudvaron. — Я—-ИИИИИИИ»— Az Ősz-utcai rejtélyes csomag Nyomoz a rendőrség, — de még nincs eredmény öngyilkos halasi ügyvédné, akit Halason nem ismernek — Fővárosi munkatársunktól — A lapok hasábjain az öngyilkosságok ma már szerényen húzódnak meg; legtöbbször nem terelődik a figyelem a halál önkéntesei felé. Rohannak, sietnek az egyének a megsemmisülésbe, mert nem bírják az életet, lelkűk nem elég erős a küzdelmek elviselésére. A sablonos öngyilkosságok közül kiemelkedik az, amely hétfőn délben játszódott le Budapesten, a Hársfa uccai Vasfürdőben. Az esetről, halasi vonatkozása miatt, részletesen beszámolok. A fürdőbe egy fiatal, 26 óv körüli vidékiesen öltözött nő állított be és kád fürdőt rendelt. Hamarosan hozzájutott ahhoz, úgy hogy megfüröd- hetett. Egy óra letelt s a fürdőző vendég nem jelentkezett. A személyzet dörömbölni kezdett s miután nem kapott választ, betörte az ajtót. Ott találták a vendéget eszméletlenül. Rögtön telefonáltak a mentőkért. A segítség hamarosan megérkezett. A mentőorvos azonnal konstatálta, hogy az asszony lugkövel és subli- máttal megmőrgezte magát. A már ekkor eszméletét visszanyert nőnél tüstént gyomormosást alkalmasztak, E művelet után felvették a náció nalét. Az öngyilkos ekkor dr. Ssilasi Tibor kiskunhalasi ügyvéd féleségeként nevezte meg magát. Az öngyilkos nő a rendőrség részére levelet hagyott hátra. Megírta abban, hogy családi élete nem volt boldog, nem találta meg abban, amit óhajtott. Férje nem jól bánt vele és ez keserítette el. A sok bánat elől a halálba óhajtott megnyugvást találni. A szerencsétlen nőt a Rókus kórházban szállították, hogy visszadják egészségét. A fővárosi rendőrség ez ügyben megindította az eljárást; délután egy rendórtisztviselőt küldött a kórházba, aki kihallgatta az asszonyt. A vallomás egyezett azzal, amelyet a nö levélben leszegezett Ezért a rendőrség megkereste a halasi rendőrkapitányságot, igazolja az öngyilkos személyazonosságát és indítsa meg a nyomozást az igazság kiderítése céljából. * A kórházba az asszony az újságírók előtt nem akart beszélni. Megtagadta a felvilágosítást és azt hangoztatta, hogy Szilasi Tibor kiskun- halasi ügyvéd felesége. A fürdőben a következőket tudtam meg: Nem is sejtették az asszony öngyilkos szándékát. Nem látszott rajta semmi. Nyugodtan várt a fürdőre és barátságosan beszélgetett. Holicsi Holies Gyula. Fővárosi munkatársunk közleményéhez a következőket fűzhetjük: Halason nem ismernek és a rend őrség se tud Szihsi Tibor nevű ügyvédről. A halasi rendőrség ezt a választ adta a budapesti rendőrségnek is. A titokzatos nő kilétét még mindig nem tudták megállapítani. Meghívó A Halasi Hitelbank Részvénytársaság 1926. március hó 85-én, d. e. 11 órakor az intézet saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a t. részvényeseket ezúton tisztelettel meghívja az Igazgatóság. Tárgysorozat: 1) Alsptókefelemelés. 2) Esetleges indítványok. Az alapszabályok 9 § a érteimében a közgyűlésen minden részvényes jogosítva van résztveuni, ha részvényeit a közgyűlés előtt legalább 3 nsppsl a társaság pénztáránál az eredeti részvényeket helyettesítő ideiglenes elis- mervényeket letette. Cimre ügyeljünk! Építkezéshez szükséges anyagok, deszka, léc, faragott és fűrészelt fa, cserép, tégla, bognáráruk, tüzelőanyag : tűzifa, szén, koksz. Kovács-szán a legelőnyösebb feltételek mellett, a legolcsóbb napi áron WILHEIM FERENC oki. minik fatelepen a szövetség-íören, vásártéri keresztiét szem- ■ ben Amy Jém a. tank (IQrtyk.-ttz) 1 •••••MMВ Nyomtatványokat Üléses kivitelben, olcsó áron készít apunk nyomdája
