Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-02-27 / 17. szám

XXVI. évfolyam. 17. szám. Szombat, 1926. február 27 Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. y;­... - rí т,тг ■— - .....:---~ Előfizetési ár egy évre: fielyben . . 160.000 kor. | Vidékre . . 200.000 kor. Egy szám ára 1600 korona. Alapította PRAGER FERENC? Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkáaí Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 koroas f Magán birdetéa szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán ét szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épQleti|^^ a magyarság külföldi ellenségeinek támogatásával Bethlen István gróf és a magyar királyi kormány eltávo­lítására, a belső béke feldulására, saját önzö párturalmuk biztosítására törekszenek. — Bizalommal van a törvényha­tóság Bethlen István gróf iránt, a mai súlyos időkben távozását a belső rend szempontjából veszedelmesnek tartja és elvárja tőle, hogy minden erejével meg fogja akadályozni a kalandor kísérleteket és a belső rend megbontására irányuló törekvéseket. — Elhatározza a törvényhatósági bizottság, hogy erről Bethlen István grófot feliratilag értesíti. A Weicher Miklós törvényhatósági bizottsági tag által előterjesztett határozati javaslatot a vármegye rendkívüli közgyűlése egyhangú lel­kesedéssel elfogadta. A földreform március 10-án hirdeti Kállay György dr., budapesti központi kir. járásbiró, az OFB által kiküldött bíró, a halasi földreform­mal kapcsolatos ügyekben javasla­tával elkészült. Kállay biró a háború alatt eladott ingatlanokra vonatko­zólag beadott visszajuttatási kérel­mekre, valamint a földigénylőknek juttatandó és megválthatónak mutat kozó birtokrészekre vonatkozólag ké­szítette el javaslatát. A javaslatok kihirdetésére nézve dr. Kállay biró a kővetkező hirdet­ményt bocsájtotta ki: javaslatokat ki Kállay fáldreformbirá „Kiskunhalas r. t. város javára elrendelt földmegváltási ügyben köz­hírré teszem, hogy a tárgyalóbi­zottság javaslatainak kihirdetésére határnapul az 1926. március 10. nap­jának d. e. 10 óráját tűzöm ki Halas város közgyűlést termébe s erre az érdekelt földtulajdonosokat, a bi­zottság és a választmány tagjait, valamint a földhöz juttatást kérőket ^ egyénenként is meghívom.“ A városi kórház félévi betegforgalmi kimutatása 1925 junius 14-töl 1926 január 31-ig 411 beteget vettek fel a kórházba A halasi kórház nemcsak Halas, hanem a közeli kö nyékre is nagy áldást jelent. Hány és hány ember­életet mentettek meg azáltal, hogy városunknak modern kórháza van és nem kellett a betegeket Buda­pestre szál itani. A Bessenyei István nyilvános kór­ház betegforgalmi kimutatását most terjesztette be a városhoz dr. Monsz- part László főörvos. A kórház, mint tudvalevő, 1925. junius 14 én nyílott meg s ettől az időtől kezdve szól a kimutatás 1926. január 31-ig. A főorvos által beadott kimutatás két részre osztja a betegeket. Külön sorolja fel a sebészeti és belgyó­gyászati eseteket. A kimutatás szerint sebészeti esettel felvettek a kórházba 111 férfi, 154 női beteget. A kórházból gyó­gyulva távozott 71 férfi. 76 nö, avulva 28 férfi, 40 nő, győgyulat- anul 2 férfi, 15 nő. A kórházban meghalt 5 férfi, 3 nő, a kórházban visszararadt 6 férfi, 19 nö. Az ápo­lási napok száma 4956 volt. Belgyógyászati esettel felvettek a kórházba 73 férfit, 73 nőt, gyógyulva távozott 27 férfi, 28 nő, javulva 23 férfi, 20 nő, gyógyulatlanui 10 férfi, 15 nő. A kórházban meghalt 5 férfi, 5 nő, a kórházban visszamaradt 8 férfi, 5 nő. Az ápolási napok száma 2810 volt. A kórházba tehát összesen 411 beteget vettek fel, ami meglehetősen tekintélyes nagy számot jelent. A pénzügyi palota építését elejtette a pénzügyminisztérium Miért marad el az épitós? Pest vérmegye elitéli a frankhamisítást, helyesli a kormány erélyét, mellyel a bűnösöket a vádlottak padjára ül­tette és bizalmát nyilvánítja Bethlen iránt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága csütörtök délelőtt 11 órakor a vármegyeház nagy tanácstermében dr Preszly Ele­mér főispán elnökletével rendkívüli közgyűlést tartott, melyen Pest vár­megye közönsége rendkívüli nagy számban jelent meg. Dr. Preszly Elemér a Magyar Hi­szekegy elimádkozása után nyitotta meg a közgyűlést. Ezután dr. Er­délyi Lóránt vármegyei főjegyző is­mertette a közgyűlés előtt tartott állandó választmányi ülés tárgysoro­zatát, különös tekintettel Csanád— Arad—Torontál egyelőre egyesített vármegyék, továbbá Heves vármegye közönségeinek körirataira, gróf Beth­len htván miniszterelnök iránti biza- lomnyilvánitás tárgyában, melyeket Pest vármegye közönségével is kö­zöltek. Az ülésen Weicher Miklós török­bálinti esperes-plébános, m. kir. kor- mányfótanácsos, törvényhatósági bi­zottsági tag az elnöki előterjesztések után beszédet mondott, többek kö­zött ezeket mondván: — Mi nem vagyunk fatalisták, mi nem akarjuk ölhetett kezekkel várni az ország sorsának jöbbrafordulását, de tudjuk azt, hogy egy nemzet éle­tében egy két év nem számit sokat. Kívülről rosszindulatú szomszédaink mérhetetlen gyűlölete és kapzsisága, belülről egypár önző, titkos célokért dolgozó, őntelt, monomániákus, vagy fizetett ügynök által félrevezetett tö­meg korlátoltsága és nyugtalansága, szóval egy tátongó vészes őrvény áll előttünk, amitől — nemcsak a mi erős meggyőződésünk, de az ország túlnyomó többségének, a legtekinté­lyesebb vármegyéknek és a nemzet legkiválóbbjainak szinte egyöntetű vóLemenye szerint — egyedül Beth­len Istvánnak erős keze menthet meg bennünket. — Az ő erős egyénisége, igazi magyar karaktere, minden gyanún felül álló teljes intaktsága, óriási munkabírása, kiváló képességei, kül­földdel való kedvező kapcsolatai és eddigi sikerei az emberileg elképzel­hető legteljesebb garanciát nyújtják nekünk arra, hogy ezt a szerencsét­len országot, ha dolgozni hagyjuk, a konszolidáció utján tovább vezetve, újból talpra állíthatja. Beszéde végén határozati javas­latod nyújtott be, amely a következő : — Pest vármegye törvényhatósági bizottsága elitéli és fájlalja a frank- hamisítást, helyesli a m. kir. kormány erélyét, mellyel a bűnösöket a vád­lottak padjára ültette s ezzel az ügyet egyedül illetékes fóruma, a függőién magyar bíróság elé utalta. — De elítéli a törvényhatósági bizottság azok üzelmeit is, akik a frankhamisítást ürügyül felhasználva Ismeretes hogy a pénzügyminisz­térium városunkban az államkincs­tárt uj, megfelelő helyiségekbe akarja költöztetni és e célbői egy pénzügyi palota építését határozta el. A leg­utóbbi közgyűlés a pénzügyi palota j részére a Gabonapiac téren, a kis­lakások melletti telket bocsájtotta ingyen a pénzügyi hatóság részére. A képviselőtestület döntéséről a város értesítette Derzsi Ede kecske­méti pénzügyigazgatót, aki f. hó 21-én a pénzügyminisztériumban járt és illetékes fórumok előtt közölte a város döntését. Megbízható helyről azt az értesülést szereztünk, hogy a pénzügyi palota építéséből nem lesz semmi. A mi­nisztérium a pénzügyi palota építésének tervét váratlanul elejtette. A minisztérium a város által fel­ajánlott telket nem találta megfelelőnek, sem elég nagynak j és azt is nehezményezte, hogy a város költségmegtéritést sem ajánlott fel az építéshez. E miatt aztán a pénzügyminisz­térium úgy döntött, hogy ez évben városunkban nem építi fel a pénz­ügyi palotát. Olyan értesülésünk is van, hogy a tervet a minisztérium teljesen nem ejtette el s ha az 1927. évi költségvetésben kellő fedezet lesz az építésre, a minisztérium a város segítsége nélkül fogja a pénz­ügyi palotát felépíteni és csak e célra ingyen telket fog kérni. Halasi hegedümüvásznö vendégszereplése Kecskeméten Dr. Babó Imréné — a Protestáns Asszonykor hangversenyén Halas város közönségének már többször volt alkalma gyönyörködni dr. Babó Imréné Reuss Annus he- gedümüvésznő játékában. A kecskeméti Protestáns Asszony­kor március 6-án, szombaton este 7i9 órai kezdettel magas színvonalú hangversenyt rendez az Ujkollégium dísztermében s vendégszereplésre kérte fel dr. Babó Imréné Reuss Annus hegedümüvéeznőt is. A hang­versenyen több kiváló budapesti mű­vész és művésznő fog még szerepelni és azon előadást tart Pékár Gyula ny. miniszter is. A hangversenyről és dr. Babó Imréné felléptéről a „Kecskeméti Lapok“ politikai napilap többek kö­zött ezeket irja: „A Protestáns Asszonykör hang­versenyét a szereplésre megnyert országos, sőt az ország határain túl is ismert nevű előadó- és zenemű­vészek, valamint az előadásra kivá­lasztott darabok a legmagasabb szín­vonalra emelik és teljes mértékben indokolják a városszerte megnyilvá­nuló, nagyfokú érdeklődést. Mindenki siet megragadni az alkalmat, hogy meghallgassa Pékár Gyula előadását, dr. Babó Imréné hegedüjátékát, ki­nek kivételes művészetében nemcsak a magyar föld zeneértő közönsége, hanem Európa más országainak na­gyobb városai is gyönyörködtek már.“ ■ —■ Kis hírek A népszövetség márciusban dönt arról, hogy a főbiztos viszahiváea után milyen pénzügyi ellenőrzés alá helye­zik Magyarországot. — Oroszország­ban hétszázezer hadifogoly halt meg. — 204 lakóházat építenek Makón és környékén. — Az egyiptomi kormány magyar lovakat vásárol. — Kislaká­sok résiére parcellázzák a főváros Mag- lódi úti ezőlótelepét. — Az osztrák szerződés birére megélénkült a bor­piac, Ш— Egy pesti fiatalember gyalog akarja bejárni Európát. Az ntóbbi években módfelett elszaporodtak a vál­lalkozó szellemű emberek, akik azzal az elhatározással vágnak neki a világnak, hogy — ki ki tehetsége szerint —- repülőgépen, autón, biciklin, csónakon vagy gyalogosan körülsétálják a föld­golyót. Tegnap azután egy ilyen vá- lalkozó szellemű ifjú fordult meg Ha­lason Bobinszky Károlynak hívják az illetőt, 17 éves, budapesti ezületésű. Bubinszky arra vállalkozott, hogy Őt év alatt gyalogosan bejárja Európát, útközben levelezőlapok árusításából él. Végcélja annak az 5000 dollárnak a megnyerése, melyet állítólag egy ame­rikai milliárdos tűzött ki a számára.

Next

/
Thumbnails
Contents