Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-12-01 / 96. szám

7 Kiskunhalas Helyi Ertesitője december 1 na, egysfig és fi az ország érdekében“ - a jóví Báró Prónay György a kormány nagy mun­kájáról - A vasárnapi programmbeszéden több ezer ember vett részt Egységes táborba tömörült Halas választóközönsége. Egy zászlóra esküszik a város min­den egyes tagja. A mosolygó no­vemberi napsütés büszkén, dia­dalmasan lobogtatta fennen e zászlót, mert arra komoly, or- szágépitő munka volt felírva. „Talpra kell állítani ezen orszá­got. Vissza kell szerezni régi jó­létét. Munkát kell adnia minden polgárának. A megelégedést kell visszahozni a gondoktól barázdás arcokra“ — ez a jelszava az ország vezérének és leghübb munkatársának: báró Prónay György miniszterelnökségi állam­titkárnak. Ez a szellem, ezek á gondola­tok hatották át báró Prónay György programmbeszédét. Sze­retet, az ország érdekében való munka szükségességének hangoz­tatása volt beszédének alapgon­dolata. Kicsendült belőle egy ko­moly, nagytudásu államférfi egész hitvallása, amely tartal­masságánál, nagyvonalúságánál fogva azt a hitet, gondolatot rög­zítette meg a hallgatóságban, hogy báró Prónay Györgyben olyan képviselőt nyer Halas, akire nemcsak szeretettel, hanem büsz­keséggel is fogunk gondolni. A programbeszéd meggyőzött ben­nünket arról, hogy Halas sorsa, jövője jó, alkalmas kezekbe van letéve. Rájöttünk mindannyian arra a biztos tudatra, hogy báró Prónay György képvisölősége alatt a város fejlődni, a város haladni fog és midőn tekintetünk bele­mélyedt a jövőbe, örömmel állapí­tottuk meg, hogy : jól választot­tunk. A megérkezés Báró Prónay György minisz­terelnökségi államtitkár szombat este 9 órakor érkezett meg váro­sunkba. Az állomásnál a válasz­tók nagy tömege várta és lelkes, szeretetteljes éljenzés köszöntötte. A miniszterelnökségi állam­titkár ezután a Keresztes-féle vendéglőbe ment, ahol nagy számban gyülekeztek össze tiszteletére a választók. Féltizen­egyig beszélgetett el választóival. Vasárnap délelőtt Tizóra után nagy számban gyülekezett a választóközönség. Diszsisakos rendőrök tartották fe a rendet és lassanként benépese- det a piactér. Tizenegyórára több ezer főre rúgott számuk. Néhány perccel tizenegy előtt jelent meg a városháza erkélyén Dr. Babó Imre pártelnök, az Egységes Párt nevében üdvözölte a megjelenteket, megnyitotta a népgyülést. Ezután báró Prónay György miniszterelnökségi államtitkár mondotta el programbeszédét. Kilépésekor éljenzés fogadta. Tartalmas, nagyvonalú és ha­talmas gondolatokban gazdag be­szédének gondolatmenetét az alan- tiakban adjuk : — Négy és fél évvel ezelőtt az első nemzetgyűlési választások után gróf Bethlen István egy fehér zász­lóval jelent meg a nemzet közvéle­ménye előtt. Erre a zászlóra a munka, a fegyelem és a haza érde­keinek szem előtt tartása volt felírva. Válaszút előtt állott ekkor a nemzet. Meredek, sziklás, rögös utak mered­tek a tovamenők elé. Két ut volt. Az egyik ut a feltámadást, a nemzet újjászületését ígérte, mig a másik útra ez volt felírva : a kalandok útja. A nemzet tétovázva állt meg a válaszúton. Ekkor ragadta kezébe gróf Bethlen István a feltámadás fehér zászlóját s a nemzet hallga­tott a felhívásra, mellé állt egysé­gesen. Útja az eredmények ösvényén haladt végig és már nem vagyunk messze a hegytetőtől, ahol a nemzet feltámadása s népe boldogulása van. A munka teljes befejezése előtt visszafordul, -oda kiállt a nemzet­hez : ítéljék meg működését, érde­mesnek tartják-e a bizalomra. A nemzetnek kell erre a kérdésre a feleletet megadni. — A nemzet sorsa a választó­közönség kezében van. Annak most az a hivatása, hogy bizalmat, erőt öntsön a nemzet vezetőibe és mondja ki nyíltan, hogy követi szeretettel, lelkesedéssel. — Ha visszapillantunk a négy és fél év előtti állapotokra, meg kell állapítanunk, hogy a kormány alkot­mányjog', társadalmi, pénzügyi és egyéb tereken nagy lépésekkel vitte előre az ország heTyzetét. Nem a nagyhangú frázisok, hanem a munka politikája volt ez. Aki tárgyilagosan itél, ezt nem vitathatja el. A miniszterelnökségi államtitkár ezután alapos érveket hoz fel arra nézve, hogy csak hosszúlejáratú kor­mány képes tetterős, az ország ér­dekeit előmozdító politikát folytatni. Olyan kormány, amely egységes párton nyugszik, amely a megoldandó feladatoknál egy nagy, hatalmas egy­séges pártra támaszkodhat és egy vezért követ. A külföld bizalmát is csak egy hosszúlejáratú kormány biztosíthatja és a nemzetgyűlés mun­kaképességét is ez biztosíthatja. — Az eredmények sok vállfáját tünteti fel a múlt. Uj házszabályo­kat alkottak, amelyet gróf Bethlen István simán keresztül vitt, a múlt­ban ezt elérni nem tudták. A vá­lasztójog kérdése rendezést nyert. A nép széles rétegei választójogot nyertek, mig azelőtt az ország la­kosságának 6 százaléka bírt választó­joggal, most ez a szám 30—40 szá­zalékra emelkedett. Megalkották az uj felsőházi törvényt ős igy áttértek a két kamarás rendszerre. Szeren­csés, megfelelömegoldás volt ez s a jogfolytonosságot követő. — Külpolitikai tekintetben nagy eredményeket ért el a kormány. Á 4 és fél évi állapottal szemben fel­tűnő az előrehaladás. A külföld köl­csönnyújtással sietett az ország tá­mogatására, Anglia barátságával tün­tetett ki bennünket, s Olaszország többször kimutatta jóindulatát. Ki­léptünk elszigeteltségünkből és szá­mottevő tényezőjévé lettünk az euró­pai politikának. — Belpolitikai tekintetben szin­tén hatalmas léptekkel mentünk előre. Nyugodt közbiztonság jellemzi a mai állapotokat, a felelőtlen ele­mek kicsapongása megszűnt, a for­radalmi kirobbanásoktól tartanunk nem kell, a törvénytisztelet helyre­állt és jóhirnevünk a külföldön ismét a régi. — Az állam pénzügyi tekintetben óriási eredményeket ért el. A költ­ségvetés egyensúlya helyreállt, hitel- képességét teljes mértéiben vissza­nyerte az ország a külföldön, a pénz stabilizálva lett. A taka­rékosság minden téren keresztül lett vive. A pénz állandósítása a legnagyobb siker. Hogy milyen nagy eredmény ez, ezt mutatja a múlttal szemben való különbség. Sok gazda panaszkodott azelőtt, hogy eladta jószágát, eladott egy tehenet és mi­dőn újból akart venni, azon a pén­zen már csak egy disznót vehetett. Ez a körülmény mérhetetlen káro­kat okozott. — A múlt választáson megígérte a kormány a szabadforgalmat. Ezt az ígéretét be is váltotta és rátért a szabadforgalomra. Nagy vívmány volt ez, ha visszagondolunk az ár­vizsgálóbizottságokra és a maximá­lásokra. A termelés nyugodt menete biztosítva van és a gazdasági élet meg van kiméivé a felesleges zakla­tásoktól. — A hitelélet terén is jelentős a fejlődés. A Nemzeti Bank kamatlába 6 százalék, ezzel szemben a győztes Franciaország kamatlába 7 százalék, latalmas lépés ez a fejlődés terén, mert még nem is olyan régen 8—6 százalékos heti kosztpénzeket kellett fizetni. — Számos kereskedelmi szerző­dést kötöttünk s ezzel elértük azt, hogy az iparcikkek áraiban körülbe­lül 30 százalék olcsóbbodás követ­kezett be. Az államvasutat és a postát teljesen rendbehoztuk. — A földreform tekintetében óriási munkát végeztünk. 3COO köz­ségben hajtottuk végre ős 800 ezer bat. hold földet osztottunk fel. 180 ezer házhelyet juttattunk az arra ér­demeseknek és ebből 60 ezer ház már fel is épült. A kormány a jövő év­ben 40 ezer házat akar még felópittetni. Hogy mit jelent az, hogy ezen egyé­nek saját tűzhelyhez jutnak — nem kell hangsúlyozni. — A közművelődés kérdése na­gyon fontos megoldandó feladat. A kormány a földmivelő népnek isko­lákat adott, a tanyákat uj iskolákkal népesítette be, s a gazdasági szaktu­dás fejlesztésére is emelt iskolákat. Mindezen eszközökkel a tudatlanság ellen akarja felvenni a harcot. — Nem azért mondja el mindeze­ket, hogy dicséretet kapjon, hogy elismerést arasson, hanem azért hogy a választóközönségnek egy ké­pet adjon az elvégzett munkáról és hogy az ítéletében legyen igazságos. Elismeri, hogy még nincs minden rendben, s vannak még panaszok, kí­vánságok, amelyek még orvoslásra várnak. Úgy látja, hogy a teremtő munka még nincs befejezve, annak kezdetén vagyunk csak, de szükséges az, hogy a kormány által megkezdett utón haladjunk. ■— Sokan kérdezik, hogy miért kellett feloszlatni a nemzetgyűlést. Ennek két oka volt. Az első a frank­per, a második pedig a felsőházi törvény megszavazása. A frankper nyomán az ellenzék azt hangoztatta, hogy a kormány eljátszotta bizalmát az országgal szemben. Különféle rágalmak hangzottak el akkor és mindenféleképpen ártani akartak az országnak, ö kijelenti, hogy a frank­hamisítást nem tartja közönséges bűnténynek, szerencsétlen lelkek vállalkozása volt az és lázadás a tria­noni bilincs ellen. A második ok a felsőházi törvény megszavazása volt. Ennek megtörténtével három lehe­tőség állt a kormány rendelkezésére. Az első az volt, hogy a nemzet­gyűlés alakuljon át országgyűléssé és csak három hónap múlva oszlas­sák fel. Ezt bizonyos politikai szem­pontok nem tartották kívánatosnak. A második eshetőség a nemzetgyű­lés átalakulása országgyűléssé és annak 5 évre való meghosszabbítása volt. A kormány a harmadikat vá­lasztotta és feloszlatta a nemzet­gyűlést. A nemzet ítéletére appellált, attól akarja megkérdezni; helyes volt- e az amit eddig tett és helyes-e az, amit a jövőben gondol tenni. Az egységes párt nyugodt lelkiisme­rettel néz a jövő elé, mert tudja, hogy a választások igazolni fogják gróf Bethlen István politikáját. — Néhány általános jellegű kije­lentést óhajt tenni. Szükséges a nemzet összes fiainak együttműkö­dése. A kormány osztály és feleke­zeti különbség nélkül felakarja ka­rolni az ország minden egyes lakó­í Szí vás; Szét ■ Fi féri kab gye ruh ali ltd Bit d a V ■ M szó nap 8ze ki s ládi szü eze lyei Zü CSi séb a i hog mel Gál mai mej tott tem utál oek fóti pők Bek kés: vitá kint mat árui s

Next

/
Thumbnails
Contents