Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)
1926-09-18 / 75. szám
Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 18 Tűz Balotán A szemüveg, mint — e tűz okozója Az elmúlt napokban nagyobb tűz volt Balotán Figura Lajos haszonbérelt birtokán. A tanya flott kazalba volt rakva 173 csomó rozsnak a szalmája. Ez kigyulladt és a tűz elharapódzott a kazaltól 2 méternyire levő 400 csomó rozs és búza törek és polyva kazaljára. Pár pillanat alatt magasra felcsapó lángok martalékává lettek a szalmakazalok. A csendórségi nyomozás több tanú kihallgatása után megállapította, hogy a tüzet Takács István öttömösi lakos szemüvege okozta. Takács István elvesztette szemüvegét és az a szalmakazaltetö déli részére került. A nap hatalmas melege sütötte a szemüveget es ebben a nagymeny- nviségü sugaruk melege által oly magas hőfok fejlődött ki, hogy a tulszáraz szalma lángralobb int. Az összes kihallgatott tanuk igazolták és látták, hogy a tüzet Takács István elvesztett szemüvege Figura Lajos kára körülbelül 6 millió korona. Mit jelent a polgári fiúiskola Halason? Talán egy őrsiig, sem érezte meg a világháború oyomait annyira, mint b&zánk. Mi, akiknek természetes határokkal körülvett területünk volt, mely terület bővelkedett mindazon áldásokkal, mely egy nemzet fennrna- radásához, megélhetéséhez szükséges e amely biztosította polgárainak biztos jövőjét: mi érezzük és csak most érezzük igazán. hogy mit jelent a veszteség, esák most tudjuk igazán felfogni és. értékelni azt a csapást, melyet a győztes országok reánk mértek. Elhagyatottságunkban káboltságuakból felébredve szomorú szívvel nézünk az elvesztett területeink felé. Erdély kies báróéi, a Felvidék ércekkel tele hegyei, a Bánság aranykalászra rónasága a a nyugati gazdag föld- sáv mind mind egy-egy nyitott seb a nemzet testén, amely szomorúan emlékeztet arra. hogy valamikor, nem is olyan régen nekünk ontotta gazdagságait, a mi tárházainkba szállította dús terményeit. Vigasztalásul gyak ran halljuk a jelszót, hogy megfeszített erővel dolgozzunk, a munka m»jd szebb jövőt fog teremteni számunkra. Igen ám, de mi hozzá voltunk szokva az aranykalászos róna- sáeboz, a mindent bőven termő vidékeinkhez a könnyű élethez és most nehezen tudjuk megszokni a nélkülözést, a nyomort és a megfeszítő munkát. Sajnos pedig ezt meg kell szoknunk. És ezt az ifjúság nevelésén, az iskolában kell megkezdenünk, hogy legalább a jövö nemze- dákét neveljük munkára. Olyan ifjúságunk legyen, amely hozzá szokva a mai nehéz megélhetési viszonyokhoz, minden körülmények között edzett, helytálló, önálló tevékeny akarattal birjon. Ilyen nevelő iskola a polgári fiúiskola. Mert ez iskolának már a* alap- kőletevésekor, ez iskolatípus megszervezésekor egyis sarkalatos elve volt a munka, a gyakorlati életre való nevelés. Már Csengari Antal kimondta, hogy a polgári iskola nem tudományos pályára előkészítő iskola, hanem a középosztály, a dolgozóosztály iskolája, tehát a kisgazda, az iparos, a kereskedő iskolája, amelyben a tanulók megszerezhetik azon ismeretei két, melyek pályáikon a megélhetést elősegítik, fáradságos munka által boldogulásukat biztosíthatják. Bátran mondhatjuk, hogy a polgári iskola a munka iskolája, tehát a jelen korszak iskolája, amely vallásosságra, hazaszeretetre, emberszeretetre és becsületes munkásságra Devel. A városunkban most megnyílt állami polgári fiúiskola is tehát ezt a célt szolgálja és ezt fogja megvalósítani. Felvegye-e a város a 12 milliárdos nagy beruházási kölcsönt! Irta: anarcsi Tegzes Károly a helyes üzleti felfogás, — mely végeredményben alapját kel), hogy alkossa nemesak az egyesek, hanem az erkölcäi testületek gazdálkodásának is, — nem osztja mindenben azt a felfogást, hogy ha egy későbbi időpontban, valamihez olcsóbban juthatunk, várjunk addig, amíg ez az állapot bekövetkezik. Az igazi üzleti szellem, ba látja is azt, hogy később olcsóbban érhetné el célját, de a különbözeiét fölözi az elért haszon, ak kor nem habozik, hanem nyomban üzletet perficiál. De ha világos előtte az, hogy az elérendő haszon meg sem közelíti, vagy éppen alatta ma rád az így hiába felhasznált különbözetnek, akkor természetesen vár. A 12 milliárdos kölcsönt és az ennek alapján eszközlendő beruházási prog rammot, a tanács javaslatát, én első sorban ezen az alapon vizsgálom Helyes volt a régi kölcsön fel nem vétele A városnak már egyszer módjában lett volna, hogy igénybe vegye a külföldi törlesztéséé kölcsönt, de a képviselőtestület akkor nem ment bele, mert drágának találta. Helyesen cselekedett, a példa azt mutatja, mert amit most adnának, mégis csak olcsóbb. Hogy mi lesz jövőre, azt senki sem tudja, de hogy a gazdasági élet csak nem mindenben lefelé tendál, az az egy bizonyos. 12 milliárd kölesön nagy teher, tehát mielőtt felvenné a város, figyelemmel kell lenni sok miodsnre. A kórház kibővítése — nem jelent nagy terhet A tanács javaslatát örömmel üdvöz löm, csak hogy nem mindenben. Amit a kórházról írtam, most is fenntartom, azt feltétlen ki kell bővíteni, — de minél előbb — a 2 aj osztállyal, de azzal a kikötéssel, hogy a felvett kölcsönből a reá eső részt, maga a kórház-üzem törlessze, mintán van elég jövedelme. Erre azonban a fele államsegélyen felül nem egy, hanem 2 milliárd is kevés lesz. De mindegy. Az az Üzem, mely első evében 300 millió koronát tisztán jövedelmezett, megérdemli, megbirja és behozza azt a 20—25 millió korona különbözeted amit esetleg megtakarítana a város, egy jövőre felveendő olcsóbb kölcsön nel. Most lássuk a másik, kifejezetten városi üzemet. Miként épitessék fel a közvágóhíd Egy nagyobb ösizeg, 4 milliárd kellene az uj közvágóhíd építésére. Ahogy a kórház bővítése, úgy ez sem jelentene különösebb megterhelést a város közönségére, ha kimondaná a képviselőtestület azt, hogy a mindenkor befolyó vágatási és busszemle dijakból, itt is maga az üzem törlessze az építésre felvett terhet. A pusztai állami elemi iskolák építésére felveendő kölcsön tárgyában már határozott a képviselőtestület, itt helyes a megoldás, ha beleegyeznek felsőbb helyen, bele kell kapcsolni ezt a kölcsönt is, a nagy tőrlesztéses kölcsönbe, mert igy kamatban sokat takarít meg a város és könnyebb, biztosabb a törlesztés is. Szakember nem vagyok, sem pontos költség elöiráüyzst nem áll ma még senkinek sem a rendelkezésére, tűzoltólaktanyára, még állami polgári fiúiskolára is van szükség és jó lenne egy uj ovoda is, sz utóbbiakat azonban csak részben, fokozatosan valósítanám meg s figyelemmel lennék a város adófizetőinek teherbíró képességére is. A piáéi és vásári helypénzekból befolyó jövedelem esakis kővezéei célokra fordítható, azok az összegek tehát, amelyek f. é. októbertói kezdő- dőleg 1927. március végéig e címen, mint kifizetlen tartozások terhelik a közpénztárt, ha a fenti dijakból és a telektulajdonosok járulékaiból fedezetet nyernek, szükségtelen a további neca és tér burkolásokat is belevonni a beruházási programba. A járványkórházat, tűzoltólaktanyát, amelyekre legkevesebb most 2 milliárd kellene, talán célszerűbb lenne, ha a város később akkor építené fel, amikor olcsóbb kölcsönt is kapbatns erre a célra. Hogy igaz lesz e, azt nem állíthatja senki, de valószínű, hogy Kiskunhalas járási székhely is lesz, meggondolandó tehát, hogy most vagy nem akkor épitene-e a város, amikor ez bekövetkezik és olyan tűzoltó laktanyát, amelynek egy részében, mondjuk sz emeleten, lakások és hivatalok is lenoéaek. Az ilyen építkezés szintén nem terhelné az adózó közönséget, mert a befolyó lakbér jövedelem fedezné a kölcsön törlesztését. A kutakról, mint eddig is, a rendes költségvetés keretében történhet intézkedés. Ami az ovcdát és az állami pol gári fiúiskolához való hozzájárulást illeti, az az 5 — 600 millió a nagy kölcsönben alig játszana szerepet. Ha az utóbbi a város hozzájárulása nélkül épül fel, miut munkaalkalom nagyon jó lesz, e ólra ingyentelket adjon a város. Csak a szükséges beruházások vaiósitandók meg Hogy Kiskunhalas kap-e a külföldi beruházási kölcsönből és mennyit, azt még ma nem lehet tudui. A város szükségszerű fejlődésének a képviselő- testület minden tagja híve, da csak addig, olyan körülmények között és oly mértékig, ameddig az adózókö zönsóg teherbíró képessége engedi. Ha a képviselőtestület, amely már több esetben adta tannjelét, bogy nem idegenkedik semmi uj, hasznos dologtól, ha a múltban is előre tájékoztatva lett volna, bizonyára egyetértéssel többet és régen megvalósíthatta volna azt, amit most a tanács javasol. шштшшшшшшшашяшя—в Köszönetnyilvánítás Mindazon rokonoknak, jóbarátok- □ak és ismerősöknek, kik felejthetetlen hü hitvesem, édesanyánk, nagyanyánk, temetésén részt vettek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk hálás köszönetét. Bácsalmáson megkezdődött a szüret A tartósan meleg időjárás tetemesen elősegítette a szőlő minőségbeli megjavulását. A termésmennyiségről jóslásokba bocsátkozni azonban nem lehet. Egyes helyeken már szüretelnek is. így Bácsalmáson az oportóit helyenként már szüretelik, de nem sok ereménnyel. Meg kell jegyeznünk, bogy ott sikerült a peronoszporát megállítani és a termést megmenteni. A kistermelők kezén a szőlők elég jól állanak, ellenben a nagy telepek teljesen tönkrementek. A molyok ellen sikerült az egyöntetű védekezés. A termésmennyiség, bár a múlt évit nem fogja elérni, mégis holdanként 15—20 hektoliterre becsülhető. Bor kínálat nincs. A termelők 9—10000 koronán alul nem válnak meg borkészleteiktől. HÍREK Rácz János ás családja Hirdessen a „Helyi Értesítődben! Meghívó A „Kiskunhalasi Önkéntes Tűzoltó Testü- letu szeptember 26 án este 7 órai kezdettel a 48 as kör helyiségében népies tánemulat- ságot rendez, melyre a ténekedvelö ifjúságot ezúton is meghívja a rendezőség. Belépődíj , - , _____ ..... . Г I személyenként 15 000 K. Zenét a Tűzoltó de asért merem állítani, bogy a kór- • Testület zenekara szolgáltatja. ház kibővítése, a pusztai állami elemi <----------------------------------------------------------iskolák kölesönének a visszafizetése j és uj közvágóhíd építésére összesen kevés lesz 9 milliárd korona, amihez még pluszként jön,az árfolyam külön- . bözet. Egyes beruházásokkal várhatunk még j Bár elismerem azt, hogy járvány- j kórházra, uj köskntakra, kövezésre, * A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, órpat és tengerit darál — Naptár. Szeptember 18, szombat József, szeptember 19. vasárnap Január pk, szeptember 20. hétfő Euszták, szeptember 21. kedd Máté ap.- Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelentése szerint egyenlőre nyug. talsn idő, némi hösülyedéssel és esetleg kevés esővel várható. Később javulás. — Személyi hir. Herceg Boncom pagni Ludovisi József és neje hosszabb tartózkodásra Kisszállásra érkeztek.- Tóth Imre halála, a kiskunhalasi népoktatásügynek, de egyúttal az egész város társadalmának gyásza тап . . Meghalt Tóth Imre, az alsóvárosi állami elemi népiskola nyug. igazgatója, a város mai férfilakossága egy igen tekintélyes részének egykori tanítója és a város egyik tisztelt alakja. Tóth Imre a kiskunhalasi ref. elemi nápiskólánál kezdte meg szolgálatát, majd folytatta ennek községivé, végül államivá történt átváltoztatása után is és nagy érdeme van az iskolák államosításában és kifejlesztésében is. ő volt a megteremtője tulajdonképen, mint hosszú időn át igazgatója az iparos- tanonc iskolának is, az állami elemi iskolának pedig 1922-ig volt gondnoka. 1924. évi december 31-óvel, mint 60-ik évét betöltött tisztviselő a tényleges szolgálat alól felmentetett és a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek külön elismerő levele s az egész város társadalmának lelkes ünneplése között 1925. junius végével nyugalomba vonult. Akkor már betegeskedett s a tiszteletére rendezett tanitőtestületi disz- gyiilésen sem jelent meg. Azóta mint a Halasi Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja és a sóstói fürdő egyik bérlője szolgálta a város társadalmának érdekit, az utóbbi időben azonban mind kevesebbet volt nyilvánosan látható, mig végre csütörtökön este megváltotta szenvedéseitől a halál. Eihunytát özvegye és 5 felnőtt gyermeke, valamint unokái gyászolják. Áldott legyen emlékezete. (К. Gy.) — Tolvaj, aki „leleplezi“ a nagykőrösi hősök szobrát, A nagykőrösi hősök siobránsk leleplező ünnepélyét ez év júniusában kínos incidens zavarta meg. A rendezőség ugyanis a leleplező ünnep reggelén arra ébredt, hogy ismeretlen tettes még az éjszaka folyamán „leleplezte* a hősök szobrát, azaz ellopta a szobrot fedő nagy vásznat. A nyomozás kiderítette, hogy Kováes László rokkant napszámos volt a tettes. Kovácsot a biróság jogerősen 8 napi fogházra Ítélte. • ) I I i I J kői sirk Ak si és terv Nag sir Kid Ш Bzoml Jo világ A 1 szeozf 8 A főás Daejay trian ( Vasár ezen: J 1 Egy I boy, i egy hajme 6 Fősz Hasié ló és Az élt szerdá 8 őr* 6 é
