Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1926 (26. évfolyam, 1-104. szám)

1926-07-21 / 58. szám

2 Kiskunhalas Helyi Ertesitője julius 21 Megvalósulás előtt a Duna—Tisza csatorna Régóta vajúdó kérdés az Alföldön a Duna—Tisza csatorna megvalósí­tása. Hosszú évek óta állandóan fel­színen lebeg ez a kérdés és a föld- mivelósügyi kormánynak egyik leg­főbb vágyát, teendőjét képezte e tervnek sikeres keresztülvitele. Kiszámíthatatlan az a vagyoni előny, amely a Duna—Tisza csatorna megvalósításából származna az Al­földre. A hatalmas öntöző és vízle­vezető csatornák pezsditő életet vin­nének e földterületre és ujabbi je­lentékeny földterületeket állítanának a termelés szolgálatába. Eddig e szép terv kivitelét meg­akadályozta az anyagi eszközök hiánya. Most mint értesülünk egy dúsgazdag tőkés csoport komoly magánajánlattal fordult a földmive- lésügyi minisztériumhoz a Duna— Tisza csatorna megvalósítása érde­kében. Reméljük, hogy a tárgyalások si­kerre fognak vezetni, mert ezáltal az Alföld vadvizeinek lecsapolása is megoldást nyer. Győrnél újból árad a Rába. A Rába Győrnél ismét 30 centiméter­rel emelkedett. A győri színházban felfakadt a talajvíz. A Győrrel átel- lanben fekvő Révfalu község uccái alig járhatók. Eddig öt családot kel­lett kilakoltatni az összeomlással fe­nyegető házakból. A város környéke в felfakadt talajvizek következtében nagy tő képét mutatja. Ország—Világ Szolnok mellett kőbőr cigányok meggyilkolták Dorogi Sándor 65 éves gazdát, házát kifosztották és 7 éves unokáját elrabolták. — Derecske ha­tárában szivenlőte magát Tüdős An­tal 28 éves földbirtokos. Tettét sze­relmi okok miatt követte el. — Sze­geden, egyik tanyán egy 15 éves báresgyerek felgyújtotta gazdája szal­makazlát. Tettét azért követte el, mert régóta szeretett volna látni — nagy tüzet. — Tiszalökön a bíróság az elhalt özvegy Domonkus Mihályné 380 holdnyi tiszalöki birtokát az ál­lamkincstárnak ítélte. Rokonai mem tudták a megszállott területről az örökösödéshez szükséges okmányo­kat megszerezni. — Szegeden a kir. Tábla Földváry Dezső Sándor fele­séggyilkos hódmezővásárhelyi tanító életfogytiglani büntetését 15 évi fegy­házbüntetésre szállította le. — Nog- rádmegyer község határában a vil­lám agyonsujtott egy széuásszekó- ren hazafelé igyekvő gazdát. — Kö- rösladányban a Népban pénzszekré- oyét betörök megfúrták. A betörőket valami zej megriaszthatta, mert sem­mit nem vittek magukkal. — Rácz- almás határában egy hullát fogtak ki a Dunából. Kiderült, hogy Veres Lajos postaaltiszt holtteste, aki két milliót sikkasztott. — Szolnokon a Tiszán csolnakázó Fazekas József tisztviselő felborult csónakjával. A fuldokló öreg urat a habokból dr. Móra Lajos ügyvéd mentette ki. Üzletáthelyezés! Alkalmi vétel I Tisztelettel értesítem a nagyérdemű vevőfeözönséget, hogy üzletemet augusztus hó 5-én a Hitelbsnk épületébe {mázsaház melié) he­lyezem át. Raktáron levő ruhanemű cikkeket mélyen leszállított érben árusítom. ROHEIH JÓZSEF rof6skereskedö, (Vaayur-ház.) Hatodik gyágyszertár felállítását kérik városunkban Kőhalmi Miklós budapesti okleve­les gyógyszerész azon kérelemmel fordult a népjóléti minisztériumhoz, hogy Halason részére egy gyógyszer- tár felállítását engedélyezze. Ez már a hatodik gyógyszertár lenne váro­sunkban. Kőhalmi Miklós kérelme első sor­ban a halasi közegészségügyi bizot- ság elé kerül, ahol a hatodik gyógy­szertár engedélyezésének kérdése részletes megvitatás tárgyát fogja képezni. A közegészségügyi bizottság fog E———— — , dönteni arról vájjon javasolja-e avagy j nem városunkban egy újabb gyógy­szertár felállítását. Határozata a vá- 1 ros közgyűlése elé kerül és a kóp- I viselőtestület döntése pedig a felsőbb I hatóságok elé. ! Értesüléseink szerint a közegószség- j ügyi bizottság nem fogja javasolni a S hatodik gyógyszertár felállítását, — I mert nézete szerint Halas gyógy- I szerszükségletét teljesen ki tudja elé­gíteni a meglévő öt gyógyszertár és igy a hatodikra semminemű szük­ség nincsen. i—u———a Csökkentették a jövedelmi adót Megielent a jövedelem és vagyonadó kulcsa — Most már rövidesen kivetik Halason is a jövedelem- és vagyonadót Ä pénzügyminiszter 96000/926 sz. rendeletével közölte a kir. adóhiva­talokkal az 1926. évi jövedelem ős vagyonadó nagyságát. Ezek szerint a legkisebb adó 5 К 50 f. lesz, a mely azután progressive emelkedik, úgy hogy egymillió aranykorona jövedelemnél már eléri a 40 °/o-ot. Általában az adótételek kisebbek a múlt évinél és például az úgyneve­zett létminimumnál tehát 800 arany koronánál az adó 8 K, lesz, 1000 К nál 11 K, 2000 K-nál 30 K, 3000 K-nál 60 K, 5000 K-nál 130 K, 10.000 К 400 К és igy tovább. A nőt­len, illetve csak egy családtaggal bírók ennél valamivel többet, a több csa­ládtaggal birők pedig ennél valami­vel kevesebbet fognak fizetni. Kérdezősködásünkre közölték ille­tékes helyen, hogy a fenti adók ki­vetése városunkban most már a lehető legrövidebb időn belül meg fog történni, amikor a fizetési iveket is kibocsájtják. Az általános keresetiadó fizetési meghagyásokat a jövedelmi- és va­gyonadó kivetésének befejeztével egyidejűleg adják ki. Rendbe kell hozni az elhanyagolt müutakat Elkészült a Halasról A Keczel felé hiányzó müut a napokban teljesen elkészült s most már elmondhatjuk, hogy Halasról Kalocsa, Bßja, illetve Vadkert felé műúton lehet menni. Legfőbb ideje lenne, hogy a vár­megye rendbe hozná a déli rész közlekedési útjait. A mai előrehala­dott világban; amikor lassan a sze­mély- és teherfeőzlekedés áttér a gépjármű, autó korszakára, száz­szorta fontosabb a müut és annak jókarban tartása. Megengedjük, hogy az Alföld müut hálózatának kiépítésére sok pénz kell, mert a laza talaj tartós al­építményt követel, de erre való tekintettel alakult Pestvármegye Kő­bánya R.-t., hogy termelvónyeivel ellássa a megye utainak köszüksőg- letét. A vármegye illetékes tényezői, Keczelrs vezető müut i kik megállapították Dél-Pestvárme- I gye utainak elhanyagoltságát s igé- ] retet is tettek annak mielőbbi rend- I behozatalára, hisszük nem nézik tétle- ! nül,hogya forgalmas utak járhatatlan- , sága miatt, a községek megközelit- hetetlenek legyenek s ha időbeli veszteséget is jelent annak, aki jár­müvei akar pl. Kiskőrösről Kiskun­halasra jutni inkább Kecel felé el- I kerül a műútra rainsem Soltvadkert, I Pirtó felé a rövidebb, de homokos Í vagy sáros és bizonytalan ország­utakon hajtson. Soltvadkertről Halas, Kiskőrös és f Bócsa felé vezet országút és egyik i sem kövezett. Reméljük, hogy a vármegye csináltatja meg mind a I három országutat saját költségén. Mert ha van is Soltvadkert község­nek anyagi alapja, az kell egyébb községi hasznos beruházásokra. A gabonaértékesítés országos megszervezése Körzeti gabonagyüjtő raktár létesül Halason A napilapok utján már bizonyára értesült városunk közönsége arról, hogy a kormány, — a válságos gaz­dasági helyzeten segítendő, — a ga­bonaértékesítésnek országos meg­szervezését és vidéki raktárhálózat kiépítését határozta el. Ezen célra államháztartásunk f. évi költségveté­sében 3 millió aranykorona, a jövő 1926/27 évre pedig 7 millió arany­korona van előirányozva. A folyó évben esedékes összeget a földmi- velésügyi minisztérium 2055/925 sz. rendeletével terményraktárak felállí­tására és gabonaértókesitő szövet­kezetek létesítésére fordítja. A szer­vezés munkáját a kormány intézke­dése érteimében az Orsz. közp. Hitelszövetkezet végzi s ennek folya- mányaképen a városunkban csak tavaly óta, de máris igen sikeresen működő Hitelszövetkezet szintén megbízást kapott az akciónak Ha­lason ős a környékén való meg­indítására. A Hitelszövetkezet igazgatósága, az akció országos fontosságának és városunk gazdaközönsége szempont­jából való nagy jelentőségének tuda­tában a legnagyobb igyekezettel karolta fel a tervet ; a Gazdasági Egyesület bevonásával megindította a szervezés munkáját és az akció­nak helybeli lebonyolítására ideigle­nesen megszerezte a Felsőnádor u. 13 sz. alatt Schön Móric-féle házban lévő raktárhelyiséget, felállította ga- bonagyüjtö és értékesítő szakosz­tályát, melynek vezetésével Borbás Imre igazgatósági tagot, a Gazd. Egyesület ügyvezető igazgatóját bízta meg. Halas városa kedvező központi fekvésénél és jó vasúthálózatánál fogva nagy szerepre van hivatva ebben az országos akcióban, ugyany- nyira hogy az OKH szervező köz­pontja itt egy nagyméretű körzeti gabonagyüjtő raktár építését is tervbe vette. De még nagyobb jelentőség gél bír ez a gazdaközönség szem pontjából, mert igy a termelő gabonáját a Déki legjobban megfe­lelő módozatok mellett és a legjobb áron értékesítheti, A gabonaórtébe- sitő szakosztály ugyanis átveszi a gabonát vagontételben a termelőhöz legközelebb eső vasútállomáson, vagy Felsőnádor utcai raktárában a legmagasabb napi áron, átveszi to­vábbá beraktározásra és az eladó által később meghatározandó kifize­tés mellett; a beraktározott gabo­nára pedig az eladó kívánságára, előlegül a napi érték 50 százalékát folyósítja. Nem kell külön hangsúlyoznunk a gazdatársadalom előtt, hogy mi­lyen nagy fontossággal bir a gabo­nának különösen cséplős után való megfelelő elraktározása, mert tudjuk jól, milyen sok gabona ment veszen­dőbe, és milyen károk állottak elő a termelőknél a szükséges raktár- helyiség és a gondozás hiánya kö­vetkeztében. Mi a Hitelszövetkezet gabonaakciójában, — egyéb előnyös értékesítési módozatok mellett — ezt tartjuk a legnagyobb jelentősé günek, mert igy a gazda cséplés után a gabonáját azonnal beraktá­rozhatja, — az árát pedig akkor ve­szi fel, amikor neki tetszik. A Hitelszövetkezet gabonaértéke- sitő osztálya a csóplési idényre való tekintettel már megkezdte működé­sét"; bejelentéseket elfogad Eötvös uccei hivatali helyiségében, vagy Felsőnádor utcai raktárában, ér­deklődőknek pedig az értékesítést illetőleg szívesen szolgál bármily fel­világosítással. Azt már szinte felesleges is emlí­tenünk, hogy a gazdaközönség köré­ben az akció iránt máris óriási ér­deklődés mutatkozik, és már igen sokan keresték fel a Szövetkezetét a gabona értékesítése céljából. Nagyon fontos lépésnek tartjuk az egész mozgalmat városunk fejlő­dése és a gazdatársadalom anyagi megerősödése szempontjából; és re­méljük, hogy hamarosan siker fogja koronázni a Hitelszövetkezet köz­hasznú működését. I Különös időjárás A mostani rendkivüii időjárás al­kalmat ad arra, hogy visszapillant­sunk a múltba és vizsgáljuk a le­tűnt idők különös időjárását. 1397ib esztendőben a Rhenus mellékén májusban már arattak és Pünkösdre az uj gabonából sütöttek kenyeret. Még régibb krónikák sze­rint 1289 ik esztendőben oly lágy tél volt, hogy a fák levelei január­ban már virágzottak, a fán a mada­rak pedig fészkeltek és költöttek. Februárban virágzott a szőlő és a földi eper megérett, utána az aratás igen bö lett. 1421-ik és 1540-ik esztendőben is igen korán volt az aratás. A szőlő áprilisban virágzott és Szent Iván napkor már találkozott érett gerezd 1540-iki októberben másod­szor érett a cseresznye, a rózsa újra virított s fák is mind újra ki­virágzottak, gyümölcsöztek, de a reá következett tél miatt a gyümöl­csök meg nem érhettek. Halasi Gazdasági GözmaloiiT tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, árpát és tengerit darál A Halasi Mészhomokkő Téglagyár árai: 1000 darabig darabonként 700 К 1000 drbon telül darabonként 650 К Városi lerakat Schwarcz Mihály 1 cégnél M Felhő tető к mét, naptól nag ára hi má-зоа m Nag; áré Ád Mecc Wilh HEH pöl MEII MEII csők heten friss Van lébe Ü2 aa hely ahoK^ ban á. elegén bátoka gyér kalap kákát. I vész 280 FÍSI kész Fö-n

Next

/
Thumbnails
Contents