Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-03-04 / 18. szám

március 4. Kiskunhalas Helyi Értesítője 3 tő­gy I Városi közgyűlés I le­in es •s le­dő 1У­i, He Al­tat Ir­ak. vi­ni­A fehértói bérlő a szerződés valamennyi pontját megszegte A város képviselőtestülete f. hó 28 án, szombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott. A képviselőtestü­letnek 25 pontból álló tárgysorozat­tal kellett végeznie. A díszközgyűlés lezajlása után a rendkívüli közgyűlést néhány perccel 10 óra előtt nyitotta meg dr. Thu- róczy Dezső polgármester. A 340 milliós kölesén az, hogy a halasi adozőpolgárok adófilléreiböl az akasztói munkanél­külieket segítsék. Ugyanis idegenből hoztak ide munkásokat. Nincs arra semmi szükség, hogy a város az akasztói munkanélküliség leküzdé­sére vegyen fel kölcsönt. Egyed 1. Sándor és mások felszó­lalása után a közgyűlés dr Babó Imre javaslatához képest határozott. la­jk. fe­et. rt­tel «­gy si­en i, i­K У ü u Dl mi «У ny­ék íol ési it: éc. í-a la, tő­ok, >n­ítö L is ;ők ЗГ l! •Ad ste tel fo­íi A város a múlt évben 340 millió К kölcsönt vett fel, amelyet a vármegye is jóváhagyott. Ezen jóváhagyást jelentették be most a képviselőtes­tületnek. Fadgyas Áron szóit először a a kérdéshez. Felvilágosítást kért a polgármestertől arra nézve, hogy vájjon a város legújabban felvett 1 milliárdos kölcsönből ezen 840 millió koronát kifizette-e. A polgármester tagadó válasza után ismét Fadgyas Áron beszélt. Rámutatott arra, hogy a város ilyen gazdálkodás mellett teljesen tönkre fog menni. Kifejtette, hogy a pőtadót erélyesebb módon kellett volna behajtani. Ekkor nem lett volna szükség a milliárdos kölcsönre. Az adóhivatal személyzete szerinte meg nem felelő. A vezető: dr. Gusz- tos Károly h. polgármester felada­tának magaslatán áll, 6 ember he­lyett is dolgozik, — azonban 6 egyedül nem képes a hivatal ren­geteg munkáját elvégezni. Dr. Gusz- tos kiváló munkaerejét, nagy kép­zettségét állítja az adóhivatal szol­gálatába. Fadgyas Áron e szavainál az egész közgyűlés meleg ovációba» részesítetté dr Gusztos Károly h. pol­gármestert, — jeléül annak, hogy tudatában van, hogy mily nagy ér­téket, nyereséget jelent személye a városnak. Fadgyas Áron további beszédében megemlíti még, hogy az adóhivatal személyzetét ki kell cserélni és ki­oktatni arra, hogy a közönséggel udvariasabban bánjanak. Dr. Thuróczy Dezső polgármester kijelenti, hogy 6 a fentiekről nem tudott. Hozzá panasz nem érkezett. A felvett kölcsönöket a folyó kiadá­sokra, illetve a város fontos háztar­tási kiadásaira használták fel. Abból adósságot kifizetni nem tudtak.^Mind­két adósság ma is fennáll. Dr. Kathona Mihály felszólalásá­ban beismeri, hogy az adóhivatal személyzete nem jó, de hangoztatja, hogy a városi tanácsot mulasztás nem terheli, mert azt mindig a leg­jobb akarat vezeti működésében. Fadgyas Áron rövid felszólalása után dr. Zilah Benő táblabiró szólt a kérdéshez. Először is azt kérdezte a pol­gármestertől, hogy fennáll-e a 360 és 1000 milliós adósság. A polgár- mester igenlő válasza után azt fej­tegeti, hogy az előző felszólalóknak igazuk volt és helyesen mutattak rá arra, hogy az adóhivatal sze­mélyzete meg nem felelő. Megemlíti, hogy ott igazán meg nem enged­hető kijelentések hangzanak el. Hangsúlyozza, hogy harcolni fog azon- tisztviselő ellen — bárkinek hívják is — ki kötelességét nem teljesíti. Ezután a közgyűlés tudomásul vette a tanács javaslatát. Iiségkölcsön A városi inségkölcsön (300 millió) ügye következett, melyhez dr. Babó Imre szólt hozzá. Tudja, hogy a 340 millióból 150 millió ucca kö­vezésre fordittatott, a többi pedig közmunkákra. Kérdi, hogy milyenek azok. Dobó Kálmán mérnök felvilágosí­tása után dr. Babó Imre javasolta a képviselőtestületnek, hogy a közmun­kákat szüntessék be. Szerinte furcsa A fehértói bizottság jelentése A kommun alatt a városnak oko­zott károk perlésére vonatkozó vár­megyei határozat tudomásul vétele után a tárgysorozat kővetkező pontja a fehértói bizottság jelentése volt. Tud­valevő, hogy a képviselőtestület egy bizottságot küldött ki Fehértóra, hogy állapítsa meg, hogy a bérlő mennyiben szegte meg a szerződést és mily károkat okozott. A bizottság beterjesztette jelentését, amely megállapítja a szerződéssze­gésekből előálló bárokat, amelyeket a bérlő is elismert — javasolva a közgyűlésnek, hogy a bárokért mily arányú ellenszolgáltatást kérjen. Az első felszólaló dr Babó Imre volt. Rámutatott arra, hogy a bizott­ság jelentését részletesen tette meg. Ebból a jelentésből kitűnik, hogy amit eddig csak hallomásból tud tunk — az most hivatalos megálla­pítást nyert. Nincs a Szerződésnek egy pontja sem, amelyet a bérlők meg nem szegtek volna. Eltekintve a bérösszeg kifizetésének elmulasz­tásától, már a haszonbérlet kezdetén sem teljesítették kötelezettségeiket, — tanujelét adva megbízhatatlan­ságuknak. A lehető legszigorúbb el­lenőrzést tartja szükségesnek és he­lyesnek tartaná azt is, hogy e bi­zottság továbbra is helyén maradjon és ellenőrizze a bérlőt. A múlt év­ben elkövetett szerződésszegések egyáltalán nem kerültek hivatalosan sem a városi tanács, sem a köz­gyűlés tudomására, mert ha erről tudtak volna, úgy a további szabály­talanságok elő nem fordulnak. Meg­említi, hogy a bérlő már 1924. ta­vaszán is vágott ki fákat. A rendőr biró ebben az ügyben eljárást indított a bérlő ellen. A bérlő azonban 500000 korona lefizetésével megsza­badult anélkül, hogy ez a tény a v. tanács és a képviselőtestület tu­domására került volna, pedig ennél az első esetnél a további szerződésszegéseknek elejét lehe­tett volna venni. Csodálkozik azon, hogy igy intéződött el az ügy, mert szerződésszegés történt, amiben a a tanácsnak kellett volna intézkedni annál is inkább, mert a rendőrbiró erre vonatkozólag tett is jelentést, de az akta nem került a tanács elé, — azt a polgármester maga intézte el úgy, hogy irattárba tette. Köszönetét fejezi ki a bizottságnak és kéri a közgyűlést, hogy annak jelentését vegye tudomásul. ld. Nagy Pál Ferenc szerint a bérlő által elkövetett mulasztások tekintetében a képviselőtestületnek elnézést kell gyakorolnia. Dr Zilah Benő nem ért egyet Nsgy Pál Ferenc felfogásával. Hang­súlyozta. hogy dr Babó Imre, az előbbi felszólalónak mindenben igaza van. Tény. hogy a bérlő a szerző­dés minden pontját megszegte. A közgyűlésnek ragaszkodnia kell az eredeti szerződéshez, mert ha ezt nem teszi, — úgy a várost még en­nél is nagyobb kár érheti. Helyes­nek tartja dr. Babó Imre javaslatát, melyre, hogy milyen nagy szükség van, bizonyítják a bizottság által felsorolt tények. Dr. Zilah Benő beszédéuek to rabbi részében kijelentette, hogy a mulasztásokért a polgármestert tartja felelősnek, aki, mint ismeretes me­reven ragaszkodott ahhoz, hogy a birtok házi kezelésben maradjon. Akkor azt hitte, hogy a polgármester szivén viseli a város érdekeit, illetve a birtok ügyét és minden igyekezete arra irányul, hogy a város kárt ne szenvedjen. Azonban csalódott. Mert a polgármester most, — midőn a bérlő a szerződésszegések sorozatát követi el, — erről tudomást nem óhajt venni, sót a bérlő eljárását menti. Kérdi, hogy mi jogon adott oly utasításokat a polgármes­ter, amelyek a város érdekeit erősen sértették. Dr. Thuróezy Dexsá válaszában utal arra, hogy 6 a bérlőnek fakivá­gásra semmiféle formában engedélyt nem adott, egyébként sem tudhatta, hogy történt- e szerződésszegés vagy sem, —■ mert a régi fehértói bizottság — amelyJJ még nincs felmentve, volt hivatva ellenőrizni a bérlő tény­kedéseit. Dr. Zilah Benő, Széli Sándor és Fadgyas Áron újabb hozzászólásai utáu Borbás Imre állott fel szólásra. Hangoztatta, bogy a most kiküldött bizottságot eljárásában a legteljesebb tárgyilagosság vezette. A maga részé­ről is szükségesnek tartja a legszigo- rább ellenőrzést. A polgármester azon állításával szemben, hogy a bérlő ténykedései fölött az ellenőrzést a régi fehértói bizottság gyakorolta, Borbás kijelenti, hogy ex az állítás a valóságnak nem felel meg. A házi­kezelés megsxüntével a régi bizottság hatásköre megszűnt s igy ellenőrzést csak az elöljáróság gyakorolhatott. A fakivágásokkal kapcsolatban a pol­gármester kijelentésével szemben aktákkal igazolja, bogy a fakivágásokra bérlőnek rendőrbiró előtt tett nyilat­kozata szerint igenis a polgármester adott engedélyt, érthetetlennek tartja, hogy ez az akta, bár a rendőrbiró hivatalos jelentése volt és a tanácshoz intézte, nem került elintézésre a ta­nács elé, mert akkor a városi tanáee kétségtelenül tiltó rendelkezést bocsát ki, és útját állja, annak, hogy további faki vágat Ások, illetve szerződésszegések történhessenek. Dr Babó Imre felszólalásában ki­fejti, hogy a régi fehértói bizottság a birtokbérbeadásával megszűnt. A polgármester azon védekezése, hogy az ellenőrzést ezen bizottságnak kel­lett volna gyakorolnia — igy tehát nem áll fent. Dr Kathona Mihály mint ügyész megállapítja — hogy a régi fehér­tói bizottság az ellenőrzésre nem volt jogosult. Majd ismertette a bér­lővel való pereseljárást. Szerinte is, ha a bérlőnek a bérlet terhes volt, — úgy a képviselőtestülethez kellett volna folyamodni könnyítésekért, — nem pedig úgy oldani meg a kér­dést, hogy a szerződés összes pont­jait megsértve igyekezzen előnyt el­érni. Előadja, hogy a bérlővel kötött egyezség szerint a hátralékos bér most február 19-én lett volna fize­tendő. Ez nem történt meg és igy 21-én a kielégítési végrehajtási kér­vényt a bérlő ellen beadta, mely első helyen foganatosítva is lett. A közgyűlés végül is a fehértói bizottság javaslatát fogadta el dr Zilah Benő módosításával. Ab idő már ekkor ‘/,1 óra körül járt és ezért a tárgysorozat többi pontjainak tárgyalását elhalasztották. Köszönetnyilvánítás. Mindazva rokonoknak, jóbaritoknak ás ismerőseknek, kik felejthetetlen férjem ás édesapánk temetésén megjelentek s ezáltal nagy fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, eziton mendnak hálás köszönetét. özv. BáRÓczky Balázenó és ts&ládja Köszönetnyilvánítás. Mindazon rokontknak, jóbarátoknak és ismerősöknek, kik felejthetetlen jó Sándor fiánk, testvérink temetésén megjelentek és ezáltal nagy fájdalmnnkat enyhíteni igye- ksítek, szíton mondánk hálás kössönetet. Egri Lajos és családja A Katb. Népszövetség harangjára újabban a következő adományok folytak be: Kőrösy Antal, Templomi Énekkar, lísgyar Tavasz Ilj. Egyesilet 1—1,000 000 K, L5- rinezy Károly, Volovár Márton в—600.000 K, dr. Sohaub Mihály, özv. Gzagány M. Ist­vánná, Bánóezky Bálán, Szivgárda Egyesü­let 5—500000 K, dr. Wiederkehr János kanonok (Ealeosa) S00.000 K, Bánóezky Kálmán, Gazdag Lajos, Gavlik Pál, Talit Péter, Sogdán András, özv. Kiss V. Károlynó ! 8—200.000 K. Tallér Balázs, Volovár Ist­ván, Qnlyási Tivadar, (iobasehits József és neje 150—150 000 K, Csuka János 125 000 K, Tóth Hagy György, Király Gy Sándor, Tandari Antal, Cserkó Lukáss, 8eb5k István, Berényi Balázs, Pataky János, Vojnite József, Károly Lajos, özv. Harnóezy Józsefné, Sár­kány Konrád. Ternovszky Perene és neje, Pasztronyák János, Csinosán Perene, Réti Pál, Kováéi István, Szuosán László, Rüll József 100—100.000 Ж, Kineifler Sándor 55.000 N baka Antal, Deceinger János, Gáspár Mihály, Fodor Vinee, özv. Gazdag Sándorné, Péesi Sándor, Kováes István, Gyetvai Pereaené, Kiss Juhász Mihály, Zeiss Miklós 50—50.000 K, Kollár Antal 40 000 K, Dévies Nérolyné 30.000 K, Juhász Mária, Papp B. Balázs, Német István 25—25 000 K, Maróshy Kálmán 20.000 K, Targa István 10.C0Ö К Búzát adományoztak: Magyar Imre 100 kg, özv. Ziembery Pálné 50 kg, Borbényi Imre 20 kg, Krug Márton 10 kg. Rozsot adományoztak: Sabenyee István 115 kg, Berényi Balázs 104 kg, özv. Szundi István­ná 100 kg. Kováes B. József 100 kg, Kram- mer Pál 100 kg. Király Gy. János, Nyerges Dávid 50—50 kg, Végű Lajos 10 kg. Ami­kor a vezetőség a beérkezett adományokért köszönetét mond, felkéri mindazokat, akik akár péazt akár terményeket ajánlottak fel, hogyja felajánlott értékeket mielőbb szivesked jenek az egyházi adóhivatalba beszolgáltatni. Két legény egy leány A pákái véres szerelmi dráma A farsangi mámor nemcsak a városban, de mág a pusztákon is ki kitombolja magát egy-egy rögtön­zött bál, vagy családi mulatság al­kalmával. Az ilyen mulatságokon sebzi meg Ámor a fiatalság szivét, bogozza a szerelem rózsaláncait, de jaj annak a legénynek, aki a másik babájára meri vetni a szemét. Abból baj lesz s a két legény közül az egyiknek pusztulnia kell. Az idei farsangban Páka pusztán vált végzetes katasztrófává a január 21-én Boross János ottani gazdánál rendezett mulatság. Drozdik Lajos és Csejki László fiatal cselédek, már előzőleg szemet vetettek egyik, a gazdaságban alkalmazott cseléd­leányra. A leány szívesebben fogadta Csejki udvarlását, akinek számítását azonban a gazdája keresztülhúzta, amennyiben elbocsájtotta a szolgá­latból. Hónapokon át csavargott a major körül. Nem mert máshová szegődni, attól tartván, hogy vetóly- társa elhódítja a leányt. Ilyen előzmények után gyűlt össze a farsangi mulatságra a puszta fiatal­sága, ahol már a vendégek suttog­ták, hogy Csejki végezni akar Droz- dikkal, ha el mer jönni a mulat­ságra. Akadt olyan, aki óva intette Drozdikot a báltól. A legény azon­ban mégis elment éjféltájban, de óvatos volt, kerülte az összetűzést és a vendégek távozása után jóval később ment haza. A mulatság utáni harmadnap Drozdik az istállóban saját ágyában feküdve találta a hajlék nélküli csa­vargó Csejkit. Dühében egy akác husánggal, majd egy vasvillával úgy agyba-főbe verte, hogy a legény harmadnapra belehalt sérüléseibe. A törvényszék tegnap tárgyalta Drozdik ügyét. Az ügyész halált okozó súlyos testi sértésért emelt vádat, mig Augner Rezső dr. védő az erős fel­indulást vitatta. A bíróság a kihall­gatott tanúvallomások alapján nem látta fenforogni az erős {felindulást s három évi fegyházbüntetéssel súj­totta Drozdikot. A két szerelmes közül tehát egy sem jutott a leánynak. Egyiket a halál, másikat a fegyház választja el tőle.

Next

/
Thumbnails
Contents