Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-10-17 / 83. szám
2 A Fekete Lovas A Református Önképző Kör előadása a Városi Színházban Szerdán este a szépen megtelt színházterem közönsége meleg szeretettel, kíváncsisággal néz a Ref. Őnképző Kör előadása elé. Az arcokra ráveti árnyékát az az őszinte jó érzés, amely az előadás folyamán mindinkább erősebbé, közvetlenebbé válik és a meleg ünneplés légköre által megköszöni a Ref. Önképzö Kör lelkes, fáradságot nem ismerő tagjainak a szép előadást : a sikeres, nagyszerű munkát. Szinte nem is műkedvelőktől váró teljesítmény. Jóval felülemelkedik azon. Minden egyes szereplő beleviszi teljes tudását, erejét a játékba. Es azért lesz az meleg és közvetlen. Maga a darab tárgya, témája is megkapó. Önkéntelenül visszaszáll a néző gondolata, érzése a múltba, — rójja annak szép, kedves, sokszor vérrel befutott útjait, — és ezen elkalandozásába beleszővődnek kedves, megkapó képek, jelenetek. Egy egész más légkör, levegő néhány pillanatnyi varázsa tölti be a termet. A nagy iró szelleme uralkodik egy-két órán keresztül. A szereplők tudásuk legjavát vitték a közönség elé. Mindegyik megérdemelné, hogy hosszasan szóljunk róluk, — de ez a helyszűke miatt nem áll módunkban. Fél 9 óra volt, amikor Herczeg Ferenc Fekete Lovas színmüvének előadása megkezdődött. Úgy az első, mint a többi felvonás gördülékeny menetben folyt le. Az első felvonás végével a közönség meleg tapsa közben gördült le a függöny, a hölgy- szereplőknek virágcsokorral is kedveskedtek. Különösen hatásos volt a II. felvonás, nem különben a III-ik is. A szereplőkről szólva, kiemelhetjük Paezolai István ügyes alakítását, aki id. Hoffer Bálint szerepében nyerte meg a közönség tetszését A fiatalság kedves, bájos megszemélyesitőjeként szerepeltek unokái; Simon Piroska és Kupecz Matildka: & két szerelmes kis leány, akiket a szivük irányit inkább és az nem enged szót az értelemnek. Nagyon ügyes alakítást láttánk Fülőp Ilonkától is, aki hűséggel, híven alakította az igazi jó háziasszony szerepét. A közönség tetszése kisérte Szokola Imre és Gyevi Imre játékát is, akik különösen a II. felvonásban voltak jók. Gyevi markánsan és nagyszerűen alakította báró Lanszky ezredes szerepét, Fülöp Ferenc és Kupecz Ferenc az osztrák tisztek szerepében voltak jók. Fülöp Ferencbe a szép sváb leány: Simon Piroska szerelmes. Ügyesen peregtek kettőjük között azon jelenetek, amelyek a titkos találkozások közt lefolytak. Simon Piroska egyébként is bájos jelenség volt a színpadon, a közönség meleg érdeklődése kisérte játékát. Kupecz Ferenc később átpártol a magyarokhoz és az a jelenet, amelyben ezt bejelenti a magyar kapitánynak, nagy tetszést aratott. Greguss Imre alakítása a magyar honvédszázadosról egyike volt az est legjobb alakításának. Nemkülönben jót Írhatunk Babő László, Bődi Sándorról is, akik ügyesen játszottak. Helyes és jó volt a cselédleány szerepében Dobóczky Lenke is. Borbás Imre Salvator patikus szerepében mutatott jó alakítást, ugyancsak ezt Írhatjuk Babó Elekről is. Rózsa Sándor és Holló szerepében eredeti alakítást nyújtottak Suba Sándor és Molnár^ Imre, különösen Suba volt jó. Elsőrendű hűséggel Kiskunhalas vonult fel a színpadra a sváb parasztgazdák: Komlós Sándor, Orbán Balázs, Muharos István és Hirkó Balázs. Ügyes volt a kis Sárközi Ferenc is. A többi szereplők is a legnagyobb elismerést érdemlik, így Szombati Antal, Nagy Kálozi Imre, Garbai Lajos, Kovács Sándor, Daczi József, Daczi Sándor és ifj. Szakái Imre. 1 ] A rendező Sáfrik Kálmán nagy í körültekintéssel és ügyességgel tani- í tóttá be a darabot. I Az előadásnak fél 12 órakor volt vége. * * * Csütörtök délután 4 órakor gyermekelőadásként ment a darab, este pedig ismét előadták meleg és nagy siker mellett. Helyi Ertesitője Aki tiz családnak lett a megrontója Válóper, amelyből büntető ügy lesz A debreceni rendőrség páratlanul álló, érdekes bűnügyben most fejezte be a nyomozást, amely egész Debrecenben kínos meglepetést keltett. A debreceni napilapok, dacára az ügy kényességének, hosszú tudósításokban számolnak be ez ügyről és írják, hogy a mai viszonyok között is megdöbbentő ez az eset, különösen a szereplő egyének miatt is. A rendőrségnél az ügynek indító oka, — mint az ottani lapok Írják — egy válóper volt. Történt ugyanis, hzgy egy debreceni hivatalnok ember válókeresetet adott be felesége ellen, mert hosszasan gyógyítható betegséget észlelt önmagán. Mint kiderült, az asszony hozta a bajt a családba. Természetesen amidőn az úri asszony megtudta a válóper okát, azonnal megvizsgáltatta magát. Az orvosi vizsgálat pontosan megállapította a betegséget — s bár különösen hangzik, de igy történt — a vizsgálatnak egy bűnügyi feljelentés lett a következtnénye ama bizonyos harmadik ellen, aki rendszerint váló peres dolgokban szerepet szokott kapni. Ez a harmadik a családnak bizalmasa volt. A feljelentés alapján persze X gentlemant azonnal előálli1 tották a rendőrségen s orvosi kézre adták. Ez a vizsgálat is szomorú eredményt mutatott, amennyiben kitűnt, hogy ő volt a dráma elindítója. Természetesen most a nyomozás további része abba az irányba terelődött, hogy ez a fiatal ember kikkel érintkezett még s az úri asszonyon kívül kikkel tartott fent szoros barátságot. Pontosan megállapítást nyert, hogy a vasalt nadrágu, elegáns nőcsábász még 8, fiatal lánnyal is tartott fenn közelebbi barátságot. Mai erkölcseinkre szörnyűségesen világit rá a tovább következő rendőri intézkedés. Kiderült ugyanis, hogy a lelketlen, minden emberi érzésből kivetkőzött fiatal ur megrontotta ezt a nyolc leányt is, akiknél az orvos- tudomány a legsúlyosabb bajt konstatálta. A rendőrségnek első dolga volt, hogy a jobb család kötelékébe tartozó szánandó betegek hozzátartozóit sürgősen figyelmeztesse a katasztrófáról s intézkedett azonnali gyógykezeltetésük felől. Igen természetes, hogy a kínos ügynek további folytatása lesz. A magyar rovásírás emléke A nemrég lezajlott kiállítás történelmi csoportjának egy nagyon érdekes részlete volt a halasi pásztorok ősi rovásírásának egy véletlenül fennmaradt hivatalos okmányszerü bizonyítéka, úgy hogy szükségesnek tartjuk vele külön is foglalkozni. 1802-ben, az akkor még osztatlan állapotban levő halasi határbeli nagy legelőkön a redemtus birtokosokon kívül a nyáj juhászok is elszapori- tották birka állományukat, úgy hogy a városi tanács kénytelen volt szabályokat alkotni, hogy melyik pásztor mennyi juhot tarthat a közlege- lökön saját tulajdonaként. Ekként akarták mentesíteni a legelőket a teljes kihasználástól. Megengedték, hogy a számadó 40, a bojtár 15 birkát tarthat, amelyeket a füleik megcsonkításával kellett megjelölni s a felesleges juhokat Dömötörig kötelesek voltak eladni. A juhászok birtokában a hiteles összeírás szerint több mint 6500 drb létszámfeletti birka volt s a szi goru rendszabály anyagilag nagyon megkárosította őket, úgy hogy bosz- szura gondolván összebeszéltek és valószinüleg tizenhatan 16 rovásba foglalt fenyegető üzenettel adták tudtára a város tanácsának, hogy felgyújtanak a mezőn és a városon mindent, ha e határozatot foganatosítani akarnák. A 16 rovás fácskát éjnek idején a városháza ablakába vetették 1802 október végén, de az elöljáróság csak 1803 január 10 én tudta megfejteni őket, amikor folyó Írásba foglaltatta Tóth János aljegyzővel, a mely feljegyzés igy hangzik : „írásba való vétele azon 16 drb rovásforma fácskábra metszett betűknek, melyek 1802 esztendőben október hónap utol jó hetiben a vá- roa ablakában találtattak : — 1. No te vérszopó Páter (István) te kezd- ted még mindig. — 2. Meg ne olvasd, égetés, fülit ne vágd, olvasd hát esztendő Halas városában. — 8. Ki volt ennek indítója meg fogja bánni, az egész város miért bántjátok. — 4. Várost mindég égetem, eddig megélhettetek, ti se élhessetek. — 5. Sem király sem distriktus nem tudja másutt is van a mi itt. — 6. Miért vettétek be (lakosnak) veres- szemű bolond Miskóczit, (Miskolczi Kerekes János is tanácsnok volt) olyan esik rajta egész városban. — 7. Szegényeket rontod biró mikor te fülit vágod, próbáld megég minden, — 8. Turóci (István), Péter (István, tanácsnokok voltak), ha megtalálunk kin mezőben is kiássuk szemed. — 9. Az előtt tartottak régen te ha nem szegények tartsanak. — 10. Bizony sok égés lesz pusztában is Péter István Turőcy miatt. — 11. Kezdem én is a mit feltettem, én is mindjárt égetem ha tik békével. — 12. Engetek mindjárt égetem tiz esztendeig az egész tanács. — 13. Az atyáitok megélhettek, tik nem élhettek, pusztul város. — 14. Péter István bizon mondom mindig égetem fijadat is ha elkezded. — 15. Mért tiltják az urak szegényektől jószágot inkább a mit tarthattak. — 16 Valamennyien vagytok — mind meg bánnyátok égéssel.“ A városi tanács a fenyegetéstől megrémült s ennek köszönhetjük, hogy a jegyzőkönyv és az idevouat- kozó ügyiratok 1802 bői bizonyítjuk a magyar rovásírás léteiét a Tisza —Dunaközti síkon. Ezen okmányok ismerete mellett nem tűnik fel lehetetlenségnek, hogy Tar Mihály és fia István, omori lakosok, akiktől Fad- rusz Jánns szobrász kapta 1902-ben a zilaki Tuhutum emlékhez a rová- sos betűket, valóban elődeiktől kapták hagyományba a rovásírás tudományát, mert száz évvel azelőtt a pásztorok még ismerték. A magyar rovásírás ezen késői emlékét Nagy Szeder István találta meg kutatásai közben a városi levéltárban és érdekes adattal gazdagította gyűjteményét Halas város történetéhez, a mely munkának még ez évben megjelenő III. vagy IV. kötetében ismeroktóber 17 tetni fogja a juhász forradalmat a rovásírással együtt. A történetkedvelő kis számú közönség élvezettel szem lélte a fontos tartalmú emlékeket a kiállításon. — X — ■ I—— Г 50—150 százalékkal emelik a rokkantak illetményeit A minisztertanács elfogadta Vast Józsefnek erre vonatkozó tervezetét A rokkanttörvény tervezete már teljesen elkészült és Vass József népjóléti miniszter a minisztertanácson előterjesztette a kérdés megoldására vonatkozó javaslatát. Vass miniszter azt a tervet ajánlotta elfogadásra a kormánynak, hogy emeljék föl már most a rokkantak és hadiözvegyek illetményeit legalább olyan mértékben, amely a mai megélhetési viszonyoknak megközelítőleg megfelel. Javasolta, hogy a 75, illetve a 100 százalékos rokkantak illetményeit 100 százaléknál is magasabb kulcs alapján emeljék fel, mig a többi rokkantak javadalma degresszive emeltessék. A rokkant és hadiözvegyilletmé- nyek felemelése hozzávetőleg 50— 150 százalék körül fog mozogni, tehát a 100 százalékos rokkantak jelenlegi illetményeiknek kétszeresénél is nagyobb javadalmat fognak már a legrövidebb idő múlva élvezni. ! Ékszerek, { I ajándék disz-1 tárgyak, I evőeszközök, s órák, karikagyűrűk rendkívül kedvező arukon Faragó Sándor órás- és ékszerésznél, Halason (Városháza épület) _ лштттттляшшя' Фтят»яшттяятт9 Mindenkinél legolcsóbb, legszebb kabát és ruha kelméket csak divatérú üzletében szerezheti be! Cimre ügyeljünk! Építkezéshez szükséges anyagok, deszka, léc, faragott és fűrészelt fa, cserép, tégla, bognáráruk, tüzelőanyag : tűzifa, szén, koksz. Kovács-szén a legelőnyösebb feltételek mellett, a legolcsóbb napi áron WILHEIM FERENC oki. mérnök fatelepen a Szövetség-téren, vásártéri kereszttel szemben Arany János u. sarok (Király Gy.-hí?> se csal szí Es g; legs: legjc seg öles Bee verse ban, 20 i Das vers Véteik téki Ne Köti I к c nagy BERÍ kézimi Csengt Légi nji annak, ban fed zalszen érkezt kötött é árak vei Tieztek a a. é. V iizl a Piac- féle üzl saját h áthel/8! követke: lett elsf léses ki szitek ) csokrot í SZáieS C: K-tól, k< К tói, i kát 300( választél koszorúi delésre készítek vállalok, közönség fogását. Szál Egy szó üres lak
