Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-10-10 / 81. szám

га ■ ZI 10. зг ша­,ége i i fél 11 c és lé V. és 8 éget, 3S le­sz. fán os záros 3t!sm őség ását lók >ksa ila! án s П Lez­tkozni ALOG oknál. XXV. évfolyam 81. szám. Szombat, 1925. október 10 Kiskun-Ha Előfizetési ár «g-у évre: Selyben . . 160.000 kor. j Vidékre . 200.000 kor. Egy szám ára 1500 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkíiw Garmondből 10000 korona — Petitből 11000 korong Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2.-------------------- ----- *-------­Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza 0рШеШЕ|^ r Közgazdasági, társadalmi és poiitikai heti néplap. Eltemetnék Molnár Mihály főjegyzőt A város impozáns részvéte kísérte utolsó útjára Novemberben is részletekben lehet fizetni a házbért Az üzlethelyiségek felszabadítása 1926 május havában megtörténik A népjóléti minisztérium rövidesen foglalkozni fog a novemberi házbér­fizetés kérdésével és mint megbíz­ható helyről értesülünk, úgy Fass József népjóléti miniszternek, mint Tetrichevich Horváth Emil báró ál­lamtitkárnak az az álláspontja a házbérfizetős tekintetében, hogy a májusi és augusztusi házbérnegye- dekhez hasonlóan novemberben is részletekben legyen fizethető a bér. Az üzlethelyiségek felszabadítására nézve biztosra vehető, kapott infor­mációink szerint az, hogy 1926 május elsején, tehát a törvényben megál­lapított időpontra az összes üzlet- helyiségek szabadforgalma vissza lesz állítható. A lakások felszabadítása a kor­mány ismeretes álláspontja szerint csak akkor következtetik be, ha kellő számú tartaléklakás áll rendel­kezésre. A most megindult állami és kisebb mértékű magánépitkezések fellendülése ellenére előreláthatóan még nem érkezik el a jövő évben a lakások felszabadításának időpontja. Rövidesen öleibe löp az egyfázisú forgalmi adó Az állam pénzügyi helyzetének megerősödése folytán a kormány abban a helyzetben van, hogy a polgárságjterheit csökkentheti. Ezzel a törekvéssel kapcsolatban Vargha Imre pénzügyi államtitkár érdekes nyilat­kozatot adott a pénzügyi kormánynak a forgelmi adóval s a jövedelmi" adó kivetésével kapcsolatos terveiről: — A kormány leszállította a for­galmi adót három százalékról két százalékra, amellett a városok és községek fél százalékos részesedését érintetlenül hagyta. A forgalmi adó­nál eddig befolyt 150 millió arany­korona helyett a jövőben 100 millió­nál kevesebb fog befolyni. A forgalmi adó csökkentése és helyes keresztül­vitele érdekében a kormány az úgy­nevezett fázisrendszerrel az elsőrendű életszükségleti cikkek, mint a liszt, kenyér, zsir, szén és fa forgalmi adóját fogja csökkenteni. A munká­latok annyira előrehaladtak, hogy egy-két hónapon beiül ezeknél a cikkeknél a fázisrendszer bevezetése megtörténik. Ennek az a jelentősége, hogy a kincstár a forgalmi adót egy bizonyos helyen egyszerre egy ösz- szegben szedi be. Kijelentette még az államtitkár, hogy az 1924. évi adókivetés alapján részletes Statisztika készült el, amelynek alapján megállapít j ák, hogy az egyes főfoglalkozási ágak adózása között megvan-e a kellő arány és hogy az ország egyes részei között megvan-e az egyenletesség és ará­nyosság az adószolgáltatásban ? Szerdán, a kora reggeli órákban 1 a város középületein fekete zászló jelent meg. A szemlélőnek, nézőnek tudtára adta, hogy ismét kevesbed- tünk egy értékkel, ismét kimúlt egy jelentékeny egyéniség; halottja van a városnak. Es csakhamar megtudta a város, hogy a halott: Molnár Mihály. A város hosszú időn keresz­tül betegeskedő főjegyzőjét ragadta el a kegyetlen Halál. Molnár Mihály jelentékeny szere­pet játszott a város közéletében. A város közéletében mindenütt talál­kozhattunk egyéniségével. Ha végig­kísérjük a város történelmének leg­utóbbi évtizedeit, mindig rábukkan­hatunk nevére. A hivatali ranglétra alacsonyabb fokairól küzdötte fel magát a város főjegyzői állásának díszes posztjára. 1891. január 1-én lépett a város szolgálatába s a köz- igazgatás minden ágában szolgált. Főjegyzőnek 1916-ban választották meg. Már hosszabb idő óta betegeske­dett! Hónapok óta volt ágyban fekvő beteg. Halálos kór csiráit hordozta magában és igy szívós, erős fizikuma csak hiábavaló küzdelmet folytatott a kikerülhetetlen Végzettel. Az utóbbi időben mindinkább rosz- szabbra fordult állapota. Fájdalmai állandóan növekedtek. Rettenetes szenvedéseket állott ki, amelybe a legutóbbi napokban már csak az öntu­datlanság percei vittek némi eny­hülést. Ekkor már nyilvánvaló volt, hogy nincs mentség, menekülés. A sajná­latos, tragikus vég szerdán reggel következett be. Molnár Mihály lelke elköltözött Teremtőjóhez. Molnár Mihály főjegyző halála mély részvéttel találkozott városunkban. Mindenütt erős sajnálkozást keltett halálának hire, dacára, hogy a leg­utóbbi időben tudott dolog volt be­tegségének gyógyíthatatlan volta. Haláláról külön gyászjelentésben emlékezett meg a Városi Tanács, a Kiskunhalasi Róm. Kath. Egyházköz­ség, melynek világi elnöke, a Halasi Gazdasági Bank Rt. és a Halasi Villamossági Rt., amelyeknek igazga­tósági tagja volt. Molnár Mihály el huny tárói a család az alanti gyászjelentést adta ki: Molnár Mihályné szül. Paczolay Er­zsébet fájdalomtói megtört szívvel tu­datja, hogy a legjobb férj, apa, nagy­apa, testvér és rokon Molnár Mihály Kiskunhalas r. t város főjegyzője, Róm. kalh. egyháztanácsos, törvényhatósági bizottsági tag, a Halasi Gazdasági Bank rf. igazgatósági tagja életének 63-ik, legboldogabb házasságának 34-ik évé­ben, végtelen hosszú szenvedésektől megtört jóságos lelkét — folyó hó 7 én reggel fél 6 órakor — visszaadta Terem- tőjének. Megboldogult drága halot­tunk porrészei folyó hó 8 án, csütör­tökön délután fél 3 órakor fog a róm. kath. egyház szertartása szerint a köz gyűlési teremből a róm. kath. teme­tőbe, az anyaföldnek visszaadatoi. Az engesztelő szentmise áldozat folyó hó 8 án reggel ®/48 órakor fog azúrnak bemutattatni. Kiskunhalas, 1925 ok­tóber 7-én. Dr. Molnár Kálmán, Babó Gábornó Molnár Erzsébet, Molnár Mar­git gyermekei, Rádóczy Józsefnó Mol­nár Anna, Molnár László, Molnár Lajos, Szikora Andrásnó Molnár Terézia, özv. Nyerges Andrásné Molnár Mária test­vérei, Babó Gábor veje. Gyenizse Irén Dr. Molnár Kálmánná menye, Babó Éviké, Babó Gáborka, Babó Misiké, Molnár Kálmánka unokái. Nyugodj békén! Soha el nem múló igaz sze­retetünk virraszt feletted I A temetés Impozáns módon, a város osztat­lan részvéte melleit kísérték utolsó útjára Molnár Mihály főjegyzőt. A temetés csütörtökön d. u. l/»3 óra­kor történt a város közgyűlési ter­méből, mert a város a maga halott­jának tekintette az elhunytat. Nagy közönség lepte ol fél 8 óra­kor a közgyűlési terem környékét. A Városi Tanács és a tisztviselökar teljes számban, valamint a különböző hatóságok is képviseltették magukat, */*3 órakor kezdődött meg az egy­házi szertartás, amelyet Varga Mi­hály kiskunmajsai apát-plébános vég­zett fényes papi segédlettel. Dr. Thuróczy Dezső polgármester a város közönsége nevében búcsú­zott el a halottól. Szólott az elhunyt főjegyző érdemeiről, azokat méltatta s azzal bocsájtotta el a halottat utolsó útjára, hogy a város el nem múló szeretető virraszt örök álma felett. Ezután a koporsót a 4 lovas gyász- kocsira tették s nagyszámú közön­ségtől kisórve, megindult a menet a róm. kath. temetőbe. Közben a róm. kath. templomnál megállották.^ A koporsót bevitték a templomba s az ott történt egyházi szertartás után ismét megindult a menet és az el­hunyt főjegyzőt örök nyugvóhelyére kísérték. A külföldi gazdasági tudósítások megszervezése Borbás Imre megbízatása A m. kir. külügyminisztériumnak sikerült egyes külföldi országok sajtó- orgánumával olyan összeköttetéseket létesíteni, amely lehetővő teszi Magyarország gazdasági helyzetének a külföldön való ismertetését és az érdeklődés felkeltését. A külföldön közzéteendő ismertetések igen nagy jelentőségűek, mert az ország mező- gazdaságát a külföld megbízható jelentésekből ismeri meg s érdeklő­dését felkeltve, exportunk fellendü­lését remélhetjük, ami a gazdabö- zönség szempontjából óriási jelentő­ségű. A tudósítások megszervezésére a külügyminiszter a Mezőgazdasági Kamarákat kérte fel. A Kecskeméti Mezőflízdasági Kamara, amelyhez Halas is tartozik, városunkból Bor­bás Imrét bízta meg ezzel a tiszt­séggel és fontos feladattal s egyben őt a Kamara levelező tagjává vá­lasztotta. Dühöngő öngyilkos a halasi kórházban Kitört rajta az elmezavar Három nappal ezelőtt a halasi kórházba egy öngyilkos embert szál­lítottak be. Béh Gyula kereskedő követett el Kiskörösön öngyilkossá­got. Elvágta a nyakát. Az életunt ember nem ejtett magán oly súlyos sé­rülést, hogy az életet magától el­dobhatta volna. Az első segélyben az ottani orvosok részesítették, majd beszállították a halasi kórházba. Három napig feküdt a halasi kór­házban. Az orvosok bíztak abban, hogy hamarosan egészségesen el­hagyhatja a kórházat. De nem igy történt. Az öngyilkos kereskedő már a második napon a kórházba való beszállítása után furcsán kezdett viselkedni s cselekedetei nem nor­mális emberre vallottak. Hamarosan kitört rajta az elmezavar. A kórház­ban valósággal dühöngeni kezdett s nagynehezen tudták csak megakadá­lyozni, hogy magának komolyabb bajt ne okozzon. A szerencsétlen embert tegnap в budapesti tébolydába szállították. ■ " —C Elfogott a csendőrség egy veszedelmes tolvajt A halasi tanyák klfosztái Túri (Fényes) Sándor pusztamér- gesi lakos jól ismert a halasi csend­őrség előtt. Sokszor került már ösz- szeütközésbe a nyomozó hatósággal. Most a többszörösen büntetett elő­életű egyén ismét a csendőrség kezére került. Sokszor volt már lopásért Túri büntetve, 1918-ban ezért egyévi fegyházat kapott. Az akkori időkben azonban a csőcselék jóvoltából kiszabadult a fogházból, mielőtt még büntetését letöltötte volna. A börtönből való kiszabadulása után Túri ismét a régi mesterségére adta fejét. Azóta 7 rendbeli be­töréses-lopást követett el, de elfogni nem tudták. Balotán ö fosztotta ki a halasi birtokosok tanyáit. Túri később székhelyét Szánk községbe tette át. Legutóbbi tolvajláqán rajtavesztett. A csendörség Bócsán múlt hó 27- én elfogta. Kihallgatása alkalmában kiderült, hogy Túri lelkiismeretét igen sok bűncselekmény terheli. Elfogatása előtti éjjelen S. Csontos Vince szanki másodbiró tanyájába hatolt be. A tanyából 26 drb birkát lopott el, amelyet Soltvadkertre hajtott és ott adott el. Bűntársa volt Rück István soltvadkerti lakos, aki a birkák eladásában segédkezett neki. Túri még bevallotta, hogy szep­tember 4-én Gyulai Márton Pirtő pusztai lakostól is 4 birkát lopott el. A csendőrség Túrit kihallgatása után a kalocsai törvényszék foghá­zába kísérte, ahol számos bűnéért felelni fog, I

Next

/
Thumbnails
Contents