Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-09-19 / 75. szám
2 Kiskunhalas Helyi Értesítője szeptember 19 A forgalmi átalányra vonotkozó fizetési meghagyásokat megküldték a városnak A kecskeméti pénzügyigazgatóság tegnap küldte meg a halasi forgalmi adóhivatalnak az újonnan megállapított forgalmi*átalányra vonatkozó fizetési meghagyásokat. A fizetési meghagyásokat az érdekelteknek hamarosan kikézbesitik és igy megtudhatják, bogy az újabb revízió alkalmával a forgalmi-átalányokat milyen összegben állapították meg. Л forgalmiadóhivatal közli lapunk utján, hogy forgalmiadó átalányukat sokan nem fizették ki. Ezeknek névjegyzékét a városnak megküldik, hogy az illetők ellen a végrehajtási eljárást tegyék folyamatba- Ajánlatosnak tartja a hivatal, hogy a hátralékosok tartozásaikat rövidesen rendezzék, mert a végrehajtással igen sok költség hárul reájuk. Borofén elfogtak három szökevény íeg^encet Harta község melletti áiiarni rabfoglalkoztató telepről Nyúlik István, két fegyenetársával megszökött. A megszökött fegyencebet annak idején űzőbe vették, azonban kézre keríteni őket nem sikerült. Közben a szomszédos községekből egyre*mq|ra ér kezíek jelentések, melyek szerint hol itt, ho! ott látták őket. De a szökevények ellen más feljelentések is érkeztek. A határban dolgozó gazdák is panaszkodtak, hogy a csavargó fegysncek megtámadták őket, elvették élelmüket, sőt több helyen pénzt is raboltak. Pár nappal ezelőtt Csalán látták őket s ott i3 garázdálkodtak. A fe- gyencek csalai csavargásukra majdnem ráfizettek, mert ott két erdőőr elfogta őket. Az erdőőrök kocsira ültették a szökevényeket s úgy akarták beszállítani Császártöltésre, hogy ott a csendőrségnek átadják őket. Útközben azzal a kéréssel állottak elő a fegyenceb, hogy inni szeretné nek. Egy^utszóli kutnál meg is állottak, a kocsiról leszállottab és vizet ittak. A vizivás persze csak arra volt jó, hogy a kocsiról lekerüljenek, mert amint azt elvégezték, hirtelen futásnak eredtek s a közeli kukoricásban eltűntek. Azóta azután u-pi renden voltak a határban a rablások és lopások. A sok panaszra végre a csendőrség erélyes kutatást rendelt ei. Végig portyázták a határt s minden gyanús helyre benéztek. Az erélyes eljárásnak meg is lett azután az eredménye. A csendőrök Borotan ratalaltak a három szökött fegyencre. Mindhármukat letartóztatták s átadták illetékes hatóságuknak. Kis hírek A kőbányai erdőben szivén lótte magát Stecsák Béla kispesti esztergályos. Stecsák állítólag állás nélkül volt és ezért lett öngyilkos. — Egy motorbicikli, amelyet Dusovszky Károly dr. vezetett, a Déli vasút előtt a fölszedett úttesten a kövezetre zuhant. Az ügyvéd megsérült. — Budapesten az ötödik emeletről leugrott Edeusou Paula 63 éves asszony. A negyedik emeleten fennakadt és a rácsozatról leemelték. Súlyos zuzódásokat szenvedett. — Gyanús körülmények között meghalt Budapesten Bolla Lajos műegyetemi hallgató, aki egy gyógyszer- tárban orvosságot vett orvosi vény nélkül. — Játékból főbelőtte Noticska József dunagözhajózási főfelügyelő hatéves fia hétéves leánytestvérét. — Vízbe folt egy Magyarosiuó nevű asszony, aki fiával és annak egy társával Bajáról Dunaezekesőre akart csónakon eljutni. Az alföldi szőlősgazdák nagygyűlése Kecskeméten Az a súlyos helyzet, mely a folyó évi bortermés értékesítése tekintetében beállott, megmorditotta az Alföld szőlőtermelő közönségét. Vasárnap délelőtt Kecskemét város közgyűlési termében az alföldi homoki szőlősgazdák nagyseregben gyűltek össze. Keeskemétie ken kívül ott láttuk Szeged, Cegléd, Izsák, Csongrád, Kiskunhalas, Bácsalmás, Baja stb. kiküldötteit. Képvisel tette magát a földmivelésügyi, kereskedelmi és pénzügyminisztérium, a magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete. Olt láttuk ezekeu kivül Pékár Gyula és Zäitvay Tibor nemzetgyűlési képviselőket. Levélileg mentette ki elmaradását Prónay György báró államtitkár és Marschail Ferenc nemzet gyűlési képviselő, akik levélben ígérték meg a homoki szőlősgazdák támogatását. A nagyszabású alföldi szőlőtermelési kongresszust a Duua—Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara rendezte, a Kecskeméti Szőlősgazdák Egyesületével áz elnöki széket Staub Elemér ny. államtitkár kamarai aleinők foglalta el, aki megkapó szavakban rajzolta meg a homoki szőlősgazdák sanyarú sorsát. A múlt évi rossz termés után ma elég jónak Ígérkező termés elé néznek s reményük is alig vau arra, hogy a mai viszonyok kőzett termésüket megfelelő módon értékesíteni tudják. Rámutatott arra, hogy a kormány egyik legfőbb gondját kell képezni, hogy a homoki szőlőkulturát a pusztulástól megmentse, mert a homoki szőlőknek több, mint másfél százezer holdja, amely a legeivárabb homok területen építtetett, sok millió embernek ad kenyeret s a megcsonkított ország közgazdasági életében igen jelentékeny tényező, amelynek pusztulása az egész közgazdasági életet nagy mértékben befolyásolná. Rámutatott végül arra is, hogy a folyó évben észlelt rézgálic nehézségek a jövőben elkerülhetők lesznek, ha magyar rézgálie-ipar kiküszöböli a lelkiismeretlen spekuláció túlkapásait. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Zsiivay Tibor és Pékár Gyula nemzetgyűlési képviselők biztosították a szőlősgazdákat arról, hogy minden befolyásukat érvényesíteni fogják, hogy az elhangzott panaszok illetékes helyen meghallgatásra és lehetőleg orvoslásra találjanak. Végül többek hozzászólása után a kongresszus határozati javaslatot fogadott el, melyben követelték a külkereskedelmi szerződések megkötését, a bortermelési, borfogyasztási adó teljes eltörlését termelési hite! biztosítását, a külügyi képviseletek beszervezését a magyar siőlö és bor külföldi értékesítésének tényezőivé, a jövedelmiadó és a kényszerkölcsön fhetésónek felfüggesztését, végül a vidéki sajtónak a borárak tekintetében való informálisát. A határozati javas latot a oaggyülés egyhangúlag elfogadta és megbízta a Duna—Ttszíközi és &z Országos Mezőgazdasági Kamarák vezetőségét, hogy azokat illetékes helyen terjesszék elő A bácsalmási Vásár A szarvasmarhavásáron 1,700.000 Nagy hinálat - kevés kereslet 1 koronáért kelt el egy szép egyéves Meglehetős nagy méretekben hét- i Bnóborju. Ökör 10 11 12 ezer, főn zajlott le a bácsalmási vásár. j ^ ^ ezer> е8У SZ^P ^ika Az állatpiacon igen szép volt а I ^ ezer korona V°H ki'^ra- felhajtás. Mintegy 1500 szarvasmarhát és ugyanannyi, lovat hajtottak föl. j Átírás azonban alig 300 volt s enn;k is túlnyomó része szarvasmarha. A sertéspiacon egy éves fekete göbéért 1 millió 800 ezret, egy kocáért öt darab négyhetes malaccal 1 millió 600 ezret, 3 darab hathónapos süldőért 2 millió 600 ezer koronát kértek. Egy falka éves sovány sertés darabonként egymillióért cserélt gazdát. Idős kecske darabját félmillióra tartotta mélykúti gazdája. A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy Gabonát mindenfajta lisztre azonnal cserél, árpát é* tengerit darál ,HENA“ TAKARÉKTŰZHELY KÁLYHA Mindennemű vasáru, összes háztartási c;H< k, gazdasági gépek, lőszer és fegyver legoiCs bban kaphatók Benedek Albert vaskereskedésben Kiskunhalas, Posta épület ZEFIR kályhák egyedáru- sitása, 24 óra alatt 80 kbm. szoba 10 kilogramm fával füthető „ZEPHIR“ ős „BENA" kályhák egyedárusitása BENEDEK ALBERT vaskereskedésben Kiskunhalas, Posta épület. Kérem amintadarabokat megtekinteni A konkolyhintök Kik eeek? Ellenségei minden szép és jó dolognak, mely a közjót szolgálni hivatott. Úgynevezett trossz- májuu emberek, akik bármilyen szép és hasznos társadalmi alakulatnak szétrobbantói, vagy szétrobbantani akarói. Beteg gondolkoiásu emberek, akik bármely, az okosság által megszabott keretbe Í3 csak akkor tuduak beleilleszkedni, jobbau mondva beletörődői, ha személyes érvényesülési, előre törtetési vágyukat, esetleg pénzéhségüket, vagyongyüjtási mohóságukat kielégíteni tudják, vagy legalább is remélhetik. Elbizakodottság, oetoba gőg, irigység, kapzsiság, embertársaik iránti szeretetleuség s általában az alacsony gondolkozás sokféle gizgaza burjánzik lelkűkben, ahol о mérges dudvák legtöbbnyire a tudatlanságból táplálkoznak. A szövetkezeti életben is gyakran találkozunk ilyen konkolyhintőkkel, akik minden alkalmat megragadnak, hogy mint minden szépnek és jónak, úgy a legszebb és legjobb intézmények egyikének, a szövetkezetnek (elsősorban Hangya-Szövetkezetet értek !) ártsanak Legtöbbször semmi igazságuk sincs s mégis vádaskodnak, szóluak-szapul- nak, gyanúsítanak, a rosszindulata gondolkozás minden fegyverével igyekeznek ártani még annak az intézménynek is, mely иду az ö, mini millió és millió keresztény és magyar testvérüknek шк javát és boldogulását akarja, áz Ilyenek akkor is szidják a szövetkezetét, ha sok a portékája ; akkor is, ha kevés; akkor is, ha boldogul; akkor is, ha nehéz köiül- móoyek körött van; akkor is, ha épületei rendbeszedettek; akkor is, ha azok elhanyagoltak. Az ilyeneknek a fehér azért rossz, mert nem fekete ; a fekete meg azért rossz, mert.nem fehér. Az ilyenek minden lében kanalak szeretnék lenni; mindenben gán - csoskodck és szőrszálhasogatók Ha a szövetkezet épületeit rendbeszedetni, esetleg korszerűen újjáépíteni akarja, avagy forgótőkéjét kívánja növelni, hogy tagjait bővebben elláthassa jó és olcsó áruval és evégből tagjai között pénzt gyűjt, akkor a konkolyhintök azt kiabálják, hogy bukik a szövetkezet s megmentésére kell a pénz I Viszont, ha a szövetkezet vezetősége túlságos óvatosságból megelégszik a régi szerény épületekkel s a tagokat a forgótőke annyira szükséges felemelése céi- jábóli adakozásra, illetve üzletrész- szaporításra sarkalni nem meri, akkor is a konkolyhintök kiabálnak legjobban, hogy: miért nem épít a szövetkezet szép és modern épületet, kényelmes táncteremmel s miért nem kér pénzt a tagoktól. ho*y nagyobb pénzzel dolgozhasson ? 1 stb. stb. A jó Isten lehet csak a megmond hatója, hogy mecnyiféle gonosz praktikája van a konkolyhintésnek, melynek nyomában csak átok-szitok, pusztulás-rombolás, szégyen és kár fakad. A konkolyhintök keltik életre az osztály gyűlölet tüzét; az ö rosszaságuk bontja meg egy egy község lakásainak vallásbékéjét s szítja a felekezetek közötti villongás, békétlenség , türelmetlenség és gyűlölködés nemzetsorvasztó lángját. A konkolyhintök az emberi társadalom átkai, kiktől tehát minden szépen és okosan gondolkozó embernek távol állania keli. Nem is nehéz őket felismerni. Figyeljük csak meg 8 úgy találjuk, hogy a konkolyhintök a szövetkezetnek leghűtlenebb tagjai, leggyengébb vásárlói, ellenben a magyar nép piócáinak annál botorabb hizlalói. Szövetkezeti tagtársak I Őrizkedjünk a konkolyhintőktöl I Porosdó, 1925 szeptember hó. Jósvay Gábor, szöv. ügyv.-igazgató. („Hangya“ újság szept. 13-iki számából.“) fa div ujd m Női 8ZÖV reglai keimé és fe! der n $8l3 d Váfl sift barck valg asztal rᣠI szór miudi siö V Be vers Kot Cip Közi= legjol c Fror vCi férfi, mek szinb jó há mérs< lelt. 1 ZÖnsé óla I D dii fal le A nagj Kov! kác Sár
