Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-07-04 / 53. szám
XXV. évfolyam. 53. szám. Szombat, 1925. julius 4 Kiskun-Halas Helyi Ertesitőj Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre г Helyben . . 160.000 kor. | Vidékre . . 200.000 kor. Egy szám ára 1600 korona. Alapította PRAGER FEREHGZ ■ Hirdetmények dija: Egy cm. mag«« eoroiir Garmond bői 10000 korona — Petitből 11000 koroná i • Magán hirdetés szavak szerint, Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületi®^ Építsük ki a közutakat A Helyi Értesítő részére irta: Dr. gróf Almáasy Imre, az Orsz. Mezőgazd. Kamara elnöke Az utóbbi időkben a mezőgazda- sági közvéleményt mind jobban és jobban foglalkoztatja a közutak kérdése. Történik ez pedig két okból. Egyrészt azért, mert közutaink elhanyagoltsága hátráltatja a mező- gazdasági termelés sikerét, másrészt pedig azért, mert a közutak kérdése ma adókérdés is, amennyiben az utak fentartásánvk terhei a mező- gazdaságot sújtják. Ami a férdés első vonatkozását illeti, közutaink elhanyagoltsága és általában úthálózatunk fogyatékos volta különösen a háború befejezése óta állandó panasz tárgyát képezi. A mezőgazdasági termelés sorsa szorosan összefügg a fejlett és könnyű közlekedés lehetőségével és az értékesítés megfelelő megszervezéséről addig szó sem lehet, amig a magyar- országi útviszonyok lényeges javuláson keresztül nem mennek. Hiszen Csonkamagyarországon a 16.860 km. kiépített úttal szemben 88.000 km. kiépítetlen útvonal van s bátran állíthatjuk, hogy az egész alföldi kérdés sarkpontja az utkérdés megoldása, enélkül kárbaveszett fáradság lesz ott minden egyéb kulturális vagy gazdasági feladatok megvalósítását célzó törekvés, E tekintetben a kilátások elég kedvezők, mert a korszerű reformokat tartalmazó uj közúti törvénytervezet már teljesen elkészültén várja törvénnyé emelését. Sokkal súlyosabb azonban a kérdés másik vonatkozása: az adózási. E tekintetben ugyanis ma rendkívül sérelmes a helyzet. Az egyes adók után maximálisan 10<>/o-ban kivethető törvényhatósági útadón kivül a községi közutak fentartására közmunka kötelezettség van statuálva, amely azonban a helyi árak szerint meg is váltható, E közmunkán, illetve váltságon felül mint kivételes háborús intézkedés — még ma is változatlanul fenáilanak a bizonyos szerény díjazás ellenében teljesítendő személyes szolgáltatások : a kényseer- fuvaroeások és kényszermunka, amely gyakran a gazdatársadalom kíméletlen vexáiásáig fajul el, mert nem ritkán épen a legnagyobb munka- kaidőre iratik elő. Egyes törvényhatóságok még ma is olyan súlyos terhekkel róják meg a gazdakőzön- séget, hogy azok a legtöbb helyen jóval meghaladják a földadó mérvét. Önkéntelenül is felmerülhet az a kérdés, hogy mért is képezi az utak fentartása egyoldalúan a mezőgazda- társadalom terhét ? De még ha nem is vitatjuk ennek az egyoldalú megterhelésnek jogos voltát, akkor is feltétlenül és mielőbb megvalósitandónak tartjuk az utadó- zás mai rendszerének eltörlését és a személyes szolgáltatások, kényszer- munkák, e középkori intézkedések megszüntetését és mindazok helyett egy egységes utadótipu3 bevezetését. Hétfőn közgyűlés lesz Nagyobb külföldi kölcsönt kaphat a város — Döntenek a kislakások bérbeadása fölött is Halas város képviselőtestülete jut. 6-án, hétfőn d. e. 9 órakor 5 pontból álló tárgysorozattal rendkívüli közgyűlést tart. Fontosabb tárgya a közgyűlésnek a külföldi kölcsön felvétele, valamint érdeklődésre tarthat számot az is, hogy a kislakások bérbeadása ügyében hogyan fognak dönteni. A közgyűlés első tárgya a pénzügyminiszter rendeleté folytán a külföldi kölcsön felvétele. A pénzügyminisztériumba a napokban a városok polgármestereit értekezletre hívták meg és közölték velük, hogy a pénzügyminiszter a városok részére külföldi kölcsönt szerzett és abból Halas város is tekintélyes összeget kaphat közhasznú beruházásokra. A hétfői közgyűlésnek kell eldönteni, hogy a város a külföldi kölcsönt igénybe veszi-e ? A városi tanács a külföldi kölcsön igénybevételét javasolja a közgyűlésnek. A hétfői közgyűlés elé viszi a v. tanács a kislakásokra beérkezett ajánlatokat is, amikor is ei fog dőlni, hogy a kislakásokat kik kapják meg. A kislakásokra eddig 16-an jelentették be igényüket, a határidő szombat délben jár le. Nehéz lesz a döntés, mert csak 8 kislakás van és a kislakásokra pályázók legnagyobb részének nincs megfelelő lakása. A gyűlés 3 pontja még ez: Pestvármegye törvényhatósági bizottságának határozata Kiskunhalas r. t. város és Gyugel Kálmán és neje között létrejött csere ügylet tárgyában. Molnár Mihály főjegyző kérelme szabadságolása tárgyában. Polgármester jelentése a város köz- és egyéb pénztárainak, valamint árva pénztárának megvizsgálásáról. SsiiSetés — Halál Halas fétévl népesedési statisztikája A legtitokzatosabb, a legrejtelmesebb dolog: a születés, a halál. Mindkettő: ismeretlen felé visz. Mindkettő körül van burkolva a misztikum csodálatosan szép köntösével. Ez egyénileg: a születés és halál. A köz, az egyetemesség szempontjából azonban más. Itt már nincs érdekesség, rejtély, itt a számok törvénye, a rideg realismus az ur. A születések nagyobb, kedvezőbb aránya: megnyugtató, örvendetes jelenség. Esetleg kezdete egy fejlődésnek. Ennek ellenkezője: egészségtelen állapot. Ha végigtekintünk azon a pár számon, amely jelzi városunk félévi népesedési statisztikáját, egy örvendetes jelenséget szegezhetünk le. Látjuk a születések kedvezőbb arányát az enyészettel, a halállal szemben. Észrevesszük azt, hogy városunkban nagyobb a teremtés ereje, mint a pusztulásé. Halason 1925. év január hó 1-től julius 1-ig a születések száma 373 volt, Tavaly 354 volt a születések száma, 215 egyén halt meg a legutóbbi félév alatt. Tavaly 280. Házasságkötés 91 esetben fordult elő. Legújabb! A Magyar Távirati Iroda ieiefonjeleniéeei péntek délután 1 órakor A Léderer-ügy mai tárgyalása BUDAPEST, julius 3. Ma is nagy érdeklődés kisérte Léderer Gusztávnő bűnügyének tárgyalását. Mindinkább bebizonyosodik, hogy Lédererné fel- bujtására gyilkolta meg Léderer Gusztáv csendőrfőhadnagy Kodelka Ferenc hentesmestert. Kitűnik, hogy Léderernének a főtárgyaláson azon vallomása, hogy Kodeikát leszerelt tisztek gyilkolták meg, nem felel meg a valóságnak, ez csak a bíróság félrevezetésére szolgált. A mai, pénteki tárgyaláson első tanúnak dr. Radocza János rendőrtanácsost hallgatta ki a bíróság, aki a bűnügyben az első nyomozást végezte. A rendőrtanácsos elmondta, hogy a gyilkosság felfedezése után Léde- rerék lakásán járt, ahol a vizsgálatot lefolytatták. Lédererné akkor a gyilkosságot úgy adta néki elő, hogy » Kodelka náluk járt és szerelmi ajánlatot tett neki, megcsókolta és eközben jött be férje a szobába ős Ko- dalkát lelőtte. Ezután az asszonyt a rendőrségre vitték és kihallgatása reggelig tartott. Akkor beismerte a gyilkosságot. Ezután az elnök több kérdést intéz a tanúhoz és Lőderernéhez. Lédererné kijelenti, hogy azért vallott igy, mert az urát a rendőrtanácsos gazembernek nevezte ős hogy férje mindent bevallott. A védő néhány kérdése után a tanút a bíróság megeskette. A tárgyalás tart. SZÓFIA, julius 3. A kamara szeptember 1 ig elnapolta üléseit. тт&Ф LIPCSE, julius 3. Ma az épitó- munkások sztrájkba léptek, akikhez az ácsok is csatlakoztak. 20 nagyobb munkahelyen állott meg a munka. Ismeretlen boldogsás felé“ Halasi leány öngyilkossága Sokan, számosán vannak, akik elkívánkoznak e földi életből, azt vélve, hogy a jövő szebb, boldogabb lesz. Sok egyénben él egy rejtélyes vágy, egy titokzatos ösztön, amely megunatja vele e földi életet és majdnem minden legcsekélyebb ok nélkül az öngyilkosság szomorú útjára viszi. Kocsis Mária 18 éves halasi leány sorsa is egyezik a fent előadottakkal. A fiatal leánynak semmi baja nem volt és még sem volt elégedett- Állandóan azt hajtogatta, hogy ő itt a földön boldog nem lehet, az öröm, a gyönyör csak a Halál után érheti utói, szegődhetik kísérőjévé. És egy szép napon műit hó 29-én megtette Kocsis Mária, amit beszélt. Eltávozott e földi élet rut, kellemetlen világából és ment, igyekezett a boldogabb felé ... Tudósítónk az esetről a következőket írhatja: Kocsis Mária 18 éves halasi leány múlt hó 29-én, reggel 6—7 óra között Felsőkisteleken felakasztotta magát. Mire ráakadtak, már halott volt A leány apja, Kocsis Lajos 68 éves, Felsőkistelek-puszta 396 sz. lakos kihallgatása alkalmával az ön- gyilkosságról a következőket adta elő: — Egy nappal az öngyilkosság előtt, leányán észrevette, hogy bus- komor. Midőn megkérdezte tőle en- nek okát, — a válasz az volt, hogy ezen a világon nagyon boldogtalannak érzi magát. Ezen boldogtalanságának közvetlen okát azonban nem árulta el. — Junius 29-én reggel 5—6 óra tájban leánya azt mondta neki, hogy elmegy szőlőt kötözni. Midőn 3—4 óra múlva még nem jött vissza, gyanúsnak vélte és keresésére indult. A nyitott színben akadt reá, felakasztva. Már akkor halott volt. A szerencsétlen Kocsis Mária levelet is hagyott hátra. Apjához irt levelében többek között ezt irta : Bocsássanak meg neki, nem birja tovább az életet. Nyugodjanak meg abban, hogy neki ez volt а эогза. Gondoljanak arra, hogy mily szép, gyönyörű ily fiafalon távozni el az élők közül. Bizton hiszi, hogy ott a «nagy ismeretlenben“ meg fogja lelni boldogságát. Arra nem tud választ adni, hogy miért követte el tettét. Ellenállhatatlanul vonza, készteti arra; a vágy. Testvéreit is kéri, hogy ne haragudjanak reá. Nekik is azt hangoztatja, hogy boldogsága felé viszi a tette.
