Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)
1925-01-21 / 6. szám
2 Kiikun-fialai Helyi Értesítője jtiuir 21. A katbolibns Dr. Yate József népjdló A halasi kstholikusságnak nagy napja volt f. hó 18-án. A környék katholikusaága közül ic «okán jöttek Halaira, hogy meghallgassák dr. Tass József népjóléti miniszter és a többi fővárosi előkelőségek beszédeit. Az országos katholikui mozgalmak vesémnek hitvallását, véleményét akarták megtudni, megismerni. Elakartak merülni a krisztusi sseretat, kegyelem sxépségea, magasztos igéiben. Szombaton f. hó 17-én, a sze- aaélyvonattal érkeztek városunkba Jluttár Károly, a nemzetgyűlés ál- elnök®, dr. Érmet Sándor pápai prolfttu*, nemzetgyűlési képviselő, a Katholikui Népsaöretség r**érigaz- gatója, Frühmrth Mátyás ашгъt- gyűlési képviselő, a Kath. Népszövetség főtitkára és még számos illusztris vendég. Az ál omasná) 50 tagú küldöttség élén Gulyái Ferenc esperes-plébános üdvözölte a vendégeket, akiknek részéről Huszár Károly köszönte meg a fogadást. A* érkezést bárom mozsárlövés jelezte, majd a városba hajtattak. Este bankett volt a vendégek tiszteletére, akiket meleg szavakkal Gulyás Ferenc «speres-plébános köszöntött fel. A körmenet Az ünnepély f. hó 18-án délelőtt vette kezdetét. Fél 10 órakor szent mise volt. Az azon résztvevők szi- sültig megtöltötték a templomot és «agy ájtatossággal, magábaszáíiással hallgatták végig a szentmisét, amelyet Varga Mihály kiskunmajaai apát- plébános mondott. A szentmise után a templomban lévő és az oda be нет fórt nagyszámú közönség hatalma« tömege elindult élem az oitári szentséggel körméretre. Beláthatatlan nagy tömeg feketéllett az úttesteken. A körmenet előtt lovasrendőrök haladtak. Szép, megkapó látvány volt. Az utca egész szélességét ellepte a közönség és csendesen, hatalmasan hömpölygőit a megállapított útvonalakon. A körmenet után a közönség nem oszlott fel, hanem aürü, zárt sorokban elindult a város közgyűlési terme felé, hogy meghallgathassa a gyűlésre lejött budapesti előkelőségek beszédeit. A közgyűlési teremhez vezető F6- uccán keresztül haladt a tömeg. Az élen fehér keztyüs lovasrendőrök haladtak és ezt követte példás rendben a sok-sok érdeklődő, résztvevő. Á tömegnek csak egyrésze tudott a közgyűlési teremben elhelyezkedni, a másik része a színházterembe szorult. Emiatt a readezőség kény teles volt két helyen gyűlést tartani. A délelőtti gyűlés 11 őrskor a színházteremben Ko- hányi Gyula tanfelügyelő nyitotta meg a gyűlést. A Himnusz eiéneklése után Hu seár Károly a nemzetgyűlés alelnöke emelkedett szólásra. Azt fejtegette, hogy a katholikusság számarányának megfelelően nara érvényeiül. Halason .17000 lelket számlálnak a kstho- likuaok. Es a sok szer katholikui hívőnek csupán egy temploma van, ahol az ájtatos leikek elmerülhetnek á Krisztusi szeretet, megértés mélységes óceánjába. Mert Krisztus a szerstetet hirdeti# és az ö szara is a szeretedet óhajtja, akarja megszólaltatni, meg akkor is, ha más oldalról nem ezt tapasztalja. Kiemeli azt, hogy Halason egy uj templomot, kath. főgimnáziumot kell létesíteni, hogy az itteni katholikusság kellőleg érvényeaülheiien. Szól arról is, hogy az ország közéletében a döntő szerep a katholikusságot kell, hogy megillesse. Bővebben fejtegeti a Katholikui Népszövetség céljait. Rámutat aunap Halason miniszter városunkban nak szükségességére és hogy esen egyesületbe minden kathoiikuenak be kall iratkoznia. Eb mégis kévé« a tagok aiáma, pedig mindenki átérzi, megérti a Népszövetség magasztos, nagyszerű céljait Reméli, hiszi és tudja, hogy ez a jövőben meg fog változni. Haszár Károly beszédét a nagy aaámban összegyűltek zajos tapssal és ünnepléssel köszönték meg. A vaüástaianságnak lelket, testet megmételyező tanait, hajtásait ostorozta tartalmas beesődében Früh- wirih Mátyás nemaetgyülési képviselő, a Katholikui Népszövetség vezérigazgatója. Rámutatott arra, hogy я hitetlencég, a vallástalanság atmoszférája, légköre mily veszedelmeket hord magában. Figyelmeztette я jelenlévőket, hogy a választásoknál mutassák meg, bizonyítsák ke, hogy megértik, felfogják az idők parancsoló követelményeit. Emut Sándor nemzetgyűlési képviselő arra buzdította, kérte a közönséget, hogy tartsanak ki hitük, felfogásuk mellett. Fejtegette, hogy erőzbiteni, szilárdítani kell hitüket és ezt legnemesebben úgy csoleked- hetik, ha zászlóvivői lesznek & Kath. Népszövetség eszméinek. Az utolsó szónok Virga Mihály, Kiskunmajsa esperese volt. Rövid beszéde élénk tetszéssel találkozott. A gyűlés a jelenlevők határozatából meleghangú üdvözlő táviratot küldött Hortby Miklós kormányzóhoz, Csernoch János hercegprímáshoz, Sehieppa Lőrinc pápai nuneiushoz, Hannauer István váci megyés püspökhöz és Bárdos Rémig pannonhalmi főapáthoz. A gyűlés Kohányi Gyula záróbeszédé után a Himnusz eléneklésé- v*l ért végett. Ugyanebben az időben a közgyűlési teremben is népes gyűlés volt. amelyet Róna Gábor tanító nyitott meg s rövid beszédben üdvözölte a fővárosi vendégeket. Itt ia Ernszt Sándor és Huszár Károly beszéltek. Vasárnap d u. */»* árakor az Úri Kaszinóban bankett volt a vendégek tiszteletére, amelyen számos felkössöntő hangzott el. * Vass Jóssef népjóléti miniszter titkárjával vaaárnap délután 1 órakor érkezett meg Az állomáson a város nevében dr Thuróczy Dezső polgármester a helybeli rőm. kath. egyház magas vendégét az egyház nevében pedig Gulyás Ferenc esperes plébános üdvözölte. A délutáni gyűlés A színháztermet délután 3 órakor már teljesen megtöltötte a közönség. 7« 4 órakor Lörinczy Károly szép beszéddel nyitotta meg a gyűlést. Ecsetelte, hogy tulajdonképpen mi a célja, mi a feladata a mai gyűlésnek. Rámutatott arra, hogy a hitet, a katholikui öntudatot akarják erőabiteni. Fejtegette, hogy ennek, miként Krisztus feljutásának a Golgotha ormára több stációja, állomása van. Végül üdvözölte, köszöntötte a megjelent fővárosi vendegeket, — köztük dr. Vas* József népjóléti Minisztert — zik eljöttek felvilágosítani a halasi katholikus hiveket és azok erejét, öntudatát erősbiteni. Lörinczy Károlyt Ernszt Sándor pápai prelitus, nemzetgyűlési képvi seiö követte a szónoki emelvényen. Beszédének kiinduló pontja az volt, hogy a magyar nemzetnek a bskés egyetértést, a viszálynak félreiételét kell megvalósítania. Ezt kellene és ehelyett a pártoskodás, az osztály elleni izgatás tapasztalható. A forradalom vesxilyn még ma ia állandóan fenyeget bennünket. Es az mindaddig fog tartani, míg az orosz szovjet hatalma pénzt és egyebet juttat a kommunista agitáció részére. Majd külpolitikai vonatkoaáaban vázolta az ország helyzetét. Trianon halftlra aebeette a nemaetet. Meg- alázottan, megcsonkítva terülünk el éhes kis szomszédaink köaött. Azon kis ismeretlen népek között, melyek jó részének mi adtunk meaedéket és ők & jóságot, a vendégszeretetet rutul, hálátlanul aszal köszöntek meg, hogy mindent megtesgnek elnyomatásunkra. Az ország szomorú helyzetéből csak úgy тан kivezető ut, ha erősek, kitartók maradunk. Mert ha lett volna bennőnk erő, öntudatos kathoiiciemus, akkor elkerülhettük volna a kommun borzalmait, veszélyeit. Mert nézzük 1919 ben csak mi hullunk térdre. Némethonon megdőlt a rothasztó erő, mert a német katholicismus öntudatos volt. Ausztria kfithoiikusai a hatalmas Alpesek égbenyuló ormain, szintén nem hódoltak be a kommun átkot, megsemmisülést hozó tanainak. Ab öntudat, az acélosan erős hit tartotta ezen népeket meg egészséges légkörükben és őneki ép az & célja, hogy Halason is e légkört, e szellemet honosítsa meg. Ernszt Sándor beszédét meleg ünneplés köszönte meg. Dr. Vaes József népjóléti miniszter beszéde Ájtatos csendben, feszült érdeklődés mellett kezdte meg beszédét dr. Vas* József népjóléti miniszter. A miniszter hosszabb beszédet mondott, amelyet szószerint, teljes egészében alább adhatunk: — A magyar katolicizmus — món- dotta a nemzet életében .erő és tényező, amellyel az államnak is számolnia kell. Az állam a polgárok egyeteme, jogi fogalom, amely azonban lélektelen valami, ha nem számítjuk hozzá a milliónyi lelkeket. Az állam a polgárok jogi közössége, szervezeti erő és egység, amely kell, hogy felölelje a‘ nemzet minden tagját, hogy az vért és életet adjon bele. Es ha az államot kormányozni akarom, tudnom kell, van-e akarata a nemzetnek. — Tudnom kell, mit akarnak az én testvéreim. A háború a legnagyobb veszély volt az államokra nézve s az államhatalom gyengülése 1914-ben kezdődött. Azóta egyre erősebben emelgetik fejüket a romboló erők. Szociáldemokratáknak, kommunistáknak, nihilistáknak hívják ezeket, én becstelenségnek nevezem. — Miként az emberi testben, úgy a nemzet testében is vannak romboló és konzerváló erők. A konzerváló erők ti vagytok, katholikus és protestáns testvéreim, mert tudtok ragaszkodni a ti Krisztustokhoz. Nincs több olyan fundamentális erő, mint ez. En köszöntőm a hitében hü protestánst, de elfordulok tőle, ha nem hü hitében, amint elfordulok a rossz katolikustól is. —■ Ezer éve vagyunk itt magyarok és katholikusok. A Kiskunság különösen az. Ezeréves vérzivatarok között megőrizte Isten a kunság magját. Volt idő, amikor alig ma radt tiz községben egynéhány asz- szony és férfi, de egyet mindig megőriztek : a Krisztusban való hitet. De az ezerév rettentő kötelességet is jelent. Tudtok-e másik ezerévet teremteni azoknak, akik nyomotokba jönnek ? Kaptatok Krisztust és hitet anyáitoktól, de tudtok-e nekik is adni ? Kaptatok öntudatot — megőriztétek-e magatokban ? — Ki mertek-e állni, hogy kathoii- kusok vagytok, amint én, az állam minisztere kiállók és hirdetem, Elismerem protestáns testvéreimet, de megkövetelem tőlük, hogy elismerjék, hogy én vagyok itt ezerév jogán s a vezetés az én jogom. — Mint miniszter hirdetem, azt, amint mint pap is hirdetek : kiállni, áldozatot hozni a meggyőződésért, ez az az erő, amelyre szüksége van az államnak. — Furcsa dolog, hogy a képviselők táviratilag fordultak a párisi Emberi Jogok Ligájához, hogy az igazságnak, jognak és becsületnek védelmet kérjenek egy idegen nemzettől. Néhány, egyébként igen előkelő ur csinált szövetséget abból, hogy ahol védeni kell az emberi jogot, ott ők szavukat hallatják. Most beleszóltak a mi ügyünkbe, hogy mi, magyar kormány, elnyomjuk a forradalmat és nem engedjük a felforgatókat érvényesülni. — Kérdem azonban : felemelte-e szavát a Liga fninden esetben, amikor jogtiprás történt? Erdélyben, ahol, elvették a magyarok birtokait, a Felvidéken és a Bánátban, ahol bebörtönözik testvéreinket ? — Csak Károlyiéknak, Szende Páloknak és Veér Imréknek vannak talán jogaik? A angolok elnyomták az ir katholikusokat, nem emlékszem, hogy a Liga tagjai tiltakoztak volna. A rajnai megszállott német zónát fekete afrikai csapatok megfertőzték» a sorbonnei Basch tanár ur miért nem mert akkor tiltakozni ? — Azt hiszem, a ti nevetekben is, keresztény testvéreim, odakiálthatom a Ligának: eb ura fakó! Seperjen előbb a saját portáján a francia liga, a Duna—Tiszaközének magyarsága visszautasítja a beavatkozást. Yeas miniszter beszédét szűnni nem akaró taps éti meleg oviezió kíséretében fejezte be. Dr. Masher Emánuel bencés tanár a gyermeknevelés fontosságát hang- snlyoxts. Ecsetelte, hogy miként kell nevelni katholikui szellemben az ifjú zágot már iskola padjaitól kezdve. Mélyen szántó előadását meleg óvá- cióval köszönték meg. A gyűlés utolsó szónoka Huszár Károly, a Nemzetgyűlés alelnöke volt. Bassédo elején figyelmeztette a jelenlevőket, bogjr legyenek valláeozak, éljenek annak tanításai szerint, mert ez különböztetheti csak meg őket — a többiektől. Ostorozta a közéletben felburjánzó különös divatokot. Elítélte azoknak követóit. Végűi a királykér- dÓ8sel foglalkozott és elmondta, hogy Magyarországon csak a legitimizmus, a jogfolytonosság lehetséges. Ha az ország rendbejön, ha kilábal betegségéből akkor reá fog kerülői a sor á királykérdésra. Magyarország királya pedig a jogfolytonosság elve alapján esak IV Károly törvényes leszármazója lehat. Mig ez azonban megtörténhetik, mindenkinek kötelessége, hogy hűségesen kitartson Horthy Miklós kormányzó mellett. A gyűlés a Hymnus* magasztos éneke után в óra után ért véget, • Vas? József népjóléti miniszter még az nap délután a fővárosba utazott. Elutazása előtt látogatást tett Gulyás Ferenc esperes-plébánosnál a plébánián, majd az esperesnél uzsonnát költött el. A bankett A bankettről következő tudósítást küldték nekünk: A kiskunhalasi katholikus nap záró mozzanata volt a 250 terítékes vaAz i< hal ha l i к ruh les Ál Ír kath APÓI jan Kai S $ t Ossí S és mé) náso Az élői в é Card ш irtásit k6*üi 6! l! •jw
