Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-06-27 / 51. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője junius 27 Olaszországi utinapló Borbás Imre naplójegyzetei az olaszországi gazdasági tanulmányúiról Futó István halasi lakost vitézzé avatták Vasárnap délelőtt Budapesten a Vérmezőn szép és nagyszabású ün­nepély volt. Az ország különböző vidékeinek hős, vitéz fiainak homlo­kát sütötte a nap égető sugara és rövidesen, pár pillanat alatt sok-sok vitézzel lett gazdagabb a nemzet. A vitézzé felavatandók megyénként voltak csoportosítva. A délpestvár­megyeiek között foglalt helyett Futó litván V. népfelkelő seakaseveeetö ha­lasi lakos és Kiss János csendőr. Kis János Halason 5 évig teljesí­tett szolgálatot ёз ez a kötelék fűzi városunkhoz. Futó István az első halasi egyén, kit vitézzé avattak. Ö az első halasi szülött, kit ily magas kitüntetés ért. * * * Vitéz Futó István a vitézi rend széktartóságától az alanti igazolványt kapta : Vitézi Rend Főszéktartósága 3627 ez. IV, 925. D. Pestvármegye IGAZOLVÁNY Vitéz Futó István v. népfölkelö szakaszvezetö nemzetas ur részére, aki a Kormányzó Ur Ö Főméltósága által 1925 juniu3 hó 21-én vitézzé felavaííatván a vitézi jelvény viselé­sére jogosult. Budapest, 1925. junius 21-én. vitézi fószéktartó. * * * Vitéz Fűtő Istvánnak 12 kitüntetés díszíti mellét. Vau: 2 nagy, 3 kis ezüstje, 3 bronz, Vörös Kereszt, se­besülési éremje, Vörös Sas-rend és Károly csapat keresztje. • * * Futó István 1914 juiíus27én vo­nult be katonának. A 7-ijt huszár­ezreddel lement Szerbiába. Az első napokban patrulba küldték ki s itt megsebesült. Lábát lőtték keresztül. Felgyógyulása után ismét Szerbiába került. Ott is harcolt egész a ki­vonulásig. 1915-ben már Galíciában küzd. Megsebesül. A 16-iki nagy Bruszilov- féle offenzivánál különösen kitünteti magát. A visszavonulást fedezi csa­patával 17-ed magával éjjel 1 órá­tól reggel 7 óráig tartja vissza front- szakaszán a kozákokat. Az orosz harctérről még 1916-ban a román harctérre kerül. 1916 nov. 25 és 26 án Sósmezőnél kicsiny csapatával oldalba támadja egy bos- nyák ezredet szorongató román had­erőt és visszavonulásra kényszeríti. Hősiességét nagy ezüsttel jutalmaz­ták, melyet József főherceg szemé­lyesen tűz mellére. 1917-ben Moldovában küzd. Ki­csiny csapatával kézi tusában vissza­szorítja az ellent. Az ütközet után báró Berg ezredes külön dicséretben részesíti. Kis ezüstöt ekkor másod­szor kapja. Pár hét múlva szúrástól megsebe­sül. Egy hónapig fekszik kórházban. Ezután az olasz frontra kerül és ott van egész a forradalom kitöréséig. A Halasi Gazdasági Gőzmalom tudatja a nagyérdemű közönséggel, hogy a • m jég­gyártást megkezdte Közönséges években is nagyon sok idegen keresi fel Olaszországot, el lehet képzelni, milyen idegen- forgalom van az idei szent évben, amikor a világ katholikusai a föld minden tájáról elzarándokolnak Ró­mába. Azok a városok, melyek a zarándoklatok útvonalába esnek, alig- alig képesek a hatalmas tömegek befogadására. Amikor tanulmány- uiunk során május 15-én Rómába érkeztünk, ugyanazon napon 256.000 idegen — legtöbbje zarándok — tartózkodott ott. Rómának összesen 800.000 főnyi lakosa van; ebből fogalmat alkothat mindenki, minő forgalmat jelent ennyi idegen az uccán, a templomokban és a szállo­dákban. Az összes szállodák, sőt a magánházafe jórésze is állandóan idegenekkel van tele Genuában nem lehetett szobát kapni, mert az összes szállodák tömve voltak azon a napon francia zarándokokkal, Firenzében valósággal életveszélyes volt a tolon­gás, különösen a templomokban, múzeumokban, a bennök ezer és ezerszámra sürgő-forgó idegen miatt. Csak nagyjából következtetve a folyó év idegenforgalma legalább háromszoros aratást jelent Olasz-* országnak, mert hiszen eltekintve a szórakozásokat kereső pénzes idege­nektől, — a zarándokcsapatok el­szállásolása, élelmezése, egy-egy ajándék vásárlása mind, mind az olasz ipart, kereskodelmet, végered­ményében az olasz nemzeti vagyont gyarapítja. Azért, aki Olaszországi)* utazik, el ne felejtse a szállodát jő előre biztosítani magának. Ilyen volt az általános helyzet a mi ott tartózkodásunk idején. Pedig a Faluszövetség, amely a tanulmány­utat megrendezte, szerencsére azt a időpontot választotta, amikor az első nagyobb zarándokjárás elmullott, viszont még nincsenek olyan mele­gek, hogy az utazás kellemetlen, sőt elviselhetetlen lett volna. Utazásunk nemcsak szórakozásból történt, de nagyjelentőségű célokat is szolgált: az olasz mezőgazdaság ős gazdálkodási rendszert tanulmá­nyozni, viszont a mienkét ismertetni* ezáltal az olasz-magyar közeledést elősegíteni, a két nemzet között levő érzelmi kapcsolatot mélyebbé és szorosabbá tenni, hogy ezzel tartós és állandó szövetségnek vet­hessük meg az alapját. így utazá­sunknak bizonyos nemzeti missziója és hivatalos jellege is volt. Nehéz eldönteni, mi ragadja meg leginkább az idegent Olaszországban : az egészen más éghajlat, növényzet, más népszokások, a természeti szép­ségek, az ó és középkor csodás építészeti műemlékei, avagy a mű­vészetnek a templomokban, múzeu­mokban felhalmozott felbecsülhetet­len értékű kincsei, ami külön-külön is magával ragadja és szédíti káprá­zatos pompájával a szemlélőt. Mi, a tanulmányút résztvevői azon- han a legmélyebb és legmaradandóbb benyomásokat éppen abból a barát­ságos, sőt lelkes fogadtatásból me­rítettük, amellyel az olaszok: úgy hivatalos körök, mint magánosok az egész utón át elhalmoztak bennünket és amiből kiérezhettük, hogy nem egyszerű udvariassági ténykedés, nem formaság, hanem a rokonszenv és barátság közvetlen megnyilvánulása ez és talán a szánalom mostani elesettségünkön. Az olaszok a háború eredményeire ugyan mint győztesek nagyon büsz­kék, hiszen amit akartak elérték; minden olaszlakta föld egyesítve van. Minden középület oszlopcsar­nokában ott ál márványba vésve Diaz tábornoknak 1918 november 4- ről kelt hires hadi parancsa, amely­ben a „Számban és erőben hatal­masabb Osztrák-magyar monarchia* legyőzetését bejelenti. A világháborúban történt szembe­állásunkat az olaszok fájdalmas incidensnek tekintik, mert hiszen ; nekik is megvoltak a maguk véres veszteségeik. A háború során tanú­sított nagyságunkat, bátorságunkat a legteljesebb elismeréssel illetik és szembeáílásunkat, mint történelmi szükségszerűséget emlegetik, hogy megismervén egymás harci erényeit annál inkább becsülhessük egymás jó tulajdonságait. „Nemcsak színekben egyezünk a magyarokkal, de az érzelmekben is“ jelentette ki a hivatalos fogadtatás -során Milánó polgármestere. Ellen­szenvüket különben is soha nem reánk, hanem Ausztriára vonatkoz­tatták az egyesülés befejezése után azonban már az irántuk való harag juk is megszűnt. Németországgal csak a háború alatt kerültek szembe, egyébként sohasem voltak ellentétes érdekeik. Érdekes azonban, hogy a franciára, a szövetségestársa nagyon neheztelnek azoknak sziávbarát és olaszellenes közép-európai politikája miatt. Az olasz a hangulatok és érzelmek embere; a háború ellen­szenvét rég elfelejtették, most azt a franciák ellen fordították. Néme­tek, osztrákok iránt jelenleg kedve­zőbb a hangulat, mint a franciák iránt. A magyarok iránti rokonszen- vüfe nemcsak érzelem alapján nyug­szik, hanem mert bennünk látják az ő közép-európai politikájuk legerő­sebb támaszát. Nemcsak hivatalos helyen, de a nép, a lakosság köré­ben is csalhatatlan jeleivel találkoz­tunk a rokonszenvnek. Amint meg­tudják, hogy magyarok vagyunk, fel­derülnek az arcok és élénk gesztu­sok kíséretében megindul a szóára­dat. Több helyen megtörtént, hogy volt olasz hadifoglyaink kerestek föl bennünket s örvedezve iparkodtak néhány, még el nem felejtett ma­gyar szóval megértetni magukat. Több ízben részesültünk vendég látásban, úgy egyesületek, mint ma­gánosok részéröl és a magyar ven­dégszeretet mértékén szinte túlmenő pszar fogadtatást élvezhettük. A leg­maradandóbb benyomásokat kétség­telenül ezekből a jelenségekből, az elhangzott nyilatkozatokból és a barátságnak csalhatatlan jeleiből nyertük. „Olaszország lesz Magyar- ország legközelebbi szövetségese* ; igy búcsúzott tőlünk a Róma melletti Frascati polgármestere. Ami az általános helyzetet és vi­szonyokat illeti, azt lehet mondani, hogy az általános gazdasági pangás, mely a győztes és legyőzött államo­kat Európaszerte sújtja, Olaszország­ban a legkevésbé érezhető. Ebben kétségtelenül nagy része van annak a jelenségnek, hogy az idegenek százezerszámra és napról-napra hordják be a pénzt. Mindenütt pezsgő élet folyik, lázas szorgalom­mal építenek, gyáraik kettőzött igye­kezettel dolgoznak. A kereseti viszo­nyok elég jók: egy gyári munkás átlagos havi fizetése 4—5 millió korona, tisztviselők átlag fizetése 5— 6 millió korona, viszont a meg­élhetési viszonyok nagyon kedvezőek, mert az iparcikk és élelmicikkek a mi árainkhoz képest nagyon olcsók. Egy teljes öltöny fórfiruha 800—400 lira (1 millió borona), cipő 50—60 j líra (150000 korona). Jobb szálló- j dákban, sőt a világhírű fürdőhelye- I ben: a Lidón, a Riviérán napi j 40—45 líráért (120—130 ezer ko­rona) már nagyon jó szobát ёз bő- j séges ellátást kapni, mindamellett, hogy az olaszok pénze is a békebeli értékének kb. egyharmadára csök­kent alá és a békeévekhez mérten háromszorosak az árak. Az országban mindenütt rend és nyugalom. A gyárvárosokat uraló szocializmust, a fajvédő nemzeti irá­nyú fasciszta szervezkedés véres és könyörtelen harcok árán letiporta (Milánóban kb. 1200 volt a „hivata­los“ halottak száma és Róma ellen is egész hadjárat indult) ős azóta a katonailag szervezett fascistáké' a hatalom, amelynek leghatalmasabb vezéralakja: Mussolini a miniszter- elnök. Öt valósággal istenitik, mert nemzetközi veszedelmet eltiporta, a nemzeti érzést és gondolatot diadalra juttatta s a fascista milícia révén azt állandósította. Különösen a mező­gazdák dicsőítik Mussolinit, azt mond­ják. egymaga többet tett a gazdák érdekében, mint az összes előző kormányok. A katonai egyenruhás, feketesapkás, feketeinges fasciszták az egész or­szágra kiterjedőig, katonailag vannak megszervezve, csupa önkéntes jelent­kezőkből. Minden legkisebb faluban, pályaudvarokon megvan az őrségük, amely a közönséget ellenőrzi s lé­nyegében a katonaság és rendőrség egyesített szerepkörét tölti be. Ez ma a legmegbízhatóbb karhatalom Olaszországban, időnként, tisztán demonstráció céljából a nagyobb városokban hatalmas disszemlóket rendeznek, amelyre a környék fascis- tái, egyenruhában, teljes fegyverzettel százezerszárnra vonulnak fel, figyel­meztetésül a megfélemlített, de tel­jesen meg nem semmisített szocialis­ták számára, hogy Mussolini és katonái fegyverrel a kezükben ör­ködnek. (Folyt, köv.) «J avitásokat egyszerűt és komplikáltat elvállal Faragó Sándor chronometer órás és ékszerész Precíz munka ! Mérsékelt árak Árverési hirdetmény Alulírott csődtömeggondnok közhírré teszem, hogy Mélykút községben Doszpod Béla üzlethe­lyiségében f. hó 26-án d. e. 9 órakor kerékpár, gépalkatrészek és egyéb műszaki cikkek, továbbá Bácsalmáson, Csauscher Adám gépraktarában f. hó 27-én d. e. 9 órakor 1 drb Hoffer és Schrancz 10 lóerős cséplőgép garnitúra Doszpod Bélát illető háromnegyed részj utalóka nyilvános árverésen eladatnak. Fejes Péter, ügyvéd. Tisztelettel értesítjük a a. é. közönséget, dacéra hogy a malom átalakítás miatt rövid ideig nem öröl, gabonát lisztre mindenféle fajtából továbbra is cserélünk Halasi Gazdasági Gőzmalom Rt. Api Vasár D. V Fehl Hétf Sz I Házi а л 4 szil Két e M t Ш míg г ás I feSSt; bútor ebörei hál és törne feste a legolt ítótők Kolozsv: (K«r».k Sz és mi ru ui megóv ssl 8ZÜC3, leán V

Next

/
Thumbnails
Contents