Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1925 (25. évfolyam, 1-103. szám)

1925-05-02 / 35. szám

2 a nagykereskedői ira a gyufának mir 410 korona, fogyasztási ára 500 ko­rona. Hasonló a helyzet a cukornál, a petróleumnál. A gyáripart védő vámrecndszer miatt a külföldi ipar­cikkek olcsó árai nem éreztethetik hatásukat, mert behozatali tilalomnak, illetve nagyon magas beviteli vámil- letéknsk vannak alávetve. A helyzet ezen a téren odáig fajult, hogy a kormány a meiögaz- d&sági érdekeltségek tiltakozása elle­nére felfüggesztette a mezőgazdasági termékek vámját, jöhetett be amerikai búza, amerikai bus és zsír, nagy kárára különösen a jószágtartó gazda­közönségnek és anélkül, hogy a fo­gyasztóközönségre valami különösebb előny hárulhatott volna. Hi a leendő, hogy kerülhetjük el a válságot T A feladat, hogy a válságot elhájpsuk, kottás : egyik a kisebb az allimbatalom ré­siére, a másik, jóval nagyobb és súlyosabb mireánk, a gazdatársadalom vállaira nehe­zedik. Egyedül az állam nem tud rajtunk segí­teni, hiszen msga az állam, á kormányha­talom van legsúlyosabb helyzetben, keze-lába kötve van a békeszerződések és pénzügyi egyezmények bilinostivel. Minden nyomorú­ságnak és elesettségüuk a békeszerződésből fakad és addig nem is remélhetjük helyze­tünk jobbrafordnlását, míg azt meg nem változtathatjuk. A kormánytól mi esak irányítást és erélyes agrárpolitikát várónk; az egyenlő elbánás elvét kérjük alkalmazni: ne mostoha gyer­mek gyanánt kezelje a nemzetfenntartó gaz- datársadaJmat. Az 'egyenlő és aránylagos megtérhelés szem előtt tartásával bánjon velünk és ne azt a lovat üsse, amelyik úgy is megfeszített erővel ée túlontúl hnzza az igát. Ha volt valaha szüksége védelemre a mezőgazdaságnak, úgy kétszeresen van jelenleg, — mert hiszen magunkra hagyatva, — a jelenlegi sokkal rosz- ezabb és nehezebb termelési viszo­nyok mellett teljesen kivagyuk szol­gáltatva a világpiaci versengésnek, hiszen már is érezzük, hogy sok külföldi piacot elvesztettünk, azokat versenyképesebb és olcsóbban termelő agráráíiamok foglalták el tőlünk ; bora­inkat az olasz bor szorította ki, a bécsi piacot pedig már csaknem egészen elhódította előlünk a szerb és lengyel sertés, az oláh szarvasmarha. Megélni pedig csak úgy tud ez a Nagy-Alfölre szorított, szerencsétlen csonka ország, ba kivitelre termelhet. A legtöbb teendő azonban reánk há­rul és önmagunknak teljes összefogása segíthet csak ki a bajból. A gazd&iársadalona feladata A ránk háramló feladat nagyon nagy: termelést fokozni, megjavítani, jövedelmezőbbé és olcsóbbá lenni. Ha termeltünk eddig 4 q búzát 1 kát. hol­don, kell termelzünk 8 at, vagy 10-e , hogy megállhaseuk helyünket és felvehessük a ver­senyt gazdasági termékeinkkel a világpiacon. E téren nagyon sok a tennivaló, épen azért a lehetőitgaek nagyon tág tere nyilik. Az első lépést ehhez most tették meg a halasi gazdák, amikor újjászervezték a (íazdakölü­ket és megalakították Hitelszövetkezetüket. De még tovább kell mennünk. A többter­melésnek az okszeiü talajmüvelés az alapja. Sovány homoktalajunkon és szélsőséges idő­járásunk mellett el kell raktároznunk a téli csapadékot a t.Jajba, ezt pedig az óeszi mélyszántással eszközöljük, amit pedig nagyon kevesen cselekednek meg gazdatársaim közül. Epen úgy elhanyagolják gtzdáiuk a takar­mánytermelést, pedig a többtermeiéit, a jóazágteuyésztés érdekében azt is fel kell karolnunk. Jószágtenyésztésünkben vegyünk fel egységes irányt, mert most ahány darab jóazaga van a gazdának, az annyiféle fajta. Fel kell virégoztatnunk a mai külterjes viszonyainkra annyira alkalmas magyar fajú szarvai marha tenyésztését, mert annak, Erdély elvesztése óta különösen nagy értéke van. Gazdasági növényt«melétüsketigyekezzünk nemesitett msgvak utján többé és jobbá tenni. Gyümölcs- és szőlőtermelésünkben honosít­sunk meg egységes és piacképes fajtákat, hogy tömegre termelhessünk. Terményeink értékesítését pedig szövetkezés utján magánk vegyük a kezünkbe, bogy a jövedelem is azokat illesse, akik a termelés kockázatát és a fáradságot viselik. íme negy vonásokban a ránk háramló feladatok tömkelegé, amelyeknek megvalósí­tása azonban tisztán rajtunk múlik, de épen azért erős elhatározás mellett lehetséges is. Az irányítást megadja ehhez a Gazdakör és a minket támogató Mezőgazdasági Kamara. Az árak emelkedésére már aligha számít­hatunk. Igyekeznünk kell tehát többet és olcsóbban termelni. Kiskun-Halas Helyi Értesítője A 70-es években már átment egy válságon a mezőgazdaság. Az amerikai búza akkor jelent meg az európai piacon, ez és a rossz terméseredmé­nyek azonban nemhogy tönkretették volna a gazdákat, hanem fokozottabb tevékenységre serkentették Őket s nagy fejlődésnek vetették meg az alapját. A mártir kalált balt nagy állam- férfiú, gróf Tisza István az »agrár- politika“ cimü tanulmányában ezeket írja; „ái a nagy átalakulás, amelyen a mezőgazdaság a 70 es évek óta átment 8 amely mesterségesen fel­emelte a termésátlagokat, kétségtele­nül le is szállította 1 q gabona, vagy 1 kg- búza termelési költségét; csak annak a körülménynek köszönhetjük, hogy a később bdkövethezö árhanyat- lás tőnkre nem tette mezőgazdasá­gunkat,“ Hasonló válságban vagyuk, mint amelyre a nagy államférfiu hivatkozik. Bajiunk és a mi összefogásunkon múlik, hogy azon segíthessünk és hasonló örvendetes eredménnyel végez­hessük, Kívánságainkat illetőleg pedig tisz­telettel beterjesztem és az értekez­letnek elfogadásra ajánlom az alábbi határozati javaslatomat. Határozati javaslat; A f. é. április 26 áa megtiltott gazdaér­tekezlet, amidőn hangsúlyozza, bogy a válsá­gos gazdasági helyzet megjavítására a maga részéről megfeszített erővel törekszik, egyben kéri a magas kormányt, hogy megfelelő kormányintézkedésekkel biztosítsa a kibon­takozást és a nyugodt, zavartalan termelés­nek lehetőségét. Eéri az értekezlet a magas kormányt, hogy erélyes külpolitikával sürgesse a békeszerző­dések revízióját és hivja fel a nagyhatalmak figyelmét a jelenlegi helyzet tarthatatlansá­gára. Hagyjon fel a kormány a nagyiparnak és nigybankoknak kedvező, merkantilje jellegű, védővámos politikával: a viszonosság elve alapján külkereskedelmi szerződésekkel tegye lehetővé termelvényeink kedvező kivitelét és külföldi versenyképességét. Az egyenlő megadóztatás elve alapján vegye a kormány tekintetbe a gazdák nehéz helyzetét, — az adót mérsékelje, az adózta­tási rendszert egyszerűsítse, — zavaró mo- mentamokat (földreform, Cevente ügy, birto­kok kötött forgalma, házhaszonrészesedési adó, cselédek keresetadója, lakásrendelet) közmegnyugvásra intézze el, vagy egészen küszöbölje ki. Mezőgazdasági városokban a lakásokat mielőbb szabadítsa fel, mert esak ezzel tud e téren nyugodt helyzetet teremteni. Miután a mezőgazdasági hitel törvényes rendezése megtörtént ée a külföldi hitel út­jában álló akadályok elbárultak, gondoskod­jék róla a magas kormány, hogy a gazdák a külföldről minél kevesebb közvetítőn Ke­resztül, minél olcsóbb hitelt kapjanak altruista pénzintézetek utján. Addig is, mig a külföldről kilesönt megsze­rezni sikerül, gondoskodjék róla a magas kormány, hogy a Nemzeti Bank fölös kész­leteiből a gazdáknak rövid lejáratú kölcsö­nök folyósittassanak Végül kéri az értekezlet a magas kormányt, hogy a f. évi adókivetéseknél vétessenek figyelembe a múlt évi rósz termés és a jelen­legi nehéz gazdasági helyzet. átalakítja, vagy megtoldja épületét, ha kerítést, górét, vigy bármilyen gazda­sági épületet emel, a saját érdekében hogy az ezekhez szükséges anyagokat olcsón, jó minőségben szerezhesse be, kötelessége felkeresni a Vásártéren Szövetség- és Arany János -ucca sarok (a Király Gy. Balázs házban) az ni fatelepet Ugyanott kiváló minőségű száraz bükk- tüzifa, szén és koksz a mindenkori legolcsóbb napi áron szerezhető be. Lelkiismeretes és pontos kiszolgálást a tulajdonos személye; Wilhelm Ferenc oki. mérnök biztosítja A MANSz országos gyűlése Halasról 50-en vettek részt a gyűlésen A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége vasárnap tartotta meg hatodik rendes évi közgyűlését Bu­dapesten, amelyen nemcsak a fővá­rosi, de a vidéki tagok is igen nagy számban vettek részt. A lezajlott gyűlés minden tekin­tetben impozáns volt és lefolyása a budapesti lapoktól ismeretes. 528 város és falu képviseltette magát, Halasról is körülbelül 50 en vettek rését a gyűlésen. Vasárnap délelőtt lélekemelő, ma­gasztos ünnepség keretében leplez­ték le Papp Vary Elemérnő síremlé­kéi. A MANSz fővárosi és vidéki szer vezetei d. u. */*3 órakor felvonultak a Várba a kormányzó elé. Tormay Cecil rövid üdvözlő szavai után Garda Dezsóné, a debreceni MANSz elnöknője üdvözölte az államfőt. A kormányzó meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést. A Szövetség közgyűlése d. u. l/a5 órakor kezdődött qz uj városháza nagytermében, amelyet zsuffclásig megtöltött a közönség. A közgyűlést Tormay Cecil nyi­totta meg, beszéde gyújtó haiásu volt. A lelkes éljenzéssel fogadott beszéd után Kiss Károly főtitkár jelentése következett. A különböző üdvözlések során a Szövetséget Mészöly Karolyné a ha­lasi MANSz elnöknője a Duna— Tisza közének asszonyai nevében üdvözölte. Rövid, figyelemreméltó, szép beszéde nagy tetszéssel talál­kozott. Ugyancsak a Szövetség Mé­szöly Karolyné indítványát magáévá téve, megkeresi az illetékes köröket a vasárnap délelőtti italmérés tilal­mának elrendelése végett. * Mészöly Károíyné a kormányzóné teadélutánján A kormányzó felesége, Horthy Miklósné múlt hó 30-án, csütörtök délután a MANSz elnöbnői közül többeket vendégül látott. A vendégül meghívott 30 asszony közül 8 volt vidéki MANSz elnöknő. A kormány­zóné teadélutánjára meghívást ka­pott és azon résztvett Mészöly Ká- rolyné, a halasi MANSz elnöknöje is. LEGÚJABB! ' A Magyar Távirati Iroda telefon jelentései péntek délután 1 órakor BUDAPEST, május 1. A főváros­ban déli . 12 óráig semmi különösebb esemény nem történt. Teljes rend és nyugalom van. A külföldről érkező táviratokból megállapítható, hogy május 1-e a külföldön is teljes nyu­galom mellett fog elmúlni. SZÓFIA, május 1. Szófiában a katedrálisban történt merénylet gya­núsítottjainak lakásán erélyesen foly­tatják a házkutatást. A merénylet ügyében a főtárgyalás a haditörvény­szék előtt ma kezdődött meg, amely iránt széles körben óriási érdeklő­dés nyilvánul meg. Megmérgezte magát atyja sír­jánál. Szabadkán, a Bajai-úti teme­tőben kedden este borzalmas kínok között feírengve találtak rá a járóke­lők Kutaiek Ferenc 48 éves kereske­dőre, aki atyja sírjánál mérgezte meg magát. A vagyonos kereskedőnek gondjai nem voltak és tettének okát nem hajlandó elárulni. Állapota élet- veszélyes. Újabb kémkedési ügy Szabad­kán. A szabadkai szerb rendőrség letartóztatta Krujajszki Lázárt, volt Ferrum gyári hivatalnokot, Keller Eta háztartásbeli lányt és Szloboda Ida magánhivatalnokot, akiket azzal vádol nak, hogy a szegedi kémirodával ősz- ezeköttetésben állottak. Hol helyezik el a Hősök emlékszobrát! Megállapodás még nem történt. A hősök nevei a szobron nem férnek el Szerdán d. u. 3 órakor a városi tanács tagjai és néhány városi kép­viselő értekezletet tartott a közgyű­lési teremben. Az értekezleten a hő­sök szobrának elhelyezéséről volt sző. A polgármester bejelentette, hogy a szobor elkészült és a szoborra 746 hősi halált halt nevét kell rávésni. Ennyi név azonban a szoborra nem fér el és igy úgy gondolja, hogy leg­helyesebb volna a hősi halottak ne­veit felekezetek szerint az egyes templomokban elhelyezendő emlék­táblán megörökíteni. Az értekezleten a szobor felállí­tásának helyére nézve két vélemény alakult ki. Az egyik a piactéren a ref. templom előtt, a másik a város­háza előtt az erkéllyel szemben kí­vánja, akarja felállítani. Az értekezlet a szobor elhelyezé­sére nézve nem állapodott meg, a hely tekintetében meghallgatja a szobrot készítő művészt ia. Később az az eszme is felmerült hogy a hősi halottak neveit a ref. templom falán helyezzék el egy emléktáblán- — amennyiben az em­lékszobor úgy is a ref. templom közelében lesz felállítva. Ez irány­ban a ref., a róm. kath. és izraelita egyházakat megkeresik. A végleges döntést természetesen a város képviselőtestülete fogja e kérdésben meghozni. ■ Beszélgetés Vozáb y rsndőrtanácsossal Vozáb József rendőrtanácsos alig bét hete foglalta el a halasi állam- rendőrség vezetői állását. Eddigi rövid ittléte alkalmából is a vároe széles köreiben osztatlan megbecsü­lést és rokonszenvet váltott ki sze mélye. Munkatársunk hosszabb beszélge­tést folytatott Vozáb József rendőrta­nácsossal, aki a következőket mondta neki : Igen jóravaló, törvénytisztelő népnek ismertem meg a halasiakat. A legjobb benyomásokat szereztem rövid itt tartózkodásom alatt és az a vélemény alakult ki bennem, hogy Halason a rendőrség vezetőjének könnyebb a helyzete mint bármely városban. A nép itt jóindulatú, hall­gat a jó tanácsra. — A város bűnügyi statisztikáját végig néztem és azt tapasztaltam, hogy az a legminimálisabb, előbbi állomáshelyemnél jóval előnyösebb. — Az a célom, hogy a rendőrség­ben a lakosság ne ellenszenves, ne érdekei elleni szervet lásson, hanem ismerje meg, lássa be azt, hogy a halasi államrendórség ő érette van, az ő érdekeit van hivatva szolgálni. En abban a hitben élek, hogy nem a lakosság van az államrendőrsőgért hanem megfordítva a rendőrség — a lakosságért. — Minden igyekezetem arra irá­nyul, hogy a rendőrség ne zaklató, hanem védő szerve legyen a lakos­ságnak. Vozáb József rendőrtanácsos ezen elvekkel akarja, óhajtja állását betöli teni és mi hisszük, hogy a fent- eszmékből csak a jó, csak a fejlő­dés fog a városra háramlani. Uj féderes és polgári kocsik állandóan vannak raktáron. Kocsifé­nyező és nyerges munkák szaksze­rűen készülnek Domián Imre kocsigyártőnál, Petőfi ucca, Ipartes­tülettel szemben __________________május 2. S f május lik. U és 3 1 Ci 12 e kádfür korous va gö A kö kezdve sitóe sxomb nap va Szobák áron a még H & aszta a u. figyel Hon szám a nár L levő r a leg pontos szít u lor, po rende bármi gépek javíts nél por u. m. n hossza! úgy, ho ráköss; leljen I zakhoz házból none H busái m szél ..HA Ne vei BIT mig me В és Rí asztak bútorra elsőrend bálé és e tömör Vb: PO festett a legolosó hatók, 1 Kolozsvár; (Kereskedj

Next

/
Thumbnails
Contents