Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-03-15 / 22. szám
XXIV. évfolyam. 22. szám. Szombat, 1924. március 15. Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 68.000 kor. | Vidékre . • 80.000 kor. Egy szám ára 600 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkáa Garmondből 4000 korona . . — Petitből 3000 когокВ Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. 65== _---------------—--------------------- »- _— Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épfll«tlS^N A munka Halasi küldöttség a földmivelésigyi miniszternél Száz százalékkal Irta: Zsivanovits Béla a Pestmegyei Gazdasági Egyesület titkára Gazdag ország voltunk valamikor s ma a nincstelenség idejét éljük. Kifosztva, legyengülten állunk ellenségek közepette. Magunkra, önere- jünkre vagyunk hagyatva. E jelenség azonban ne a ceüggedés érzését keltse fel bennünk. Éledjen, lángoljon fel az ősi magyar dacosság, amely megmutatja, hogy mindenkivel szemben tud . eredményt felmutatni. Elrabolhatták az ország gazdeg vidékeit, elhurcolhatták javainkat: a magyar tehetséget, a magyar öserőt nem vihették el. Azok vannak hivatva messze földön hirdetni, hogy : él egy kicsiny nemzet, amelyet elakartak tiprani, inegakartak ölni — s az mégis teremt, alkot. A magyar munka, a magyar termelés legyen a mi propagandánk bent és kunt egyaránt. Omoljanak le ezért az ellentétek; szűnjön meg minden egyenetlenség. Öszpontosul- jon minden erő egy cél.felé. És ez a munka. Ez viszi csak ki az országot nehéz helyzetéből f ez szüntetheti csak meg a jelen nehéz gazdasági helyzetét s ez alapozza meg, fejleszti nevünket, hírünket. A magyar munkától, a termeléstől várom a jobb, boldogabb jövőt. Ismét megdrágul a vasat A Máv. legutóbbi tarifa emelése óta a korona árfolyama annyira síiiyedt, hogy az államvasutaknál ismét tarifa emelésre gondolnak. A kereskedelmi minisztériumhoz intézett beadványában a Máv. hivatkozik arra, hogy a legutóbbi tarifaemelés óta a szénárak 60 százalékkal emelkedtek s ugyanilyen arányban emelkedtek a többi anyagárak is. Az államvasutak 50 százalékos tarifa- emelést terveznek a személy- és áru- dijszabásban egyaránt. A tarifaemelés még e hónapban életbelép. Ötven százalékkal emelték a lakbéreket Április elsejéig beli megfizetni a többletet A kormány a lakbérek felemelésére vonatkozólag rendeletet adott ki, amely szerint a bérelt lakások és egyéb helyiségek bére az 1924 februári bérévnegyedre annak a tiszta bérnek ötven százalékával, amely az eddig érvényben volt szabályok szerint erre a bérővnegyedre követelhető volt, felemeltetik. A bértöbbletet a bérlő külön béremelési közlés vagy fizetési felhivás bevárása nélkül, 1924 évi április hő első napjáig köteles megfizetni. A bértöbblet után járó kincstári haszonrészesedés a bértöbblettel egyidejűleg fizetendő. Halas vá ros gazdaközönségét már régóta foglalkoztatja a határban és a környékben lévő vadvizek levezetése. A múlt évben városunkban járt Udránszky József kormánybiztos, aki ismertette a minisztérium által elfogadott és helybenhagyott viz- lecsapolási tervezetet, amely szerint a halasi földekről öt főcsatorna vezetné le a vizet a Tiszába. A halasi birtokosok az ismertetett tervezetet örömmel fogadták, mert tudatában voltak annak, hogy mit jelent részükre az, ha a halasi földek felszabadulnak a viz alól. A birtokosok ekkor maguk részéről nagyobb hozzájárulást Ígértek. A vizlecsapolást megsürgetendő, városunkból nagyobb küldöttség kereste fel Nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert. Előzőleg báró Prónay György nemzetgyűlési képviselőnk folytatott megbeszélést a miniszterrel, akinek a miniszter e kérdés jóindulatú elintézését Ígérte meg és közölte az államtitkárral, hogy a küldöttséget f. hő 14-én, d. e. 11 órakor fogadja. A küldöttség a polgármester vezetésével tegnap tisztelgett a miniszternél, akitől kérte, hasson oda, hogy a vizlecsapolási munkálatokat mielőbb kezdjék meg, mert ez nemcsak a város, hanem az ország érdeke is. A miniszter válaszát legközelebbi számunkban hozzuk. Kiosztásra kerül az olcsó ruhaszövet A ruhaszövet árát fizetni kell a városházán A Helyi Értesítő részletesen megirta, hogy a népjóléti minisztérium Halas városnak is kiutalt olcsó ruhaszövetet. A Táros 540 méter elsőrendű magyar gyártmányú tiszta gyapjú szövetet, 55 méter másodrendű szövetet és 46 méter pamut szövetet kapott. Az olcsó ruhaszövetért a hadirokkantak és a szegényebb lakosság jelentkezett a városházán. 200-an jelentkeztek, akik az olcsó ruhaszövetre igényt tartottak. A város maga állapította meg, hogy kiket juttatnak a kormány által a városnak adott és a szegényebb lakosságot segítendő ruhaszövethez. Mint értesülünk, a ruhaszövet kiosztása hamarosan megtörténik. A hatóság felhívja mindazokat, akik az olcsó ruhaszövetre magú-' kát előjegyeztették, hógy a vételár lefizetése végett jelentkezzenek a hadirokkantakat nyilvántartó hivatalban. A kényszerkölcsön Hogyan lehet felebbezni? Halason is nagy meglepetést obo- | zott a kényszerkölcsön előlegének kivetése, amennyiben azt nem a teherképesség arányában vetették ki és igen sokan többet fizetnek a náluk gazdagabb egyéneknél. Ez áll a gazdaközönség, ipar és kereskedelemre nézve. Éppen ezért Halasról is igen sok felebbezés megy a pénzügyminisztériumhoz. A pénzügyminiszter most kiadott rendeletével felebbezést enged meg a kőnyszerkölcsönkivetés ellen, ha az adózó vagyoni állapota az 1921. évi adómegállapitása óta annyira megromlott, hogy a kivetett összeget befizetni nem tudja. — A felebbezés alatt álló kivetések az illetékes fórum döntése után hivatalból helyes- bittetnek. — Azoknak kónyszer- kölcsönkivetését, kik 1924 február 20-ika előtt elhaltak, — kérelemre — törlik. Azok, akiknek jövedelme legalább is háromnegyedrószben házbirtokból származik, — kérelemre — május 15-éig halasztást kaphatnak. A szolgálati illetményen kívül más jövedelmet nem élvező magán— Az igazságtalan kivetés j alkalmazott (tisztviselő vagy munkás) az állami kölcsön végleges összegé nek megállapitásáig — kérelemre halasztást kaphat. — A felebbező pótlékmentesen fizetheti a később netán terhére eső összeget, ha március 13-áig a kivetett kölcsönösszeg első részletének 50 százalékát befizette. * * * A helytelen kivetés onnan van, hogy az 1921 évi adót egyszerűen szorozták 1923. évre és az 1923. évi adó után vetették ki a kényszerkölcsönt. Ebből származott a sok igazságtalanság. A gazdatársadalom nevében egységespárti nemzetgyűlési képviselők felkeresték Walkó Lajos ideiglenes pénzügyminisztert és arra kérték, hogy mindazok, akik az 1923, évi jövedelem- és vagyonadó kivetése ellen felebbeztek, felebezésük elintézéséig egyenlőre csak a felét fizethessék a rájuk kirótt kőnyszer- kölcsönelőlegnek. A miniszter megígérte, hogy ezeknek az adózóknak ügyében rövidesen külön fog intézkedni. felemelték a rokkanlillelményt Á kormány hétfői rendeletével következőleg szabályozta a rokkantilletményeket : 25 százalékos rokkantnál évi 72.000 K, 50 százalékos évi 216.00® K, 75 százalékos évi 630 000 K, és 100 százalékos évi 1,440.000 K-ára emelkedik. Az aki önálló iparos, kereskedő, vagy mezőgazda voit, úgyszintén az olyan rokkant is, aki altiszti rendfokozatot ért el: 50 százalékos ke- ' resetképesség csökkenés mellett évi 342.000 K, 75 százalékosnál évi 495.000 K, és 100 százaléknál évi 2Д60.000 K. Rangoszíályba sorozott havidíjasok, 25 százalékos 144.000 K, 50 százalékos 432.000 K, 75 százalékos 1.260.000 K. 100 százalékos 2,880.000 koronára. • A rendelet a hadiözvegyeket is három kategóriába osztja, a fenti mintára. Eíszerint 144.000, 216.000, illetőleg 280.000 koronát kapnak. A hadirokkantak gyermekneveltetés címén minden gyermek után rokkantdijuk egytizedrészét kapják. Az apátián hadiárvák neveltetésére pedig az özvegyi járadékok egyötödrésze jár. A nevelési pótlék legkisebb összege évi 36.000 korona. A hadirokkantak házasságon kívül született gyermekei a törvényes gyermekekkel egy tekintet alá esnek, ha az ellátásra igény- jogosult apa törvényesítette, vagy örökbefogadta őket. dánoshalmai gyilkosság a törvényszék előtt Emlékezetes még olvasóink előtt az a véres tanyai disznótor, amely múlt év decemberében játszódott le Körmöczi Dezső jánoshalmai tanyai lakosnál. Amint megírtuk, Körmöczi Dezső disznóölésre hívta meg a községben lakó István nevű bátyját. Nem volt köztük semmi harag, szépen elvégezték a disznóvágást, este azonban kártyázás közben a boros emberek heccelödésére Körmöczi István kétszer arcul vágta öcesét. Dezső se volt rest és a falhoz támasztott húsvágó baltával borzalmas csapást mért bátyja fejére. Körmöczi Istvánt beszállították a bajai kórházba, ahol meghalt. A napokban tárgyalták ezt az ügyet a bajai törvényszéken. Dr. Fischhof Béla bácsalmási ügyvéd okfejtése nyomán a bíróság megállapította, hogy nem gyilkosság, hanem halált 'okozó súlyos testi sértés büntette forog fenn és Körmöczi Dezsőt egy évi börtönre ítélték. Az ügyész súlyosbításért felébbezett,
