Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-03-01 / 18. szám

XXIV. évfolyam. 18. szám. Szombat, 1924. március 1. Kiskun-Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 68.000 kor. | Vidékre . - 80.000 kor. Egy szám ára 600 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas aoronkáa > Garmondból 4000 korona . . — Petitből 3000 korosa Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. * Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épflletá^^ * Kislakások építése A takarék korona Pénsünk értékének állandósítására és különösen * hitelkérdésekben ural­kodó bizonytalanság megszüntetésére valorizációs kormányrendelet jelent meg az elmúlt héten. Sí a valorizá­ciós rendelet hozta világra az úgy­nevezett „takarék koronát“, melyre vonatkozólag a keddi hivatalos lap­ban jelent meg az eleó utasítás. A takarék korona nem uj pénz­nem, csupán állandósult értékét fe­jezi ki ingadozó értékű pénzünknek. A takarék korona alapjául a február 30 iki korona értékét vették. Tehát február 30 án 100 takarék korona egyenlő 100 papír koronával. A pén­zünk értékében beállott változást mu­tatja a február 28-iki megállapítás, mely szerint ekkor már 100 takarék korona 103 papír korona értékével egyenlő, A takarék korona értékét minden hétköznap közzéteszik, az érték- megállapitást egy bizottság végzi a magyar korona és a budapesti kifize­tés bécsi középárfolyamai, továbbá hat Jegforgalmaaabb értékpapír közép- árfolyamai alapján. £ három tényező­ből kiindulva száinitötfák ki a magyar koronára szóló államjegynek a zürichi piacon jegyzett dollárkifizetéshez való értékviszonyát 1924 február 20-ára. Ez a kormányrendelet megszünteti a bizalmatlanságot a takarék betétek­kel szemben. Nlncstavaszi menetrendváltozás Egyes budapesti lapok szerint a MÁV. menetrendje a tavaszi idő be­köszöntésével megváltozna. A kö­zönség helyes tájékoztatása érdeké­ben közli a MÁV. igazgatósága, hogy a MÁV. vonalain épenugy, mint a legtöbb európai vasúton ezidöszerint évenként csak egyszer van menet- netrendváltozás, még pedig junius elsején, amikor az egész menetren­det az évi tapasztalatok alapján lé­nyegesen átdolgozzák. Tavaszi me­netrendváltozásról tehát szó sem lehet. * Miniszteri rendelet az anya- és ceec8emővédelem ügyében. A belügy­miniszter valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjéhez körrendeletét in­tézett, amelyben elrendeli, hogy az anyakönyvvezetők minden születést az ugyanott felállított, vagy azután fel­állítandó anya- és csecsemővédó álló másokkal 34 órán belül közöljék. Ugyancsak elrendeli a belügyminisz­ter, bogy az állami anyakönyvvezetők a születésüktől a bárom éves korukig elhalt gyermekek halálesetét, még pedig 1924 január 1-től a körrendelet vételéig elhaltakét egyszerre, az ez­után elhaltakét 24 órán belül a hely­ben felállított anya- és Csecsemővédő állomásokkal közöljék. A város közönsége előtt ismere­tes, hogy a képviselőtestület már több Ízben foglalkozott kislakások épí­tésével. A képviselőtestület úgy ha­tározott, hogy az építéshez 10 millió korona készpénzzel és 200 ezer drb téglával hozzájárul. A népjóléti minisztérium szintén 80 millióval hozzájárult a halasi kislakások felépítéséhez, amely ösz- szeget a városnak már megküldte­Kétféle terv merült fel az építke­zésre vonatkozólag. Egy két emeletes ház felépítését tervezték a Fehér-ház helyén, ahol a posta is elhelyezést nyer, ha a szükséges hozzájárulást a kereskedelmi minisztérium meg­adja. Ha ez nem történnék meg, akkor csakis kislakások épülnek, még pedig a volt Munkapárti Kör mellett lévő szabad téren. A feényszerkölcsönről illetékes he­lyen ezt mondják: — A rendelet, amely a múlt hét csütörtökén jelent meg, határozottan kimondja hogy a részletek esedékes­sége következtében március elseje előtt mindenkinek kézbesíteni kell a fizetési meghagyást. Tekintettel arra, hogy ez a rendelet érvényben van és nem helyezik hatályon kívül, az egész országban teljes mértékben megindult a kényszerkölesön előle­gének a beszedése. Ez a körülmény teljesen függentlen attól, hogy magát a kényszerkölesönt milyen adó alap­ján és miiyen összegben határozzák meg. Aki a megállapított határidőn belül nem teljesiti a befizetést, havi 10 százalék pótlékot fizet birságként. * * * Az egységesért esti öszszejövéte­lén Bethlen István gróf miniszter- elnök nagyobb beszédben nyilatkozott az ország pénzügyi helyzetéről. A miszterelnök után Walkó ; Lajos megbízott pénzügyminiszter fejtette ki, hogy körülbelül 1200—1400 mil­liárd koronára van szüksége az or­szágnak arra a hat hónapra, ameddig a külföldi kölcsönt megkaphatjuk. Ezt az összeget kényszerkölesön utján fog­ják összehozni. Igénybe veszik az önkéntes jegyzéseket, beváltják a hadi- kölcsön kötvényeket és a pénztári elismervényeket. Az 1920 beli 50 000 koronán alali jövedelmet, illetőleg vagyont mentesíteni fogják. A kényszerkölesön előleg beszedése megkezdődött. A kirótt előlegről szóló fizetési meghagyásokat vidéken is kikézbesitik pár napon belül. A befizetés már takarék korona alapon történik. * * * A korona romlása folytán a kis­lakások építése mindinkább több és több pénzt igényel. Éppen ezért, mivel a felsőbb hozzájárulás a posta elhelyezése esetén hosszabb időt vesz igénybe, mint értesülünk, elvetették a Fehér-ház helyén a két emeletes ház építését és a kislakásokat építik meg, amelynek terve már elkészült. ügy tudjuk, hogy az építkezési anyagoknak nagy részét a város már beszerezte. A volt Munkapárti Kör mellett levő szabad téren építenék fel a kislakásokat, emeletes épületet, amely 8 kislakást, 4 két szobás lakást. 2 három szobás és 1 két szobás lakást megfelelő melléképü­lettel, foglalna magában. Az építkezést szeretnék a legrö­videbb időn belül megkezdeni. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pénzügyi bizottsága ülést tartott, amelyen Hadik János gróf elnöki megnyitója után Mutschen- bacher Emil bírálta a pénzügymi­niszter intézkedéseit, kijelentette, hogy a ^kormány a valorizáció kér­désével elkésett. Követelni kell — mondotta — hogy nemcsak a jegy­intézeti hitelekre, hanem mindenféle tartozásra, a takarékbetétekre és a jelzálogokra is mondják ki a valori­zációt. A gazdaközönség véleménye a kényszerkölcsönről az, hogy ez tulnagy. Somssich László gróf sze­rint a kényszerkölcsönnel a kormány a földbirtokokat újból súlyosan megadóztatja. Ugyancsak az Országos Mezőgaz­dasági Kamara .is foglalkozott a kor­mánynak a valorizáció és a kény­szerkölcsön tárgyában kibocsátott rendeletével. Az Országos Mezőgazdasági Ka­mara régi álláspontjához képest ál­talában nem ellenzi a valorizáció életbeléptetését, bár sajnálja, hogy a kormány most valósítja meg az ag­rárérdekeltségek által régóta sürge­tett valorizációt. Félő, hogy így most már távolról sem fognak olyan ered­mények mutatkozni, amelyek még másfél esztendővel ezelőtt is könnyen elérhetők lettek volna. Ehhez járul még, hony a be­nyújtott törvényjavaslat csak félrend- Szabályokat hoz, amelyek a remélt gyógyulás helyett könnyen újabb zavarokat idézhetnek elő. A hitelek valorizálása esetére gyors intézkedéseket várt a kamara a belső devizaforgalom teljes fel­szabadítása tekintetében. Figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy a hitel- viszonyok tervbevett rendezésénél nocsak a hitelezők, de az adósok védelméről is történjék intézményes gondoskodás. Itt a valorizált kölcsö­nök kamatlábának az eddiginél mél- tányosabb megállapítását kéri a ka­mara, mert a valorizált hiteleknél a kamatláb nézete szerint, nem lehet magasabb, mint általában véve a világpiaci kamatláb. A kényszerkölcsönre vonatkozólag a kamara szükségesnek véli, hogy a benyújtott törvényjavaslaton határo­zott módosítások történjenek oly irányban, hogy a spekulációból eredő jövedelmek és vagyonok hatványo­zott mértékben vonassanak be a kényszerkölcsönbe. Általában tiltakozik a kamara az ellen a beállítás ellen, mintha a tervezett kényszerkölcsön mai alak­jában a földbirtok számára kedvez­ményt jelentene. A kényszerkölcsön keresztülvitelé­nél nem szabad figyelmen kivül hagyni a psichológiai előfeltételeket sem, mert csak ezek fenforgása ese­tén lesz az eredmény biztosítható. E tekintetben a kamara rámutat annak a szükségességére, hogy a pénz lebélyegzéséből származó utal­ványok sürgősen beváltassanak, nem­különben, hogy a kormány a hadi- kölcsönök beváltásának kérdését is sürgősen tűzze napirendre. Ezzel a kormány a széles néprétegek előtt rokonszenvessé tudná tenni a kény­szerkölcsön gondolatát is. Tőzsde A Magyar Távirati Iroda telefonjelentése február 29-én délelőtt. 100 takarék korona legutóbbi ár­folyama 102 papirkorona. A magyar korona Zürichben 0.0145. Búza mm. 280.000 K, Rozs 230.000, Árpa 240.000, Zab 230.000, Tengeri 200.000 K. Budapesti vágómarhává sár. (kilogram­monként élősúlyban levonás nélkül) Ökör, legjobb min 10500 -18000, közép 9000—10800 silány 7000-8500 Bikajobb min 9800-11500 silányabb 8500—9500 Tehén jobb minöeégtt 8600—10000, silányabb 7000—8500 Fereoevároel aertésváeár. Felhajtás 8000 darab sertés Kiadatott Könnyű 17000T8000 kö- *ép 19000-20000. nehéz prima 81000-24000 Az uj jegybank felállítása fe­leslegeséé teszi a valórizftciós hi­telt. A zálogjogok felszabadítása után aktuálissá vált a külföldi köl­csön programmjának az a pontja is, mely a Jegybank felállítására vonat­kozik. Gazdasági körök véleménye szerint a Jegybank felállítása feles­legessé teszi a valorizációs hitelt, mely csak átmeneti intézkedésnek tekinthető a Jegybank működésinek megkezdéséig. Megkezdődött a kényszerkölesön előlegének beszedése Körülbelül 1200 milliárd koronára van szüksége az országnak

Next

/
Thumbnails
Contents