Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-10-25 / 86. szám

XXIV. évfolyam. 86. szám. Szombat, 1924. október 25. Kiskun-Hal Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetési ár egy évre: Helybe» . . 160.000 bor. | Vidékre . . 200.000 kor. Egy szám ára 1500 korona. Alapította PRAGER FERENGZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronként Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 korona Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. | Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületes^ A földbirtok jövedelem- és vagyonaddja A kisgazdák kívánságára az egy­séges párt legutóbb bizottságot kül­dött ki a földre vonatkozó jövedelem- és vagyonadó kérdésében. Ez a bi­zottság a pénzügyminisztériumban most tárgyalt Búd János miniszterrel a jövedelem- és vagyonadóra vonat­kozó rendelettervezetről, amelyet a 33-as bizottság annakidején vissza­adott átdolgozás végett. A miniszter részletesen ismertette az átdolgozott rendelettervezetet, amelynek az az alapja, hogy a föld is, mint minden más adóalany, csak a tényleges jö­vedelem után adózik. Intézkedik a rendelet arról is, hogy ott, ahol az adózó a pontos jövedelmet be nem vallja, miképen kell a jövedelmet megbecsülni. A becslés alapelve az, hogy a tizenöt holdnál nagyobb földbirtok jövedelme eléri a létmi­nimumot, általában tehát minden tizenöt holdnál nagyobb földbirtokot adó alá kell vonni. A tizenöt holdtól tiz holdig ter­jedő kisebb ingatlan akkor esik adó alá, ha kataszteri tiszta jövedelme holdankint legalább tizenöt korona. A 8—10*holdig terjedő ingatlan is jövedelem alá esik abban az eset­ben, ha az általános kataszteri tiszta jövedelme 20 koronánál nagyobb. A nyolc katasztrális holdon aluli in­gatlan nem adózik. A tizenöt hold­nál nagyobb földbirtokok sem esnek jövedelemadó alá, ha az egész föld­birtok összes kataszteri tiszta jöve­delme 75 koronánál kevesebb, vagyis ha az illető föld minősége nagyon rossz. Minél nagyobb a földbirtok tiszta jövedelme, annál nagyobb lesz a jövedelem- és vagyonadótétel. A kis- birtok holdankint átlag 1 aranykorona jövedelmi adót fog fizetni. Száz hold körül 1.25 korona, kétszáz hold körül 1.40, háromszáz hold körül 1.50, ezer hold körül 2 50, tizezer hold körül holdanként 6 korona adóterhet visel a föld. Az egyes kategóriákon felül figyelembe fogják venni a föld minőségét a ka­taszteri tiszta jövedelem arányában. Az egységes párt bizottsága ma­gáévá tette Búd János miniszter javaslatát. A rendelettervezet még e héten a nemzetgyűlés 33-as bizott­sága elé fog kerülni. A Vásártéren családi házak építésére házhelyet kérnek A tisztviselők labáskérdése Mennyiért építenek fel egy családi házat ? Már régebben mozgalom indult meg városunkban a különböző tiszt­viselői kategóriák között, hogy ná­lunk is tisztviselői lakások épüljenek. Ebből a célból szerdán délután 3 órakor népes értekezletet tartottak a Központi iskolában, amelyet a moz­galom egyik vezetője, Tóth Imre áll. el. iskolai igazgató hívott egybe. Bank ajánlat házépítésre Három óra után kezdődött meg a tanácskozás. Tóth Imre és Paaiolay István ismertették az értekezlet cél­ját, majd elmondták, bogy városunk­ban is tisztviselői családi házak épí­tését tervezik. Kezükben van Budapestről az Általános Gazdasági és Kereskedelmi Rt. ajánlata, melyben a fenti bank közli, hogy hajlandó nálunk is ilyen irányú építkezést keresztül vinni. A tisztviselői házak építését 19i > ben kezdenék meg és ha 40 családi ház építéséről lenne szó, úgy azokat 1926. augusztusáig felépitik. Házhe­lyet az építtetőknek kell szerezni. A családi házak építési költsége 4 szobás lakásnál 20 ezer arany­koronába, 3 szobásnál 14 ezer, 2 szobásnál 8 ezer, 1 szobás lakásnál 5 ezer aranykoronába kerüi. A fenti árak a beköltözésig értendők, azon­túl az építkezési összeget még 16 éven át kell törleszteni. Pl. egy 3 szobás ház belekerül cca 14 ezer aranykoronába, a beköltözésig, amig házak elkészülnek 1926-ig fizetni kell 20 hónapon keresztül havonta 32 aranykoronát, (összesen 640 aranykorona), ez azonban levonásba jön a 14 ezer aranykoronából, ma­rad tehát 13 360 aranykorona, mely összeg azután 16 évig törleszthető, illetve a lakbérrel amortizálható. Értekezlet a földreform végrehajtásának gyorsításáról A képviselőbáz miniszterelnöki fogadótermében Prónay György báró miniszterelnökségi államtitkár elnök­lésével értekezlet volt. Az értekezlet a földbirtokreform végrehajtásának gyorsítását és egyszerűsítését tár­gyalta s elhatározta, hogy az illeté kés fórumokat megkéri a bírósági eljárásnál észlelhető késedelmek ki küszöbölésére. E tekintetben a direk­tívákat a maga részéről le is sző gezte az értekezlet. Ezek a direktívák a meglevő törvények keretein belül óhajtják az eljárást gyorsítani, A beköltözésig 4 szobás lakásná1 havi 40, 3-nál 32, 2-nél 25, 1 szo­básnál 20 aranykoronát keli törlesz­teni. A Vásártéren kérik a házhelyet Ezután részletes vita indult meg. Elsőnek Oregu88 Gyula, majd Paeeo- lay István, Kóhányi tanfelügyelő, Tarján igazgató és mások szólaltak fel. Helyesnek tartják az akciót, de azt hangoztatták, addig nehezen le­het az építkezésről beszélni, mig nem tudják, hogy megfelelő házhelyet hol lehet szerezni. Tóth Imre szerint a város képvi­selőtestületéhez kell fordulni, hogy tisztviselőlakások részére adjon a Vásártéren házhelyet. Azt hiszi, ez elől a képviselőtestület nem fog el­zárkózni, mert elsősorban városi érdek, hogy a Vásártéren modern városrész épüljön. Megválasztják a tisztikart Több felszólalás után az értekezlet tisztikart válaszlott a további intéz kedések megtétele céljából. A jelen­levők egyhangúlag elnöknek dr. Do- liesek Lajost, alelnöknek Tóth Imrét választották meg, ezenkívül jegyzőt, titkárt, pénztárnokot és több tagból álló intéző-bizottságot. Dr. Dolicsek Lajos rámutatott arra, hogy minden erejével azon lesz, hogy e mozgalmat siker koronázza. Érdeklődni fog az ajánlattevő bank megbízhatóságáról, de máskülönben még több bank is foglalkozik ház­építéssel és azoktól is ajánlatot fog kérni. Az értekezlet 5 órakor ért véget. Milyen az intrik forgalmiadé ? Ahogy nálunk is kérik a forgalmi adó behozatalát A magyar ipar és kereskedelem képviseletei Állandóan kérik a mai nehézkes forgalmiadó rendszer meg- könnyítését és megváltoztatását az osztrák forgalmiadórendszer alapján, miért azt a kővetkezőkben ismertetjük : Az osztrák forgaimiadóreodszer 1928. április 1 én lépett életbe egy százalékkal és 1924. január 1-én emel ték 2 százalékra. Az osztrák rendszer két szempont­ból indnl ki. Az első szempont as, hogy a forgalmiadó ne okozzon tisz­tességtelen versenyt kereskedő és kereskedő között. A második szem­pont az, hogy a lehető legnagyobb bevételek minél kisebb adminisxtráeiós teherrel járjanak úgy az adózókra mint az államkincstárra, Ennek követ keltében a forgalmiadót az ügyleten ként való beszedés helyett egy ősz szegben a vámnál és a termelés he lyén szedik be. Az osztrák rendszer a forgalmiadót egy helyütt kívánja beszedni s ezál­tal fedezi az utána következő összes forgalmi és feldolgozási ügyleteket, így pl. a fűrésztelepeken vagy a vámnál megadóztatják a fát ée soha többé nem törődik azzal, hogy a fa a gazdasági életben hány kézen megy keresztül. Ausztriában pl. többezer asztalos- losiparos, faárugyár ée bútorkereskedő van. Ahelyett, bogy ezek mindegyi­kénél külön szednék be a forgalmi­adét, megadóztatják a fűrésztelepeket és a küllőidről faanyagot bebozókat, ami összehasonlíthatatlanul kevesebb adminisztrációs és ellenőrző munkát igényel, mintha egyeseknél történne az adóztatás. Es ennek a rendszernek az az eredménye, hogy a forgalmiadó tény­leges bevételei meghaladják a költség- vetés tételeit. 1923 bau 450 milliárd forgalmiadóbevételt irányoztak elő, tényleg 600 milliárd folyt be. Az ügyvéd, az orvos, a bizományos, ügynök, asztalos, lakatos szabó stb. átalányösszegben fizetik meg a ma­guk adóját. Ezeknek az átalányössze geknek a megállapítását és a besze­dését az érdekképviseletek végzik, úgy, bogy ezáltal az államnak semmi­féle administráeiós terhet nem okoznak. A fenti rendszer adminisztrálására jellemző, hogy az osztrák forgalmiadó kezelésére minden kivető bizottság mellé (Bécsben összesen két kivető bizottság van) egy-egy jogi végzett­ségű tisztviselőt osztottak be в emel­lett néhány főnyi kezelőszemélyzet működik. Ami sz adózókat terhelő adminisz- iráeiót illeti, kötelező könyvvezetés Ausztriában nincs. Megkísérelték ugyan elrendelését, de a pénzügy­minisztérium kijelentése szerint a könyveknek kötelezően előirt formáit a közgazdasági élet nem bírja meg. Az adóellenőrök megvizsgálják az adózók könyveit, megállapítják belő­lük azt, hogy azok alkalmasak-e arra, hogy minden hosszabb munka nélkül az adóalapok megállapíthatók legye­nek s ha erre nem alkalmasak, eset­leg még egy nj rovat vagy uj számla vezetését írják eló. Az osztrák pénzügyminisztérium szerint Ausztriában eddig a forgalmi adó több mint egyesxtendős életben- léte alatt adócsalás nem volt. Az osztrák pénzügyminisztérium azon az állásponton vau, hogy a forgalmiadó Ausztriában uj adónem, neki tehát még néhány esztendeig tanítania kell az adózót a törvényre s csak azután büntethet. Megégett asszony Megrázó szerencsétlenség Kalocsán Az elmúlt napokban este megrázó szerencsétlenség történt Kalocsán, ahol özvegy Bolvári Jánosné 40 éves asszony tragikus körülmények között tüzhaláit szenvedett. A tragikus eset a kővetkezőképpen történt: Özv. Bolvári Jánosné este fárad­tan tért haza munkájáról. Egész nap a földjén tartózkodott, ahol kukorica szedéssel volt elfoglalva. A munká­ból hazatért asszony megérkezése után konyhájában a nyitott tűzhelyen tüzet rakott és vacsorát akart főzni. Az őszi hidegben kissé átfázott az asszony és melegedés céljából a tűzhely mellé ült és pedig közvet­lenül a lángoló fák elé s ott hátát melengette. Az erős munkában elfá­radt asszonyt a melegség el bágyasz­totta és lassankint elaludt. Alvó álla­potban történt azután, hogy ruhája tüzet fogott, hamarosan lánggal is égett, úgy hogy irtózatós égési fáj­dalmak riasztották fel álmából. A megrémült s nagy kinokat érző asz- szony első józan gondolatával átlátta szörnyű helyzetét és a lángokkal égő ruháját vízzel öntötte le. Ez a mentési kísérlet azonban eredmény­telen maradt. Ruhája mind jobban égett, úgy hogy a lángok már testét is nyaldosták. Irtózatós fájdalmában az udvarra rohant s ott jajveszékelve kiáltott segítségért. A segélykiáltást a szerenásétlen nő szomszédja, Boro- misza Ferenc meghallotta, aki azon­nal segítségére sietett s bár pár perc alatt eloltotta a tüzet, az asszony mégis súlyos égési sebeket szenve­dett. Azonnal beszállították a kalo­csai kórházba, ahol rettenetes kín­lódás után 19-én éjjel meghalt.

Next

/
Thumbnails
Contents