Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-10-11 / 82. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője október 11. AmimllotlBel A halast krónikából — Birtokperek. — Főispán polgármester Szabadkán. Ifkovics lvandékics Imrét kinevezték Szabadka polgármesterévé és egyúttal megbízták a városi főispán! teendők ideiglenes intézésével. — Az uj főkapitány, hir ezerint, K&ragics volt bajai szerb polgármester lesz Szabadkán. Rövid hírek. Dr Bresovszki Nándor voit kórházi főorvos lett az újvidéki Magyar Pírt elnöke. — Beiter Gyula nagyiparos és nagykereskedő 55 éves korában Szabadkán hirtelen meghalt. — Kapuezárevies István megyei főjegyzőt elbocsátották állásából s helyébe Bikár Imre zombori főszolgabírót nevezték ki. — Magyar- kanizeira Putnik Koméit, Kuiára Di- mitrijevics Boriszlávot, Zaablyára Szto- jadinovics Milost nevezték ki főszolgabírónak. — Szabadkán papnövelde felállítását vették tervbe egyházi körökben. Morzsoló, daráld, répavüeó, szecskavágó, eke, borona gyári ároL kapható a Hangyánál Fő ucca 23 szám alatti • • üzletembe fries áru érkezett A legfinomabbtól a legolesóbbig mindenféle szőrme kapható. Nagy választék kész garnitúrák és sapkákban. Megrendeléseket valamint alakítást és javítást, a legkényesebb igényeket is kielégítve vállalok. Szórmefestést is vállalok. BENEDEK ISTVÁN szűcsmester Fint és leányt tanulónak felveszek. Gips 100 klg. 200.000 K. BERGL MÓR és Tsa cégnél Kifogástalan, jó gazdasági deszka */e. 4/e- %, % vastagságban, jutányos árban kapható : ADLER fakereskedésben Tiszta gyapjú íérii szövetek, női kosztüm és ruhaszövetek, téli kabát posztók, női kabát velourok, öltönynek és téli kabátnak legfinomabb fekete posztó nadrág bársonyok, gyapjú strukszok, ágy- teritő garnitúrák, női és férfi posztók, iskola ruhaszövetek és minden egyéb más cikkek nagy vá- ! lasztékban, legolcsóbban beszerezhető : ; SZÉKELY MIKLÓS Áruházában fő-utca зз sz. (református templommal szemben) Nyomtatványokat ízlésesen és olcsó árért készít Halason a Práger Lapváüalat-nyomda A „Halas székihez tartozó terjedelmes pusztákra sok hatalmas ga*- dag ur áhítozott. így 1657 bea egy nádorispéai adománylevél alapján Agárdy András, Tornay Mihály és Cseh Mihály Fehértó, Balota, Rekettye, Fiiaes, Eresztő és Karapály (Kalapár) kun birtokok iránt part indítottak, de uem volt beiktató levelük, holott a beiktatás adott jogot a birtokhoz, Így perüket elvesztették. 1690 ben Galantbai Eszterházi Zsigmond császári királyi „szentelt vitéz,“ tanácsos és komornyik, a ku nők főkapitánya vetett véget az erőszakoskodásnak, mellyel a törvénytelen bitangolóktul, kik Bekettyést, Eresztőt, Karapályt mint régi halasi kan birtokokat hatalmasa! maguknak tulajdonították, régi határaikkal együtt visszavette és a város birtokába adta azon parancsolattal, hogyha valaki a birtokban háborgatná, minden személy válogatás nélkül reá támadjanak és fegyverrel is megoltalmazzák. Ugyan ezt cselekedte Franknói Eszterházy Pál palatinus, amikor — 1693-ban az utóbb nevezett három pusztát a háborgatásoktól — azon erős parancs mellett hogy aninadvertis mellett soha senki háborgatni ne merészelje — ismét visszavette, és a város örök tulajdo nába adta. 1776 ban már a Hamar família lép föl a város ellen a kir. táblán némely puszták iránti keresetével, mely alkalommal Péter István sené- tor és Bikády István vicze notéritua Budapest, október hó. A regényíró, aki majd megírja az utolsó tiz esztendő Budapestjének hallatlanul érdekes regényét — mert biztosan akad ez izgató témának gazdája, — nem fogja elmulasztani, hogy pompás, megkapó képet ne fessen a magyar főváros lakosságának arról a szánalmasan nehéz élet- harcáról, amelyet különösen az utóbbi időkben vív — nem sok eredménnyel — Budapest népénék legnagyobb része. De a színes és megdöbbentő képet festő regény írójának sem helye, sem alkalma nem lesz arra, hogy a hitetlenkedő olvasót szomorú adatairól meggyőzze. Nem fognak hinni neki, aminthogy már ma is vannak számosán, akik nem hiszik, hogy Budapest versenytárs nélkül vezet az európai drágaság nem is irigylendő ranglétráján és nem hiszik, hogy a város két hatalmas pillére: a munkás- és a tisztviselő- társadalom elképzelhetetlen mester- ugrásokkal viszi tovább napról-napra az életét, mert keresete, illetve fizetése évek óta alatta van a létminimumnak. Ezek az adatok — ha egy kicsit kiteregetjük őket, furcsa és hihetetlennek látszó képet adnak arról, ami Budapesten a pénzért és a pénzzel folyik. Mert ha érdekes és izgató a pénz históriája ott, ahol uralkodik, ahol bőven van belőle, ahol úszik és hullámaiban füröszti birtokosait, úgy még százszor érdekesebb a története arrafelé, ehol naponta harcolnak érte, ahol ninc3, ahol vágyakozva, rimánkodva epednek utána, ahol távollétében is parancsol, diktál és fentarlás nélkül is egyedüli ur. Nézzük meg mindenekelőtt a drágaság statisztikai adatait, illetve azt. küldöttek el a város jogainak oltalmazását a szolgáló okmányok felkutatása végett több helyre. Jártak a kalocsai, a veszprémi, szombathelyi, csornai, pozsonyi, nagyszombati és győri káptalanoknál, de bizony ott a speciális halasi viszonyokra vonatkozó adatokat Dem találtak. Mint tudjuk, a Hamar család sem Nemes Péter és Nemes Zfigmond mint e család enged é- nyese mozgalmai a rájuk nézve kiránt eredményre nem vezettek. 1703 ban mégis Nemes Bakó lm Fehértó, Balota, Rekettye, Foz=s Eresztő és Karapály iránt a királyi tábla elé idéztette a várost, 1802 bea ezt a pert egyezséggel befejezték 1808 baa Bay Ferenc próbált szerencsét Rekettye, Fehértó, Füzes, B&iota, Eresztő és Karapály iránt, törvénybe idézvén a várost. Ezek a perek, ép úgy Hamar István pere, aki 1673-ban Fehártót, Balotát, Rekettyét, Füzest és Eresztől miDt Tornay Mihály magvaszakadt jószágát felkérte, sikertelen maradtak. Mindezen perekben Halas városát herceg Eszterházi Pál, Magyarország nádora, és a kunok főbírája erólye, és intézkedései védelmezték meg, ki már 1689-ban kimondotta, hogy a zűrzavaros időkben birálóképen a töröknek elhatalmasbodása alatt némelyek Halashoz jussokat tartották, de mivel ó hiteles írásokból azt Kunsághoz tartozónak kitanulta, ezért egyedül ö tőle és az utána következő palatínusoktól függjenek. hogy hányszor drágább az ő’et Budapesten most, mint a háború kitörésekor. A táblázat rohamos emelkedést mutat. 19547.4-re emelkedett. Tizen kilenc és fólezerszer drágábban élünk ma, mint békében és igy még akkor sem volnánk paritásosán, ha békebeli jövedelmünk teljes egészében meg volna, mert hiszen az aranykorona értéke a túlzott állami megállapítás szerint is csak tizenhétezer. De a statisztika itt is szomorú. A papírpénz romlását mutatja az alábbi tábla : 1000 papírkor от értéke 1924. januárban 17 4 békefillér „ márciusban 9 2 „ „ júniusban 5 83 „ „ szeptemberben 5 11 „ Csak egy-két legszükségesebb ruházati cikk békebeli és mostani árát hasonlítsuk össze, rögtön látjuk, hogy mig a fizetések és jövedelmek alul maradtak az aranyparitáson, az árak merészen felülugrották már a békeárat. íme: Árak 914. VII. 31 én 923. XII. 31-én aranykoronában Férfiöltöny 60 93 96 Férfi télikabát 70 104-40 Férfieipő 15 1914 Férfiing 35 7 83 Férfikalap 65 1131 Cipőt, harisnyát, kalapot, sapkát pamutot, csipkét, szalagot, cérnát, szappant meet még ölesén vásárolhat az Olcsó Áruházban Árpád-utca 27. sz. alatt (Rém. kath. templom mögött) Korlátozzák a vasúti jegykedvezményeket A MÁV gazdálkodásának gyökeres megváltoztatása ügyében hosszabb idő óta folynak tárgyalások а кегоз- kedelemügji minisztériumban a MÁV igazgatóságának, valamint az érdek- képviseletek é3 a kereskedelmi, ipari és gazdasági élet több reprezentánsának bevonásával. Erről a tanácskozásról kaptuk az alábbi illetékes tájékoztatást: — Mint konkrétumot közlöm, — mondta informátorunk, — hogy a legközelebbi időben harmadára csökkentik a kedvezményes vasúti igazolványok számát. A gyakorlatban azonban legföljebb 1925 január 1 tői kezdve csökken a kedvezményes utasok száma. Amennyiben a keres kedelemügyi minisztérium elfogadja az érdekképviseletek tervezetét, akkor csupán a tényleges szolgálatban levő államvasuti alkalmazottak vasúti jegykedvezménye marad épségben. Ellenben mogszükitik az összes többi állami közalkalmazottak vasúti utazási kedvezményét. Újabb korlátozás alá esnek majd a családtagok kedvezményei is. A legvalószínűbb az, hogy visszatér a régi állapot és a családtagok egy évben két teljesen ingyen utazásra szóló szabadjegyet kapnak. Mindenesetre erős küzdelem fog megindulni az érdekeltek részéről a tervezett vasúti kedvezmény újabb megszorítása ellen. HÍREK HABÁR BEÁM ZUDUL ... Habár reim zudul sorsom vad haragja, 8 lábamat véreső tövissel megrakja: Büsekén néeék reá, s akkor kinevetem, Bárhogy keserítse hányatott életem! így tán miként a vad megszelídül végre, S lábamat csókol va ssent lese majd a béke! A sért dühön éj te sors,velem nembirse soha A ki tőled csak fél: seamár vagy ostobái ERDEY LÁSZLÓ — Naptár. Október 11., szombat Brigitta Október 12., vasárnap Miksa, Október 13., hétlő Kálmán, Október 14., kedd Kalliszt. — Az előfizetések szives megújítására hívjuk fél helybéli és vidéki előfizetőinket. — Száraz, enyhe Idő. A Meteoro lógiai Intézet jelentése szerint túlnyomóan száraz, enyhe idő várható. — Személyi hir. Dulovits Árpid minisstäri tanácsost, a polgári iskolák lelkes felkarolóját, aki Halason is töb- s*ör megfordult, Hőgyész nagyközség díszpolgárává választotta meg. — Nagy Pál Jánoshalma! volt kép viselő meghalt. Rövid, de kinos szenvedés után, • okt. 3-án délután 2 órakor hastífuszban elhunyt Jánoshalmán Nagy Pál volt nemzet I gyűlési képviselő, a jánoshalmai Gazdakör elnöke, az Általános Taka- I rékpénztár elnök-igazgatója. Nagy i részvét mellett vasárnap dé'uián temették el. — A Protestáns Nőszövetség el ! nöksége felkéri az egyesület összes tagjait, hogy Ary Lajos Jrecskeméti testnevelési századosnak a Nőszövetséghez intézett átirata értelmében f. hó 12-én, d. e. 11 órakor a város közgyűlési termében tartandó értekezleten megjelenni szíveskedjenek. — Hősök emlékünnepe. A volt m. kir. szegedi 8 honvéd hasiár ezred elesett hőseinek emlékére folyó ó? október 21 éa reggel 9 órakor a Szeged rókusi templomban gyász- misÄt tartunk Utínna a huszár lak- RÉSZLETFIZETESRE újból kaphatók a ' ,, шшйчт * ШЖШ ШЙШ’ 8ЁВШВ1 Bizomáuyirakfár WEISZ ENDRE Kiskunhalas, Fő-utca 20. sz. A drágaság városa.
