Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-10-11 / 82. szám
ii OHlbifc ircSas épQ XXIV. évfolyam. 82. szám. Szombat, 1924. október 11. árpád c, a 0П m fél 8 12 T-:StAval lesz gságu fsrajxelt bf eketo iont P P és É, ícsi, ВУ» < Kiskun-Halas Helyi Ertesitöj Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. 1 fiíöílretésl ár egy évre: 10 Ssíybsr . . 160.000 kor. | Vidékre . • 200.0CO kor. Alapított» PRAGER FERENCZ Egy szám ára 1500 korona. Hirdetmények dija: Egy era. maga« «огопМк* íisrsaoudbél 10000 korcsa ~ Petitből 11000 koróaíT Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületi Megszűnnek a jelzáloghitelek folyósítását gátló nehézségek. A vidéki pénzintézetek fokozatosan ismét visszatérhetnek békebeli üzletágaikhoz. (A Helyi Értesítő tudósítójától.) Azok a gazdasági tárgyalások, melyeket a jelzálogkölcsönök tekinteté ben közgazdaságunkat irányitó egyé niségsi Búd miniszter vezetésével folytatnak, négy jelentőségűek egész gazdasági életünkre, de különösen döntő fontosságúak a vidéki pénzintézetekre. A vidéki intésetek, amelyek már békében is különösen főleg ingatlan hitelek folyósításával foglal koztak, a háború után js távol tartották magukat a konjunkturális üzletektől. Ennek oka a vidéki intézetek vezetőinek és ügyfeleinek konzervatívabb gondolkodása. Az ingatlan hitelek megindulásával vidéki páazintéze teinknek és a tartózkodó vidéki magántőkének újra módjában lesz szervesen bekapcsolódni gazdasági életünkbe Kötelességünknek tartottuk, hogy a vidéki tőkét annyira közeiről érdeklő kérdésben, pénzügyi életünk egyik vezetőjének véleményét kérjük ki. Informátorunk erről a kérdésről a következőket mondotta munkatársunknak : — áz ingatlan hitelek folyósításé esk akadályai részben megszűntek, részben azok megszűnését a most folyó tárgyalások eredményeképen várják, részben pedig a gazdaságpolitikai körülményeinknek kell úgy alakulniok, hogy az ingatlan hitelek ismét a békeévek mértéke szerint folyósithatók legyenek. — Az egyik ilyen — most már megszűnt — akadály volt a koronánk árfolyamának esése, д korona jelen légi árfolyama minden emberi számítás szerint stabilnak tekinthető. Am az esetleg bizalmatlan tőke megnyugtatására tétele intés íred őssel módot kell nyújtani ax ingatlan hitelek valorizálására is. — Második súlyos gátló körülmény volt hossza időn keresztül az ingatlanok árverésének tilalma. Ma már azonban a hitelezőnek ismét módjában ál! követelését az ingatlanok értékesítése révén érvényesíteni. Az OPB nak hatáskörébe ugyanis még ma is több olyan intézkedés tartozik, melyek megnehezítik a normális helyzet kialakulását, de remélhetjük, hogy a cél érdekében és & szükséghez képest a kormány további módosításokra is hajlandó iesz. — A legsúlyosabb akadály azonban a pénzszűke. & belföldi pénztelenség nek egyik oka ax, hogy a közönség még mindig nem helyezi el tőkéjét a pénzintézeteknél, pedig azok az okok, amelyek a közönség bizalmatb. ságát előidézték, már megsxttntek. A betétügyletek megindulása nyomán a pénz intézeteknek módjukban állana з közönség pénzét a legbiztosabb módon, ingatlan-hitelek formájában kihelyezni. — Ugyancsak a pénzszűke megszűntetését célozzák Bnd miniszter tárgyalásai, amelyek a kellő és most megbeszélés alatt álló intézkedések foganatosítása után a külföldi tőke bevonulását fogják eredményezni. — Az ingatlan hitelek folyósítása megszünteti azt a lehetetlen helyzetet, hogy a legpozitívabb értékek birtokosai, a föld- és háztulajdonosok nem tudtak pénzhez jutni és igy nem tudtak mezőgazdasági beruházásokat eszközölni, illetve építkezni. A jelzálog hitel ügyletek újbóli megindulásától tehát elsősorban a mezőgazdasági és ipari munka intenzív megkezdésének lehetőségét várjuk Halálra gázolta a vonat. A halasi személyvonat elgázolt egy embert. szakunkét :elbea árban nre Л u 6 Az a nagyfokú gondatlanság, amely- lyel éveken keresztül elhanyagolták a vasúti sorompók feláiliiisát az átjáróknál, újból emberáldozatot követelt magának. Halasról Jánoshalmára érkező délután 2 órai személyvonat kísérői jelentették, hogy a Halasi úti átjárónál a vonat egy idősebb embert elütött. A jelentés alapján azonnal kiszáit a bizottság, amely megállapította, hegy & holttest Vajda Péter 84 éves jános- halmai lakos sseméljéve! azonos. A lefolytatott nyomozás szerint, a Halasi ut,végén lévő vasati átjárónál elütött ember süket volt ós a vonat zakatolását nem hallotta, bár a vonat fütyült is, sőt ax utolsó percekben a személyiét kiáltozással is figyelmeztette a szerencsétlenül járt öreg embert, akit nehézkes cammogásában ütött el a vonat, amely lemetszette bal alsólábszárát és összetörte jobb aleókarját. Ysjda Péter a sérülésekkel járó vérveszteség következtében azonnal meghalt, s mint a hivatalos jelentésbe ridegen, komoran Írják: „Á halál ok előidézésében ilyenformán gondatlanság, vagy mulasztás esete nem látszik fennforogni. “ lók a jleeóbb phaták о í nél Leszállítják a földbirtok jövedelemadó alapját Húsz aranykorona helyett hat aranykorona Amint a Helyi Értesítő is mogirte, a parlament harminchármas bizottságának legutóbbi ülésén tárgyalni kellett volna a pénzügyminiszternek nemrég nyilvánosságra került rendelet-tervezetét, amely a földbirtok jövedelmi adó alapjának uj kulcsait I állapiíja meg. A bizottság ülésén éles kritika hangzott el a készülő rendeletről és szakkörökben is erős felzúdulás volt a megállapított adókulcs nagysága miatt. Az elhangzott felszólalások hatása alatt báró Korányi Frigyes pénzügyminiszter előterjesz tésére a rendelet nem is korait érdemleges tárgyalásra ős a bizottság egyelőre -belenyugodott a pénzügyminiszternek abba a kijelentésébe, hogy a tervezetben kontemplált kulcsok revizió alá kerülnek. A miniszier nyilatkozata után Vargha Imre államtitkár nyomban hozzálátott a tervezet átdolgozásához. A gazdasági érdekeltségek képviselőivel többizben folytatott tárgyalásokat, amelyek ezidőszerint még nem záródtak b. A revíziós tanácskozások részben már eredménnyel is végződtek, mert a pénzügyi kormány hozzájárult az adókulcsok jelentékeny leszállításához. Információink szerint a nagybirtok kategóriák számára megállapított 20 aranykoronás adóalap minimumát a tárgyalások során 6 aranykoronára szállították le. Ennek megfelelően csökkennek a táblázat többi összegei is. A mezőgazdasági körök ezt az összeget is magasnak tartják és további tárgyalások folynak is arról, hogy nem volna-e messzebbmenő csökkentés lehetséges. A kisebb birtok-kategóriáknál, mint értesülünk, a kulcs lényegesebb leszállításához hajlandó hozzájárulni a pénzügyminiszter. Az átdolgozott rendelet már a legközelebb nyilvánosságra kerül. Lehet, hogy a harminchármas bizottságra már csak az a feladat hárul, hogy a rendelet kibocsátását tudomásul vegye. A cigánylányból lett bárónő élete és halála. — Tudósítónktól — Néhány nappal ezelőtt a lipótmezei tébolyda egyik magáncellájában mindenkitől elhagyatva, érdekes s feslan- dokbsn gazdag élet fejeződött be. Báró Ende Ottóné, szül. Farkas Margit, a csongrádi cigányláriyból lett bárónő életének izgalmas története végleg lezárult az utolsó állomáson. Halála után feltűnés nélkül temették el és az egykor szépségéről hires cigánybárónő koporsója után nem haladt senki régi barátai s imádói közül. Elfelejtették. A cigánylánybóí lett bárónő életének, karriérjének és elmúlásának meséje érdekes történet. Csongrádon született, leánya volt Farkas Balázs cigányprímásnak, aki a csongrádi bombamerénylet alkalmával súlyosan megsebesült és életét vostette. A csongorádi cigányleány 15 évű3 korában felkerült Budapestre. Szinésznöverdék lett, azonban Pest kicsi volt ueki, külföld után vágyakozott s kikerült Oroszországba, bejárta Szentpétervárt, Moszkvát, mindenhol sikereket aratva szépségével. Utazásai közben Ausztriában megismerkedett egy szegénysorra báróval, Ende Oltóval, akinek a felesége lett. — 1916~ban az osztrák hatóságok kémkedés gyanúja miatt letartóztatták ős másfél évig a tescheni katonai várbörtönben fogva tartották. Másféléves fogsága alatt semmiféle bizonyiíékot ellene szerezni nem tudtak s szabadon bocsátották. A másféléves várbörtön azonban idegzetét teljesen tönkretette úgy, hogy sogáig egy bécsi szanatórium lakója volt. Nemsokkal később a cigányleány bárónő újból az leit, aki volt. Férjétől elvált és szépségének hatalmával megint csak gazdagságot és fényt szerzett maga köré. A kommunizmus előtt visszatért Magyarországba, Budapesten telepedett le, a környéken villát vásárolt magának és elhatározta, hogy itthon marad. — A kommün alatt azonban megismerkedett egy ismert nevű rsjzolómü- vésszel, akivel azután 1919 ben, a diktatúra bukása után együtt ment ol Bécsbe. Két évet töltött az osztrák fővarosban, Nagyértókü ékszereit iassan-lassan eladogatta és két év múlva elszegényedve, visszakerült Budapestre. I Nagy port vert fel 1922-ban az a nagy csekkcsalási ügy, amelynek középpontjában báró Ende Ottóné állott. Visszatérése után megjelent egyik budapesti banknál és három darab ezer dollárról szóló, egy uawyorki pénzintézet által kiállított csekket mutatott be beváltás végett- Az ezerdolláros csekkek egyikét kifizették, azonban pár nappal később rájöttek, hogy a beváltott csekk hamisítvány. A cigányleány-bárónőt letartóztatták. Kihallgatása során azt állította, hogy a három darab ezerdolláros csekket egyik régi barátjától bécsi tartózkodásának ideje alatt kapta. Nem volt tudomása arról, hogy az ezerdolláros csekkek hamisítványok. Védekezését azonban nem fogadták el. Vizsgálati fogságba került. Kilenc hónapot töltött az ügyészség Markó uccai fogbá ában. A vizsgálati fogság teljesen megtörte a hányatott életű nőt, akin súlyos idegbaj jelei mutatkoztak. Elrendeli ék szabadlábra helyezését és a cigánybárónő kikerült a fogházból. Szegényesen húzódott meg egy kis albérleti szobában az egykor pompában és gazdagságban élő nő. Ekkor történt, hogy apja, Farkas Balázs cigáayprimás a csongrádi bombamerénylet alkalmával súlyosan megsebesült s felhozták a Rókus-kórházba, ahol meghalt. A cigánybárónő itt látta viszont apját kórházi betegágyon és az is elősegítette amúgy is beteg idegzetének felbomlását Egy délután aztán egy körúti kávéházban, ahova járni szokott, kitört rajta az elmebaj, hivatták a mentőket, akik beszállították a lipótmezei tébolydába. így fejezte be kalandokban és szenvedésekben gazdag életét a csongrádi cigánylányból lett bárónő, akinek temetésére csak a tébolyda kezelőorvosa és néhány szomorú lakója ment el. Ne felejtse el hirdetését feladni I a Halasi Regélő Bácsi Naptárba. ( Sok ezer ember olvassa. Iiirdetése- * két lapunk kiadóhivatala vesz fel,
