Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-09-13 / 74. szám
XXIV. évfolyam. 74. szám. Szombat, 1924. szeptember 13. 48 ав jmber ■ este b it 15 én dűdik. ; elfo- dnoka i к lók a olcsóbb iphatók 1 nél c) ilünk,V HZ ri és ’tünk- ató. a zet on tart В e t 1st legvállal. I. gyerQtal Zilah [Bacsóstt) II I " - ^ i f/i ^ Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. . Előfizetési ár egy évre: Helyben . . 160.000 kor. | Vidékre . . 200.000 kor. Egy síim ára 1500 korona. Alapította PRAGER PEREN GZHirdetmények dija: Egy cm. magas soröaksB, Garmondból 10000 korona — Petitből 11000 кого*a. Magán hirdetés szavak szerint. Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épfile&ISjff^ M\ Mózes szózata Gaál Mózes tankerületi főigazgató, a nagynevű itó és nemeslelkű gyermekbarát a következő üzenetet ktTdi a diókok szüleinek : Ez iskolai óv megnyitása alkalmából üzenetem a szülőknek szól. Óhajtanám : vajha minél többen lennének jelen az iskola-család e bensőséges összegyüiekezéeén. Az iskola éleiének minden felemelő mozzanata iránt az érdeklődés.' a műveltségnek Lkmóróje. Az iskolaév megnyitása azért nevezetes mozzanata a* iskola életének, mert munkakezdés gyerme keinkre nézve. Hadd lássák a tanulók, bogy ez a munkakezdés eggyé forrasztotta a szülő házat és az iskolát. Megvan e kettő között a legnemesebb célnak köíöraéga. As iskola és a szülő ház e napon köt egyessóget: szivekbe és elmékbe irt komoly szerződést. A szülő elhozza gyermekét s reábizsa az iakoiára és reménységgel, bizalommal, hitte! van eltelve, hogy az iskola szerető gondjába veszi egyenlő jogú kis po'gárait s megosztja a szülőkkel a nevelésnek szép, de fölötte nehéz munkáját. Értsék meg jól a szülők : megosztja a munkát A szülők segítségül hívják az iskolát, mert érzik, hogy a nevelés munkáját egymaguk nem végezhetik el. A szülők és az iskola tehát munkatár sak. Amit gyermekeikért tesznek, egymást megértve, egymást becsülve fogják tenni, hogy áldás lehessen ezen a munkán. Ä munkának ez a közössége megköveteli, hogy a szerződő felek egymást e közös munka folyamán jól megismerjék, mert e nélkül egység nem lehet a munkában. Az iskolának tehát nem szabad félelmes hajléknak lennie sem a tanulókra, sem a szülőkre nézve; oda nem szabad sem tanulónak, sem szülőnek dobogó sziv- ve! belépnie; az iskola nem vendégül fogadja a tanulót, a szülőt, hanem kitárja ajtaját s igy szól : — Jertek, ón a tietek vagyok én érettetek vagyok. Ismerjetek meg és szeressetek engem I E falak között töltik el, szülők, a ti gyermekeitek az életnek legszebb és leggyümölcsözőbb éveit. Itt szövődnek gyermek barátságok, ifjú lelkek itt forradnak össze nemes célokért hevQlve, itt omlik le az az elválasztó íal a szegény Ó3 gaz dsg között, itt uralkodik az igazság; fehér sátrát itt üti fel a békesség; itt bontogatja szárnyát a tehetség; itt veszik először észre az elmének és szívnek értékeit; itt halmozódnak fel évről-évre a kis élmények, amelyek emléksíárnyat öltve végigkísérik gyermekeiteket az egész életen át. Szülők, az iskolát ismerjétek meg és szeres sétek 1 A közös cél, melyet az iskola és a szülői ház kitűz, legyen a munkára nevelés. Minő munkára ? Az élet munkájára. A játékos gyermek elevensége és vidámsága ne hervadjon el az iskola falai között, de ez az elevenség, ez a vidámt-ág olvadjon bele üdítő lélek gyanánt a komoly munkába. Lüktető ető legyen, mint a szivnek a dobbanása, és a vért a csodálatosan finom erek csatornáin át hajtsa szünetlen a vala mivé lenni akarás kívánsága. Ezt élesszétek otthon gyermekeitek szivében 3 örveedezzen a ti telketek, ha a játékos gyemek otthon nem húzódik semmiféle munkáló!, ha megosztja veletek az^'ólet gondját, ha biztatás nélkül dolgozik, jutalom ígérgetése nélkül híven teljesíti kötelességét, ha. nem terher, de teher-könnyítő tud lenni, s ha irántatok való szeretető abban nyilatkozik meg, hogy kívánságait összébb zsugorítja, és nem szeret panaszkodni. az iskola és szülői ház összhangzó munkájára, mint a nemzetnevelés alap jára kérem Isten bőséges áldását. „Már el is költöttük, hiába szavazzák le“ A 360 milliós kölcsön E ég kedélyesen folyik a tárgya’ás a szerdai közgyűlésen. Néha-néha egy kis humor is megvillan, ami sokszor szomorú valóságot tartalmaz. Sor kerül arra is, hogy a városi alkalmazottak ellátási dijainak fedezésére — mivel az állam az előleget nem folyósítja — a város 860 millió kölcsönt veit fel a Pénzintézeti Központ utján, amelyet 1925. junius 80-ig vissza kell fizetnie. Névszerinti szavazást rendel el a polgármester. Egymásután hangzik a „nem“ a tanács javaslata ellen, ügy Iá1 szik, hogy le akarják szavazni a tanács javaslatán. A teremben halk diskurzus, amikor az elnöki székből hangos derültség közben mondja a polgár- mester : — „Már el is költöttük a kölcsönt, hiába szavazzák le !“ Ez a kijelentés azonban nem hozza zavarba a képviselőket, egymásután szavaznak a tanács javaslata ellen. Már majdnem bajok lesznek, amikor mégis keresztül megy a tanács javaslata. Megmenekül a tauács a leszavazástól, amely egy kissé kellemetlen helyzetet teremthetett volna. Baleset a Kossuth-uccában Sajnálatos baleset történt f. hó | 11-én hajnalban a Kossuth uccában. A balesetről az alábbi tudósítás számol be: Fontos rom. kát.egyházi ügyben Halasra érkezett f. hó 10-én a panon- halmai főapátságtól a Rend képviseletében dr. Strommer Viktorin főapátság! perjel, dr. Mázy Engelbert főigazgató és Wéber Jácint főkor mányzó. Itteni küldetésüknek bevégzése után, f. hó 11-én a hajnali vonattal akartak a Rend székhelyére, Panon- halmára visszautazni. Midőn éjjel a vonathoz hajtattak, a lovak megbokrosodtak, és a Kossuth-uccában a Mészöiy-ház előtt mindhárman kiestek a kocsiból. Legszerencsétlenebbül járt dr. Mázy Engelbert főigazgató, ki súlyosabb természetű lábszár törést szenvedett és 11-én a reggeli vonattal Budapestre szállították. Vele elutazott Wéber Jácint főkormányzó, ki teljesen éppen került ki a különben életveszélyes balesetből. Dr. Strommer Viktorin főapátsági perjel még Kiskunhalason van, mert súlyosabb láb zuzódása pár napig ágyhoz köti. A baleset alkalmával a járókelők közül pár vasúti alkalmazott példásan tett eleget felebaráti kötelességének a bajba jutottakkal szemben, kiket minden dicséret megillet. A szerencsétlenül járt magas rangú, — a velük érintkezett egyének előadása szerint a kiskunhalasi rom. kát ügyek iránt melegen érdeklődő és rendi tradíciójuknak megfelelő közvetlen, kedves magatartásu egyházi férfiak iránt általános a részvét az érdekeltek körében, (Z.) Sugfli Baross-gruvÉsár és berkiállitás Pestmegyéből Is sokan (Szeged, szept, 7) Ma, vasárnap délelőtt nyitották meg ünnepélyesen a szegedi áruvásirt és kiállítást, melyet a kecskeméti Duna—Tisza'cözi Mezőgazdasági Kamara, a szegedi Baross Szövetség és Gazdasági Egye sülét együttesen rendeztek. Már az első nap hatalmas tömeg látogatta a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi csoportok.a tagozódó kiállítást. Az ipari és a kereskedelmi csoportok igen szépen reprezentálják Szegedet, Kecskemétet és Nagykőröst. az I ső számú hangárban mindjárt a belépéskor szembeötlik a szegedi bu torasztalosok csoportja. Minden tárgy megnézték a kiállítást kulturált iparművészet. A renaissance stílusú bútorok különösen megmun kilósukkal tűnnek ki. Ugyancsak mü vészi erővel hat Kónya György laka tos kovácsolt vaskapuja is A kiáliitott egyéb tárgyak, orvosi rendelő, gépré- szek, gópmodeilak, mezőgazchsági gépek, kocsik a szegedi ipar fejlettségét hirdetik. A II ik siárnu hangárban a legki emelkedőbb a Hangya Ipar В T , a Szegedi Hús és Vásárpénztár В. T., a „Centrum“ kiállítása. Itt nyert elhelyezést & szegedi szőnyegszövő ipar is. Itt vannak a szegedi paprikakereskedők kollekciói, az Első Kecskeméti Konzervgyár hatalmas gúlába rakott befőttéi és konzervgyártmányai. A mezőgazdaság a harmadik hangárban nyert elhelyezést. E részben állították ki Kecskemét város, Hübl Milán és & Kecskeméti Szőlő- és Gyümölcstermelő Szövetkezet borait. Nagykőrösről & városi központi szeszfőző gyártmányait, a téli gazdasági iskola és az újjászervezett Mintakert első éves eredményeit állították ki. Igen szép Szeged város gazdaságának kiállítása. A mezőhegyesi ménesbirtok nemesített vetőmagvakat állított ki. A fülke bejáratát jobbról 5 20 m. magas cirok, balról 4 80 m. magas világos kendertermésminta szegélyezi. Az alföldi fásításhoz alkalmas fafajták, a gyümölcs és zöldségféle kiállítása szintén figyelemre méltó. A mezőgazdasági részt kiegészítik még a kiáliitott mezőgazdasági gépek. A rendezés itt inkább arra törekedett, hogy a kiállítás e része elsősorban tanító hatású legyen. Általában az egész kiállítás reprezentáló bizonysága a Duna—Tiszaközi mezőgazdaság, ipar és kereskedelem kulturált fejlettségének. A kiállítás szept, 14 én zárul. Sok a pestmegyei látogató Pestmegye is igen szépen volt képviselve a megnyitáson. Halas, Kiskőrös, Soltvadkert, Kalocsa városokból többen nézték meg a kiállítást. A kiáiiitáson résztvevők sokat beszélnek a kiállítás szépségéről. — Különösen az angol sertések voltak csodálni valók — mondották. De a gazdasági gépek, az elsőrendű borok mind megérték a kétnapos kirándulást, mert valóban szép és tanulságos volt minden. Cementáru gyár Halason A közgyűlés előtt a gyár alapítás A szerdai közgyűlés foglalkozott Zoltán János kiskőrösi takarékpénztári igazgató kérelmével, aki városunkban kereskedelmi és cementáru gyárat akar fölállítani és erre a célra a várostól a Mintakert mellett a képviselőtestület által meghatározóit összegért telket kért. Bizottság járt kint a helyszínén és annak javaslatát terjesztette a tanács a közgyűlés elé elfogadás végett. Azt javasolták, hogy a város a Mintakert mellett adjon telket a gyár részére 80 mázsa búza áráért és ilyen arányban vegyen részt a gyár alapításában is. A gyárat fél éven belül üzembe kell helyezni, mert ellenkező esetben a telket a város visszaveszi. A gyár igazgatóságában helyet foglal a mindenkori polgármester. A közgyűlés névszerinti szavazással hozzájárult a tanács javaslatához és igy misem áll útjában annak, hogy a Kiskőrösről kiinduló gyár- alapítás megvalósuljon.
