Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-08-16 / 66. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője augusztus 16. Borvidékek beosztása Pestmegye az alföldi borvidékbe tartozik Az uj bortörvény szerint bort csak arra a borvidékre utaló elnevezéssel és megjelöléssel szabad forgalomba hozni, amely valóságos származásának megfelel. A törvény rendelkezései szerint senki sem köteles ugyan a bort a borvidék megnevezésével forgalomba hozni, hanem egyszerűen általános elnevezéseket használni, mint például fehér bor, asztali bor, pecsenye bor, vörös bor, ha azonban a bor származását fel akarja tüntetni, akkor csakis olyan elnevezést szabad használni, amely tényleg megfelel a bor származásának. Az ország bortermő vidékét a föld- miveleäügyi miniszter 17 borvidékre osztotta s ezek a következők: 1. Soproni borvidék. 2. Neszmélyi borvidék. 3. Budasashegyi borvidék. 4. Móri borvidék. 5. Somlyói borvidék. 6. Balatonmelléki borvidék. 8. So- mogy-zalai boividék. 9. Szekszárdi borvidék. 10. Viliány-pécsi borvidék. 11. Pest-nógrádi borvidék. 12. Gyön- gyös-visontai borvidék. 13. Egri borvidék. 14. Miskolc abonyi borvidék. 15. Tokaj-hegyaljai borvidék. 16. Alföldi borvidék. 17. Nyírségi borvidék. A 17 alföldi borvidék magában foglalja Pest megyének a pest-nógrádi és a buda-sashegyi borvidékbe nem tartozó részét, Heves-vármegye hevesi és tiszafüredi járásait, továbbá Békés-, Csongrád-, Csanád-, Jász- Nagykun-Szolnok-vármegyék egész területét és Heves-vármegyének az egri és gycngyös-visontai borvidékbe nem tartozó hevesi és tiszafüredi járásait, Arad-, Bácsbodrog- és To- rontál-vármegyék jelenlegi területét. Székely Miklós röfösftruhaza, Fö-utca 33 *z. alatt (reí. templommal szemben) Az őszi saiäour» már felkészült legfinomabb poszté és gyapjú szövetekkel, sötétkék és fekete camgarn kelmékkel, téli- kabát és felöltő doublékkal, velourokkal, gyapjú struxal, berliner kendekkel, menyasszony kelengye különlegességekkel, ajánlja — vételkényszer nélkül —• dnsan felszerelt raktára megtekintését. A S о 11- vad tr. értén 12 évig fennállott jébirü üzletemet ma is látogató, vadkerti, prónayfalvai, keceli régi kedves vevőmnek, valamint a tompái, kele- biai, mélykúti viseletnek es Ízlésnek megfelelő, szokásos szükségleteiket itt Halason is állandóan raktáron tartom úgy, bogy minden igéuyt már most a iegjntányosabban kielégíthetek Gabonáért cserélek! Allan« helybeli vevőimnek kedvezmény ..«hitel Teljes tisztelettel: Székely Miklós — —-----------~m Же szaladjon össze-vissza, ha kalap, sapka, cipő, szandál, harisnya, beztyü, cérna, ionál, játék, szappan és cipőkrém szükségletét be akarja szerezni, mert legelőnyösebben csak az Olcsó Aruliáz-Iian szerezheti be Kiskunhalason, Arpád-n. 27 (Katholikns templom mögött) Szelvényeket bármikor beváltjuk I I и ■ ' Lakás berendezést újat készítésre, régit javításra bármilyen kivitelben, épülettel egybekötve pontos és szolid áron elvállalnak Dregán és Csapó épüle* és mübntor asztalosok, Szabadkai-ut 8 Aki a saját gyermekét jelentette fel Harc az apa és fiú között Érdekes és szinte példátlan ügy foglalkoztatta a debreceni törvényszék vádtanácsát. Dr. Seabó Artur hajdúböszörményi ügyvéd feljelentette fiát, hogy öt megakarja ölni és erre volt bérlője Gacsó Imre buj- togatja. Az ügy előzményei ezek: Dr. Szabó Artur ügyvéd fiát már kis gyerek kora óta teljesen paraszti sorsban nevelte. Nem iskoláztatta és a testileg tulfejlődött fiút a legnehezebb mezei munkára használta. Már 13 éves korában fűrészt és favágóbabot vett neki névnapjára atyja, hogy tudjon fát vágni. A durva munkában folyton cselédek közt élve, teljesen eldurvult és szelleme is parlagon hevert. Másfél évvel ezelőtt 1922 ben egy alkalommal szülei elmentek hazulról és őt otthon hagyták. Vacsorára kint hagytak neki egy szelet húst, amely állítólag büdös volt. Ő erre feldühödött, a kamrát feltörte és a benne levő friss húst elfogyasztotta. Mikor atyja hazajött, eléje állt és a büdös husért kérdőre vonta. Ekkor dr. Szabó ügyvéd fiától annyira megijedt, hogy elszaladt hazulról és három napig nem mert hazamenni. A másik támadás dr. Szabó ügyvédet fia részéről 1923 április 26-án érte, amikor a nála szolgáló cseléd, Balogh Juliánná előtt részegen egy vasvillával feléje szúrt. Ez a támadás az amúgy is gyenge idegzetű Szabó ügyvédet annyira megviselte, hogy azonnal a csendőrségre rohant, hol azt adta elő, hogy fia az anyját, megölte, és 6 is síig tudott megmenekülni. A csendőrök kihallgatták a fiút, aki a csendőrök előtt azt vallotta, hogy atyját meg akarta ölni, melyre Gacsó Imre biztatta. De már a csendőrök azt írják a felvett jelentésbe, hogy a fiú vallomása megbízhatatlan. Az ügyészség annak idején be is szüntette az eljárást. Dr. Szabó Artúr ügyvéd azonban az ügyészség döntésébe nem nyugodott bele, hanem átvette a magánvádat. Ugyanis 6 azt állította, hogy fia egy bűnszövetkezetnek lett a tagja, amelynek feje Gacsó Imre. Ez a bűnszövetkezet az ő élete ellen tör. Gacsó Imre Szabó ügyvéd feltevése szerint ugyanis azt tervezte, hogy leányát nőül adja fiához és ha Szabó Artúrt eltéteti láb alól a saját fiával, akkor leánya beül az egész vagyonba. Megzavart születésnapi mulatság Hogyan került hurokra egy zsebtolvaj társaság 7 (Fővárosi munkatársunktól) A budapesti rendőrség bizalmas besúgói azt a hirt hozták a detektí- veknek, hogy egy régen keresett, hires betörő nemrégiben visszaérkezett és egy Kender utcai házban ütötte fel tanyáját. Este nyolc órakor két detektiveso- port szállta meg a Kender-utcát. Egyik csoport á'Népszinház-utca felől, másik pedig a József utca felől kezdte meg a kutatást. Minden egyes házat, minden egyes lakást átkutattak és mindenkit leigazoltattak. Mindennek dacára sem sikerült a betörő nyomára akadni. A razzia mégsem volt minden eredmény nélkül. A véletlen folytán a detektívek egy lakásban elfogtak egy hires zsebtolvajbandát, amint éppen egyikük születésnapját ünnepelték nagy mulatsággal. Az egyik ház második emeletén már messziről pecsenyeillat ütötte meg a detektívek orrát. Benyitottak a konyhába. Tiz-tizenkét ember, I gények és leányok ültek a konyhában körös- körül Ki széken, zsámolyon, avagy fölborított szemetesládán. A kályhán lábasokban zsir sercegett, sertésborda és fánk sült bennük. Az asztalon gyümölcs és csemegék, a konyha sarkában hatalmas üstben, jég között, borosüvegek tucatja. A vig mulatozás, kacagás ajkán fagyott a társaságnak, mikor a detektívek beléptek. — Hát itt micsoda mulatság van ? — Születésnapot ülünk — szerénykedik egy hang a sötét háttérből. Egyik leány már alaposan felönthetett a garatra. Durva hangon magyarázza : — Azt bizony, születésnap van/. Francié... Egyszer esztendőben van születésnap... Csak szabad olyankor mulatni... — Melyiknek van a születésnapja ? — kérdik. — A Francié I — visit ismét a leány. — Melyik az ? Nagy nehezen előkászolódik a homályból egy legény. — Én vagyok! — Szervusz Franci! — örvendeznek a detektívek, — hogy vagy ? De régen keresünk már! A jubiláns nem is ellenkezik sokat. Megpróbál kicsit könyörögni, kicsit tagadni, de mikor látja, hogy nem használ semmi, megadja magát sorsának. Rögtön meg is tudjuk, hogy a Franci, az apatini származású hires zsebtolvaj, akit évek óta keres a rendőrség valami csekélység miatt. A csekélység alatt huszonnyolc rendbeli tolvaj lás értendő Franci után most a bankett résztvevői kerülnek sorra. Mindegyiket igazoltatják. Csakhamar többen kerülnek Franci sorsára. Baló József □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□a □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ Őszi és téli újdonságok Bergl Albert és Fia divatáruházába megérkeztek □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □ □□□□□ □□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□□ fi Simon Imre, Balázs József rovott- multu zsebtolvajok, Franci régi bűntársai, szintén régen megértek már, hogy cselekedeteikről a büntetőtörvényszék előtt beszámolót tartsanak. Kivülök a társaságnak még két nő- tagját is elfogták. Sí has he A nemes értelemben űzött , vadászatról I Irta : Vaseilievits Fedor ezredes XLV. Az apró vad védelme, gondozása és szaporítása. Miután a vad védelmére és szaporítására vonatkozó általános szabályokról az előbbiekben már szóltam, a következőben azon legfontosabb alapszabályokat sorolom fel, melyek az apró vad fentartására, gondozására, szaporítására, védelmére stb. vonatkoznak. 1) A nyúl. A vadját védő vadász az apró vad e legelterjedtebb fajának fentarlását és megfelelő szaporítását biztositó szabályokat is tartsa szem előtt, ha jó állományú területét — rövid idő alatt — nem akarja sivataggá átváltoztatva látni. a) A nőstény nyulat, mely majdnem mindenütt kevesebb, mint a him, lehetőleg kíméljük. A legtöbb nőstény nyúl augusztusban és szeptemberben foglyászás alkalmával kerül terítékre, mert ezidöben részben a fiait szoptatja vagy pedig még hasas Ilyenkor jól tart ki, míg a hím idejekorán elillanik és biztonságba helyezkedik. Ebből az következik, hogy nyulat korán — tehát október előtt — semmiesetre se lőjjünk és a jól kitartó, késön ugró, többnyire hátrafelé törö nőstény nyulat engedjük el. Minden vadásztársaság elnökének hatalmában van, hogy megfelelő alapszabályokkal a legszigorúbban hajtassa végre, e közismert és az ország minden józan társaságában elfogadott törvényt. El nem képzelhető, hogy igazi vadásznak — az öt lépésről ugró, még szeptemberben is hasas — meleg időben két őrá alatt feloszlásnak induló nyui leteritése élvezetet szerezzen, Ha pedig valaki a vad búsra any- nyira éhes, hogy a vadász legszebb erényéről, — ae önuralomról megfeledkezik — az nem tarthat a „va dáse“ becsületes nevére igényt. b) Semmi sem árthat úgy a terület nynl- állományáuak, mint a korai és túl gyakori úgy név. „kisebb“ vadászatok. Tartsunk egy területen egy vagy két nagyobb vadászatot, különben pedig osak annyi nyulat lőjjünk a mennyi a konyhaszükségletünket fedezi. Az Alföld amúgy is gyesge vad állományából senki sem tarthatja fenn magát! Mindenesetre ajánlatos, ha vadászterületünk egy részét a sok oldalról üldözött tapsifülesnek menedékhelyül fentartjnk, amelyen vagy egyáltalán nem vadászunk, vagy amelyet csak egyszer — télen vadászunk le. e) Kedvezőtlen évben korlátozzuk a nyul- vadászatot, hogy a következő esztendőre a megfelelő szaporulat biztosítva legyen. d) Ha kiirtott, kizsákmányólt területen vérfelfrieitée céljából más helyről hozatunk nynlat, figyeljünk arra, hogy mindkét nem egyenlő arányban legyen képviselve e) Kemény télen a nyalat is etetnünk kell, ha nem talál elegeadő természetes legelőt: már osak azért is, hogy a gyümülcskertek meglátogatásától tartsak távol. Nedvesség, vagy hófúvás ellen u. n. etető- piramisokat állíthatunk fel védettebb, csendesebb helyeken Három karót felső végükön dróttal kötünk lazán össze és azokat háromszög alakjában szarjuk a földbe. Az állványt szalmával v. náddal akként borítsak le, hogy a nyálak a tiszta földre helyezett élelemhez - a tető védelme alatt — minden oldalról könnyen hozzáférhessenek. Nyomtatványokat ízlésesen és olcsó árért készít Halason a Práger Lapvállalat-nyomda к órí 70 nie hoj 9Í szá 13 fa 14 nie 19 31 Nízi 5í 6! an Mi 1 vá te tis I VI (V hf h IXJ h F 2
