Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-08-06 / 63. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője augusztus 6. Készül az uj kórház Rövidesen megkezdik a kislakások építését Körülbelül 8 héttel ezelőtt megkezdték az uj kórház építését a Bessenyei menház helyén. A falak már megvannak és a munkálatok olyan gyorsan haladnak előre, hogy rövidesen készen lesz a kórház, amely minden tekintetben modern lesz. A városházán remélik, hogy az uj kórház egy részét már októberben át- adhatjákrendeltetésének, másik részét pedig ugyancsak még ebben az évben. Mindenesetre örvendetes, hogy annyi huza-vona után Halasnak rendes kórháza iesz. * * * A kislakások építését a volt Munkapárti kör mellett lévő térségen, mint nekünk mondották, a közeljövőben szintén megkezdik. Egy emeletes ház épül 8 modern kis lakással. A kislakásokhoz szükséges tufa köveket már meghozták, az építési anyagok mind be vannak szerezve és még csak kisebb akadályok késleltetik az építkezés megkezdését. Ebben az évben azonban a kislakások is elkészülnek. Külföldi megbízások a népszövetségi kölcsön jegyzésére Értesülésünk szerint egy-kót nagy banknál, amelynek külföldi összeköttetései vannak,, külföldi ügyfeleik élénken érdeklődnek a népszövetségi kölcsön iránt. A* érdeklődő levelekben mindenekelőtt arra kérnek felvilágosítást, hogy vájjon a kölcsön magyar része is úgy van e bisstositva, mint a külföldön piassziroxott rész. A bankok természetesen válaszukban rámutatnak arra, hogy a magyar résznek is ugyanazon biztosítékok! szolgálnak a kölcsön emissziójának fedezetére, mint a iíüífö'dön jegyzett ré- eaéneV. A nagyszámú érdeklődő levelek mellett már érkeztek vételi megbízások is a kölcsőnjegyzésre, főkép ,Olaszországból. ahol kőziudomás szerint háromszorosan túljegyezték a kölcsönt és így nagyon sokan elkéstek a magyar kölcsön római és milánói jegyzésétől. Már kiadják az uj őstermelési igazolványt Megírtuk, hogy a kecskeméti pénzügyigazgatósági kirendeltség utasította a halasi hatóságot, hogy a termelők részére uj őstermeiési bizonyítványt adjon ki, amelynek folytán terményeik után továbbra sem fizetnek forgalmi adót. Erre vonatkozólag közük a városházáról : я 1924 augusztus havában uj ős- termelési igazolványok adatnak ki. Az uj őstermelési igazolványok kiállítási dijja 50 aranyfillér. Az általános forgalmi adóhivatal által már kiállított őstermeiési igazolványok hatályukat vesztik, miért is felhivaí- nak az őstermelők, hogy az uj községi bizonyítványok kiállítása végett augusztus hónapban az általános forgalmi adóhivatalnál jelentkezzenek. A jelentkezés alkalmával a régi bizonyítványt hozzák magukkal, amelyet a hivatal köteles bevonni. Csak az uj őstermelési igazolvánnyal lehet forgalmiadó mentesen a piacon terményt árusítani. A gyilkos Princip barátja Volt halasi diákok üldözője A Dráva lassan hömpölygő vize szinte egybeolvad az ég kékségével. A folyó nyugodt, méltóságteljes. Egyik partja, ahol vagyunk magyar, a másikon már szerb katonák állnak őrt, A hatalmas vashídon, amelyen vonat haladt keresztül a Dláván, nem lehet közlekedni: ott a határ. Nem is olyan régen másvilág volt amott. A szerb katonák még nem voltak igy kiöltöztetve s nem is gondoltak arra, hogy valamikor a Drávához juthatnak. A szerb nagy-ábrándból valóság lett Álmuk megtestesülése, a mi keservünk lön. Magyar földön szerb katonák! Fájdalmas ezt látni. Mert ha el is rabolták tölünk, mi a Nagy Magyar- országról nem mondhatunk s nem is mondunk le. Hiába győzött egy időre az ármány. A magyar hadierények, amelyek a múltban oly sok dicsőséget szereztek a magyar névnek, a jövőben se mondják fel a szolgálatot. E gondolatok keltek bennem életre a Dráva partján. Szállt, repült gondolatom a folyó hömpölygő vizével. Messze. Elmúlt eseményekhez; letűnt egyénekhez. Közüiök egy név emelkedik ki: Princip. Ö volt az, aki a háború fúriájának szabadon- bocsájtásában fáradhatatlanul működött. S mellette látok egy másik egyént: Tomovics Mirkót. Oly ismerős e név a jelenből! Sokat beszéltek róla. Én is írtam. Ő az, aki véreinket sanyargatja. Ő az, aki a volt halasi diákok in!* vízilóra gyanánt lépett fel s akitől rettegnek a megszállt Bácskában. Micsoda szerepet töltött be Prin- cip oldalán, nem tudom. Csak ezt a tényt szegezhetem le, mint eszme- íársitást. * Volt halasi diákok szenvedéséről emlékeztem meg a Helyi Értesítő korábbi számában. Vázoltam — bácskai értesülés alapján — a kossuíh- falvai jegyző basáskodását. A tudósítás kortörténelmi adat gyanánt szolgálhat. Megvilágítja azt a hatalmi tultengést, amely a legtöbb helyen a megszállt terület helyi hatalmasságát F. hó 5-ikére virradó hajnalon Komlós Károly cipész Szövetség téri üzletét kirabolták, Komlós reggel 6 óra tájban ki akarva nyitni üzletét, rémülten látta, hogy azt kirabolták. Az üzletajtót hatalmas keresztvas védte. Felfeszitése nem mindennapi erőt igényelt. A rabló a keresztvasakat egy hosszú vasruddal feszítette fel. Valószínűleg már pár nappal előbb helyszíni szemlét tartott, hogy munkáját gyorsan hajthassa véghez. A keresztvasak és a lakat lefeszitése után hatolt be az üzletbe a tettes, ahol az ajtó melletti ablakot valószínűleg véletlenségbői betörte. A lehulló üvegcserepek megvérezték lábát, de ő ezzel nem sokat törődött, hanem Egymásután jelennek meg a különböző iskolák értesítői, amelyekot részletesen ismertetünk olvasóinkkal. Most vettük kézhez a halasi ref. polgári leányiskola értesítőjét, amely dr Thurccty Dezsőné igazgató szerkesztésében jelent meg. Az értesítő hü képét adja a polg. leányiskola elmúlt évének, érdekes visszapillantást nyújt az iskola múltjára, valamint mindenre kimerítően gondosan kitér, amely az iskola életében lejátszódott. eltölti. Kidomborítja, hogy ellenfeleink nélkülözik a lovagiasságot. Egyúttal szemlélhetjük : rémület játszik velük, mert máskülönben nem látnának a fiatal egyetemi hallgatókban veszedelmes egyéneket, akik megdönthetik az uj államalakulatot. * Lakatos Sándor és Schumacher Károly kossuíhfalvai illetőségű egyetemi hallgatók Halason végezték gimnáziumi tanulmányaikat. Mindkettő városunkban szívta ma’gába az igazi hazaszeretetei. Természetes, hogy szülőfalujukban sem tagadták meg hazájukat, amiért az ottani jegyző haragját magukra vonták. Lakatos Sándornak sikerült Kos- suthfalváról Budapestre jutnia. Ott találkoztam vele. Nevezett a jegyzővel való afférját a következőkben mondta el: — Junius végén Kossuthfalván tartózkodtam és az ottani bankból 25 000 dinárt vettem fel. A jegyző magához hivatott és azt mondta, hogy a pénzt fegyverkezési célokra viszem át, ami nem volt igaz. Sokáig kínozott, le voltam csukva. Kiszabadulásom után rendes útlevéllel Kelebián keresztül Magyarországba jöttem, útlevelem száma: 15440— 1924. — Nemsokára, hogy eljöttem hazulról, szüléimét behivatta, durva szidalmak között bántalmazta, 3 napig lezárta őket. Azt mondta nekik: „Büdös magyarok, agyonütlek benneteket, Albániába kerültök'* Házkutatást is tartott náluk, de később kénytelen volt szabadon bocsájtani őket. A faluban sok magyar embert lecsukat, a legrettenetesebb kínzások között. — A másik volt halasi diákot négy hétig tartotta fogságban, aki szintén magyar állampolgár. Pár napig a községházán tartotta, majd Szabadkára vitette, ahol különböző kínzásokkal akarták vallomásra bírni. Mikor nem tudtak semmit rá bizonyítani, szabadon bocsájtották. A jegyző az egyik szerb miniszternek sógora, elképzelhető, hogy azt tehet, amit akar. nyugodtan folytatta munkáját. Mezítláb volt, s igy véres nyomok maradtak utána. Több helyütt vizes lábnyomokat is találtak. A rabló az üzletben levő bőrhulladékokkal telt zsákot kiüresitette és ebbe pakolta be zsákmányának jó részét. A munka gyorsan ment és igy rövidesen megtelleít a zsák a rablott holmikkal. A tettes ugyanazon az utón vonult vissza zsákmánnyával, amerre behatolt az üzletbe. A küszöbön vérnyomok is jelezték ezt. Valószínűleg az üzlet körüli utón is voltak vérnyomok, de azt az eső lemosta. A rendőrség azonnal erélyes nyomozást indított. A támpont, a nyom azonban kevés. A kár körülbelül 5 millió korona. Jói esik olvasni azokat a sorokat, amelyben ez foglaltatik: „ A valláserkölcsi és hazafias érzés ápolására mindent megtettünk a tanítás keretében és azon kivül is.“ Az értesítő első helyen az iskola múltjával foglalkozik. A halasi ref. egyház az iskolát 1870-ben alapította 8 kótosztályu ref. nőnevelőintézet néven működött 1873-ig. Első igaz gatója Balpatakyné volt. 1904 ben polgári leányiskolává alakult át, első igazgatója: dr Thurócty Dezsőné. ' Az iskola fennállásának 54-ik mint polgári leányiskola 20 évét tölti be. < Az iskolában az óv elején 139 I rendes-, 6 magántanuló iratkozott be, az előző évhez képest 17-tel több. E tanévben nyitották meg az egyéves női kereskedelmi iskolát, amely szép eredménnyel végzőzött és 20 tanuló iratkozott be. Az egészségi állapot a növendékek között kielégítő volt. Az iskolának szép szertára és könyvtára van. Az értesítő részletesen számol be az iskolai ünnepélyekről, több hazafias ünnepélyt tartottak, kettőt a gimn. ifjúságával együtt. Júniusban 1 egyik legnevezetesebb és örömteljes napja volt a leányiskolának, amikor azt dr Havasa László püspök meglátogatta. Látogatást végeztek még: FéUóthy László újpesti polg. isk. igazgató, az egyház részéről pedig Vásárhelyi Pál soltvadkerti lelkész. ' A tantestületben kisebb változások is történtek. Dr Gaál Gyuláné nyugdíjba ment, Pataky Mária polg. isk. tanár helyettesíti. A tanév általában véve jó eredménnyel végződött. A tanulók száma vallásra nézve a következő volt: református 88, ág. evangélikus 8, róm. kathoiikus 26, izraelita 15. * * Az 1924—25. évre a pótbeiratá- sok szeptember 1 én, 2-án és 3 án lesznek d. e. 8—12 óráig. Javító- és különbözeti vizsgálatok szept. 4-én. A javítóvizsgák engedélyezéséért a folyamodványok augusztus 15-ig az igazgatósághoz nyújtandók be. A tan- és egyéb dijakat a helyi lapok utján közük. Tandíjmentességért augusztus 15 ig lehet folyamodni az igazgatósághoz. A polgári leányiskolával kapcsolatos egyéves női kereskedelmi tanfolyamot — kellő számú jelentkezés esetén — a jövő tanévben újból megnyitják. Tandíj egész évre 3 mm. búza. «sttMMMMMkMt* Amikor a gyermek kezébe fegyver kerül Varga István Kalocsa melletti gazdálkodó kiment a határba vadászni két csővü puskájával. Az egyik csőből kilőtte a patront, de a másikban bentmaradt és úgy akasztotta fei a gangon, amikor a cserkészés után hazament. Másnap reggel elment szomszédjával Jéger Antal vendéglőssel a vásárra. Alig fordult ki a kocsi az udvarról, Jéger Antal fia, a 15 éves Miklós, aki az idén végezte magán utón a IV. polgárit és a kisebb Feri átmentek Vargáékhoz, hogy a szomszéd fiával, a Pista gyerekkel játszanak. Játék közben Varga Pista leemelte a szögről a puskát és ráfogta a kisebbik Jéger fiúra, a Ferire. — Nem félsz Feri ? — kérdezte. — Nem felelte az, de már ugrott is ki a folyosóról. Varga Pista eihuzta a ravaszt, a kakas csettent egyet, az üres csövet fogta a fiúra. A folyosón a pádon ült Jéger Miklós. Varga Pista most neki fordította a puskát. — Nem félsz Miklós? — kérdezte megint. — Nem, szólt az csendesen, de még ki sem mondotta, a lövés eldördült és a kis 15 éves Jéger Miklós szétlőtt fejjel, holtan bukott le a pádról. A lövés közvetlen közelről érte, teljesen levitte fejének bal felső részét úgy, hogy az agy veleje is kifolyt. Száraz bükk hasáb kapható hithez izilütva ie ADLER-FAKERESKEDÉS Vakmerő rablás a Szövetség-téren A halasi ref. polgári leányiskola egy esztendeje pi SZÍ haszi ha F S órás fi (VI 70 nickt köpf 90 szárr jegyű 13G fatá ff 140 nicke 190 ezüt szt 385 ezüst 550 ara 650 arany Bi A ] be Mindc ék 1 Vés Tan búr Ér
