Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-07-05 / 54. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője julius 5. Modern munkamegosztás (Fővárosi tudósítónktól) Este hét óra. A meleg elől a bá- véház terraszára menekültünk a pestiek közül mi, skik azt tartjuk: a nyaralás itt a legszebb s ami fő, legolcsóbb. Az utóbbit erősen tekintetbe kell vennünk nekünk, akik a toll napszámosai vagyunk. Ülünk a kis asztal mellett, nézzük a járókelőket. Szemléljük a nőket, akiknek szépségét erősen fokozza a nyári, a termetet erősen kidomborító öltözék. Idős, bécsi újságíró ül mellettem. A hires Neue Freie Presse tudósítója, aki Bukarestbe igyekszik, hogy az ottani állapotokról tudósítsa lapját. A bécsi világlap gazdag újság; megengedheti magának, hogy mindenüvé kiküldhesse emberét. Az újságíró-kollega valaha — magyar volt. Most is elóg jól beszéli a nyelvet, bár észrevehető, hogy az utolsó évtizedeket külföldön töltötte. Haja teljesen ősz; tartása .mindamellett fiatalos. Beszéltünk az elmúlt időkről, pályánkról. — Az én pályám egy kis, vidéki lapnál kezdődött — kezdte Karbing János. Halason tanultam az újságírás mesterségét, derék, igaz magyaroktól A Halasi Újság szerkesztőségében összegyűlt kivá elmék csepegtették belém az ujsá. ás tudományát. Sokat köszönhetek nekik s emiatt hálával gondolok reájuk. — Akkor közös a sorsunk. Csakhogy Ön a multat és én a jelent képviselem. Én is halasi lapba dolgozom. A Halasi Újság már a múlté ; a jelen halasi újságja a Helyi Értesítő. — Ismerem. Néhány közlemény jelent meg már tőlem Rudolf trónörökös sorsával kapcsolatban. Örülök, hogy iaagismerkedheíem ezért Önnel. Egy gondolat villant keresztül agyamon. Az újságíró önzése teremtette meg. Azt gondoltam: mért ne dolgozzon helyettem a Helyi Értesítő számára Karbing kollega, aki büszke halasi újságíró voltára s érdekesebb dolgokat közölhet, mint én. így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad. Küldhetek Halasra tudósításokat anélkül, hogy nekem dolgoznom kellene. Mert azt be kel! vallanom : Pesten jó nyaralni, de nyáron nem kellemes dolgozni.•» Karbinghoz fordultam ezért: — Kérek valamit Öntől kollega, ígérje.meg, hogy megteszi. — Önnek minden lehstőt. — Nekem tudósításokat kell tül- denem Halasra. De mit з miről küldjék, ami érdekes. Ön szanaszét kóborol a világban. Küldjön nekem néha napján egy- egy kisebb közleményt s én azt elküldöm az Ön neve alatt as én tudósításom helyett Halasra. Ön egy pár perc alatt papírra vethet érdekes eseményeket. Karbing gondolkozni kezdett. Majd nevetve megszólalt. — Gratulálhatok a Helyi Értesítőnek. Ügyes budapesti tudósítója van, mert csak annak juthat eszébe ilyen ötlet. Olyan eredeti, hogy már ezért se tagadhatom meg. írja meg ezért lapjának: Karbing János üdvözli a halasiakat és hamarosan küldi tudósításait — Hoücsi Gyula helyett. A munkamegosztás e faját örömmel tudatom. A közleményeket — ha megkapom — küldeni fogom. Ha nem, úgy a halasiaknak az én szerény dolgaimmal kell beérniök. Reményiem, azzal is meglesznek elégedve! holmi Holies Gyula. Egy földes or, aki egész vagyonát béresére hagyta A megszállott temesvármegyei Temesrékás községben néhány nappal ezelőtt, mint a Helyi Értesítő is megírta, meghalt Potyondi Géza nyugalmazott államtitkár. Mindjárt a háború kitörése után önként jelentkezett katonának és mint huszárfőhadnagy, hősiesen küzdötte végig a világháborút. Már a régi időben is ismeretes volt különc természete miatt. Fiatalabb koiában a szakácsnőjét vette feleségül s aztán, hogy valamennyire kiművelje, lovagolni és zongorázni tanította. Az öreg urat, mint megtántorithatatlan vad magyart ismerte az egész környék. Ugyannyira, hogy bár csaknem, valamennyi európai nyelvet tökéletesen isrtisrt, soha máskép, mint mágy&rnl, nem beszélt senkivel, A megszállott Temesmegye hajlit- hatatlan magyarját 70 éves korában vitte ti a halál. Végrendeletet is hagyott hátra, melyben összes vagyonát, majdnem két millió leit, ami magyar pénzre átszámítva 800 millió koronát tenne ki, Sándor János nevű béresére hagyta, azzal, hogy ha majd lehetséges lesz, Temesrőkáson magyar iskolát építtessen belőle. Íz „Erzsébet-boroda“ Amikor 1853-ban kórháza Az első orvos — A vái Meglepő lendülettel karolta fal Halas város közönsége a főorvosa által ja vasolt azon eszmét, hogy egy, a mai kor színvonalán álló kórházat állít fel s azt modern felszereléssel látja el. Annál meglepőbb ez a most megnyilvánuló áldozatkészség, mivel tud jak, hogy a város régi érdemes or vosai mily nagy erőfeszítéseket tettek a múltban a kórházépítéséért s az általános szükkeblücóg miatt, midőn már csaknem révhez értek, hajótörést szenvedett egész munkájuk, az emeletes kórházépítés tervét elejtették, pedig már a telek ki volt jelölve és az anyag egy része is be volt szerezve s a sürgető felsőbb hatósági rendeletebnek eleget véltek tenni azsal, hogy felállították egy lakóház átalakításával a mai szegényes városi kórházát. A város hajdani közegészségügye valóban ázsiai volt. Minden harmioc negyven esztendőben a „pga, halálának nevezett pestis a lakosság felet tette sirba. De az országos járványokon kívül is tizedelte a népet mindenféle ragályos betegség, az anya- könyv tanúsága szerint sokasor eió fordult, hogy 8—10 nsp alatt egy Cvsiádnak 5—6 tagja halt meg. i szülő nők közül pedig minden negyedik ötödik elpusztult gyermekéve! együtt. Eseu nem is csodálkozhístunb, ha figyelembe vesszük azt, hogy a régibb időkben a kuruzsló öreg asszonyokon kívül c; ak „érteílen borbély meater emberek“ látták el a közegészs^gi szolgálatot, ezek fűrészelték el a szerencsétlenül jártak végtagjait s gyógyított mindegyik úgy, ahogy tudott. Mária Terézia kormánya rendelkezésére történt as első lépés ezen állapotok megszüntetésére Halason, ami kor az itt működő két borbélyt Nagyszombatba küldte a város, ahol vak- mely egyszerű tanfolyam végzése után vizsgát tettek 1774 ben. 1778 november 8 án a következő korszakalkotó határozattal hívta m8g az első halasi orvost a városi tanács : „Hogy mivel a szomorú tapasztalás bizonyítja, hogy gyakorta az értetlen borbélyoknak kúrája és orvoslása miatt az oly betegségek is, melyek emberi mód szerint szólván orvosolhatók volnának, a szegény Pácienseknek halá losak lesznek; azonban minden elől járókat mind az Istennek törvénye ós a jó lelki esméret kötelezne, miad a felséges kir, resolutiók megkívánnák, hogy az slsttok v^ló népnek magma radására és lehetős egészségekben való megtartására szorgalmatossaa vigyáz zanak, egy tanult és maga professió- ját értő Physikus, kihez a népnek confidentiája lágyan, intrcdueaHassoa, kinek jobb. móddal lehető subsistea fiájára ezen előbbirt esztendőnként való Sailáriuma rendeltetett u. m.: • akartak felállítani Halason >s régi közegészségügye 1. Készpénz 80 rírt. — 2. Hat bécs* Öl fa. — 3 Tíz pesti mérő búza és négy mérő zab. — 4. Füteúi 200 kéve nád, vagy ahelyett szalma. — 5. Szabad kvártély. Mely convenfcióra köteles leszea introducilandó Doctor uram a Pacién seket meglátni в meglátogatni és minden T.m nélkül holmi aprólékos orvosságokat nekiek comoiendálni, hanem ha valamely Páciensnek Prae- scribál és hozzá több ízben fárad, az orvosságnak árát és fáradságát Istenesen megveheti. De kivált a bábákat a Doctor uram hivatalukba instruálni és rájuk vigyázni tartozik. Mely hivatalra, hogy Kecskeméten tartózkodó Papai Mihály uramnak Invitatio adasson communi voto eoncludáitatott s invitatiójára Tgxmyi István és Benedek István uraimák deputáltatnak“. Pápai Mihály hivatalát elfoglalván, hogy milyen tehetséggel és lelkesedéssel látta azt el, bizonyítja a városi levéltárban késiratbau fekvő latin nyelvű munkája, amelyben „Dél- magyarorszlg ártalmas tavairól“ értekezik. áz 6 hivatalba lépése óta rendszerint kát orvosa volt a városnak ; egy fizikus és egy sebész, aki borbély műhelyt is tartott. Vári Szabó János seborvosnak még volt borbély műhelye 1817-tő! kezdve, de 1889 ben a borbély mühe'.yrő! letett. Kórház létesítésének szükségét az 1848 iái események érlelték meg. Á* előtt a Jásizkun-Keíüíeteknek Jászberényben volt közös kórháza, de ennek a pénztárát 1832 ben felosztották s Halas kapott belőle 636 írt 15 krt és ez az összeg vetette meg az alapját a városi kóihk pénztárnak. 1848-ban Tólh József volt Halason a kerületi orvos, Paksi Károly pedig a sebész, aki a nemzet-őrséggel Hamson Doktorral együtt kivonult. 1849-ben Révész Imre sebész segéd kapta meg a városi borbély műhelyt, 1848 augusztusban már volt egy ideiglenes közkórház, a melyet 1849- ben a császáriak bevonulása után a katonaság parancsára a mai központi iskola helyén állott „Fehér-Ház“ nevű katonai száüásházban fenntartott a város továbbra is. 1853-ban „Bölcsödé“ felállításának tervével foglalkoztak, de meghiúsult. A kéjnők elszaporodása folytán, bujakóros kórházat állított fel a város, ffiig a szembetegeket Félegyházán kezelték. Elhatározta a város, hogy 1855 re kórházat és szegény ápoldát állít fel. A kórházat a „Fehér- Ház“ épületében tényleg feláilitotíák és örök időkre „Emséiét leorodá“ nak nevezték el, amely elnevezéshez 1856 jan. 4-óa a király is megadta a hozzájárulását. A kórház tehát meg volt alapítva, de a végleges elhelyezés céljára a felsőbb utasítások szerint építeni kellett volna. A kezdeményező orvosok elhalálozvin, 1852- bea Molnár István, 1855« ben pedig Vatamányi Sándor, a Rókus kórhás orvosa lett választás folytán városi orvos é3 az 6 felsda- tukra maradt a további fejlődés irányítása, Hogy a kórházépítés költsége minél előbb együtt legyen, minden uj lakos 10 forintot fizetett as alapra. 1858— 1859 között a városházán több kórház bálát tartottak, az első bál jövedelme 241 pírt 40 krt tett ki. — Hetveohárom házhelyet eladott a város ёз ez 5578 frt 15 krt eredményezett a kórház alap javára. — Minden kereskedői ipsrigazolvány után 2> irtot szedtek és a vagyon átruházások után egy százalék a kórház pénztár javára volt fizetendő. 1856 ban Eiehmülier Jakab duna- fö'dvárí ácsmester kó-háztervét elfogadták s a Bíbic laposon nyolcvanezer vályogot verettek. A kecskeméti cs. kir építészeti hivatal azonban a tervet nem hagyta jóvá és 1857-ben egy uj emeletes kórház tervet küldött a városnak felépítés végett. Ezt viszont a város tartotta drágának és mivel az önkényuralom már sokat veszített szigorúságából, a kórház építés ügyét későbbre halasztván, megvették Péter József házát s azt átalakítva, a „Fehér Háziból oda helyezték a kórházat s ma is ott van 1859 óta. A kórház részére kijelölt s az Akasztó hegy mellett fekvő 1288 n. öl területre épült fel a felsővárosi elemi iskola és az uj kórhás építés terve, habár fel is vetődött néha- néha, egészen lekerült a napirendről és hatvanöt óv óta a már akkor is rági épület szolgál a városi „Erzsébet korod»“ elhelyezéséül. Városunk tevékeny főorvosának, dr. Monszpart Lászlónak sikerül végre az elődök elejtett tervét megvalósítani, kinek érdeméből nem von le semmit, hogy a terv a régi orvosoké, sőt az évtizedekre visszatekintő akadályok leküzdése csak fokozza a köz- egészségügy terén tett hatalmas lépés I Nagy Szeder István. A has fogyasztó közönséggel tndntom, hogy nagymennyiségű hízott birkát vásároltam, tehát módomban van az összes hnsneműeket 4 és 6000 koronával olcsóbban adni, úgyszintén a szalonnát és zsirt Naponta friss has kapható. Mielőtt bust venne, győződjön meg, hogy tényleg hízott húsokat áratok-e. Tisztelettel Murgács János hentes és mészáros Már mindenki tudja, hogy kitűnően vásárolhat Székely Miklós rőfös üzletében, Fő-utca 33. szám alatt, (a ref. templommal szemben) Férfi és női gyapjúszövetek, vászon és mosó ruhakelmék, delinek, batlsztok, lybertik, menyasszony kelpgyék, selyemkendők legszebb kivitelben kaphatók olcsó árakon Győződjék meg saját érdekében! G I £ ep< kit sze 2 ide 80S „B no az has к tai Ks? V 9У Tiszte őrö alsó m teljest üzen és igj ben V általá: isiméi kielég iif
