Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-06-14 / 48. szám

XXIV. évfolyam. 48. szám. Szombat, 1924. junius 14.

Kiskun-Halas Helyi Értesitóji

Közgazdasági,, társadalmi és politikai heti néplap,.

Előfizetési ár egy évre:

Helyben . . 160.000 kor. 1 Vidékre 200.000 bor. Egy szám ára 1500 korosa.

Alapította PRÄGER rERENCZ

Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronké« Garmondból 10000 korona ~ Petitből 11000 korosé Magán hirdetés szavak szerint.

Szerkesztőség: Molnár-utcza 2.

Megjelenik szerdán és szombaton

Kiadóhivatal: Az uj városháza épületig*

——_ ———----------------------------------------—-------- ■ ------------------—---------------------------- IMI 14

Dr. Ravasz László

ref. püspök halasi látogatása

Az Orsz. Ref. Tanáregyesület közgyűlése

Alig múlt el a lélek ünnepe, a drága Pünkösd, a rákövetkező hétköznapok újabb ünnepeket jelentettek városunk ref. vallásu lakosainak s egész városunknak. Ünneppé tették e napokat a Dunamelléki Ref. Egyházkerület főtiszteletü és méltó- ságos püspökének, dr. Havasé Lászlónak látogatása és az Orsz. Ref. Tanáregyesület közgyűlése.

A püspökiátogatásról az alábbiakat Írhatjuk:

A püspöHátogatás

Idestova 40 éve lesz, hogy néhai Szász Károly, a reformátusok eme nagyszerű püspöke egyházait meglátogató kőrútján a kiskunhalasi ref. egyházat is meglátogatta. Az ő utána következő püspökök Biksay és Petri előrehaladott koruknál fogva nem vállalkozhattak a terhes egyházláto gató útra. De ime most a kerület uj

püspöke, dr. Ravasz László’ időt és fáradságot nem sajnálva, ismét bejárja egyházkerületét, hogy hivatalos főpásztori kötelességének és lelke indításának eleget tegyen s ezen látogató utján f. hó 9 én, Pünkösd hétfőjén városunkba érkezett. A megérkezés és fogadás örömeiről múlt számunkban már részletesen megemlékeztünk és igy ismeretes, hogy a vasúti állomáson a város nevében dr. Thuróczy Dezső polgármester üdvözölte ; feltől lát- ványu bandérium kísérte élén Borbás Imrével; bent a város szivében, a ref. templom mellett pedig Szabó Zsigmond ref. lelkész tolmácsolta az egyház, üdvözletét; 10 én, kedden délelőtt meglátogatta a raf. egyház kultúrintézményeit, a polgári leányiskolát és a főgimnáziumot.

Szabó Zsigmond beszéde és a püspök válasza

A ref. egyházt^nác3 élén a lelkészlak előtt Pataky Dezső és Szabó Zsigmond lelkészek fogadták héttőn a püspököt.

Szabó Zsigmond — mint az egy háztanács elnöke, meleg szavakkal üdvözölte az ott virágesővel fogadott püspököt.

— Meleg szeretettel, hála telt szívvel köszöntőm í'őtiszieietü Püspök Urat a kiskunhalasi ref. egyház nevében — mondotta beszédében — s mondok köszönetét' azért, hogy egyházunkat, nem várva be az egyházmegyei rendes látogatási időt, már most és elsőnek látogatja meg. Tudjuk és érezzük, hogy közénk a főpásztori gond hozta, hogy lássa elhanyagolt egyházunknak bajait, sebeit szemtől-szembe s iparkodjon hitet, lelkesedést önteni nyájába, hogy uj élet pezsdüljön fel itt, e régi nagyra hivatott egyházban.

— Azzal a szent hittel és meggyőződéssel üdvözöljük főtiszteletü Püspök Urat, hogy ezen a szent ünnepen való első megjelenése ís már egyházközségünkre áldást hozó lesz. jövetelére, ittlétére, munkálkodására Isten áldását kérem. Isten hozta !

Az üdvözlő beszédre Ravasz László püspök nagyon szép, közvetlen beszéddel válaszolt, mellyel magával ragadta a jelenlévőket.

— Mikor először jöttem ide — mondotta — hirtelen jöttem temetni a nagy, tudós Szitádv Áront, akkor hideg, eső permetezett, a fák fcopá< ran, uz elmúlásról, a halálról beszéltek ; most a nyárelő meleg napsugara már lombkoronába borította a iákat, a lenge szellő a pusztán a

du3 kalászokat ringatja, madár’ dal cseng s ez mind-mind az életről beszél. Ezek az érzések fognak eh mikor ide jöttem s úgy érzem, mintha a természet a jövőt mutatná ; nem a multat kell néznünk, mert annak hibái már megtörténtek, el múltak, hanem a jövőt keli néznünk a mit a természet mutat, az ébredő uj életet. A halasi református egyház forduló ponthoz érkezett $ uj élete kezdődik. Két kiváló ielkésze nemes lélekkel kezdi az építés munkáját, azért jöttem el, hogy lássam mindjárt a kezdetet, ma még nem eredményt jöttem látni, csak a munka kezdetét,1 mintegy tavasz ébredését. Hiszem és remélem, hogy Isten segedelmével a munkát siker koronázza s a buzgó lelki pásztorok működésével egyházunk életében is rövidesen a magvetésnek réteg lesz az eredménye s u hitéletnek eddigi: tar területén is rengő kalászok lesznek, Ezt a nagy ősi templomot nem hagyta el a Szentlélek, nem halt ki itt a hitélet, cs^k szunnyadt, de újra ébred s ív Szentlélek kitöltetésének eme szent ünnepén kérem a mindenható Istent : Szent leise száilja meg buzgósággal az egyházközség minden tagját, hogy az elvetett mag találjon telkeikben jő talajra s’ teremjen Istennek tat- szent gyümölcsöket. Isten áldja meg ez egyház lelki pásztorait, az egyháztanácsot és tagjait, az egyháznak minden tagját, e városnak minden polgárát

A gyönyörű beszéd után lelkesen ünnepelte a nagy közönség a püspököt, kit még néhány szóval Vájná Mihály presbiter is üdvözölt.

A küldöttségek tisztelgése

Kedden délben a küldöttségeket fogadta a püspök. Tisztelegtek nála : Kiskunhalas város tanácsa, a solt- vadkerti ref. egyház, a budapesti ev. egyházmegye, a halasi izr. hitközség, a tanfelügyelőség, a Prot. Nőszövetség, a Prot. Leányegylet, a MANSz, az Úri Kaszinó, a Kereskedők Egyesülete, Ipartestület stb.

Dr. Havasé László püspök az üdvözlésekre remek, szép beszédben

válaszolt, megköszönve külön minden egyes küldöttségnek a hozzá intézett szavait. A megjelent külön- bözö küldöttségben — úgymond — a lüktető magyar élet nyilvánul meg, összmüködésüket remek, szép hasonlattal Bach szimfóniájához hasonlítja, ahol az annyiféle hangnemnek különböző hangja mégis egy célra törekszik és egy isteni melódiában csendül ki. Zugó éljenzés mellett fejezi be a püspök szavait.

A vallásos délután

A püspök beszéde

нп1глп г» r.«-» _ \ítl«nn nnr

Kedden délután 4 órakor zsuffo- lásig megtöltötte a közönség a főgimnázium tornatermét. Élőnk, izgatott kíváncsisággal várta mindenki a vallásos délután műsorát, mert a halasiaknak nem mindennapi élvezetben lehetett részük.

7*5 óra felé járt az idő, midőn Seábó Zsigmond ref. lelkész megnyitotta az ünnepélyt. Kérte a jelenlevőket, tekintettel a vallásos délutánra, tetszésüknek ne adjanak kifejezést:

. A XXV. zsoltár eiéneklése után, Pataky Dezső Egf. lel kész. rövid. biblia magyarázata, a gondolatok mély, magas színvonala folytán erősen a közönség leikébe vésődött.

Feszült várakozás és mélységes áhitatos csendben kezdte meg dr. Babóné Reuss Annus művészi hege- düjátékát. Mesteri tudása, harmonikusan egybevágó technikai és előadói művészete uralta, megragadta a jelenlévők csodálatát. Nehéz volt eldönteni, hogy vájjon az előadó művész-e a nagyobb, vagy talán a technikai készültség mestera-e a dicsérendőül». A játék minden egyes' részletéből ki lehetett érezni a mélységes művészi tökélyt, mely egyik legfőbb jellemzője tehetségének. Olyan volt játéka, mint a viharos szélvész, mely folyton erősbüi, folyton nagyobb és nagyobb területet tarol !e végtelen hevével és majd orkánná növekedve, Isten ostoraként száguld végig a mezőkön, erdőkön, fákat kitépve, házakat ledöntve, úgy dr Babőné Reuss Anaus művészetében is láthattuk e fokozatos emelkedő irányt, érezhettük, hogy folyton emelkedik & művészet tökélye felé a játék, hogy végül egy mesteri részletnél érezte, tudta minden jelenlévő, hogy ez az igazi, a valódi, a tökéletes művészet.

Mindkét száma végeztével csak az áhitatos, megértő pillantások köszönhették meg az élvezetet.

Kémery Matüd énekmüvésznö, akit szintén előnyösen ismer a közönség. egy ének számmal szerepelt és a jelenlévők nagy tetszését váltotta ki. Kiforrott, teljesen iskolázott hangjával, szép tehetségről tett bizonyságot. Igazi művészet volt az, amit tőle hallottunk.

Mindkettőjüket özv. Hems Emiíné kisérte zongorán ügyesen.

Ds\ Havasé László püspök hatalmas beszéde következett ezután, Mély séges gondolatok, fenséges eszmék váltakoztak viharos gyorsasággal előadásában. Megkapó hasonlatok kapcsolódtak a szép, plasztikus költői leírásokkal.

— Nicodemus, a főpap és Jéius hires beszélgetése volt szónoklatának kiinduló pontja. Megrajzolja a két főt. Nicodemu8át a csupa kérdés, a teljes kétkedés, a végtelen önteltség és megelégedés emberét és a másik főt, mely & tudást, a titkok megoldásának megfejtését foglalja magában. Nico- demusnak meg volt mindene. Nagy vagyonnal rendelkezett, diases állása volt, tekintélye ismert vftla, elmondhatta, hogy karriórt csinált és igy meg volt minden oka a megelégedésre, Azonban mégis éreste, hogy hiányaik valami. Ы! még valami sz 5 tökéletes boldogságához; óreste, hogy nem töltötte be teljesen életét. Tudta, hogy kell valaminek történnie, keletkeznie, hogy az 6 élete teljes legyen. Nicodemus szive üres volt, érzéketlen, sivár.

— És igy 6 is azt érezte, mint a hatalmas íaóriás, mely kiváöja. akarja, hogy ágái közt megcsendüljön’ a bűbájos hanga madár éneke ... és míg és meg nem történik a sivár, a kietlenség tudata tölti be. Vagy mint a kőszirí tetején lévő kápolna, ahova a hófúvások idején is csak dideregve, fázósan menekül a vándor, •-ennyire sovárogja, hogy a zsolozsma áhitatoa melegsége töltse be Diait, mely as örök mécses módjára hataTmas láng oszlopként kitör, kikivánkozik a falak közül és az ég félé !ör —úgy Nicodemus is vágyott valami megfoghatatlan, valami kimondhatatlan útán és; Jézushoz fordul várakozva. Es hangzik Jézus szava : Szükséges, hogy újjászülessünk, ujjáteremtődjüök.

— Eddig nem hallott szózat voit ez. Egy uj fogalom, egy isteni böl- csességtt kinyilatkozás. Hát lehetséges ez? A régi világ görögje a pirosló szőlögerezd leszedésekor, a természet múlásakor halálra készült. Valami végtelen, valami rettenetes fájdalom ragadja meg a lelkeket. Bachánsaők Örüit táncai közt a természet omlása egybefolyt wz ember halálával és szinte nem is lehetett tudói, hogy mikor végződött a természet haláltusája, annyira beleolvadt a másik, az ember végzetébe. Tavasszal. pedig, midőn a tenyészet istennőjének leánya felkerült az alvilágból, tomboló 7igság fogta e! a görög világ népeit. Megragadta az öröm, az uj világ születésének szépséges öntudata. Épp igy mi is újjászülethetünk. Mert hisz vaa egy magasabb világ, egy magasabb régió, amelyben nem fontos a vagyoni gyarapodás, a társadalmi emelkedés, az énnek mindenen felül való szeretető és e magasabb felsőbb világban kell nekünk egyesülnünk. Mert valóság ez, ha sokan;