Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-05-24 / 42. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője május 24. A bostyák katona tragédiája. Begánovies Sábán bostyák katona már nem bírta ki a szerbek uralmát, elhatározta, hogy átjön a határon hozzánk. Sikerült Kelebián átjönnie, de Bácsalmáson elfogták és behozták a halasi rendőrségre. Begánovicsot a sok'szenvedés ugylátszik megtörte, az amúgy is ideges ember a rend- örségnéljjdühöngeni kezdett és valósággal háborút játszott Szerbia ellen. A szerencsétlen ember dühöngve kezdte ordítozni, hogy nem sokáig fog tartani a szerbek uralma és a bosnyákok is ott lesznek, hogy megtörjék hatalmát. A szegény bosnyákot az orvos megvizsgálta és a halasi kórházba vitette be. Később egy kicsit elcsendesült, úgy hogy Budapestre leheti ts szállítani. Felhívás részvényjegyzésre A Halul Takarékpéeztir Rt. Eisknnhalas, 1924. évi májas hó 18 ta tartott rendet köegyülésa a következő határozatot hozta: 1. A Halasi Takarékpénztár Rt. közgyűlése elhatározz*, hogy a réizvéoytársu&g jelenleg 12.000 000 koronát kitevő teljesen befizetett alaptőkéje 90 000 000 koronára emeltessék fel olyképeu: a) hogy 60 000 drb nj részvény boesát- tassék ki, egyenként 400 korona aévérték- ben, melyek az 1924. uzletévtél osztalékjogo- snltak; b) hogy az ezen kiboosátás folytán megnövekedett tartaléktőke terhével agy az eddig forgalomban volt SO 000 darab egyenként 400|korona névértékű részvény, valamint a jelen kiboesátásn ugyancsak 400 korona névértékű részvények egyenként 1000 korona névértékűikre emeltessenek fel. 2. Az njennn kibocsátandó részvényekre nézve a régi részvények tulajdonosait elővételi jog illeti meg oly módon, hogy minden egy darab régi részvényre két darab nj részvény vehető át. S. Az nj részvények átvételi árfolyama darabonként 3000 korona 4. Az elővételi jog 1924. májas 19-től junius 14-ig bezáiólag hétköznapokon a rendes hivatalos pénztári érák alatt Eisknnha- lason, a Halasi Takarékpénztár Rt.', vagy pedig Budapesten, a Pesti Hazai EÍső Takarékpénztár Egyesület (V., Deák Ferenc u. 6 sz.) pénztáránál gyakorlandó. 5. Az elővételi jog gyakorlásával egyidejűleg befizetendő az nj részvények kiboosá- tási árfolyamának 50 százaléka, vagyis darabonként 1600 korona, további 60 százalék, vagyis darabonként ngyanesak 1600 korona f. évi jnlins 6-ig fizetendő be. Teljosithotők azonban a befizetések egyszerre is. 6. Az elővételi jogával élni kivánó részvényes tartozik a régi részvényeket saelvényiv nélkül, vagy pedig a logntóbbi tőkeemelésekkor kiadott és esetleg még be nem egéréit elismervényeket joggyakorlási bélyegzővel való ellátás végett a íontaovezott benyújtó- helyek egyikénél bemutatni, amikor a részvények első pont szerinti felűlbélyegsése is megtörténik. 7. Amelyik részvényes elővételi jogát a 4—6. pont értelmében 1924. junins 14-ig nem gyakorolja, az alővételi jogát elveszti és kártérítésre igényt nem terthat. Az a részvényes pedig, aki az nj részvényekre a második részletet 1924 jnlins 5-ig be nem fizette, az nj részvényekre való jogát és az általa teljesített korábbi befizetését elveszti. Az általa befizetett .összeg a tartaléktőke javára fog Íratni, a részvény pedig az alábbi 8 pont szerint fog értékesíttetni. 8. A közgyűlés felhatalmazza az igazgatóságot, bogy a régi részvényesek által át nem vett uj részvényeket szabadkézből, de 3000 koronánál nem alaesonyabb árfolyamon értékesíthesse. 9. A részvényekért e névértéken felül befolyó összogből a költségek levonása után fanmaradó összeg a tartaléktöke gyarapítására fordittaeeék. Jelen részvényjegyzésnél régi részvényeseink az elővételi jogon őket megillető részvények jegyzési ára erejéig f. évi december 31-ig letörleestendő kedvezményes kölesönt köphetnek. Részletek pénztárunknál tndhatók meg. Halul Takarékpénztár Rt. i cséplési szenet uj gabonáért ad a HaNGYA Szövetkezet. Jelentkezni a föüzletben lehet. Újabb kiütéses tífusz Már-már ugy látszott, hogy véglegesen megszűnik a kiütéses tífusz Keeelen, amikor a veszteg- zár utolsó napján újabb megbetegedés történt. Fejes Mihályné 38 éves, földmives neje az uj beteg, aki közeli rokonságban áll az elhalt özv. Radva Józsefnéval. Bizonyos, hogy vele való érintkezéssel fertőzte meg magát Fe- jesné. Az uj beteget járványkórmegbetegedés Keeelen házba szállították s a többi óv- 1 intézkedéseket is megtették. Pálinkás Mihályné. az első kiütéses tifuszos beteg gyógyultan elhagyta a járványkórbázat 4 hónapos kis gyermekével együtt, { aki mindvégig vele volt s akit I egész betegsége alatt táplált is a I súlyos beteg [anyja, anélkül, í hogy a kicsinek valami baja lett 1 volna. (Dr B. M.) A mezőgazdaság problémái Az Országos Mezőgazdasági Kamara közgyűlése Az Országos Mezőgazdasági Kamara rendkívül nagy érdeklődés mellett tartotta meg Pestvármegye székházában szombaton délután tavaszi közgyűlését, melyen Nagyatádi Szabó István földmivelésiigyi miniszter is részt vett. Almnssy Imre gróf elnöki megnyitójában a mezőgazdaság válságáról és a földreform kérdés végleges rendezéséről szólott. Ezután Marschall Ferenc nemzetgyűlési képviselő a Kamara igazgatója tette meg jelentését : Tisztelt Közgyűlés! Az Országos Mezőgazdasági Kamara egy esztendei munkásságáról beszámolni annyit jelent, mint megemlékezni azokról a küzdelmekről, azokról a harcokról, amelyeket a magyar gazdatársadalom az elmúlt tizenkét hónapban is változatlan erővel és szívóssággal folytatni volt kénytelen, hogy pusztán az élethez való jogát elismertesse. Ez az önvédelmi harc tisztelt Közgyűlés maholnap már tíz esztendeje tart, mert az az első ágyulövés, mely 1914. nyarán a Száva partján eldördült, nemcsak a magyar nemzet tragikus jövőjét döntötte el, hanem a magyar mezőgazdaság eorsát is megpecsételte. A magyar katona háborús hőstetteit ékes fejezetekben éneklik meg. Nem akadt azonban eddig senki- sem, aki méltó szavakban megtudta volna örökíteni a magyar föld, a magyar mezőgazdaság, a magyar falu tiz éves páratlan teljesítményét. Elkezdve attól a naptól, amikor a magyar gazdák legjava a veszélyezteti haza határaira sietett, majd később idegen földeken is vért és életet áldoztak mindnyájunkért! Igáinkat, jószágainkat kellett odaadnunk, rekvirálásokat kellett végig szenvednünk. Ha mindehhez még hozzávesszük a forradalmak és a megszállás okozta károkat nemkülönben a leromlást, amely a kizsarolt földeken és a gazdasági felszerelésekben bekövetkezett : körülbelül kialakul az a kép, amelyen az agrárius „nyereségek“ aranyhegyei bizony nagyon szerény homokbuckákká törpülnek össze. A valóság az, hogy a jelzálogkölcsönöknek úgynevezett olcsó pénzben való visszafizetése csak a birtokok telekkönyvi pozícióját javította meg és a helyzet a termelőket rövidesen ismét a pénzintézetek kezébe fogja adni. Tisztelt Közgyűlés 1 A hitel kérdése mellett a gazdasági forgalom szabaddátételének kérdése volt az, amely Kamaránkat, de az ország egész gazdaközönségét az elmúlt hónapban a legintenzivebben foglalkoztatta. Az eddigi kiviteli illetékekkel operáló export-politika tönkre tette mezőgazdasági magyaink állat és sertés kivitelünket. Az 1924 es esztendő gazdasági fir- mamentumának egyik uralkodó planétája kétségtelen az uj autonom vámtarifa lesz. A Kamara a szabadkereskedelmi irányzat elvetésével a józan belátáson és bölcs önmérsékleten felépülő vámvédelem mellett foglalt állást! A nemzetgyűlés előtt fekvő uj vámtarifa, Tisztelt Közgyűlés, mindennek az ellenkezőjét reprezentálja, mert az ipari cikkek vámjának 20—1200 */0-al való felemelésével az országnak a nemzetközi forgalomból való részbeni kikapcsolását és a nemzeti gazdálkodásnak teljesen elzárkózó alapokra való helyezését eredményezné. Vagy mit szóljunk Tisztelt Közgyűlés ahhoz, ami a mezőgazdasági benzin vagy a petróleum vámjával terveztetik. Mindkettő a mezőgazdaságnak nélkülözhetetlen nyersanyagja, üzemanyagja: tehát részére tulajdonképen vámmentességet kellene biztosítani. Ez azonban teljesen lehetetlen, mert a Csonka-Magyar- országon még dolgozó 4 nyersolaj- finomító gyárnak az érdeke ugy látszik elöbbrevaló. A zárszámadás és egyéb adminisztrációs ügyek elintézése után a kora esti órákban végétért a közgyűlés. TAVASZI CIPŐ KÜLÖNLEGESSÉGEIM elkészültek Bziues és lag nag; választékba» Antilop minden színben Szakáll Imre __________Harmatnaea 1______ A jó gazda útja Székely Miklóshoz vezet Fő-utca 33 sz. alá (a ref. templommal izemben) ahol sok pénzt takarít meg, ha családjának a nyári szükségletét beszerzi Igen szép delainek, grenadinok, batisztok, vászon- és mosókelmék, férfi szóvetek, eeigok, bársony és vászonrnhának valók kaphatók a legolcsóbban! Gabonáért cserélek! Termésre hitelt nyújtok! Hirdessen a „Helyi Értesitö"-ben! i nemes értelemben űzött vadászatról Irta : Vastilievits Fedor ezredes XL1I. Órvadászat. A it erdő királya a szarvas, de legszebb, legbájoaabb kétségtelenül а г ősiké. Ha a tisztáson játszadozva bokrok lombját szedegeti, vagy erdőszélén figyelve körültekint és lassan, óvatosan a mezőre vált, ha a magas fflben csendesen hever, vagy ijedten menekülve — a vágáson tőr át — bájos, kecses mozdulataival mindenkor ked ▼esen elragadóan hat a mtgfigyelére. Ezért tehát elsőaoibin a vadásznak különösen dédelgetett kedvence. Az őt a szarvasfélék családjának egyik faja; néha 75 cm. magasra nő és SO kg. is nyom. A hímzőket .baknak*, a nőstényt „sutinak, őztehéu ken a fiatal őzet „gidinak* nevezik.“ Az őz igen keesestermelü állat; ft-je rövid, tompán metszett, szemei nagyok. Törzse aránylag zömök, lábai vékonyak, patái kicsinyek, hegyesek. Sióra sima, tömött: nyáron fölül és kívül sötét rozsdavörös, télen barnásszürke. Lábának alsó és belső oldala világosabb. Allán, alsó és felső állkapcsának két oldalán egy egy tehér folt van; füle kívül valamivel sötétebb, belül sárgásfehér. Tükre nyáron sárgás, télen fehér. Az őz csaknem egész Európában otthonos, л legerősebb és legszebb példányok a Kárpátokban, Galíciában, Horváthországban, Karintiábau és Boszniában találhatók, Sveieból csaknem kiirtották. A nagyerdőket lakja, különösen kedveli azonban & fiatal, lombos erdőket, az u. n. vágottak&t. Igen ügyesen ugrik és úszik, de óvatos és félénk. Leginkább esali- doean él, egy bak 3—8 sutával és gidáival; de télen több család is ösz- szeverődik. Nappal elrejtőzik és csak éjjel barangol; falevelet, rügyet eszik, vetésen legel. Az őz bak aganesot hord. melyet rendesen évente, késő ősszel vet le. Az uj agancsa márciusba nő ki. Az idős sutinak is nő néha agancsa, rendszerint azonban csak akkor, ha meddő. Az ujonan kinövő agancsok tömörek, külső szaruhüvely nélkül; kezdetben puhák, bunkősak, szőrös bőrrel (hánccsal) födőttek, amely csak későbben a fatörzsekbez>való dörzsölö- dés után kopik le. Azt a homlokcsapot, amelyről az agancs nő ki „rózsatőnek", mig az agancsnak a rózsatövön ülő tüskés részét „rózsának“ nevezik. Az őz agancsának rózsája széles, ágai erősek, érdesek s rendesen c*ak két ágat be- esájt&nak. Az agancs ágai közül a .legalsó a „szemig“, a legvégsők, felfelé tekin- tők a .villaágak* Az agancs kezdetben csak egy csontcsap, a 2 ik évben az őrnél és szarvasnál egy.-egy u. n. mm ággal gazdagszik, amikor „villás,, agancsnak nevezik. A 8-ik évben jelenik m?g a tökéletes agancs, a nyolcas é* tizes bak ritka. Jól. fejlődött agáncsok ágai gyöngyőzöttek. Az első és másod éves hatos aganesőst „gyenge hatos*-nak, későbbi erő» hatost „jó baknak* mondjuk. E szerint tehát megkülönböztetünk в о у ársast“ (dirdási) „villástV „hatost“ „nyolcast“ itfe. IÍ Pl Gyi C áp k( feli Fe e L a !, e ár, dará’ favill kapa; alá ] házba Uj ci lését jután) vállal. tárónkét 4 Kér szív I 82 К 8 Ha Sz Cip< Jáí a legj Olcsó szemű« Szí
