Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)
1924-05-07 / 37. szám
Kiskun-Halas Helyi Értesítője 3 I Pi Г1laé tug it. ifi, Usibö tel goi itt )Г (19 es it iinés isi líl Ifi mai be, ítos lett, 3b • az dcek ten- ó Aszombati közgyűlés Halas város képviselőtestülete szom-, halon d. e, 9 érakor szokatlan nagy- érdeklődés mellett (ártott rendkívüli, közgyűlési. A közgyűlésről tudósítónk több cikkben számol be. Iskolákat építenek. Ismeretes, hogy a város külterületén lévő tanyacsoportokat iskolák építésére kötelezték. A közgyűlés e kérdésben, as érdekeltek kérésére ugy határozott, hogy я 8 (anyai iskolát, mint a már meglévő tanyai iskolákat a város építi fel és az építési költségeket pótadóból fedezik. Minden évben egy-egy iskolát, igy az évben íb egyet felépítenek. A polgármester representácziós költsége. A polgármester 1924 évi represen- tácziós költségének megállapítására a V. tanács javaslatot terjesztett elő, hogy ezt a közgyölés még a költségvetés letárgyalása előtt állapítsa meg. A közgyűlés a polgármester represen- tációs költségéül'mindenkori fizetésének 50 százalékát szavazta meg. A fehértói jóizágállomány egy részét eladják A polgármester beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez : az uteík kövezésének elrendelését kérte. Fedezetül kijelöli a fehértói gazdaság házi kezelésének megszűnésével a bérlőnek átadott 1130 mm&zeá búzára felértékelt értékbél 600 mm búza leszámítását, melynek vételárából 100 millió uíea kövezésre, 50 millió pedig kórházépítésre fordi- taasék. A v. tanáes ilyen javaslatot terjesztett elé. Dr В a b ó Imre kifogáso’ja, hogy az elöljáróság nem világosiíotía fel a képviselőtestületet, mert hissen itt tulajdonképen as átadott jószágok egy részének eladásáról van szó, nem pedig leszámítolásáról Bár elismeri, hogy az utcák kövezésére, de még sokkal jobban szükség van kórház felépítésre, mégis azt kérdi, hogy elakarja e adni a képviselőtestület az átadott jószágok egy részét, ha igen, vegyék le ezt az ügyet a tárgysorozatról s utasítsák a tanácsot, hogy olyan javaslattal jöjjön, amelyben fel van tüntetve, hogy ezen 500 mm gabonáért mit ad el a város. Javasolja, hogy kórházépítésre 100 milliót, mivel arra nagyobb és égetőbb szükség van, kövezésre pedig 50 milliót fordítsanak. Nagy Pál Peréne és Széli Sándor, ez utóbbi mint a kiküldött bizottság egyik tagja kijelenti, hogy az eladást nem tartja helyén valónak, mert a felbeesülés alkalmával a bizottság nem ugy értékelte az ingóságokat, mintha azokat el akarná adni, hanem ugy, hogy ezeket természetben fogja vissza kapni s igy a város ha a felértékelt árban adja át a felszerelést, károsodni fog. Végül is hosszabb vita után a tanács javaslatát elfogadták. A vasúti vendégifi elcserélje ás más ügyek. A közgyűlés annak idején a város tulajdonát képeső Gyugel Kálmán által bérbebirt vasúti vendéglőt elcserélte Gyugel Jósika utcai házávsl. A közgyűlés határozatát megfelebbezték. Most bejelentették, hogy a vármegye isjhozzsjárulí a házcseréhez ; a felebbe- zéseket elutasította. A Hangya Szövetkezetnek a pályaudvar mellett a közgyűlés telket engedett át raktárnak. Az építendő helyiségek 25 év után a város tulaj donába mennek át. — A kéményseprési dijakat január l-től visszamenőleg 1600 K-ában állapították meg, a kórházi ápolási dijakat pedig búzában. — Tudomásul vették, hogy Fahártón az uj bérlő cselédlakásokat építtet, — valamint hozzájárultak ahhoz, hogy Buday Ágoston, a forgalmi hivatal vezetője a Vili. fiz. osstály III fokozatába lépjen elő. A többi kisebb ügyekben a tanács javaslatához képest határoztak. május 7. _________ Hirdessen a „Helyi Értesítődben! Gyilkosság Szánkon Tóth József szarki lakost Borzalmas gyilkosság hírét vesszük lapzártakor, amely a hozzánk nem messze fekvő Szarik községben történt. A gyilkosság Szánk községet a legnagyobb izgalomban tartja már azért is, mivel a gyilkosságot feleség és fiú követték el. Tóth József 60 éves szanki lakost felesége és fia meggyilkolták. A gyilkosság után a holttestet el akarták felesége és fia meggyilkolta i tüntetni, ki akarták vinni a szántó- I földre, hogy a gyanút, másra tereljék. ! Azonban ez nem sikerült nekik, tet- \ tűket hamarosan felfedezték. A sze- I rencsétien ember holttestét a fólegy- í házai járási orvos tegnap boncolta fel. A gyilkosokat a csendőrség letartóztatta. A gyilkosság körülményeiről egyik legközelebbi számunkban írhatunk. Adófizetés aranyban A jövedelem, vagyonadó és földadó kivetése aranykoronában E rendelkezést megkapta Halas Már többször irtunk az adóknak aranykoronában való kivetéséről. Most a pénzügyminiszter 68800—1924. sz. körrendeletével, amely Halas városhoz is megérkezett, elrendelte, hogy a jövedelem- és vagyonadók, .a társulati adó, az általános kereseti adó, továbbá az ezen adók, valamint a földadó után járó helyhatósági adók 1924. évi január hó l-től, a földadó pedig 1924. évi Julius hó l-től aranykorona értékben vettessék ki. aranykorona értékben kivetett közszolgáltatásokra teljesített befizetéseknek elszámolásánál használandó átszámítási kulcsot minden egyes naptári hónapban a pénzügy- miniszter fogja megái lapítani. Ugyanezen körrendelet intézkedik aziránt is, hogy mily módon kell átszámítani a múlt év végén fennálló hátralékokat s hogy ezen hátralékokra 1924 év januar hó 1-töl teijesitett befizetéseket milyen kulcsosai kell aranyértékra átszámolni. Ezek szerint azon adózó, aki múlt év végéig adótartozását nem fizette ki teljesen, ezt a hátralékát f. évi junius hó 30 ig — tekintet nélkül a befizetés havára — 6500 koronás alapon egyenlítheti ki s minthogy ezen hátraléka 6500 koronás alapon számittatik át aranykoronára, az aranykoronára való áttérésből kifolyólag újabb teherrel пет fog megrovatni, ami azt jelenti, hogy bárki a múlt évről még fentmaradó adóhátralékát f. évi junius hő 30-ig ugyanannyi papirkoronávai fizetheti ki, mini amennyi papirkoronát kitesz a hátralék összege. A f. évi adókra történt befizetéseknek aranykorona értékben való átszámítási kulcsa a következőképpen állapíttatott meg: egy aranykorona értéknek számítandó a) januárban teijeiitett befizetésből 6500 К b) februárban „ „ 7000 ? o) márciusban „ „ 13000 К d) áprilisban „ „ 16000 К e) májusban „ „ 16000 К Az aranykoronában történő kivetés az állami egyenes adóknál csupán az adó hozadókának stabilizálását célozza, a helyhatósági pótadóknál azonban, főként a földadó után járó helyhatósági pótadóknál nagyobb mérvű emelkedést jelent, mert mig az elmúlt évben a kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összegének 65 százalékában volt a városi adó megállapítva, mely a korona értékcsökkenése folytán jelentékenyebb ösz- szeget nem tett ki, addig a folyó évben a kataszteri tiszta jövedelem 25 százalékában aranyban megállapított földadó után vetik ki a városi pótadót szintén aranyban, mely ilyenformán a békebeli városi pótadó összegét eléri. Saját jól felfogott érdekében cselekszik az adózó, aki a kivetés előtt esedékes adóját befizeti.’ Halason kezdte meg betyár-működését Rózsa Sándor I ív. Megtörténtek Halason a szembesité- 1 sek. Rózsa Sándor ellen vallott mindenki. Akkor még nem tartottak, nem félték tőle. Azt gondolták : a törvény vége* a megtévelyedetíel s többé nem lesz baj vele. Halason nem keltett semmi érdeklődést az eset. Tehéolopás máskor is megtörtént; nem érdemes ezért — mondták — abból olyan nagy ügyet csinálni A szembesítések befejeztével a halasi tanács átkisértette Szegedre Rózsa Sándort. A pandúrok a* ottani tanácshoz a következő iratot vitték : Tekintetes Magistratus ! Halasi lakos Halász Darabos Istvántól folyó esztendei februárius hónapnak 10 ik napja estéjén három erőszakos tolvajok által két meddő tehenek elbsjtat- .ván, a csatolt írások nyomán világos, hogy a kérdéses rablók egyike Rózsa Sándor volt. Minthogy a Uuur vallása szerint bizonyos, hogy februárius 9 és 10 ik napjain Rózsa Sándor harmadmagával a halasi Balota pusztán járt (melyet ugyan szemtelenül tagad) de a két tehenek ‘elrablása irányában az is megjegyezni való, hogy azon székes viz mellett, ahová őket Gargyán Mihály vezette, van a megkárosított Halász Darabos István tanyája. Hivatalosan megkérjük tehát а Тек. Magistratust, hogy Rózsa Sándort szoros kérdőre vonni és a károstól elrablóit két teheneket megtéríti eíni méltozíasson. Halas, 1836 március 13, Thorma István Péter István fóbiró főjegyző. Ehhez az átirathoz csatolta a halasi tanács a tényleirást ёз a tanuk részletes vallomását tarts'mazó jegyző- ] könyveket. A halasi tanács átirata és a csatolt mellékletek alapján Szeged város fő ügyésze Rózsa Sándort letartóztatta. Dacára auaav, hogy Rózsa Sándor mindent állhatatosan tagadott, a szegedi törvényszék 1836 szeptember 10-én másfélévi rabságra és negyedévenként elszenvedendő 25 bot és igy összesen 150 boíbüntelesre ítélte. Kötelezte egyúttal arra, hogy a kiró sulinak a két tehénért 225 forintot fizessen áz Ítélet rögtön jogerőre emelkedett ; felebbezósnek nem volt helye. így került pályájának kezdetén börtönbe Rózsa Sándor; s igy szegezhettük le. hogy a hires betyárveiér pályája Halasról indáit ki. Dicsőséget ez nem hoz a városra; történeti visszapillantás gyanánt azonban érdekes. (A további közlemények : Rézen Sándor és a régi megyei betyárélet óimén jelennek meg ) Halasi Takarékpénztár Rt. elfogad takarékkoronára szóló betéteket a legkedvezőbb kamatláb mellett. Hiteleket folyósít takarékkorona alapon. Hetipénzbetétek 500 ezer K- tól kezdve fogadtatnak el. Felvilágosítással készséggel szolgálunk HÍREK — Naptár, Május 7, szerda József, május 8, csütörtök Mihály, május 9, péntek Gergely. — Kinevezés. Szabó Lajos főtanácsost, a halasi állampénztár volt vezetőjét, Pécset állampénztári igazgatónak nevezték ki. — Ügyészi kinevezés. Dr. Bán- hidy Gábort, a kalocsai bir. ügyészség vezetőjét, aki eddig is ügyészségi elnöki címmel volt felruházva, a kir. ügyészség elnökévé nevezték ki. — Házasság. Camerle Bajmond csendőrszázados Budapesten házasságot kötött Maján Ilonkával. Camerle csendörszázsdost Halasra helyezték át — A dohányiermelésl engedélyeket május 10 tői gdják ki. Tudvalevő, hogy a pénzügy miniszter megengedte a saját használatra való dohánytermelést. Az engedélyért május 10 tői 20-ig lehet jelentkezni a főjegyzői hivatalban, ahol nz engedély illetékét 100 clrb dohánypalánta után 342.000 K át, is le kell fizetni. — Halálozás. A város egyik ismert, közbecsülésben állő polgára: id. Darányi Antal földbirtokos, városi képviselő költözött el körünkből. A Halál 84 éves korában f. hó 5-én este 10 órakor ragadta el szeretettéi közül, követve fél évvel ezelőtt elhunyt hitvesét. Az elhunyt még életében vesztette el fiát és unokáját. Á Darányiak közül a legidősebb volt. Temetése f. hó 7-én d. u. 3 órakor fog megtörténni és a régi temetőben levő családi sirkertben helyezik örök nyugalomra. Halála kiterjedt családot és nagyszámú rokonságot borított gyászba. — Jelentkezni lehet sz olcsó cipőért A városházán már jelentkezni lehet a szegényebb lakosság részére kiutalt cipőért és ruhaszövetért. A cipőt és a ruhaszövetet a szegény és munkaképtelen egyének, valamint hadiözvegyek, hadirokkantuk igényelhetik, akik május 10-ig jelenthetik be igényüket. A szétosztás valószínűleg a jövő hét folyamán megtörténik. — к Kath Népszövetség gyűlése, A Kaih Népszövetség f. hó 11 én vasárnap d u. 3 órakor a rom. kath. polgári leányiskola udvarán tartja rendes havi taggyűlését, melyre több fővárosi vendég érkezik városiakba. Mint értesülünk, Geettler Jenő egyetemi ianár, kiváló nemíelgazdáeaunk, Kovács József kuaszentmiklósi esperes- plébános, Szoják Géza népen öv. titkár és mások fognak előadásai at tartani. — Ä Helyi Értesítő szombati számából, Junius 1-én az uj menetrend szerint Budapestről jelenleg 22 óra 10 perckor induló éjjeli személyvonat 22 óra 50 pkor fog indulni. Bpast—Szabadba között a váltakozó menetiendü gyorsvonatok helyeit egy gyorsvonat pár fog közlekedni naponta rendes menetrenddel. Baja felöl érkező pécsi személy 1 órával korábban ér Halasra és Budapestről d.u. 14 20-kor induló délutáni személy pedig 15'30 kor. fog indulni. — Tegzes közjegyző halála. Tegzes Gyula volt halasi áözjegyzőhelyet- tee, a*it most neveztek ki Paksra közjegyzőnek, meghalt. TegzeB április 29 éo utazott uj állomáshelyére és útközben érte a halai Halál 4« agy vér- öffiles ' okosta. Nagy rósz vét mellett temették el. — A Kath Legényegylet alakuló gyűlése. A Kath Lsgeuyegylet, va! sárnap d u. tartja alakuló közgyűlé- ! sét a rom. kath. polgári leányiskola helyiségében. Az egyesület céljaira újabban Magyar Kálmán 1 q rozsot, Hangody István 66 ezer, Morodies Péter 25 ezer koronát adományozott, I melyekért a vezetőség ezúton mond hálás köszönetét.