Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1924 (24. évfolyam, 1-105. szám)

1924-05-07 / 37. szám

Kiskun-Halas Helyi Értesítője 3 I Pi Г­1­laé tug i­t. ifi, Us­ibö tel goi itt )Г (19 es it iin­és isi líl Ifi mai be, ítos lett, 3b • az dcek ten- ó Aszombati közgyűlés Halas város képviselőtestülete szom-, halon d. e, 9 érakor szokatlan nagy- érdeklődés mellett (ártott rendkívüli, közgyűlési. A közgyűlésről tudósítónk több cikkben számol be. Iskolákat építenek. Ismeretes, hogy a város külterületén lévő tanyacsoportokat iskolák építé­sére kötelezték. A közgyűlés e kér­désben, as érdekeltek kérésére ugy határozott, hogy я 8 (anyai iskolát, mint a már meglévő tanyai iskolákat a város építi fel és az építési költsége­ket pótadóból fedezik. Minden évben egy-egy iskolát, igy az évben íb egyet felépítenek. A polgármester representácziós költsége. A polgármester 1924 évi represen- tácziós költségének megállapítására a V. tanács javaslatot terjesztett elő, hogy ezt a közgyölés még a költség­vetés letárgyalása előtt állapítsa meg. A közgyűlés a polgármester represen- tációs költségéül'mindenkori fizetésé­nek 50 százalékát szavazta meg. A fehértói jóizágállomány egy részét eladják A polgármester beadvánnyal fordult a képviselőtestülethez : az uteík kövezésének elrendelését kérte. Fedezetül kijelöli a fehér­tói gazdaság házi kezelésének megszűnésével a bérlőnek átadott 1130 mm&zeá búzára fel­értékelt értékbél 600 mm búza leszámítását, melynek vételárából 100 millió uíea köve­zésre, 50 millió pedig kórházépítésre fordi- taasék. A v. tanáes ilyen javaslatot terjesz­tett elé. Dr В a b ó Imre kifogáso’ja, hogy az elöljáróság nem világosiíotía fel a képviselőtestületet, mert hissen itt tulajdonképen as átadott jószágok egy részének eladásáról van szó, nem pe­dig leszámítolásáról Bár elismeri, hogy az utcák kövezésére, de még sokkal jobban szükség van kórház felépítésre, mégis azt kérdi, hogy el­akarja e adni a képviselőtestület az átadott jószágok egy részét, ha igen, vegyék le ezt az ügyet a tárgysoro­zatról s utasítsák a tanácsot, hogy olyan javaslattal jöjjön, amelyben fel van tüntetve, hogy ezen 500 mm gabonáért mit ad el a város. Java­solja, hogy kórházépítésre 100 milliót, mivel arra nagyobb és égetőbb szük­ség van, kövezésre pedig 50 milliót fordítsanak. Nagy Pál Peréne és Széli Sándor, ez utóbbi mint a kiküldött bizottság egyik tagja kijelenti, hogy az eladást nem tartja helyén valónak, mert a felbeesülés alkalmá­val a bizottság nem ugy értékelte az ingó­ságokat, mintha azokat el akarná adni, hanem ugy, hogy ezeket természetben fogja vissza kapni s igy a város ha a felértékelt árban adja át a felszerelést, károsodni fog. Végül is hosszabb vita után a ta­nács javaslatát elfogadták. A vasúti vendégifi elcserélje ás más ügyek. A közgyűlés annak idején a város tulajdonát képeső Gyugel Kálmán ál­tal bérbebirt vasúti vendéglőt elcse­rélte Gyugel Jósika utcai házávsl. A közgyűlés határozatát megfelebbezték. Most bejelentették, hogy a vármegye isjhozzsjárulí a házcseréhez ; a felebbe- zéseket elutasította. A Hangya Szövetkezetnek a pálya­udvar mellett a közgyűlés telket en­gedett át raktárnak. Az építendő helyiségek 25 év után a város tulaj donába mennek át. — A kéménysep­rési dijakat január l-től visszamenőleg 1600 K-ában állapították meg, a kór­házi ápolási dijakat pedig búzában. — Tudomásul vették, hogy Fahártón az uj bérlő cselédlakásokat építtet, — valamint hozzájárultak ahhoz, hogy Buday Ágoston, a forgalmi hivatal vezetője a Vili. fiz. osstály III foko­zatába lépjen elő. A többi kisebb ügyekben a tanács javaslatához képest határoztak. május 7. _________ Hirdessen a „Helyi Értesítődben! Gyilkosság Szánkon Tóth József szarki lakost Borzalmas gyilkosság hírét vesszük lapzártakor, amely a hozzánk nem messze fekvő Szarik községben tör­tént. A gyilkosság Szánk községet a legnagyobb izgalomban tartja már azért is, mivel a gyilkosságot feleség és fiú követték el. Tóth József 60 éves szanki lakost felesége és fia meggyilkolták. A gyil­kosság után a holttestet el akarták felesége és fia meggyilkolta i tüntetni, ki akarták vinni a szántó- I földre, hogy a gyanút, másra tereljék. ! Azonban ez nem sikerült nekik, tet- \ tűket hamarosan felfedezték. A sze- I rencsétien ember holttestét a fólegy- í házai járási orvos tegnap boncolta fel. A gyilkosokat a csendőrség le­tartóztatta. A gyilkosság körülményeiről egyik legközelebbi számunkban írhatunk. Adófizetés aranyban A jövedelem, vagyonadó és földadó kivetése aranykoronában E rendelkezést megkapta Halas Már többször irtunk az adóknak aranykoronában való kivetéséről. Most a pénzügyminiszter 68800—1924. sz. körrendeletével, amely Halas város­hoz is megérkezett, elrendelte, hogy a jövedelem- és vagyonadók, .a tár­sulati adó, az általános kereseti adó, továbbá az ezen adók, valamint a földadó után járó helyhatósági adók 1924. évi január hó l-től, a föld­adó pedig 1924. évi Julius hó l-től aranykorona értékben vettessék ki. aranykorona értékben kivetett közszolgáltatásokra teljesített be­fizetéseknek elszámolásánál haszná­landó átszámítási kulcsot minden egyes naptári hónapban a pénzügy- miniszter fogja megái lapítani. Ugyanezen körrendelet intézkedik aziránt is, hogy mily módon kell átszámítani a múlt év végén fenn­álló hátralékokat s hogy ezen hátra­lékokra 1924 év januar hó 1-töl teijesitett befizetéseket milyen kulcs­osai kell aranyértékra átszámolni. Ezek szerint azon adózó, aki múlt év végéig adótartozását nem fizette ki teljesen, ezt a hátralékát f. évi junius hó 30 ig — tekintet nélkül a befizetés havára — 6500 koronás alapon egyenlítheti ki s minthogy ezen hátraléka 6500 koronás alapon számittatik át aranykoronára, az aranykoronára való áttérésből kifo­lyólag újabb teherrel пет fog meg­rovatni, ami azt jelenti, hogy bárki a múlt évről még fentmaradó adó­hátralékát f. évi junius hő 30-ig ugyanannyi papirkoronávai fizetheti ki, mini amennyi papirkoronát kitesz a hátralék összege. A f. évi adókra történt befizeté­seknek aranykorona értékben való átszámítási kulcsa a következőkép­pen állapíttatott meg: egy arany­korona értéknek számítandó a) januárban teijeiitett befizetésből 6500 К b) februárban „ „ 7000 ? o) márciusban „ „ 13000 К d) áprilisban „ „ 16000 К e) májusban „ „ 16000 К Az aranykoronában történő kivetés az állami egyenes adóknál csupán az adó hozadókának stabilizálását célozza, a helyhatósági pótadóknál azonban, főként a földadó után járó helyhatósági pótadóknál nagyobb mérvű emelkedést jelent, mert mig az elmúlt évben a kataszteri tiszta jövedelem kétszeres összegének 65 százalékában volt a városi adó meg­állapítva, mely a korona értékcsök­kenése folytán jelentékenyebb ösz- szeget nem tett ki, addig a folyó évben a kataszteri tiszta jövedelem 25 százalékában aranyban megálla­pított földadó után vetik ki a városi pótadót szintén aranyban, mely ilyen­formán a békebeli városi pótadó összegét eléri. Saját jól felfogott érdekében cse­lekszik az adózó, aki a kivetés előtt esedékes adóját befizeti.’ Halason kezdte meg betyár-működését Rózsa Sándor I ív. Megtörténtek Halason a szembesité- 1 sek. Rózsa Sándor ellen vallott min­denki. Akkor még nem tartottak, nem félték tőle. Azt gondolták : a törvény vége* a megtévelyedetíel s többé nem lesz baj vele. Halason nem keltett semmi érdeklő­dést az eset. Tehéolopás máskor is megtörtént; nem érdemes ezért — mondták — abból olyan nagy ügyet csinálni A szembesítések befejeztével a ha­lasi tanács átkisértette Szegedre Rózsa Sándort. A pandúrok a* ottani tanács­hoz a következő iratot vitték : Tekintetes Magistratus ! Halasi la­kos Halász Darabos Istvántól folyó esztendei februárius hónapnak 10 ik napja estéjén három erőszakos tolva­jok által két meddő tehenek elbsjtat- .ván, a csatolt írások nyomán világos, hogy a kérdéses rablók egyike Rózsa Sándor volt. Minthogy a Uuur val­lása szerint bizonyos, hogy februárius 9 és 10 ik napjain Rózsa Sándor harmadmagával a halasi Balota pusz­tán járt (melyet ugyan szemtelenül tagad) de a két tehenek ‘elrablása irányában az is megjegyezni való, hogy azon székes viz mellett, ahová őket Gargyán Mihály vezette, van a megkárosított Halász Darabos István tanyája. Hivatalosan megkérjük tehát а Тек. Magistratust, hogy Rózsa Sándort szoros kérdőre vonni és a károstól elrablóit két teheneket meg­téríti eíni méltozíasson. Halas, 1836 március 13, Thorma István Péter István fóbiró főjegyző. Ehhez az átirathoz csatolta a halasi tanács a tényleirást ёз a tanuk rész­letes vallomását tarts'mazó jegyző- ] könyveket. A halasi tanács átirata és a csatolt mellékletek alapján Szeged város fő ügyésze Rózsa Sándort letartóztatta. Dacára auaav, hogy Rózsa Sándor mindent állhatatosan tagadott, a sze­gedi törvényszék 1836 szeptember 10-én másfélévi rabságra és negyed­évenként elszenvedendő 25 bot és igy összesen 150 boíbüntelesre ítélte. Kötelezte egyúttal arra, hogy a kiró sulinak a két tehénért 225 forintot fizessen áz Ítélet rögtön jogerőre emelke­dett ; felebbezósnek nem volt helye. így került pályájának kezdetén bör­tönbe Rózsa Sándor; s igy szegez­hettük le. hogy a hires betyárveiér pályája Halasról indáit ki. Dicsőséget ez nem hoz a városra; történeti visszapillantás gyanánt azonban érdekes. (A további közlemények : Rézen Sándor és a régi megyei betyárélet óimén jelennek meg ) Halasi Takarékpénztár Rt. elfogad takarékkoronára szóló beté­teket a legkedvezőbb kamatláb mel­lett. Hiteleket folyósít takarékkorona alapon. Hetipénzbetétek 500 ezer K- tól kezdve fogadtatnak el. Felvilágosítással készséggel szolgálunk HÍREK — Naptár, Május 7, szerda József, május 8, csütörtök Mihály, május 9, péntek Gergely. — Kinevezés. Szabó Lajos főtaná­csost, a halasi állampénztár volt ve­zetőjét, Pécset állampénztári igazga­tónak nevezték ki. — Ügyészi kinevezés. Dr. Bán- hidy Gábort, a kalocsai bir. ügyész­ség vezetőjét, aki eddig is ügyész­ségi elnöki címmel volt felruházva, a kir. ügyészség elnökévé nevezték ki. — Házasság. Camerle Bajmond csendőrszázados Budapesten házas­ságot kötött Maján Ilonkával. Camerle csendörszázsdost Halasra helyezték át — A dohányiermelésl engedélye­ket május 10 tői gdják ki. Tudvalevő, hogy a pénzügy miniszter megengedte a saját használatra való dohányter­melést. Az engedélyért május 10 tői 20-ig lehet jelentkezni a főjegyzői hivatalban, ahol nz engedély illetékét 100 clrb dohánypalánta után 342.000 K át, is le kell fizetni. — Halálozás. A város egyik is­mert, közbecsülésben állő polgára: id. Darányi Antal földbirtokos, városi képviselő költözött el körünkből. A Halál 84 éves korában f. hó 5-én este 10 órakor ragadta el szeretettéi közül, követve fél évvel ezelőtt el­hunyt hitvesét. Az elhunyt még éle­tében vesztette el fiát és unokáját. Á Darányiak közül a legidősebb volt. Temetése f. hó 7-én d. u. 3 órakor fog megtörténni és a régi temetőben levő családi sirkertben helyezik örök nyugalomra. Halála kiterjedt csalá­dot és nagyszámú rokonságot borí­tott gyászba. — Jelentkezni lehet sz olcsó cipő­ért A városházán már jelentkezni lehet a szegényebb lakosság részére kiutalt cipőért és ruhaszövetért. A cipőt és a ruhaszövetet a szegény és munkaképtelen egyének, valamint hadiözvegyek, hadirokkantuk igényel­hetik, akik május 10-ig jelenthetik be igényüket. A szétosztás valószí­nűleg a jövő hét folyamán meg­történik. — к Kath Népszövetség gyűlése, A Kaih Népszövetség f. hó 11 én vasárnap d u. 3 órakor a rom. kath. polgári leányiskola udvarán tartja ren­des havi taggyűlését, melyre több fő­városi vendég érkezik városiakba. Mint értesülünk, Geettler Jenő egye­temi ianár, kiváló nemíelgazdáeaunk, Kovács József kuaszentmiklósi esperes- plébános, Szoják Géza népen öv. titkár és mások fognak előadásai at tartani. — Ä Helyi Értesítő szombati szá­mából, Junius 1-én az uj menetrend szerint Budapestről jelenleg 22 óra 10 perckor induló éjjeli személyvo­nat 22 óra 50 pkor fog indulni. Bpast—Szabadba között a váltakozó menetiendü gyorsvonatok helyeit egy gyorsvonat pár fog közlekedni na­ponta rendes menetrenddel. Baja felöl érkező pécsi személy 1 órával korábban ér Halasra és Budapestről d.u. 14 20-kor induló délutáni személy pedig 15'30 kor. fog indulni. — Tegzes közjegyző halála. Teg­zes Gyula volt halasi áözjegyzőhelyet- tee, a*it most neveztek ki Paksra köz­jegyzőnek, meghalt. TegzeB április 29 éo utazott uj állomáshelyére és útközben érte a halai Halál 4« agy vér- öffiles ' okosta. Nagy rósz vét mellett temették el. — A Kath Legényegylet alakuló gyűlése. A Kath Lsgeuyegylet, va­! sárnap d u. tartja alakuló közgyűlé- ! sét a rom. kath. polgári leányiskola helyiségében. Az egyesület céljaira újabban Magyar Kálmán 1 q rozsot, Hangody István 66 ezer, Morodies Péter 25 ezer koronát adományozott, I melyekért a vezetőség ezúton mond hálás köszönetét.

Next

/
Thumbnails
Contents