Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)

1923-03-21 / 23. szám

2 Kiskun-Halas Helyi Értesítője március 21. Magyar nő — magyar nőkhöz Nehéz, súlyos időkben, midőn az ország sorsa, lakósainak boldogsága forgott kockán, mindég a magyar nők voltak azok, akik megtartották hitüket, reményüket. Az 6 mély haza­szeretetük van hivatva, hogy lelkese­dést, kitartást öntsön a csüggedő magyar lelkekbe s hirdesse: a jövő még előttünk áil, s ha a férfiak dol­goznak céltudatosan, csüggedést nem ismerő kitartással, hamarosan újra nagy, erős lehet még az ország. A magyar nagyasszonyok alakja magasan kiemelkedik; az 6 szavuk buzdító ige, útmutató jel. Lapunk ezúttal a halasi nőkhöz óhajt szólani; a halasi asszonyok lelkét akarja megragadni, hogy buz­dítsák munkára, alkotásra férfiaikat. Tolmácsolni akarom az igazi ma­gyar nő üzenetét a halasi nőkhöz. Hegedűs Kálmánnét kerestem fel, akit budai palotájában szorgos munka közben találtam. Megkérdeztem tőle : mi véleménye szerint a magyar nő feladata, köte­lessége f — A magyar nő kötelessége — volt a szives válasz első­sorban dolgozni a hazáért, a szó szoros értelmében. Legyenek a nők jó családanyák, akik gyermekeikbe belenevelik a hazafiságot, a jó erköl­csöket, a vallásosságot és a munka­kedvet. Mindig és minden körülmé­nyek közölt maradjanak meg nőknek, vagyis háziasszonynak és család­anyáknak. — Ma olyan időket élünk, hogy a nőnek szorosan a férfi oldala mel­lett kell dolgoznia. S ha ezt teszi, a siker nem is fog elmaradni. A ma­gyar nő feladata igy kapcsolódik bele a nemzetmentés nagy munkájába. — Legfontosabb, legnemesebb fel­adata a magyar nőknek a jövő nem­zedék nevelése, erösbitése. л jövő nemzedék testi és lelki ereje hozza meg azt a változást, amelyet annyira várunk. — Ezt üzenem a halasi nőknek ! Ezt fogadják meg. Örömmel hallgattam a mélyértelmü szavakat. Egy nemes lélek megnyi­latkozása gyanánt vettem, amely át- érzi a szükségleteket. Valóban ezekre van szükség ! Az önzés mai korsza­kában a nőknek kell nemesíteni, erősíteni az egyéneket, hogy meg­feleljenek az elkövetkezendő fel­adatoknak. Biztosra veszem, hogy a fentiek mélyen a szivekbe vésődnek. Hiszem, hogy a nemes mag kicsirázik és ér­tékes hajtást hoz. (P J) Kis hírek Egy nóroet pénzügyi ssakember azzal a javaslattal állt elő, hogy a halottak aranyfogait szedjék ki és ér­tékesítsék a birodalom javára. — Egy svájci tőkecsoport ajánlatot tett Earcag városának, hogy vizveietéket épít, ha minden ottani család 10 kg. bnzát ad. — A csehek által megszállott területen Zsolnán fellázadtak a tót ka­tonák és 18 cseh katonát agyonver­tek. — 300 tőke Baját használatra való dohány termelését hir szerint 60 kg. búzáért engedik meg — Budapest és Siófok között légi forgalom indul meg. — Kecskeméten közel 1000 en felle- beztek az adó ellen. Weisz Sarolta kézimunka előnyomdája Kézi munkaelőnyom- dimban mindenféle kézimunka előnyo­másét elvállalom. — Divatos, művészies kivitelű minták nagy választékban Vidéki megrendeléseket Hnnved'll 2 alatt *zenn,kl elkészítek. UUTPU u * - — Baktáron különféle bimzőpamnt, müselyem és gyapjnfonál blnz és kendő kötéséhez jutányos ároa kapkaté. Nagy ttiz Felsőkisteleken A cseléd vigyázatlansága háromnegyed millió kárt okozott Felsőkisteleken f. hó 17-én haj- ! nalban nagyobb tűz pusztított és Or- j bán D. Sándor halasi birtokosnak majdnem háromnegyed millió kárt okozott. Az esetről tudósítónk ezt írja: F. hó 17-én Felsőkisteleken Orbán D. Sándor halasi birtokos tanyáján, akinek a városban Mélykúti ut 7 sz. alatt háza van, tűz ütött ki. A tűz hajnali 2 órakor az istállóban kelet­kezett. A juhász vigyázatlanságából a petróleum lámpa felrobbant és az istállóban lévő szalma tüzet fogott. A robbanás következtében a juhász karján súlyosan megsérült. A juhász, hogy a tüzet eloltsa, subáját dobta az égő szalmára, de már akkor az épület több helyen tüzet fogott és hamarosan elhara­pódzott. A cselédség a tűz oltásá­hoz fogott, de annyira elvesztette fejét, hogy az istállóban levő 100 birka és 50 bárány közül 30 birka és 25 bárány a tűz martalékjává lett, a többit nagynehezen kimen­tették. A cselédség Orbánt nem kel­tette fel, aki csak a nagy zajra éb­redt fel, látva az akkor már hatal­mas lángban álló épületének pusz­tulását. Az istálló teljesen leégett. Orbán kára meghaladja a háromnegyed milliót. A polgármesterné és Kiskunfélegyházán tombol a tár­sadalmi összetartás. Sajnálatos ese­mények történnek. Ilyen az alábbi is, amely Félegyházán nagy izgalmat okozott és amellyel a megyei sajtó élénken foglalkozik. Az történt, hogy dr. Holló Béla I polgármester lakásán 4 -5 tagú tár- j saság ült együtt, ahol többek között j szóba került Szávics Miklós honvéd­alezredesnek, az ottani zászlóalj­parancsnoknak a neve is. A társa­ságnak egyik férfitagja az ott foly­tatott társalgásból kifolyólag hadnagy öcscse utján azt a hirt juttatta el Szávics Miklós alezredeshez, hogy 6 róla dr. Holló Béláné azt állította volna, hogy 6 a ssját személyében szerb kém, mig az öcscse a szerb I hadseregben szolgál és ott veri a j magyarokat. Erre a polgármester ellenségeinek örömére az alezredes a polgármes- : * * * 4 5 ............M!.—■ ,Д ■ ■■■= az alezredes afférja. ternét rágalmazás vétsége miatt a félegyházai járásbíróságnál fel­jelentette. A félegyházai járásbíróság dr. Holló Bélánét 4000 K. fő és 1000 K, mel­lékbüntetésre ítélte. A járásbíróság ítéletét azonban megfeiebbezték a kecskeméti törvényszékhez, amely uj Ítélethozatalra utasította a félegy­házai járásbíróságot. A félegyházai járásbíróság azonban első marasztaló Ítéletét egész terjedelmében fenntar­totta. A járásbíróság második Ítéletét is megfeiebbezték a kecskeméti tör­vényszékhez. A tárgyalás március 16 án volt. A törvényszék mint felebbezesi bíróság a járásbíróság ítéletét megváltoztatta és dr. Holló Béláuét a vád és következményei alól felmentette. Félegyházán azonban tovább dúl a harcz, . . Legolcsóbb föld 120.000, a legdrágább 3millió 500 ezer К holdanként Halason is nagy árakat kérnek a birtokokért és a házakért. Ma bir­tokért minden pénzt megfizetnek. Nem lesz érdektelen, ha a földek árára vonatkozólag alábbi értesülé­sünket közöljük: — A birtokok, illetve a termelésre alkalmas földek ára igen különböző. Legdrágábbak persze az úgynevezett községi belsőséghez tartozó kisebb szántók. Vidékenként is nagyon vál­tozó a földek értéke. így Kecskemé­ten, Nagykőrösön, Hódmezővásárhe­lyen átlagosan egymillió korona egy magyar holdnak az ára, sőt Hódmező­vásárhelyen tudunk egy kisebb darab földet, amely csak 1,800,000 koro­nás holdankénti árért kapható, mégis van rá reflektáns. Legdrágább a somogyi dohányföld, melynek hold- | ját 3, 3 és félmilió koronára érté­kelik. Ezzel szemben a legolcsóbb a szolnokmegyei föld. Az ára 120.000 és 300.000 korona között mozog. A jobb föld, persze itt is drágább és 4— 500.000 koronát is elkérnek érte. Budapest közelében a homokos föld 5— 600.000 koronás átlagáron kel el. — Érdekes, hogy nagyobb birto­koknál nagyobb a kínálat, kisebbek­nél viszont nagy a kereslet. Főleg a száz holdon aluliakra jelentkezett sok vevő. Múlt héten hire járt, hogy Kiskunhalas környékén egy 45 holdas gyönge minőségű kis birtokot két millióért, 26 holdast pedig négymil­lió koronáért akarnak eladni. Néhány nap alatt ötvenkét vevő jelentkezett. — Szőlő nincs eladó. A gazdák egyáltalán nem mutatnak hajlandó­ságot, hogy megváljanak a szöllőjük- től; annál több a venni szándékozó. A pestmegyei szőlők holaja körülbe­lül 400.000, a hegyaljai, egervidéki és gyöngyösi szőlőkért azonban két­millió koronát is elkérnek. A vidéki házak forgalma megle­hetősen élénk; az árak is ehez iga­zodnak, úgyhogy egyes alföldi váro­sokban drágábbak a házak, mint Budapest külső területén. Kiskunha­lason a minap kelt el egy ház négy­millió koronáért, amely sokkal kisebb és rozogább, mint az az óbudai ház, amelyet pár héttel ezelőtt 2,500,000 koronáért adtak el. Ugyanilyen a helyzet az üzletek és szállodák for­galmánál is. — Földbérletek után is nagy a kereslet, főleg a megszállt területről feljött gazdászok és hasonló foglal­kozásúak részéről, de alig lehet bér­beadót találni. Még azok is, akik idáig rendszeresen bőrbeadták föld­jüket, most maguk mivelik meg. A haszonbér, úgy mint a földek ára, vidékenként váltakozik, igy Baja vi­dékén 400—500, Szolnok vidékén pedig 200—400 kilogram búzát fizet­nek haszonbér fejében olyan birto­kokért, amelyek 500 holdig terjednek. Nagyobb, ezer hold körüli birtokok bérletéért aránylag kevesebbet, 120 —150—180 kilogram búzát fizetnek holdanként. tuskés huzal, drótkerí­tések, kapák és ásék legolcsóbb bevásárlási forrása Benedek Albert cégnél Kiskunhalas, Posta épület Ahol kiderülnek a méregkeverőb, kuruzslók titkos bűnei (Fővárosi munkatársnőktől) Budán, egy eldugott utcában van az Országos Bűnügyi Vegyvizsgáló Intézet. Itt derülnek napfényre a méregkeverők titkos bűnei. Az inté­zetnél rendkívül sok érdekes eset adódott elő, amelyek közül alább felemlítünk néhányat: Egy munkaképtelen, beteg munkás­nak a felesége például forralt bort készített az urának. A beteg ember felhörpintette az italt s másnap reg­gelre meghalt. A halála nem volt gyanús s a tisztiorvos annak rendje módja szerint kiállította a halotti bizonyítványt és a halottat eltemet­ték. Hogy-hogy nem, a szomszédok sugdolózni kezdtek, valaki feljelen­tést tett. Ennek alapján felbontották a koporsót és a halott belső részeit a vegyvizsgálóintézet szakértői vizs­gálat alá vették s akkor kiderült, hogy a bor nemcsak fahéjjal volt keverve, hanem marólúgot is tartal­mazott A gyilkos asszony a tett elkövetése után közel egy évre a vádlottak padjára került. Rettegik az intézetet a kuruzslók is, akiknek kedvelt kuruzslószere, az úgynevezett cinóberfüstölés. Ez abból áll, hogy a kuruzsló a hozzáforduló beteget izzó parázs fölé ülteti, amelyre cinőbert hint. A cinőber rendkívüli erős mérget tartalmaz é3 a lelkiismeretlen bübájoskodást már nem egy hiszékeny ember fizette meg az életével. A kuruzsló azonban biztonságban hihetné magát, ha a vegyvizsgáló intézet minden egyes gyanús halálesetnél közbe nem lépne és meg nem vizsgálná az elhunyt belső részeit, A méregkeverőnők főként az ar­zént szeretik gyilkosságaikhoz fel­használni. Az arzénnek ugyanis se ize, se szaga, az áldozat gyanútla­nul issza meg viz helyett az átlátszó italt. A régi világban nem is tudtak ilyen mérgezésekre bizonyságot sze­rezni, a tudomány mai állása szerint azonban egy ezred grammnyi arzént is meg tudnak találni a beteg gyom­rában. Az utóbbi években a legtöbb arzénmérgezést a vegyvizsgáló inté­zet kimutatása szerint nők követték el. Egy asszony férjén kivül két leányát is elpusztította a rettenetes méreggel, egy másik asszony pedig a férjét, az apósát és kedvesének feleségét is megmérgezte arzénnel, amelyet pálinkába öntött bele. Más esetben egy anya fiának lek­város tésztát adott, a tésztának azon­ban gyanús szaga volt s a fiú nem akarta megenni. Az anya azonban biztatta gyermekét, mire a fiú bele­harapott a tésztába. Megbetegedett és hamarosan meghalt. Kitűnt, hogy anyja gyufaoldatot kevert a tésztába. Egy másik gonosz öregasszony pedig rézoldattal pusztított el egy csecse­mőt, rézoldatot öntött a szájába. A kisgyermek vánkosára egy csepp­nyi ömlött a zöldszinü folyadékból. Az asszony kimosta a vánkost s azt hitte, hogy ezzel megsemmisített minden áruló jelt. Arra azonban nem gondolt, hogy a gyomorban megtalálhatják a mérget. A vegy­vizsgáló intézet vegyelemzéssel kide­rítette a halál okát és a szívtelen asszonyt több évi fegyházra ítélték. Szabd Zsuzsika női kalap dlvatterme Kiskunhalas, Jósika-utca 1 Elvitt »1 női kalspok készítését és sí »Ima­kalapok át varrását a legdivatosabb for­mák szériát Köri a hölgyközenség szives pártfogását. — Bgy tanuló leányt felveez a GQ ND N 0G C« И « T< t fel Olc ban, (kath Cipő, kész i érkezi eikke! napi i vitra nekaj é TÜ2 kő f; é vt azonn a lej árakoi hető. csépié ges 1 most Elsőrí koksz) seket Jen Me a s ö s Azen viiá és Ilire és V Egye. Fővá: В I Petőf

Next

/
Thumbnails
Contents