Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-03-17 / 22. szám
2 Kiskun-Halas Helyi Ertesitője március 17. Kovács Terus Közel van Pesthez. . . A volt halasi primadonna nyilatkozik. — Ha az M. betű előbb eltűnt volna. Kovács Terusról, a halasiak volt kedvenc primadonnájáról a Váczi Hírlapban a következőket olvassuk: „Debrecenben voltam .'Ki vei találkoztam az ottani társulatnál ? AVá- •eziak legkedvesebb primadonnájával, Kovács Terussal. Alig volt primadonna, akit úgy szerettek volna nálunk, mint a drága Terust, aki operettben és drámában egyformán tehetséges volt. Valószínű, hogy nagy része volt abban, amiért Miklósiéknak olyan jól ment Vácon. — Sohasem felejtem el a maguk kedves városát — ezzel fogadott Terus, — mert őszintén mondom sehol még úgy nem szerettem a közönséget, mint Vácon. Mennyi jóleső szeretettel, ajándékkal és meghívással halmoztak el annakidején ! — Amióta Debrecenbe kerültem, sok változáson mentem keresztül. Az első és a legfontosabb az, hogy nevem elől eltűnt az M betű. Lehet, ez a betű volt az oka, hogy legszebb időmet kis társulatnál kellett töltenem. Pedig ha előbb eljövök Miklósitól.. . Terust nagyon szeretik Debrecenben, ahol ma a legnagyobb vidéki társulat működik. Nem játszik drámai és operettszerepet vegyesen, hanem csak operettet. Primadonna, még pedig a javából. Huncutul néz rám: — Higyje el, most közelebb vagyok Pesthez, mint valaha. . . Miért? Direktorának és a közönségnek még nem szabad tudnia, nem is, írhatjuk hát meg.“ A nemes értelemben űzött vadászatról (Irta: Vaszilievits Fedor ezredes) X. rész. A vad védelme. A vadász vadállományát csak agy szaporíthatja, ha a vad gondozása mellett, annak védelméről is gondoskodik, oly módon, hogy 1) a vad ellenségeit elhárítja, 2) a ragadozók túlságos elszaporodását meggátolja, 3) a vadállományban esetleg fellépő ragályos betegségeket leküzdi. 1) Régi hagyományok szerint a vad ellenségei közti el«6 helyen a vadorzót kell megemlítenünk. Helyszűke miatt nem foglalkozhatunk e fajtával kimerítően és elegendő, 4ia azon szempontokat érintjük, amelyekkel a vadorzás ellen eredményesen küzdhetünk. Ä vadorzás nyűge ée a vadorzás elleni kizdelem a vadászatnak sajnos szomorú •mellékjelensége. Vadászterületünknek log- veszedelmee ellensége a „pecsenyére“ vadászé vadorzó, ki haszonlesésből vadászik. A leghatásosabb rendszabály ellene, ha ae orgazdákkal is kíméletlenül bánunk el, valamint ha a közönséget gyakran figyelmeztetjük arra, hogy kétes származása vadat ne vásároljon A vadászatra oly káros vad- orzáe — haszonlesésből — abban az arányban lesz ritkább, amennyiben az „ölesé pecsenye“ vevőinek száma fogy. A vad- kereekedék, vendéglősök és házi asszonyaink ■tehát a vadorzás ellen majdnem több eredménnyel küzdhetntk, mint a legügyesebb vadőrünk I Elsősorban ezekhez intézzük felhívásukat! Hol jészándéka intelem nem basznál, ott a hatóság kíméletlen beavatkozásit vegyük igénybe A vadorzók között az n. n. „horkolók“ a legjobban megvetendék I Alattomos módszerük által áldozataiknak rettenetes kinokat okoznak ée csak nagy nehezen lehet ezen gyáva latrokat lefülelni Ne sajnáljnnk tehát ilyenkor időt, fáradságot, mert a huroktól nem messze van rendesen annak kitevője is ás egészen bizonyos, hogy rövid időn belül visszatér a hurok ellenőrzésére. £) Az állatvilágból származó toAbbi ellenségei a vadnak a „ragadozó“ állandó és gondos megfigyelést követelnek a vadásztól. A ragadozók elleni harcunk többszörösen helytelen Irányba vezettetett, amennyiben ezen vadfajokkal szemben a vadásztörvényeket nem mindenfitt foganatosítják igazságosan. Bár kötelességünk, hogy a ragadozók j garázdálkodását meggátoljuk, ne irtsak azoknak egyik-másik faját teljesen ki. Hiszen a ragadozó ie a teremtó egyik alkotása, az is csak egyik vadfaj, melyet bizonyos határig védenünk is kell 1 8) Vadászterületünkön sajnos mindgyak- rabban lépnek ragályos betegségek fel, melyek folytán állományunk osaknem kipusztul. Csak példaképpen legyen a tüdövész megemlítve! Ilyenkor a vadászterületek valamennyi tulajdonosának és az összes vadászoknak össze kell fogniok; együttesen és egyetértvén tegyék meg a szükséges óvintézkedéseket. lgyeseknek iparkodás» a veszélyeztetett területek közepette teljesen eredménytelen. Szomszédnak egyetlen hajtó- vadászata elegendő és a nagy áldozatokkal megtisztított terület ismét meg lesz fertőzve. Ha ezen védelmi eszközön felül a vadász különösen kemény és hossza télen, nagy hóban mikor is a legyengült vad tápláléka nem elegendő, vagy teljesen hiányzik, annak pótlásáról gondoskodik és a megfelelő intézkedéseket ez irányban nem az utolsó pillanatban teszi meg, akkor teljesítette védenceivel szemben kötelességét és bizonyos lehet abban, hogy azok sokszorosan meghálálják jótéteményeit. (Folyt, köv.) énekelt a kávéházban Balotán él Vincze Erzsi fiatal leány, Vincze Gábor bérlő leánya. A balotaiak azt mondják, bogy a leányt az Isten csodálatos tehetséggel áldotta meg. A fiatal leánynak nagyon szép hangja van, amelyet hegedűn maga kisér és egyszeri hallásra a legnehezebb dolgokat is elénekli, A fiatal leányt a napokban Balo tán egyik Halason tartózkodó pénzügyi kiküldött énekelni hallotta és annyira megtetszett neki, behozta a városba, hogy a kávéházban bemutassa a közönségnek. Szerdán este történt ez meg. E sorok Írója véletlenül a kávéházban tartózkodott akkor .és impresszióját a következőkben közli: Már a kávébáz képe is változatos. Hosszú Hagy asztal mellett tiatai, pi ros агсгй leány ül, körülvéve balotaiak- kal és halasi egyénekkel. A leány egyik ismerőse a konferáns, aki bejelenti, hogy Vincze Erzsi a tanya egyszerű gyermeke mutatja be ónektudását. — Vincze Erzsi nem is kéreti sokáig magát. Feláll egy kis pódiumra, kezébe veszi hegedűjét és egy magyar nóta éneklésébe kezd. Legérdekesebb, ami feltűnik mindenkinek, hogy viselkedése egész idő alatt fesztelen, közvetlen semmi zavar nem látszik rajta, mintha már legalább éveken keresztül szerepelt volna nyilvános helyen, Hatalmas taps hangzik el minden énekszám ntán és a leány örömmel, hajlongva fogadja. Vincze Erzsi több magyar nótát énekel egészen este 11 óráig és mindig tüzesebben, neki bátorodva. 11 órakor elalszik a villany, de már akkor az igazi jókedv honol mindenütt, tánczba kezdenek és a fiatal leányt kézről kézre adják és tánczolnak egészen a záróráig. Nyomtatványokat mérsékelt árban készít lapunk nyomdája Nyolc év ntán megkerült hadifoglyok Két érdekes levél Két érdekes, szinte kalandos levélről kaptunk hirt Bajáról- Két hadifogolyról van szó. akiket hozzátartozóik már el is sirattak. Az egyik Steier István bajai fin, özvegy Steier Istvánné fia. Steier István, mint a budapesti államrendőr- ség fogalmazója vonult be a világháború kitörésekor. Az orosz frontra vitték, ahol röviddel bevonulása után egy rohamnál orosz fogságba esett. Édesanyja és testvérei mindenfelé érdeklődtek holléte iránt, minden Oroszországból hazaérkezett fogolytól kérdezték, tudnak e valamit á Pista gyerekről, akit időközben a budapesti államrendőrségen már rendőrkapitánynak is elő léptettek. Azonban senki sem tudott róla semmit. Hir nem jött felőle, levél nem érkezett tóle nyolc teljes év óta. Édesanyja a bánkódásba belebetegedett. Már kétkedtek abban is, hegy életben van. A múlt héten aztán kellemes meglepetésben volt része a bajai Steier családnak. Levél jött Pistától. Azt írja, hogy ssámtalan levelet küldött már haza és egyre se kapott választ. Most újra kísérletet tesz. Megírja, hogy megnősült, van egy hat hónapos fiúcskája jól érzi magát. Élete eddigi folyásáról részletesen fog beszámolni, ha erre a levélre választ kap. Állandó iakása Minszkbeu van. A család természetesen sietett válaszolni és hiszik, hogy most már haza is jön a Pista A másik levél, amely Japánból érkezett, ennél sokkal érdekesebb, Egy bóregi fia 1912. évben vonult be rendes katonai szolgálatra. 1914 évben kitört a nagy háború és a fiat elvitték a szerb harctérre. Itt fogságba esett és amikor a szerbek a magyar, osztrák és német hadsereg elől visszavonultak, a nagy zűrzavarban megszökött, bevonult újra csapattestébez. Rövid idei otthoniét ntán újra a harctérre vitték. Ezúttal az északi frontra, ahol újra hadifogságba esett. Itt azonban esak hosszabb idő után sikerült a szökés és pedig nem haza hanem nagy kerülővel Japánba. A véletlen szerencséje egy magyar fiúval bozta össze, aki egy angol kereskedelmi vállalatnál volt alkalmazásban. A magyar fiú beprotezsálta honfitársát a vállalathoz. Előbb kisebb fizetést élvezett, de ma már igen szép állást tölt be. Azt írja hogy egyenlőre nem szándékozik hazajönni. — Egy liba 50 ezer korona. Hogy a baromfi tenyésztés némely ága mennyire jövedelmező, arra ékes bizonyságot szolgáltatott a legutóbbi debreceni baroraökiáliitás, hol egyes fajok eddig nem hallott magas áron cseréltek gazdát. Egy sárosmegyei birtokosnak emdeni indái darabonkint 50 ezer koronáért keltek el. Ez a körülmény is azt igazolja, hogy ennek a fajtának tenyésztésével érdemes foglalkozni. Hófehér, fával égetett mész, cement \ a Csapó-féle meszes boltunkban ANGYA“ kapható! „ Szövetkezet, HÍREK Két gyermek kalandos szökése Kalocsára * A színészek után mentek Már két hete, hogy tőlünk elmentek a színészek, de még mindig akad olyan epizód, amellyel kapcsolatban a társulatot emlegetik. Most két gyermek szökéséről van szó, akik a társulat után szöktek és erről Kalocsáról ezt írják nekünk: Német Imre és Pálfi István 13 éves halasi gyermekek, a Halason működő Miklósi színtársulatba annyira beleszerettek, hogy amikor a társulat Halasról eljött, búskomorságba estek. Nagy vágyakozással néztek erre Kalocsa felé s minden óhajuk az volt, hogy a színészekben gyönyörködhessenek. Erős vágyaktól hajtva, egyszer csak szépen fölpakoltak s angolosan búcsúzva a kapufától eljöttek Kalocsára. Csillogó lelkesedéssel végignéztek egy előadást s aztán mert tudatára jöttek, hogy rósz fát tettek a tűzre, — mint jöttek — hideg angol módra, -- egy kid élménnyel gazdagabban — eddig ismeretlen helyre eltűntek. — Naptár: Márc. 17, szombat Gertrud, márc. 18, vasárnap Sándor, Ede, márc. 19 hétfő József, márc. 20, kedd Hubert. — Előfizetési felhívás. Aprilis 1-ével uj előfizetési negyed nyílik meg lapunkra. Kérjük előfizetőinket az előfizetéseik szives megújítására. — Teleky gróf ék milliós kára. Fülöpszállás mellett levó Tetétleni pusztán a közelmúltban súlyos kár érte a gróf Teleky uradalmat. Kigyu- ladt és leégett égy nagy istálló épület, melyben a marhák is bentégtek, Teleky gróféknak több milliós kárt okozott a tűzvész. — Zarándokút. Tóth János plébános és BŐhm Jenő soltvsdkerti plébános vezetésével márc. 21-én egy 60 tagból álló társaság zarándokúira megy Francia- és Spanyolországba. A zarándokuttal kapcsolatosan a külföldön gyűjtést indítanak a soltvadkerti róm. kát. templom felépítési költségeire. A soltvadkerti plébániát Csiszár Géza káplán fogja vezetni. — A Hangya közgyűléséről szóié, szerdai számban közzétett tudósításból kimaradt egy fontos esemény. Az igazgatóság és felügyelő bizottság az alapszabályok szerint járó 90 ezer korona jutalékáról lemondott, s azt a budapesti „Szövetkezetek Erzsébet kórházátnak ajándékozta. — Tenyészállat vásár. Március 22-én Magyaróváron tenyéssállatvásár lesz. — Dijnokot vesznek fel a rendőrségnél. A m. kir. állami rendőrségen 1928 évi április hó 15-ével egy dij- noki állás üresedik meg. Azon férfi pályázók a kik ezen állást elnyerni óhajtják jelentkezzenek a rendőrség- vezetőjénél március végéig, ahol bővebb felvilágosítást nyerhetnek. — Közgyűlés. A Kereskedelmi Csarnok vasárnap d e. 10 orakor : rendkívüli közgyűlést tart. — Országos vásárok. Kiskun- dorozsmai országos vásárt Aprilia hó 1-én tartják meg. Kalocsán a József- napi országos vásár március 18-án és 19 én lesz. Mindkét vásárra vészmentes helyről, mindenféle állat felhajtható. Te ts felől Olcsi ban, A (kath.! Cipő, к kész ro érkezne eikkek napi ár vétra mekajá Tűzi kőé fa i és vaj azonna a lege árakon hető. - cséplés ges ke most ft Elsőrei kokszre seket e
