Kiskun-Halas Helyi Értesítője, 1923 (23. évfolyam, 1-104. szám)
1923-09-29 / 78. szám
XXIII. évfolyam. 78. szám. Szombat, 1923. szeptember 29. Kiskun- Halas Helyi Értesítője Közgazdasági, társadalmi és politikai heti néplap. Előfizetést ár egy évre : Helyben . . 22.000 kor. | Vidékre . Egy szám ára 200 korona. 24.000 kor. Alapította PRAGER FERENCZ Hirdetmények dija: Egy cm. magas soronkéfli Garmondból 1000 korona . . — Petitből 1200 korong Magán hirdetés szavak szerint Szerkesztőség: Molnár-utcza 2. Megjelenik szerdán és szombaton Kiadóhivatal: Az uj városháza épületi Preszly Elemér főispán az anya* és csecsemővédelemről és az árvaházról A hivatalos szüret Kiskunhalas r. t. város tanácsa közhírré teszi, hogy a szüret 1923 október 8-án veszi kezdetét. A szüreti bárcák kiadását a fogyasztási hivatal október 4-töl adja ki. Minden szőlőbirtokos, bortermelő, nemkülönben a borkereskedők is tartoznak a szüret pontos eredményét legkésőbb 8 nap alatt a fogyasztási hivatalnál pontosan bejelenteni, amennyiben ebbeli kötelezettségüknek eleget nem tesznek, a törvény szigorával fognak bűntetteim. Három napig nem lesz adószedés Október 4, 5 és 6-án a városi adóhivatal a felek rendelkezésére nem állhat. Ezen a napokon adószedés sem lesz, mert egyéb sürgős teendőkkel lesz az adóhivatali személyzet elfoglalva. Az alvó község A szomszéd Kiskuncnajsáról ir hosz szsbb közleményt kitűnő laptársunk, a Kunsági Hírlap. Többek közölt ezt Írja: Az Alföldnek ez a dúsgazdagnak mondható faluja egyre rongyolódik, sorvad. Egyetlen közintézménye sincs, mely ne volna sokkal hitványabb, mint szegény Csonka- hazánk legkol- dusabb falujáé. Parochiája, községháza, szegényháza, kisdedóvodája, járvány kórháza, vágóhídja stb., mindmind esek szégyenfoltjai községünknek. Zárdája, iskolái nyomorognak, egyetlen társasköre, tűzoltósága, szegény gondozója, az ifjúság testnevelése stb, teng-íeng, azért, mert ha te vagy ott, éa nem megyek oda! . , . Világítás, csatornázás, fürdő, mozóképszinház, vagy egy kicsiny, pormentes üdülőhely, ismeretlen fogalmak De annál több a gyermeksir, a tüdővészes, a nyomorúság, aztán a korcsma, s mindezek tetejeben ékes virágszálképen egy boszorkányos gyorsasággal meg született közegészség és erkölcsvédő intézmény. (I ?) Ebben elől járunk, ilyennel kevés magyar falu dicse kedhetik. No meg az anyagi jólét és iskolázatlanság párosulásából származó dölyfös konzervativizmus, a minden áron való érvényesülés, tőr- tetés, 5nzÓ3, hiúság, irigység és ezek okozta szertehuzás, elsőkké teszuek bennünket messze e vidéken és ős- magyar erkölcsi és szelletei erőnket szerte folyatják, haszontalanná teszik, akárcsak ártézi kutaiuk vizét. . . — Vármegyei közgyűlés. Pestvármegye közönsége a vármegye főispánjának intézkedése folytán Budapesten, f. évi október hó 2-án (kedd) délelőtt 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgysorozattal. : 1) A belügyminiszter leirata a vármegye tisztviselőinek és egyéb alkalmazottainak létszámcsökkentéséről és ezzel kapcsolatban a javaslat- tételre hivatott 6 tagú bizottság megválasztása. 2) A vármegyei nyugdij- szabályrendelet módosítása. Egy ország hatalma mindég az ifjúság testi erején, egészségén nyugszik. Ahhoz pedig az által juthatunk, ha erőnk teljével, tudásunk egészével istápoljuk az anya- és csecsemővédelmet. Tömören kifejezve; az ország jövője e kérdéssel kapcsolatos. Az, aki lát és valóban hazafias munkát óbajt végezni, olyant, amely eredményeket is hoz létre, a jelenben legfontosabb feladatnak az anyák, a csecsemők és az árvák védelmét tartja. Megyénk főispánjáról ismeretes, hogy azok közé tartozik, akik érző szívvel, meleg lélekkel buzgólkodnak azon, hogy a megyében erösbödjék a megindult mozgalom, amely a csecsemőket, az árvákat, a nemzet virágait és azzal kapcsolatosan anyákat óhajtja istápolói. Akik látják e nemes munkát, értékelik is azt. A nehéz munka sokszor tövises, göröngyös utakon halad ; le kell küzdenie я lelkek közönyét, érzéketlenségét. Örömmel ^szegezhetjük le: a megyében mindenütt visszhangja támad a főispáni szónak ; az emberek lelke fogékonyabbá válik a nemes, az emberbaráti eszmék iránt. Lapunk, — mint többször említette is — mindent elkövet, hogy a nemzetvédelmi munkát erősítse. Arra törekszik: mindenüvé behatoljon a tudás, mindenütt törődjenek a gyermekkel, védjék, erősítsék, gyámo- litsák azt. Lapunk szerkesztőjének szerdán délelőtt a vármegyeházán alkalma i „Budapesti Közlöny“ 209 száma terjedelmes pénzügyminiszteri rendeleteket közöl, amelyek a régi regruta rukkolá3 évfordulójától, október 1-töl kezdye, az állampolgárok újabb koronáit rukkoltatják be a kincstár kasz- széjíba. 1923. október 1-iől megdrágulnak az összes illetékek, melyek közül a fontosabbakat alább kössöijük : Az okiratok első példányára az első ívért 2000, a többiért és a másod- példányok íveiért 1000 korona iile ték jár Öröklési és ajándékozási átruházási okiratok (végrendeletek) eiső ive 5000, további ive 2000 korona illeték alá esik. Marhalevelek j ah és kecske után 100, szamár, öszvér és két évesnél fiatalabb ló, szarvasmarha után 500, kétévesnél idősebb ló, marha, vagy bivaly után 1000 korona az illeték. Meghatalmazás 2000 korona. Számlák főösszege után : 10 000 K-ig, 10, 100 000 K-ig, 50, 500.000 K-ig, 100, 2 millió koronáig 200, minden további megkezdett félmillióig 50 korona illeték jár. Hivatalos bizonyítványok illetéke j 1000 korona. volt beszélgetést folytatni e kérdésről is a megye főispánjával. Preszly Elemér főispán a fontos kérdésről többek között a következőket volt szives nyilatkozni lapunknak : — Az elhanyagolt csecsemővédelemmel foglalkozni kell, különösen az Alföldön, ahol nagy a halálozási szám. Örömmel látom, hogy Halas ebben az irányban intenzivebb munkába fogott, mert ezzei a veszendőbe menendő gyer- meklelkeket lehet megmenteni. A gyermekpusztulás feltűnő és az ország ereje függ annak megakadályozásától. Ezt a munkát van hivatva elvégezni a halasi anya- és csecsemő védő otthon. A magam, szintúgy a vármegye részéről minden támogatást es pártfogást készséggel, megadok. Útbaigazítást pedig a varmegye cse- csemővédnöanője ad, aki szükség esetén ki is száll a helyszínére, hogy a szakszerű utasításokat megadja. A főispán még többek között meg említette, hogy ezek után sor kerülhet majd kórház és árvaház létesítésére s ezzel a hadiárvák iránti kötelességünket is teljesítjük. — Minden városban meg fogom vizsgálni: milyen alapok vannak erre vonatkozólag s milyen módon és melyik városban lehetne az árvaházat felállítani. Ennek előmozdítása a városoknak köteles ségük. A fokozatok uj díjszabása. A pénzügyminiszter a 117 301. sz. rendeletével az alábbi uj fokozatos illeték táblázatot rendelte el: I. fokosat, váltókra. 400 К ig 2 korona 400-1000 K-ig 5 j у 1000-2000 n 10 2000-3000 я 15 3000-4000 я 20 4000-5000 Я 25 5000—10 000 50 }) 10 000-15 000 Я 75 15 000-20 000 я 100 20 000-25.000 я 125 25 000—80 000 я 150 :i 30 000-35 000 я 175 ) j 35.000-40 000 К ig 200 korona 40 000-45 000 я 225 я 45 000—50.000 я 250 í t 50 000 koronán túl minden megkezdett vagy egész 10 000 К után 50 korona. II. fokosat, nyugtákra. 400 К ig 6 korona 400-1000 К ig 15 „ 1000-2000 Я 30 „ 2000-8000 я 45 „ 3000-4000 я 60 „ 4000-5000 »1 75 „ {5000—10.000 K-ig 150 korona 10.C00—15.000 „ 225 „ 15 000-20.000 „ 300 „ 20 000—25 000 „ 375 „ 25.000—30 000 „ 450 , 30 000-35 000 ., 525 „ 35 000—40 000 „ 600 „ 40 000-45.000 „ 675 „ 45 000-50 000 „ 750 „ 50.000 koronán túl minden megkezdett vagy egész 10 000 К után 150 korona. 111. fokozat, szerződésekre. 500 K-ig 15 korona 500—1000 K-ig 30 „ 1000-2000 я 60 „ 2000-3000 я 90 „ 3000-4000 я 120 „ 4000-5000 я 150 „ 5000-10 000 я 800 „ 10 000-15 000 я 450 „ 15 000-20 000 я 600 „ 20 000-25 000 я 750 „ 25 000-30 000 я 900 „ 30 000-35 000 я 1050 „ 85 000-40.000 *, 9 1200 „ 40 000-45 000 я 1850 „ 45 000—50 000 я 1500 „ 50 000 koronán túl minden megkez* dett vagy egóss 300 kotooa. 10.000 korona után Es a rendelet 1928. október else jén lép életbe. Megszállott Bácskái A zombori kórház építése. Újvidékről jelentik: A zombori kórház építését e héten már megkezdték. Bácsmegye népe 5 millió dinárt adott össze erre a célra azzal, hogy Marióra királyné nevén alapítsák a kórházat. Az építkezéseket Bo- povics Dóka mérnök vezeti 120 emberrel. Október végére már át is fogják adni hivatásának az uj kórházat. A zentai katholikus templom sorsa. Zenta főterén állnak Csupasz falai az uj nagy templomnak. Most egy bizottság szemlélte meg az építkezést és ném javasolta az építkezés befejezését, mert véleménye szerint a főtér szépségét elveszi. A városi tanács ingyen telket és költség- hozzájárulást ajánlott föl csak vigyék más helyre a katholikus templomot. Mindez pedig azért, mert a nagytemplom eltakarná a szerb templomot. Zenta magyarsága vallás- különbség ne kül ellene vau az épülő templom lebontásának. Rövid hírek. A tizenhatezer lakosú Topolya nagyközség mintegy három és félmillió koronás költséggel villanytelepet akar létesíteni. — „Szrno“ Dagy szerb nemzeti egyesület vasárnap tartotta nagy gyűlését Zentán. A gyűlésen, mely előtt az összes magyar cégtáblákat leverték, a magyar és német nemzetiségeket Szerbia ellenségeinek nevezték. Cserenov dr. elnök kijelentése szerint az épülőfélben levő katolikus nagytemplomnak egy hónap alatt el kell tűnni Zenta teréről. — A topolyai tanítók fele elbukott a szerb nyelvből való vizsgán. (Шаг I ldi leirápliiak az illetékek
